Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987. január 17., szombat Somogyi Néplap 3 Nincs veszteséges ágazat Hatásos intézkedések a füredi téeszben A múlt év őszén a kapós- füredi Vörös Október Ter­melőszövetkezet határát jár­va hiztató képet mutatott az akkor még betakarításra vá­ró, jókora napraiforgótábla. Azóta a remények beteljesül­ték: több mint 500 hektár átlagában 2,9 tonnás hozam­mal fizetett ez a növény. S most már az is bizonyos, hogy minden ágazat nyere­séggel zárt a téeszben, még a sertéstenyésztés is, pedig ott veszteséggel számoltak. Kifizetődő süldőnevelés Ahol évente mintegy öt­ezer hízósertést értékesíte­nek, föltételezhetően a hiz­lalás a legkifizetődőbb tevé­kenység az ágazaton belük A fürediek mégis ezt mond­ják: — A hizlalás mellett elő­térbe került a tenyészkoca- süldő-nevelés, ugyanis ebben több hasznot látunk. Erre az évre 900 süldő eladására szerződtünk, ebből a Hunga- hyb 600-at, a szekszárdi vál­lalat 300-;at kap. Minthogy a téesz garantálja az állatok úgynevezett hármas mentes­ségét, megyén kívül is nagy az érdeklődés tenyészkocá- ink iránt. Saját alapanyagból hiizlalurtk, tenyésztünk. A fü­redi százas anyakocatelep mellett Somogyaszalóban van tenyészanyagunk: két éve új telep készült ott, és régi épületeket is felújítot­tunk. Az idén nyáron befe­jeződő hövítéssel 220-ról 250- 260-ra nő a kocaférőhely. Hízósertéseinket tavaly ob­jektív minősítéssel adtuk át élősúlyban, s átlagosan 42 forintot kaptunk kilójáért, az idén 44 forintnál is többhöz jutunk, de számításaink sze­rint így is inkább megéri a tenyészsüldővel foglalkoz­ni ... Sár Gyula elnök és Ko­vács Sándor főkönyvelő ok­fejtései megalapozottak. He­lyi tapasztalatokra és elem­zésekre épülnek, máshol ta­lán más eredményre jutnak a szakemberek. Füreden a takarmányozási módszerek is közrejátszanak. Hasznosul a melléktermék Megállapodtak a Kaposvá­ri Húskombináttal abban, hogy húsipari melléktermé­keket hoznak a sertések ete­téséhez: egyelőre kísérlet­ként — máris biztató ered­ménnyel — fél éven át fo­lyékony tápot adnak a ser­téseknek. Csak az alapanyag új, a módszer nem ismeret­len, hiszen pasztához hason­laton húsipari tápot — savó hozzáadásával — eddig is etettek: az anyagot a téesz keverőüzemében dolgozták bele a takarmányba s egy- egy kiló súlygyarapodás ta- karmányköLtsége ilymódon mintegy 10 forinttal csök­kent. A mostani eljárás folyé­kony húsipari melléktermék­kel zajlik s bíznak a kísérlet sikerében. Ugyanakkor a hizlaldában áttérnek az al~ mos tartásra, mert úgy vé­lik, így kevésbé károsodik a hízóalapanyagként oda ke­rült süldő, a szalmaalom nö­veli a védelmet. A gondozók munkabérét természetesen „hozzáigazították” a koráb­binál munkaigényesebb el­járáshoz. Felelősség a gépekért — A gépjavító műhelyben áttértünk a norma szerinti javításra — mondják a ve­zetők. — Hibafelvevő állapít­ja meg a szükséges, indokolt javítást, annak díját. Tavaly már tízzel kevesebb szerelő­re volt szükség a műhely­ben, mint az előző évben ... A szerelőnek érdeke, hogy a lehető legrövidebb idő alatt „orvosolja” a bajt, a gépke­zelőnek pedig — akinek a gondjaira szerződéskötéssel bíztuk az értékes munkaesz­közt — azt diktálja az anya­gi érdekeltség, hogy a költ­ségnormán belül maradjon és eközben ne csökkenjen a teljesítménye. Mi következett mindeb­ből? Jobban kihasználják a gépeket — anélkül, hogy ron­gálnák azokat —, a munka­időből mind kevesebb esik ki javítás, munkahelyről munkahelyre vonulás, vagy­is üresjárat miatt. Érzéklete­sen kifejezi az intézkedések eredményét a kombájnok ki­használtsága. Tavaly nyáron és ősszel alaposan megnőtt a teljesítményszer zésre fordí­tott órák száma, és csökkent a javításokra szánt idő, vagyis a kombájnosok job­ban igyekeztek, de a mű­helyben a szerelők is szapo- ráztáfc a munkát. Végül is az idényben csökkent az egy tonnára eső betakarítási költ­ség. Érthető, hogy a füredi téeszben az idén is ezt az utat járják. H. F. A minőségi követelmény nő SZAKMA NÉLKÜL A barcsi tanács legutóbbi ülésén tárgyalta a cigány­lakosság helyzetét. A város­ban több mint 1100 cigány él, a lakosság 9,4 százaléka. Foglalkoztatásuk az általá­ban alacsony szintű iskolá­zottságuk miatt gondokat okoz. Jelen az 579 imunka- képes cigány közül száz­huszonegyen helyezkedtek el az iparban. A Sefag barcsi gyáregysége foglakoztatja a legtöbb cigány származású dolgozót. A városból és a környező falvakból összesen száznyolcvanán találtak itt képzést is indítunk. Ezen már sokkal magasabb az arányuk. Legutóbb a beis­kolázott 22 dolgozó közül ti­zenhármán voltak cigányok. Szívesen jönnek a tanfolya­mokra, örülnek, ha lehető­séget kapnak, bár a vizsgák­nál sokan lemorzsolódnak. A beiskolázás az általános iskolákba a cigányoknál is 100 százalékos. Tizenöt szá­zalékuk azonban megbukik és egy részük nem is végzi el az iskolát. Továbbtanulás­kor elsősorban a szakmun­kásképzőkbe jelentkeznek. munkát. Milyenek ma a ci­gányság munkába állásának a lehetőségei? Mennyire ta­lálják meg a számításukat, hogy értékeli munkájukat az üzem?. Ezekkel a kérdések­kel kerestük fel Kaiser Jó­zsefet, az üzem személyzeti és oktatási előadóját. — Barcson a felszabadu­lást követően az akkori fű­részüzem volt az első olyan munkahely, ahol nagy szá­mú szakképzetlen dolgozó találhatott munkát. A tech­nikai színvonala még nem olyan magas, hogy nélkü­lözni tudnánk ezt a munka­erőt. Érthető tehát, hogy a cigány származásúak első­sorban nálunk keresnek munkát. Annak ellenére, hogy az iskolázottságuk fokozatosan javul, 82 százalékuk még ma is betanított vagy se­gédmunkás. A Sefagnáli har- minchatan szereztek szak- képzettséget, ötvennyolvan betanított és nyolcvan- hatan segédmunkások. A nem cigány dolgozók 43 szá­zaléka szakmunkás. — A szakmunkás-utánpót­lás érdekében évente 10—15 tanulót iskolázunk be, közü­lük általában 2-3 gyerek ci­gány. Kétévenként felnőtt­— Nálunk 10—15 százalé­kuknak nincs meg az álta­lános iskolai végzettsége. Szomorú, hogy közöttük fia­talok is vannak. Korábban volt itt egy kihelyezett ál­talános iskolai osztály, de nem vált be. Hiányzott az iskola légköre. Most az a gond, hogy ha a délutános műszakból járnak például az iskolába, annak végeztével este már nem mennek vissza dolgozni. Csaknem százan állandó­an vándorolnak a város üze­mei között. A vállalatnál a létszámépítést úgy oldották meg, hogy a távozók helyé­re nem vettek fel új mun­kásokat. Az ingázás meg­szüntetése érdekében pedig azokat, akik egyszer elhagy­ták az üzemet, többet nem veszik vissza. — Ezeknek a munkások­nak egy része becsületesen dolgozik. Többen nagy érté­kű gépeket kezelnek. Van olyan is közöttük, aki elérte a húszéves törzsgárdatagsá- got. Sokan dolgoznak itt öt éve. Keresetük megegyezik a hasonló beosztású dolgo­zókéval! Többen szocialista- brigád-tagok. Ez azért fon­tos, mert a brigád formáló erő. Kilencen tagjai a párt­nak. Tavaly ketten kiváló dolgozók lettek. A másik oldalon. A múlt évben elkövetett 140 fegyel­mi vétségből nyolcvanegyet közülük követtek el. A sú­lyos, társadalmi tulajdon el­len elkövetett esetek száma azonban csökken. Főleg iga­zolatlan távolmaradásért és italozásért kellett büntetni őket. A Sefagnál a munkák el­végzéséhez nagy szükség van rájuk. Ám a termelés­ben előtérbe kerül a minő­ségi munka; és nem csökken a mennyiségi feladat. Egy­re inkább jól képzett szak­emberekre^ van szükség. Emiatt 1986-ban a korábbi évekhez képest erősen csök­ken a számuk. Lehőcz Rudolf A tejút Is lehet rögös Az emelkedő közepe táján szerettem volna szemem elé tenni a kezem, de bátorta­lanságomat mégsem mutat­hattam ki. Mögöttünk, a majdnem hatezer literes krómacél tejtartály üresen csak nehezítette az Ifa dol­gát, de csúszás nélkül felér­tünk a tetőre. Mátyás Lász­ló, a tejipari vállalat sofőr­je — kisebb-nagyobb meg­szakítással — tizennégy éve ül a volán mellett. Az első állomás Kapoly. Minden gond nélkül odaér­tünk. A tabi elágazónál már vastagahb volt a kocsik fel­kaparta hó, ez még jobban érződött Kapoly felé. A fa­luban a csarnok elől is el­tolták a havat. Az épületet lakaltltal zárták be, de a so­főröknél van kulcs, nyitja az egységesített zárat. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Főszereplővé lépett elő az időjárás ,ezen a héten., A hó sok települést elzárt egy idő­re a külvilágtól, megbénult a közlekedés, sokan nem tudtak hazautazni a hétvé­gi pihenésről, a bejárók sem értek be a munkahelyükre. A HONVÉDSÉG SEGÍTSÉGÉVEL sikerült eljuttatni a kórház­ba több beteget, szülő nő, állandó kezelésre járó vese­beteg is volt köztük. Aka­dozott az élelmiszer- és az anyagszállítás. E válságos helyzetben a .Somogybán is megalakult megyei operatív bizottság a gyors intézkedé­seivel hathatós segítséget nyújtott a nehéz helyzetben lévő településeknek, szerve­zettebb lett az ellátás. E nehéz helyzetben sokan si­ettek a bajbajutottak segít­ségére a katonáktól, a rend- őrölkitől, tűzoltóiktól kezdve a felhívás nyomán lapátot ra­gadó, az idős embereiknek se­gítő KISZ-tagokig. Emberfe­letti munkát végeztek, az utoklait tisztító gépeik, a köz­lekedési eszközök, a teher­gépkocsik vezetői is. E héten megkezdődtek a gazdaságpolitikai PARTNAPOK a megyében. Ezeken a fó­rumokon és a tervezett mun- kásgyűlésekeo, országos, me­gyei és helyi vezetők ismer­tetik az ország gazdasági helyzetét, nem hallgatva el a feszítő gondokat sem. Az eszmecsere lehetőséget te­remt arra, hogy minél töb­ben megismerjék az idei terveket, elképzeléseket, s kiváltképp a helyi feladato­kat! Ä Központi Bizottság novemberi határozatának szellemében elsősorban most arra irányítják a figyelmet, hogyan lehet egységes cse­lekvéssel mindenhol javítani a munkán, ésszerűbben fel­használva az erőforrásokat. Enélkül — ezt mindenki tudja — nem élénkíthető a gazdasági fejlődés, nem eny- híthetők a mostani gondja­ink. A gazdaság megújítására tett eddigi intézkedéseket a KISZ szintén támogatja, hi­szen ez nagyban befolyásol­ja a fiatalok pályakezdési, családalapítási lehetőségeit. Közös erővel azon kell mun­kálkodni, hogy az indulási esélyek közeledjenek egy­máshoz, a fiúk és a lányok boldogulásukat a maguk munkájával alapozhassák meg. Amint az Ipari Mi­nisztériumban rendezett if­júsági fórumon leszögezték: ennek elérése, elősegítése a KISZ', egyik LEGFONTOSABB feladata ma. A Somogyból résztvevő és a többi fiatal is élt azzal a lehetőséggel, hogy kérdéseket tehettek föl az ipari miniszternek. Ezek egy része a műszaki fejlő­dés gyorsításával függött össze, a KGST-országok na­gyobb együttműködését, a magyar—szovjet vegyes vál­lalatok megalakításának gyorsítását javasolva a mi­niszternek. Nemcsak a fiatalok, ha­nem a már nyugdíjban lé­vő nagytapasztalatú szak­emberek is tele vannak el­képzelésekkel, tervekkel. Ezt ismerte föl a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, s e hét közepén megalakította a klubjukat. Más megyékben már hasznosítják az ebben rejlő nagy lehetőséget, egész biztos, ihogy a somogyiak is sokat használnak majd me­gyéjüknek. Ülést tartott a kaposvári tanács-vb ezen |a héten és jóváhagyta az idei lakóház­felújítási, épületkarbantar­tási tervet. Az IKV az idén 130 lakást újít fel Kaposvá­ron, húszat pedig korszerű­sít. Lajos Géza — Három napja nem tud­tunk ide eljutni, biztosan teleborogatták a tartályokat. Mátyás László keze majd­nem oda dagadt a lakathoz, raimltíha sütne, úgy forgatta a tenyerében. A piros, karvas- tagságú cső lehetett vagy tíz méter hosszú, éppen beért a tejtárolóig. A tej színén jég­darabok úsztak, a tartály mellett legalább öt, húszli­teres teli kanna. Kétszázöt­ven liter tejet nyomott a szivattyú a kocsi tárolójába. Hiába a súlytöbblet, a ke­rekük megpörögtek, alig mentünk előre néhány cen­tit. A hátsó kerékre erősí­tett hólánc segített: egész lassan kanyarodtunk ki az útra. Zalán ezer liter tejet „tankoltunk”. — Tegnap lefagytam a kocsival — mondja a gép­kocsivezető —, valamilyen szennyeződés kerülhetett az üzemanyag-szállító rend­szerbe. Leállt a motor. Most nyugodtan jöttem el. a sze­relők átnéztek mindent: ki­fújták a csövüket! Ha az ember nagyon bí­zik valamiben, gyakran csa­lódik. A vezető arcára aggo­dalom ült. A motor gyatra teljesítménnyel járt. Meg­álltunk, egy kocsi vezetője segítségünkre sietett. Para- fim csapódott ki a gázolajból, ez okozhatta a dugulást. Torvaj nem lehetett messze, a kocsi jól bírta az utat. Az egyik kereszteződésnél a tejgyár ellenőrével, Léner Ferenccel találkoztunk. Ne­ki köszönhető, hogy a csar­nokok előtt eltakarították a havat. Mátyás László szerint ebekben a napokban kivált­képp törődnek a tejszállítö sofőrökkel. A torvaji csarnok a leg­korszerűbb, amit eddig lát­tam. Több mint ezerötszáz literes acéltartálya szobányi helyet foglal el. Rend, tisz­taság volt. Kis radiátor se­gített, hogy az átvett tej ne faggyon meg. A vezető kitöltötte az át­vételi papírokat. Innen se vitt ék el három napja a te­jet. Tabig legalább háromszor állítunk meg szerelni. Se- hagysem dolgozott rendesen a motor. Tab után néhány kiloméferne végleg felmond­ta a szolgálatot. A sofőr semmire sem ment vele. Érőls havazás kezdődött, fújt a szél. Segítségünk akadt, bár alig jártak az úton. Egy Barkas három fiatal utasa bújt a kocsi alá, az üzem­anyagot továbbító szivattyú ültepítőtartályát próbálták llecsavamii. A megdermedt bakelit fele letört, víz és le­rakodott mocsok került ki felőle. A fiúk önzetlenül se­gítettek, bevittek bennünket a tabi volán-telepre, ahol alkatrészt meg szerszámot is adtak. Kora délután volt, a szürkésfehér felhő sötétsé­get sejtetett. Faragó László

Next

/
Thumbnails
Contents