Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIIÍ. évfolyam, 19. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 23., péntek KB-titkárok tanácskozása Varsóban Az MSZMP-t Berecz János és Szűrös Mátyás képviseli Munkásgyűlés az Orionban Gátpár Sándor mondott bosxódot Varsóban tegnap megkez­dődött a szocialista orszá­gok testvérpártjai ideológiai és külügyi kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak tanács­kozása. A szocialista integ­ráció erősítéséről, a nemzet- közű politika és az ideoló­giai nevelőmumka kérdé­seiről folyó eszmecserén a Magyar Szocialista Munkás­pártot Berecz János és Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkárai képviselik. A KB-titkárok tanácsko­zásán részt vesz a Bolgár Kommunista Párt, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt, a Majyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kom­munista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt küldöttsége. Magyar—kínai árucsere­forgalmi megállapodás Havasi Ferenc Tokióban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására ja­nuár 16. és 22. között láto­gatást tett Kínában. Havasi Ferenc látoga­tást tett Kantonban és Sanghajban, megtekintett több ipari és mezőgazdasági üzemet, megismerkedett a kantoni Gazdasági-Műsza­ki Fejlesztési Terület tevé­kenységével. Havasi Ferenc és kísérete tegnap Kínából Japánba utazott. Ambrus János külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Vang Pin-csing, a kínai külkereskedelmi és külföl­di gazdasági kapcsolatok miniszterhelyettese tegnap Budapesten aláírta az 1987- re szóló magyar—kínai áru­csereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az idei esz­tendőre tervezett 600 millió klíring svájci frank összegű forgalom a tavalyihoz ké­pest mintegy 10 százalékos növekedést jelent. Hazánk elsősorban közúti járműveket és jármű-rész­egységeket, vákuumtechni­kai berendezéseket, élelmi- szeripari gépeket, orvosi be­rendezéseket, szerszámgé­peket, egyéb gépeket és be­rendezéseket, továbbá ko­hászati termékeket, kábelt és műtrágyát szállít Kíná­nak. Behozatalunkban töb­bek között textil- és ruhá­zati ipari termékek, gyü- mölcskonzervék és egyéb élelmiszeripari cikkek, ipari és mezőgazdasági nyers­anyagok, vegyipari cikkek, szórakoztató elektronikai és gépipari termékek szerepel­nek. A jegyzőkönyv aláírásá­nál jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Zhu Anhang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke tegnap a főváros X. kerületébe láto­gatott. A vendéget a kőbá­nyai pártbizottság székházá­ban Zarnóczi József első tit­kár és Szabó Károly, a ke­rület tanácselnöke fogadta. Gáspár Sándort tájékoztat­ták a kerület vállalatainak munkájáról, az, évindításról, valamint a rendkívüli időjá­rás Okozta kiesések pótlásá­ra tett intézkedésekről. A SZOT elnöke délután az Orion Rádió és Villamossági Vállalatot kereste fel. A gyárlátogatás végeztével Gáspár Sándor részt vett és beszédet mondott az Orion dolgozóinak munkásgyűlé­sén. Elöljáróban az ország gond­jairól szólt, hangsúlyozva ^.az MSZMP KB novemberi és decemberi ülése nyomán megújuló erővel kezdődött a küzdélem terveink megvaló­sításáért. — Mindenekelőtt azt kell elérnünk — hangsúlyozta —, hogy a vállalatoknak és a dolgozóknak érdekük legyen a hatékonyabb munka. A bért, a nyereséget, az új be­ruházást, új technikát szigo­rúan a jól végzett munká­hoz, annak eredményéhez kell kötni. Követelmény a munkaidő jobb kihasználá­sa, a gépek folyamatos üze­meltetése, a munkaszervezés, a technológia radikális meg­javítása. Sokat jelentene az is, ha az anyag- és energia­takarékosság a munka, a gazdálkodás szerves részévé, mindenkinek természetes igényévé válna. — A nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordu­lója tiszteletére megkezdő­dött munkaverseny ösztön­zést ad ahhoz, hogy minden munkahelyen továbbléphes­senek. Köszönet illeti tenni- akarásukért a dolgozókat, a szocialista brigádokat. Azt várjuk, hogy új, friss ener­giákat, alkotóerőt szabadítsa­nak fel a feladatok megol­dására. Ez a várakozás nem alaptalan, hiszen népünk tenniakarása eddig is sok­szor megmutatkozott, ha azt az ország helyzete igényelte. Jó példát adott erre az el­múlt hét szokatlan időjárá­sát követő számos társadal­mi megmozdulás. Üzemek, vállalatok kollektívái aján­lották fel, hogy szabadnap­jaikon pótolják a kiesést. A fagy, a hó okozta gondok le­Gyenes András Nyíregyházán Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottságának elnöke csütörtökön Nyíregyházára látogatott. A megyeszékhe­lyen Varga Gyula, a Sza- bolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkára fogad­ta és tájékoztatta a keleti országrész eredményeiről, helyzetéről. Gyenes András ezt követően a Taurus Gu­miipari Vállalat nyíregyházi gyárát kereste fel. Ott Lász­ló Géza gyárvezető tájékoz­tatta a 25 esztendős nagy­üzem fejlődéséről, munká- jr 4. KB elnöke délután részt ett és beszédet mondott a háromezer dolgozót foglal­koztató gyáregység munkás­gyűlésén. küzdésében is tíz- és százez­rek vettek részt öntevéke­nyen, erejük megfeszítésével. Most az a cél, hogy még az első negyedévben pótoljuk a termeléskieséseket, a veszte­ségeket. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait sorol­va Gáspár Sándor kiemelte: — Irányítási gyakorlatun­kat is alkalmasabbá kell tenni a bonyolult feladatok végrehajtására. Sürgős teen­dőnk a veszteséges vállala­tok helyzetének rendezése. A nagyvállalatok népgazdasá­gunk fő erejét jelentik és a jobb munkához náluk is megfelelő feltételeket kell te­remteni . Nagy felelősséget kell éreznünk a szocialista nagyiparért, hiszen a nép­gazdaság jövőjét változatla­nul az itt dolgozók munkája határozna meg. A szocialista nagyiparban dolgozók élet- és munkakö­rülményei sok helyen nehe­zebbé váltak. A bérek nem tudták követni az árak emelkedését, a nagyvállala­toktól nagyobb jövedelemhá­nyadot vont el az állam. A gazdasági és politikai szer­veknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a nagyüzemi munkásságra, hiszen az ő egyetértésük a társadalmi, a gazdasági és a politikai sta­bilitás alapját jelenti. — Intézkedések szüksége­sek továbbá döntési rend­szerünk javítására, a várha­tó hatások előzetes felméré­sére, és a folyamatok későb­bi megnyugtató ellenőrzésé­re. Sok még a teendő azért is, hogy a gazdaság csak kel­lő mennyiségű és minőségű munkaerőt foglalkoztasson, s mindenki ott dolgozzon, ahol a legeredményesebb munkát tudja végezni. Szembe kell néznünk azzal is, hogy re­ménytelen dolog mindent el­vonni a vállalatoktól és ugyanakkor növekvő haté­konyságot követelni. A gaz­daságirányításban túlságosan eluralkodott a pénzügyi szemlélet. Elsősorban a ha­tékony termelést kell ösztö­nözni, biztosítani annak fel­tételeit, és csak ezután, csak ennek arányában következ­het az elvonás. Űjra át kell gondolni a kisvállalkozások működését. Munkájukra szükség van, de nem minde­gyikére és egyáltalán nincs szükség egyes kisvállalkozá­sok taktikázására. Ezek a kisszervezetek nem mindig (Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter hazaérkezett Norvégiából Bányász Rezső egyiptomi látogatása . Várkonyi Péter külügy­miniszter — aki Knut Fry- denlund külügyminiszter meghívására január 20—22. között hivatalos látogatást tett Norvégiában — csütör­tökön hazaérkezett. Elutazása előtt fogadta Gro Horlem Bruntland mi­niszterelnök-asszony is. (A képen.) Befejezte egyiptomi láto­gatását csütörtökön a ma­gyar tájékoztatási küldött­ség, amely Bányász Rezső államtitkárnak, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hiva­tala elnökének vezetésével január 19 óta tartózkodott Kairóban. A delegáció tár­gyalásokat folytatott Szaf- vat Mohammed Juszef as- Sarif tájékoztatási áliammi- niszterrel. Megállapították, hogy a két ország együtt­működése a tájékoztatás te­rületén is fejlődött. Jegy­zőkönyvet írtak alá az együttműködés további fej­lesztéséről. Fogadta Bányász Rezsőt Atef Szidki minisz­terelnök. Vágták a Balaton A Balatonon a halászok, a vendéglátó vállalatok és a szövetkezetek emberei megkezdték a jégvágást. A partközeiben helyenként 30—40 centissé vastagodott jégréteget nagy téglalap ala­kú darabokban vágják ki, és a partról teherautókkal szál­lítják a hegyoldalakba vájt vermekbe, amelyekben 800 vagon jeget lehet tárolni. A halászok a nyári nagyobb fogások tárolására, a fél­kész feldolgozású haláru tartósításához gyűjtenek össze sokszáz tonna jeget. A vendéglátó és kereskedelmi válalatök a szövetkezetektől és a magántulajdonosoktól bérbe vett vermeket töltik meg, felkészülve a nyári idényre. A HIDEG NEM OKOZOTT VESZTESÉGET Februárban kezdődik a téglagyártás rom hónap alatt ki kell ja­vítaniuk a hibákat, kicseré­lik az elhasználódott beren­dezéseket. Z accomer János igazgató elmondta, hogy nin­csenek alkatrészgondok. Ka­posváron van egy üzemük, melyben egész éven át ké­szíthetik a szükséges rész­egységeket. Az ország többi téglagyárával szerződésben egyezitek meg, hogy minden­ki csak valamely géphez ké­szít alkatrészt. így aztán egy­másra vannak utalva, mert hu önmaguk nem gyártják azt, amit vállaltak, esetleg nem kapnak másból sem. Valamivel kedvezőbb hely­zetben vannak a korszerűbb alagútkemencés üzemek. A hideg ott is nagy úr. Mínusz tíz fok alatt már ott sem lehet téglát gyártani. Befagy­nak a vezetékek, a hidrauli­kus berendezésék is felmond­ják a szolgálatot. Minden évben — a hőmérséklettől függően — a korszerűbb gyá­rakban is betervezik a kar­bantartást. Az energiakorlá­tozás is leállíthatja a gyár­tást, jó előre belekalkulálják ezeket a termelésbe. A kor­szerűbb üzemekben harminc nap alatt kell rendet tenni, javítani, cserélni. A dolgo­zóknak fűtik a csarnokokat, és sugárzó hővel segítik a biztonságos munkavégzést. Az újabb gyárakban febru­ár elején, a régebbiekben március közepén indul meg az égetés. A vevők igényeit azonban akár most is ki tud­ják elégíteni, hiszen a rak­tárakban huszonnégymillió tégla van. A szállítás is megkezdődött. A vállalat az első negyedévre harmincmil­lió tégla gyártását tervezi, ami azt jelenti, hogy nem lesz ellátási probléma ebből a portékából. Az igazgató nyugodt: a zord időjárás nem okozott semmilyen vesztesé­get a vállalatnál. Az alacsony hőmérséklet beparancsolja az embereket a meleg épületekbe. A gépek sem tudnak a zord körülmé­nyek között dolgozni. Nem beszélve azokról a techno­lógiákról, amelyek igencsak függvényei az időjárásnak. A nyers tégla nulla fok alatt megfagyna. A Somogy —Zala Megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat gyáraiban ezért jelenleg jórészt áll a termelés. A meglett korú üzemek hagyományos tech­nológiáival nem lehet meg­védeni a hidegtől a termé­ket: le kell állítani a gyár­tást. Tervszerű kényszerpihenő ez, ami nyugalmat csupán a gépeknek jelent: a dolgozók­nak aligha van idejük, hogy kifújják magukat, hiszen há-

Next

/
Thumbnails
Contents