Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-24 / 20. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 20. szám Ára: 2,20 Ft 1987. január 24., szombat A téeszekért Amikor a somogyi mező- gazdasági termelőszövetkezetek létrehozták kölcsönös támogatási alapjukat, az elhatározás célja az volt, hogy közösen összeadott pénzükből segítsenek egymáson az átmeneti anyagi gondok megoldásában. Akkoriban a rászorultság eredői mások voltak, mint az utóbbi években, a támogatás igénylését is többnyire a mostanitól eltérő körülmények indokolták. A KTA rendeltetése azonban mit sem változott. A Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöksége a legutóbbi ülésén — hangsúlyozva, hogy az évközi és év végi pénzügyi helyzet 1986-ban minden eddiginél feszítettebb volt és jelentősen nőtt a különböző címeken, különböző folyósító intézményektől felvett hitel összege — elismeréssel állapította meg: ilyen körülmények között a Somogy Megyei Termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja jól szolgálta a téeszek érdekeit. A múlt évben a KTA-tag- üzemek száma hetvenhat volt Somogybán, többségük természetesen mezőgazdasági termelőszövetkezet, de két társulás is található a tagok sorában. 1986-ban 37 százalékkal nőtt a betétállományuk, s év végére már meghaladta a 246 millió forintot. Huszonnégy téesz összesen több mint 300 millió forint hitelt vett igénybe különböző célokra, anyagi nehézségeik áthidalására. Huszonkét somogyi termelőszövetkezetnél például a fölvett,, összesen 50 millió forint hitelből fejlesztéseket valósítottak meg. A közös gazdaságoknál levő év végi KTA- hitel összege 1986-ban meghaladta a 198 millió forintot. A megye valamennyi termelőszövetkezete csatlakozott az újonan alakuló Mezőbank Részvénytársasághoz: együttvéve 38 millió forint értékű részvényt jegyeztek. Ismerve megyénk mező- gazdasági termelőszövetkezeteinek idei termelési feladatait és az ezekkel összefüggő technikai és technológiai fejlesztési célokat, az ezek megvalósításához rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket, nyilvánvaló: megnő a kölcsönös támogatás jelentősége, fokozódik a „keresr let” a megyei KTA-nál, illetve az országos alapban rendelkezésre álló betét igénybevételére. A bizalom változatlan a támogatási alap iránt: ahogyan eddig, úgy ezután is támaszt látnak benne az ügyvitel folyamatosságának biztosításához a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek. Az a tény, hogy a Mezőbank Részvénytársaságban kivétel nélkül valamennyi somogyi téesz részvényesként vesz részt, ugyancsak azt mutatja: önerejük számbavétele, fejlesztési céljaik mérlegelése nyomán fontos szerepet tulajdonítanak azoknak az anyagi forrásoknak, melyek — saját pénzükből és annak kamatából — akkor és olyan célra vehetők igénybe, amikor és amire az adott közös gazdaságnak éppen szüksége van a termelés, az üzemvitel folyamatosságának biztosításához, fejlesztési céljaik mielőbbi megvalósításához. Hernesz Ferenc VB-titkárok varsói tanácskozása Varsóban tegnap befejeződött a szocialista országok testvérpántjai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó kb-,titkárainak csütörtökön kezdődött tanácskozása. A tanácskozásról közleményt fognak kiadni. A képen Berecz János (balról a második) és Szűrös Mátyás (középen) a tanácskozáson. Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága A mezőgazdasági munka hatékonyságáról Az SZKP Központi Bizottságában tegnap tanácskozást tartottak annak a tavalyi kb-határozatnak a megvalósításáról, amely célul tűzte ki a mezőgazdasági munka termelékenységének a munkaszervezés ésszerűsítése és a gazdasági önetszámolás révén való emelését. A tanácskozást, amelynek munkájában a párt és az állami vezetés számos tagja vett részt, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. A beszámolót Viktor Nyikonov, a KB titkára tartotta, s- az élelmiszergazdaság potenciáljának hatékonyabb kihasználásáról folytatott vitában felszólalt Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára is. A vita eredményeit Mihail Gorbacsov összegezte. A 'tanácskozás részleteiről közleményt hoznak nyilvánosságra. Nakaszone fogadta Havasi Ferencet TANÁCSKOZTAK A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK Két nyelven egy hazáért Havasi Ferenc, az MSZMP Polli tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap kora reggel Japán legtekintélyesebb gazdasági napilapjának adott interjút, majd Szaito Eisiroval, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének elnökével tárgyalt. Ezután a magas rangú magyar politikus munkaebéden találkozott a japán gazdasági és pénzügyi élet vezetőinek egy csoportjával. Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök hivatalában tett látogatásakor a magyar politikus megerősítette a japán kormányfő budapesti látogatására szóló meghívást. Délután Kuranari Tadasi külügyminiszter és Abe Sinta- ro, a kormányzó Liberális Demokrata Párt Végrehajtó Tanácsának elnöke is fogadta a magyar vendéget. Este a Japán—Magyar Gazdasági Klub fogadást adott a magyar küldöttség tiszteletére. Havasi Ferenc ma Cuku- bát, Japán leghíresebb tudományos- és kutató-városát keresi fel. ' „A magyarországi németség kultúrája, hagyományai, munkára serkentő szokásai és jövőre irányuló törekvései nélkül szegényebb lenne az ország.” Ezt a megállapítást Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára tette a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége fennállásának 30 éves ünnepségén. Azóta sokszor idézték ezt a hazánkban élő németek. Tegnap Budapesten a Politikai Főiskola tanácsterméA Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Az elektronikai programról, a lakásépítés minőségéről A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — Ballai László elnökletével — pénteken ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a lakásépítések minőségéről, a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről készített vizsgálati jelentést, s úgy döntött, hogy azt a kormány elé terjeszti. Ezután a KNEB jóváhagyta az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési programjának végrehajtását áttekintő témavizsgálat munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A most kezdődő országos témavizsgálat során a népi ellenőrök arra keresik a választ, hogy mennyire tervszerűen halad az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési programjának végrehajtása, illetve milyen intézkedések szükségesek sikeres megvalósításához a hetedik ötéves tervidőszakban. A KNEB vizsgálat elő kívánja segíteni a program céljainak elérését. A népi ellenőrök vizsgálata várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és az értékesítés szervezésével, korszerű technológiák és megoldások alkalmazásával javuljon az elektronikai termékek versenyképessége, határozottabban korszerűsödjék a termékszerkezet, az eddiginél nagyobb mértékben érvényesüljenek az elektronika alkalmazásának hazai előnyei. A vizsgálat kiterjed a központi fejlesztési program végrehajtását irányító intézményekre, köztük az Ipari Minisztériumra, az Országos Műszaki' Fejlesztési Bizottságra, a Magyar Tudományos Akadémiára. Az ellenőrzésikor nagy figyelmet fordítanak a felsőszintű döntéseket megalapozó tanulmányok és a meglevő dokumentumok hasznosítására. A helyszíni vizsgálatok februárban kezdődnek, s a fővárosban, illetve négy megyében 26 vállalatra terjednek 'ki. A fővárosi és a megyei népi ellenőrök tavaly megvizsgálták, hogy az állami ellenőrző szervek munkájukban miként hasznosítják a korábbi ellenőrzéseik tapasztalatait. Az 1984. évi téma- vizsgálat utóellenőrzése során megállapították, hogy az ellenőrző szervek elsősorban saját korábbi vizsgálati eredményeik hasznosítását kísérik figyelemmel. Felhívták a figyelmet arra, hogy az állami ellenőrző szervek vizsgálati tapasztalatait jobban hasznosíthatnák a belső ellenőrzésben, valamint a vállalati tanácsok és a választott vezetőségek tevékenységében. Indokolt lenne az is, hogy az állami ellenőrzés jobban építsen a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények belső ellenőreinek megállapításaira. Az utóvizsgálat során a gazdálkodás felelősségrendszerét változatlanul jogosan bírálták. A pénzügyi és hatósági ellenőrzések alkalmával a meglevő közvetlen jogosítványok alapján többnyire határozottan szankcionálnák. Ám a büntetések ilyenkor is csak a gazdálkodó szervezeteket sújtják, s a személyeket közvetlénül ériptő elmarasztalások gyakran elmaradnak. Javult az ellenőrzések megyei összehangolása, az egyeztetések, a koordinációs értekezletek rendszeressé váltak. A gondot főként az okozza, hogy a minisztériumi vállalatok kimaradnak a területi koordinációból. Ezért a népi ellenőrzés az utó- vizsgálat alapján felhívja a minisztériumok és a főhatóságok figyelmét, hogy időben jelezzék a területileg érdekelt fővárosi, illetve megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak a gazdálkodó szervezeteknél tervezett vizsgálataikat. Lehetővé kell tenni a belső ellenőrzési anyagok fel- használását az állami ellenőrzésben, figyelembe véve a gazdaságirányításban, s ezen belül a gazdálkodó egységek vezetésében végbement változásokat. Ahhoz, hogy más ellenőrző szervek kölcsönösen hasznosíthassák a különböző vizsgálatok tapasztalatait, egyértelműbbé kívánatos tenni az ellenőrzési napló bejegyzéseinek körét, tartalmát is — állapították meg a KNEB ülésén. ben a magyarországi németek országos választmányi ülésén a kongresszusuk óta eltelt idő mérlegét Hambuch Géza, az MNDSZ főtitkára vonta meg. Elmondta, hogy 1983 óta a munkájuk föltételei jelentősen nem javultak ugyan, ám a mozgósított emberi tartalékok, «a jelentős társadalmi munka már most eredményeket hozott. Az országos választmány tagjai és a kongresszusi küldöttek jelentéseiből kitűnik, a lakóhelyükön hatékonyan részt vettek a nemzetiségpolitika megvalósításában. Munkacsoportok alakultak a megyékben és négy településen — Baján, Bonyhádon, Pilisvörösváron és Pesterzsébeten — jelentős létszámmal megindult a kétnyelvű oktatás. Az elmúlt három évben a kulitúrcsoportok és klubok, valamint a Deutsche Bühne színjátszó-csoport értek el sikereket országos találkozókon. Bővültek a két német állammal kapcsolataik, mindenekelőtt a magyarországi és az NDK-beli megyék testvérkapcsolatai erősödtek. Beszámoló hangzott el a Baranya, Bács-Kiskun megyei német csoport munkájáról. A szomszéd megyékben — Baranyáiban, Tolnában — a német közösségek vállalták több országos rendezvény megtartását és rendeztek továbbképzést is. A főtitkár beszámolójában szó volt egy tolnai kezdeményezésről. A TOT és a Teszöv közös rendezésében azök a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői találkoztak, ahol sok a németajkú dolgozó. Támogatást érdemel a magyarországi németeknek az a javaslata, hogy Szekszárdon a kaposvári tanítóképző főiskola .tapasztalatán német nyelvoktatási és kulturális feladatok ellátására alakuljon ki központ. Hallatott magáról az MNDSZ irodalmi szekciója is; a Neue Zeitung irodalmi mellékletében és a Deutscher Kalenderben jelentek meg németnyelvű versek, novellák és más irodalmi alkotások. Az értékelés után az 1987 évi munkatervről esett szó. Kiemelkedik a július végén, augusztus elején a Tolna megyei Domboriban megrendezésre kerülő harmadik országos magyarországi német ifjúsági találkozó. Ugyancsak részt vesznek a németajkú fiatalok a budapesti nemzetiségi találkozón, amelyet a tavasszal rendeznek meg. A tavasz másik jelentős terve a Budapesti Tavaszi Fesztiválon több német kulturális csoport lép föl. Érdekes lesz a februári szekszárdi közművelődési bizottsági ülés és a novemberi bonyhádi új óvodai nevelési vita, amelynek keretében egy helyi óvodában megismerkednek a résztvevők a legkisebbek német nyelvű oktatásával. A mezőgazdasági bizottság ülése Á fellendülés jelei Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága — Cselőtei László elnökletével — tegnap a Mezőgazdasági Múzeumban ülést tartott. A testület tájékoztatást hallgatott meg a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás helyzetéről, és megtárgyalta 1987. évi munkaprogra n\ját. A képviselőket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyebek között arról tájékoztatta, hogy az állattenyésztésben — az elmúlt év végi statisztikai gyorsjelentés szerint — a föllendülés első jelei mutatkoznak. Az ágazat ösztönzésére hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően , is, az egy évvel korábbihoz képest hozzávetőleg 400 ezerrel nőtt a sertésállomány. A baromfitartás teljesítményei is tovább javultak, nem következett be viszont változás a juhászat- ban, ahol nem használják ki a lehetőségeket. . A szarvasmarha-ágazatban a hústermelő állatok száma mérséklődött. Ami a növénytermesztést illeti: amennyiben a téli időszak kipusztulást okoz az ősszel elvetett gabonában, úgy tavasszal, a kiesett területen, ismételt vetésekre lesz szükség. Ehhez a termelőknek biztosítják a szükséges növényi szaporítóanyagot. A bizottság meghallgatta Kovács Antal államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját az ágazat előtt álló fontosabb idei feladatokról. Felszólalt az ülésen többek között Horváth Ferenc Somogy megyei képviselő is.
