Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

2 Somogyi Néplap 1987. január 22., csütörtök Magyar—szovjet gazdasági együttműködési tárgyalások Fülőp-tiigetok Hajózás viharos vizeken „Cory'1 Aqulno népszerűsége sokat nyom a latba A KGST Végrehajtó Bi­zottsága január 20—21-én tartott 122. ülésének idősza­kában a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszalki-Tu- dományos Együttműködési Kormányközi Bizottság társ­elnökei, Marjai József és Aleksze) Antonov minisz­terelnök-helyettesek Moszk­vában tárgyalásokat folytat­tak. A munkatalálkozón, ame­lyen részt vettek a két or­szág érintett főhatóságainak képviselői és szakértői is, Szerdán. Kiirt Wáldheifn államfő előtt letette a hiva­tali teaküt a novemberi vá­lasztásokat követően alakult Úi osztrák koiiiiiány: 1060 ótö először a szocialisták és a öolgárl-kohzervatív Osztrák Néppáft közösen alakítottak kabinetet, amelyben fele-fele arányban osztották meg a posztokat. Ausztria háború utáni 19. kormányának ólén továbbra is a szocialista Franz Vra­nitzky áll, akit tavaly, a pártnak a köztársasági el­nökválasztáson elszenvedett veresége után állítottak posztjára. Az alkanceülár, egyben külügyminiszter Alois Mock, az Osztrák Nép­párt elnöke. A szocialistáké a belügyi, a pénzügyi, aszo­A Contadora hovatovább a kitartás, a fáradhatatlan­ság és a következetesség szimbóluma lesz. Remény­telennek tűnő, hálátlan fel­adatot vállalt ugyanis ma­gára a közép-amerikai vál­ság rendezésének óhaját zászlajára tűző csoport, amely épp négy évvel ez­előtt, 1983. januárjában kezdte meg tiszteletre méltó misszióját. Négyéves útja azonban jobbára kudarcok­kal, csalódásokkal volt tele. Nem véletlen talán, hogy sokak szerint a Contadora legnagyobb érdeme létezésé­ben rejlik. Abban, hogy Washington eltökélt mester­kedése sem tudta meghátrá­lásra, feloszlásra kénysze­ríteni. Sőt. A Contadora a na­pokban újabb, példa nélkül álló akciót indított útnak. Nyolc latin-amerikai ország külügyminisztere, valamint az amerikai államok szerve­zete és az ENSZ főtitkára indult köz ép-amerikai kör­utazásra azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kilendítse a holtpontról a Contadora békemisszióját. A tízek — kimondatlanul bár — meg- topedózni szándékozta^c az Egyesült Államok kifárasz­tási taktikáját, s újfent bi­zonyítani, hogy változatla­nul létezik a „mi ameri kánk” szemlélete, amely Latin-Amerikát az Egyesült Államoktól különálló egy­ségnek fogja fel. A tízek körutazását ér­demben elemezni még korai lenne, hiszen a résztvevők csak néhány órával ezelőtt amelyek a Kádár János és Mihail Gorbacsov múlt évi találkozóin, valamint a Lá­zár György és Nyikolaj Rizskov miniszterelnökök tavaly decemberi tárgyalá­sain elért megállapodások gyakorlati megvalósítását szolgálják. Ennek megfelelően meg­erősítették a felsőszintű megállapodások végrehaj­tásának kibővített közös munkaprogramját. Megál­lapították, hogy a két or­szág kormányszerveinek irá­nyításával a feladatok vég­rehajtása megfelelő intenzi­tsiáilifi táfcáj ők adják a köí- ldkiédés= és át áilámi ipar ni1 h isitorét, egy állafilfiii- üiseteft) akikéi a köealkál- ütiusottak és át egészségügy tartozik; valnitlifit a hők ügyeivel foglalkozó államtit­kárt. A konzervatívok töltik be a gazdasági, a mezőgaz­dasági, a nemzetvédelmi, a tudományügyi. a család- és környezetvédelmi tárcát, ők is jelöltek egy államminisz- tent, valamint egy államtit­kárt a pénzügyminisztérium­ban. Az Lgazságügyminiszteni posztot független szakember tölti be. Az új kabinet január 28- án terjeszti elő programját, amely a már elfogadott koa­líciós megállapodáson alapul. utaztak el az utolsó állo­másként szereplő San Sal­vadorból. Ha az újabb misz- sztó sikerével szemben mé­gis borúlátóak vagyunk, az csupán a múlt keserű ta­pasztalatainak tudható be. A Contadora-csoport ugyan­is már hiába dolgozott ki eddig is több, az érdekelt államok kívánságai szerint gyakorta módosított béke­tervet, eddig még olyan vál­tozat nem akadt, amely megnyerte volna valameny- nyi fél tetszését. A sajátos békekezdeményezés legfőbb gyengesége ugyanis, hogy az Egyesült Államok ellene van. Márpedig Washington közép-amerikai gazdasági befolyása, és főleg katonai jelenléte folytán bármikor „foglyul ejtheti", a neki nem tetsző békemissziókat. A jelek szerint ezt tette most, a tízek útnak indulá­sa előtt is. Philip Habib el­nöki különmegbízott meg­előzte a latin-amerikai kül­ügyminisztereket, s köruta­zása során ismertette az „új amerikai béketervet". Amely természetesen semmiben sem különbözött a jól is­mert washingtoni recepttől, miszerint Közép-Amerika rendjét csak a kommunista behatolás eszközéül szolgá­ló sandinista rendszer eltű­nése adhatja vissza. Azt már talán mondanunk is fölösle­ges, hogy az amerikai terv a tízek körutazása alkalmával már Costa Rica-i tervként „köszönt vissza”. Oscar Arias Costa Rica-i elnök rendezési koncepciójában ugyanis szinte szó szerint az amerikai óhajok szerepel­tással folyik. Hangsúlyoz­ták, hogy a kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés távlati fejlesztésére irányuló mun­kával párhuzamosan idő­ben előre kell hozni »azok­nak az elhatározásoknak konkrétlzálását, a szükséges szerződések folyamatos lét­rehozását, amelyek már eb­ben az évben a kapcsolatok bővítését eredményezik, s ezáltal előmozdítják a két ország gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását. Marjai József és Alekszej Antonov áttekintette az or­szágaik által egymásnak szállított termékek műsza­ki színvonalának emelésé­re, minőségük javítására | végzett munka helyzetét, valamint azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a magyar és sZoVjet szervezetek a KGsT-tágáílamok műsza­ki-tudományos haladása 2000-ig szóló komplex prog­ramjának végrehajtásában eddig elértek. É munka meggyorsítására olyan in­tézkedéseket fogadtak el, amelyek célja a műszaki- tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati haszno­sítása. A miniszterelnök-helyet­tesek megvizsgálták a két ország vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok bőví­tésének kérdéseit) a köZös magyar—szovjet gazdálko­dó szervek alakítására íb- lyó munkát; Megállapítot­ták, hogy az együttműködés új formálnak kltefjesztése terén élénk tevékenység ala­kult ki. A kormányközi bi­zottság folyamatosan napiren­den tartja ezt a témát, hogy segítse a nagyobb gazdasá­got, hatékonyságot, maga­sabb műstzaki színvonalat eredményező új formák el­terjedését. A társelnökök foglalkoz­tak a jamburgi gázlelőhely kiaknázásában való ma­gyar—szovjet együttműkö­dés kérdéseivel Jóváhagy­ták a kormányközi bizott­ság idei munkatervét. nek: Nicaragua politikai rendszerének átalakítása, párbeszéd a fegyveres ellen­forradalmárokkal, s a nyu­gati típusú demokrácia hely­reállításának követelése. Ezek után érthető, hogy a Daniel Ortega nicaraguái elnök által előterjesztett ki­lencpontos rendezési javas­lat már csak a „másik vég­étkéntkerülhetett szóba. Ortega ugyanis leszögezte: csak a Nicaragua elleni amerikai agresszió meg­szüntetése esetén teremtőd­hetnek meg a feltételek ar­ra,. hogy a gyakorlatban is érvénybe léphessen a múlt év végén elfogadott új al­kotmány, amely a politikai pluralizmuson, az el nem kötelezett politikán, és a ve­gyes gazdaságon alapul. Számunkra a kör itt be­zárulni látszik. Néhány nap múlva talán megtudhatjuk, hogy a tízeknek sikerült-e megtorpedózniuk az ameri­kai kifárasztás taktikáját, és újabb röppályára indítani a közép-amerikai békemisz- sziót. Változatlan hevességű har­cokról érkeztek jelentések szerdán az Irak és Irán kö­zött dúló háború hadszínte­reiről, különösen Bászra kör­nyékéről. Teherán azt jelentette, hogy fegyveresei elfoglaltak egy kis települést Bászra kö­zelében, a vitatott Satt-el- Arab víziót iraki oldalán. A harcokban az Írna iráni hír- ügynökség szerint; 1 500 iraki katona vesztette életét vagy sebesült meg. Bagdad saját megtorló ak­cióiról számolt be. Iraki har­Alig égy hét válásija el egymástól a t’ülöp-szigete- kert áit á két politikái ese­ményt, átrtely a közeljövőben Vitathatátlattul a legnagyobb hatással lesz a távol-keleti állam életére. Február 2-án járulnak urnákhoz az 56 milliós ázsiai ország válasz­tópolgárai, hogy döntsenek az új alkotmány elfogadásá­ról, február 10-én pedig le­jár a baloldali gerillaszerve­zettel tavaly decemberben kötött ideiglenes tűzszünet határideje, s a meghosszab­bítás, vagy meg nem hosz- szabbítás alternatívája szin­tén fényt vethet majd az Aquino rendszer szilárdságá­ra, további kilátásaira. Alkotmány-viták Korántsem kis tételek fo­rognak kockán az új, hosz- szú hónapok kiélezett, nyílt színen és kulisszák mögött zajló politikai kötélhúzással kidolgozott alaptörvény meg­szavazásával. Elvégre ez a február elejei referendum hivatott arra, hogy a lakos­ság teljes körű bevonásával úgymond szentesítse a tava­lyi politikai földcsuszamlás, Marcos elnök bukása, és Co- razon Aquino hatalomra ke­rülése óta bekövetkezett vál­tozásokat, illetve az új ma- nilai vezetés irányvonalát. Az irányvonalak egy része kétségtelenül előrelépést je­lent az önkényuralmi idő­szak esztendeihez képest. Az új alkotmánytervezet például korlátozza az elnök jogkörét a rendkívüli állapot kihir­detésére és fenntartására (Marcos épp ezt az eszközt használta fel céljai elérésé­hez), és visszaállítja a tör­vényhozás korábbi, kétka­marás felépítését. ci gépek szerdán négy iráni várost bombáztak. Hétfőn az iraki fővárost is légitámadás érte. Az iraki légierő szerdán az iraki határ közelében fekvő Dezful és Hamdan városo­kat vette célba, mélyen irá­ni területen pedig Iszfahan és Kum városokat bombáz­ta. A Teherántól 100 kilo­méternyire délre fekvő szent várost, Kum-ot egy iraki szóvivő szerint „romboló tá­madás” érte. Irán megerősí­tette a hírt a bombázások­ról. Akad azonban iiéháüy kérdés, ahol érVéttyesülhi tu­dott aá alkotmány cikkelyéi­nek megszöVegézésében döl- gozó bizottságok alapvetően polgári, a gyökeres refor­moktól visszariadó nézete. Hiába figyelmeztette a ma- nilai kabinetet számos szak­értő, illetve a baloldali el­lenzék képviselője, hogy a legkiáltóbb gazdasági és tár­sadalmi ellentétek feloldása, a szegénység és elmaradott­ság elleni következetes harc nélkül nehezen képzelhető el a belső feszültségek enyhíté­se, a nemzeti megnyugvás légkörének kiterjesztése — az új kormányzat tagjai és a követőik „sem tudtuk át­ugrani saját árnyékukat”. Vagyis a legkíélezettebb problémák tekintetében (ra­dikális földosztás, szociális intézkedések) kíméletlenül kihasználták szembeli túlsú­lyukat, és leszavazták a ha­ladó kezdeményezések sorát. Meghosszabbított tűzszünet ? Végül jónéhány olyan té­mát is találunk, ahol az al­kotmánytervezet szövege ho­mályos, többfajta értelmezés­re is módot ad, s érezhetően a szemben álló erők közti kompromisszumot takar. Ilyen mindenekelőtt a két amerikai támaszpont ügye. Washington érthetően ra­gaszkodik Subic Bay (hadi- tengerészet) és Clark Field fenntartásához, Manilában viszont széles körű ellenérzés figyelhető meg az amerikai szuperlétesitményekkel szem­ben. Az alaptörvény vol­taképp a 90-es évek elejére odázza el a döntést, bár Aquino asszony kijelentései­ből ítélve a Fehér Ház biz­tonságban érezheti stratégiai fontosságú hadászati bázisait. Ugyancsak homályos lett az alkotmány megfogalmazása a nukleáris politika tekinteté­ben, bár a baloldali ellen­zék javaslatai azt célozták, hogy a Fülöp-szigeteket nyil­vánítsák atomfegyverektől mentes országgá. Az ellentmondások, a viták ellenére a jelek szerint Aquino asszony népszerűsége, az új rendszer tömegtámoga­tása elegendőnek látszik az alkotmánytervezet elfogadta­tásához. A népszavazás ered­ménye pedig — sajátos visszahatásként — megint csak az államfőt erősítené, s e megszilárdult pozícióra az elnöknek jócskán szüksége is lehet az állandósult hatalmi Csatározásban, Mindenekelőtt a gerilla­erőkkel kötött, s a beveze­tőben már említett tűzszünet fenntartása követéi nagy ügyességet. Emlékezetes, hogy a 6o napra vállalt (igaz, meglehetősen ingatag) fegy- VernyugVás 17 évi szakadat­lan harc után első ízben kí­nálta fel a fegyveres konf­liktus befejezésének esélyét. Így az egyezmény meghosz- szabbítása létfontosságú len- hearhanilal vezetés számára. Kérdéses viszont, hogyan foglalnak állást a negyed milliós, bőséges washingtoni támogatást élvező hadsereg főtiszti karának keményebb fellépést pártoló tagjai, s hogy milyen előrehaladást lehet elérni a kormány és a Nemzeti Demokratikus Front között időközben beindult béketárgyalásokon. A Moro probléma Kérdőjelekkel terhes egye­lőre a muzulmán felkelők­kel aláírt megállapodás sor­sa is. Az úgynevezett „Moro Nemzeti Felszabadítási Front” —, amely korábban a második legnagyobb sziget, Mindanao elszakadásáért harcolt —, most úgy tűnik, kiegyezett az önkormányzat­tal. Ám az, hogy milyen te­rületeken, milyen ügyekben, miképpen érvényesülhetne ez az autonómia, az megle­hetősen bizonytalan. így a manilai vezetés aligha vél­heti véglegesen megoldottnak a Moro problémát. (Elvégre egy évtizede egyszer már létrejött hasonló megegyezés, ám azt hamarosan elsodor­ták az újból kiújult ellensé­geskedések hullámai.) összességében mégis meg­állapítható: Aquino asszony meglepő határozottsággal, mesteri taktikai érzékkel és egyensúlyozó tehetséggel tartja kézben a hétezer szi­get kormányrúdját. A küszö­bön álló népszavazás voksai és a tűzszüneti tárgyalások kimenetele megmutatja majd, hogyan sikerül tovább hajóz­nia — a puccsveszély szik­láit kerülve — a viharos vizeken. Szegő Gábor a fő figyelmet azokra a feladatokra fordították, Letette az esküt az új osztrák kormány Szerda esti kommentár Tizek torpedója Heves harcok folynak Bászra környékén

Next

/
Thumbnails
Contents