Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

4 Somogyi Néplap 1987. január 15., csütörtök Alkalmazásra készen, kísérletképpen Új folyékony műtrágyák A mezőgazdasági munkák­ra való felkészülés közepén tartanak a barcsi Dráva menti Agrokémiai Társaság­nál. Épp a szivattyúk és egyéb berendezések karban­tartását végzik. Emellett már az idei tervek is ké­szen vannak. Ezekről a ter­vekről beszélt Láng László, a társaság igazgatója. — Ebben az évben is a saját taggazdaságok ellátá­sára törekszünk elsősorban. Az eddig forgalmazott szusz- penziós műtrágyát ki akar­juk egészíteni egy új ter­mékkel, a folyékony nitro­génoldattal, s a tervek kö­zött szerepel egy másik ter­mékbővítés is. A keszthelyi egyetemmel és a kemizálási szolgáltatta! közösen elkezd­tük a szuszpenziós mész kí­sérleti gyártását. Ha ez a termék beválik, jól illeszke­dik a meszezési programhoz. A társaság 1987-ben 14 ezer tonna szuszpenziós mű­trágya gyártásával számol. A nitrogénoldatból 3 ezer ton­nát fognak készíteni. A tele­pen már átálltak a kétmű- szakos munkavégzésre —, hogy a tavasz beálltával a mezőgazdasági üzemek mű­trágyaigényeit minél gyor­sabban ki tudják elégíteni. Később a tárolóteret is bő­vítik, s így megoldható lesz a folyékony műtrágyának a központi telepen történő rak­tározása. — A mezőgazdaság a ta­valyi nehezebb év után kis­sé bizonytalan a rendelése­ket illetően. Küszöbön van a műtrágyák árváltozása is, és mivel a gyártáshoz szük­séges alapanyagokon állami dotáció van, az árváltozás várhatóan kedvezőbbé teszi ezeknek a szereknek a hasz­nálatát. A múlt évben a fo­lyékony műtrágyával kap­csolatban még voltak aggá­lyaik a felhasználóknak; ez minden új termék esetében érthető. Ennek ellenére már az indulást követően sem volt értékesítési gondunk, a kitűzött célokat elértük. Nehezítette az új módszer bevezetését az is, hogy a gépparkot alkalmassá kellett tenni az új műtrágyák ki­szórásához. A korábban használt műtrágyaszóró gé­peket ki kellett cserélni. A folyékony tápanyag nemcsak valamivel olcsóbb a szilárd műtrágyánál, hanem a .ta­lajban is jobban hasznosul. — A taggazdaságaink el­látásán túl természetesen tö­rekszünk új piacok szerzésé­re is. Az’ üzem kapacitása ezt lehetővé teszi, most évi 24 ezer tonna folyékony mű­trágyát tudnánk legyártani. Jelenleg 30 kilométer a leg­távolabbi hely, ahová szállí­tunk termékeinkből. Más üzemek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szállítás mintegy 70 kilométeres kör­zetben gazdaságos, tehát le­hetne terjeszkedni, ha a kör­nyező üzemek igénylik ezt. TARI JÁNOS ertrudifz 8. Hát akkor hogyan is ál­lunk? — összegezte magá­ban a helyzetet. Tibor sze­relmes a| lányba, ezen nem lehet .változtatni, erről nem tudja lebeszélni. Éva hideg­sége nem járt a kellő ered­ménnyel, a fiú még jobban lángol érte, hiába húzta ma­gára a közöny és a harag jégpáncélját. Erről egyik éj- j«Ű a téli szünetben beszél­getett vele, amikor Tibor ablaka még hajnalban is vi­lágos volt. A fiúnak a lány iránt ér­zett haragja tipikus szerel­mi harag vollt. Iram hiába próbálta bebizonyítani a fiá­nak, hogy Éva sem jobb a deákné vásznánál, a fiú nem hitt neki. Tibor a vizsgaszünetben lassan mégis letette a vizs­gáit, s látszólag visszatért a nyugalma« Évával viszont változatlanul tartotta a ha­diállapotot. Az anyjában pedig egyre jobban kiérlelődött az új taktika. Először is beszélni kell Évával, hogy á fiú jobb lelkiállapota kedvéért füg­gessze fel a magára erősza­kolt magatartást, £ legyen újra olyan, mint a nyáron volt. Erre a mafla fiúra pe­dig rá kell erőltetnie, hogy legyen sakkal bátrabb, maga­biztosabb a lánny al szemben. Még az se baj, ha egy ki­csit érezteti, hogy Éva itt csak megtűrt lény, s hálá­val tartozik a családnak. Ha a kefiehajú Péternek majd­nem odaadta magát, ezt Ti­borral szemben igazán meg­teheti. Az asszony meg volt róla győződve, hogy Tibor sze­mében akkor válik Éva kö­zönséges, mindennapi lánnyá, ha odaadja magát neki. Per­sze, ennek is vannak veszé­lyei. Hátha Tibor is abba a néhány százalékba tartozik, aki hűséggel fizet a lány odaadásáért? Ennek azon­ban még mindig kisebb a kockázata. E kockázat nélkül nincs siker. Az anya hosszú éjjeleken töprengett ezen az új takti­kán. Magában elismerte, hogy az ő közreműködése nem tartozik a legtisztessé­gesebb női erények közé. Va­Ellenőrzik a táppénzen levőket Sok a kiesett idő Bizonyítani nehéz, mégis elő-előfordult, hogy a fagy­szabadságra küldött dolgo­zók egyike-másika a 11 fo­rintos órabér helyett a táp­pénzt választotta, mert ak­kor több mint a kétszeresét kapta. Aki már sok évet le­húzott a mélyépítésben, könnyen „eljátssza” a hir­telen jött derék-, gerincfáj­dalmakat, az orvos pedig jó­hiszeműen kiírja hosszabb- rövidebb időre. — Az ilyen eseteket per­sze csak sejteni lehet — ma- * gyarázta Antal János, a Dél­dunántúli Vízügyi Építő­vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára. — Olyan is megesett, hogy kaptunk bejelentéseket egyik-másik ácsra, kőművesre, de nem állta meg a helyét: valóban betegen feküdt. — E szerint olyan nem is fordult elő, hogy valakinek megvonják a táppénzét? — Tavaly volt egy eset. Az orvos javaslatára az egyik dolgozó nem kapott egy napra, mert nem ment el a vizsgálatra. Egyszer mi is kezdeményeztünk ilyet, mert nem találtuk otthon a dolgozónkat, az orvos azon­ban az esetben nem értett egyet velünk. Az az igazság, hogy nem könnyű utánajár­ni az ilyen ügyeknek. A szakszervezet eddig általá­ban a hosszú ideje beteges­kedő dolgozókat látogatta meg, hogy megérdeklődje: mire van szükségük. Kíváncsi lettem arra, hogy a több megyében munkát vállaló Délviép 1653 dolgo­zója mennyit volt táppénzen tavaly. Ebben Ilisics Ferenc- né pénzügyi osztályvezető és Buzási Józsefné társadalom­biztosítási-szolgáltatási cso­portvezető segített. — Most összesítettük a múlt évet, s 29 969 nap jött ki. Ebből; 549 napra a vál­lalat fizetett ki több mint 87 ezer forintot azoknak, akik három napnál keve­sebbet betegeskedtek — mondta Buzásiné. A statisztika szerint mind­egy, hogy telet vagy nyarat mutat a naptár. Nagyon so­kan voltak betegállományban januárban, februárban, már­ciusban, decemberben. A csúcs június, amikor a dol­gozók 8,1 és szeptember, amikor 7,9 százaléka ma­radt otthon. Ebben talán a nyári és az őszi mezőgazda- sági munkáknak is részük lehetett. Előkerült a zsebszámoló­gép, s nemsokára megkap­tuk a meghökkentő ered­ményt: az összes táppénz ideje annyi, mintha 117 és fél dolgozó egyetlen percet sem dolgozott volna 1986- ban. Ebben az évben módosí­tották a dolgozók keresőké­pességének elbírálását. A Délviép-nél is egyetértenek azzal, hogy a táppénzt senki se vegye igénybe indokolat­lanul, s mindenki a gyógyu­lására használja fel. Ez ér­dekük is, hiszen január el­sejétől ők fizetik a, dolgozó első három, betegállomány­ban töltött napjára a táp­pénzt. — Ez most valóban pénz­re megy — erősítette meg Ilisics Ferencné —; nem mindegy, mibe kerül a vál­lalatnak. — Megterveztük, hogy a létszámhoz viszonyítva mi­lyen többletköltséget jelent ez. A számítások szerint 2 millióra rúg — sorolja An­tal János szb-titkár. — Sze­elő a fogyasztói érdekvédel­met, s ne akadályozza az indokolt gazdasági kockázat- vállalást. Mindezek érdeké­ben a jogalkalmazásnak se­gítenie kell az Alkotmány­ban meghatározott tulajdo­ni viszonyok megerősítését, a társadalmi tulajdon védel­mét, továbbá azt, hogy a tu­lajdonból folyó jogosítvá­nyokat a szükségletek ‘kielé­gítése érdekében, az állam iránti kötelezettségek telje­sítésével összhangban — má­sok jog- vagy érdeksérelme nélkül —. rendeltetésszérűen gyakorolják. Jusson érvény­re a szerződések szükséglet- kielégítő szerepe. Ennek so­rán a társadalom fejlődése és a közszükségletek kielégí­tése szempontjából fontos jogviszonyokban a jogalkal­mazás fokozatosan mozdít­sa elő a felek jogainak gya­korlását, illetőleg kötelessé­geik teljesítését. Az egymás­sal ellentétes érdekeket a jo­gok -társadalmi rendeltetésé­vel összhangban kell egyez­tetni. A gazdálkodó szervezetek és egyéb gazdálkodók egy­más közötti jogviszonyaiban a gazdaságpolitikai célok megvalósítását is szolgálnia kell a jogalkalmazásnak. En­nek során a felek termelési és forgalmi kapcsolatában erősíteni kell a szerződések gazdaság-szervező, szükség­let-kielégítő szerepét, és ér­vényt kell szerezni a tisz­tességtelen gazdálkodást til­tó rendelkezéseknek. Foko­zottan érvényre kell juttat­ni a gazdálkodó szervezetek önállóságát. Ahhoz is hozzá kell járul­nia a jogalkamazásnak, hogy a családi kapcsolatokban jobban érvényesüljenek a szocialista erkölcs követel­ményei. Ennek érdekében fokozni kell a társadalom széles körét érintő család­jogi bíráskodás tudatformá­ló hatását. A döntések védjék a há­zasság és a család intézmé­nyét, segítsék a népesedés­politikai célok megvalósítá­sát, a gyermekeik testi, szel­lemi és erkölcsi fejlődését, neveljék az állampolgárokat a család, a szülők, az idős­korúak iránti kötelességeik teljesítésére. A tartalmat­lanná vált házasság felbon­tása esetén a személyi és vagyoni viszonyokat —. kü­lönös tekintettel a kiskorú .gyermek érdekeire — úgy kell rendezni, hogy a kap­csolat felbontásának hátrá­nyos következményei minél kisebbek legyenek, és azokat rintem azonban egyáltalán nem biztos, hogy csökken a táppénzesállomány. A válla­lat a munkaidőalap védelme érdekében nagyon szigorú intézkedéseket vezetett be az elkésők, ,a munkahelyen it­tasan megjelenők ellen. Fé­lő, közülük néhányan in­kább a táppénzzel próbál­koznak, hogy elkerüljék a büntetést. Ki tudja előre, hánynak sikerül elérnie ezt? Holl Lajos igazgató véle­ménye határozott: — Mindenképpen szükség van rá, hogy megszervezzük — s nemcsak jótékonysági alapon — a beteglátogatást. Persze azt nem tudjuk meg­oldani, hogy eljussunk az egy-két .napos betegekhez. A többieket is szúrópróba­szerűen ellenőrizzük majd, hogy tényleg jogosan van- nak-e táppénzen. Ez a saját érdekünk. Az egészségügytől viszont azt várjuk, hogy ve­gyék nagyon komolyan, ha kell, szigorúbban, a kiíráso­kat. Lajos Géza ítélkezés a volt házastársak arányo­san viseljék. A munkajogi és a szövet­kezeti tagsági ügyekben a jogalkalmazó szerveknek elő kell segíteniük, hogy a mun­káltatói, illetőleg a szövet­kezeti jogok gyakorlása — a dolgozóik egyéni és cso­portérdekére figyelemmel — szolgálja a szervezet rendel­tetésszerű működését, a jo­gok és kötelességek össz­hangját, a munkaidő legtel­jesebb kihasználását, a ha­tékony munkavégzést. A tagsági viszony fejezze ki a tulajdonosi, valamint a ta­gok tevékenységének vállal­kozási jellegéből adódó sa­játosságokat. Szükséges, hogy erősödjék a munkafegyelem, valamint a dolgozók érde­keltsége és felelőssége a ha­tékony gazdálkodásban, a minőség javításában és a társadalmi tulajdon gyara­pításában. A termelés érde­két szolgáló munkaerő-át­csoportosításokat eredmé­nyesen hajtsák végre. Érvé­nyesüljenek a munkahelyi sajátosságokat kifejező bel­ső szabályozók. Segítse elő a jogalkalmazás, hogy meg­tartsák az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat, meg­akadályozva a dolgozók jo­gainak megsértését. Része­süljön fokozott figyelemben a munkaviszony, szövetke­zeti tagsági viszony körében tett közérdekű bejelentés vagy bírálat. Egyben védel­met kell adni az alaptalan és rosszhiszemű bejelenté­sekkel szemben. Miivel az állampolgárok jogainak érvényesülését nemcsak a bíróságoknak, hanem az ügyészi szervek­nek is segíteniük kel-1, a jogpolitikai elvek előírják, hogy az ügyészség mindég lépjen fel, amikor ezt az állami és a társadalmi ér­deknek, illetőleg az állam­polgárok jogos egyéni érde­kének a megóvása, indokolt tá teszi. Kísérje figyelem­mel a közérdekű bejelenté­sek és javaslatok, valamint a panaszok, a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viták intézését, a munkavédelmi előírások megtartásának el­lenőrzését. A jogszabályok megsértése esetén tegye meg, illetőleg kezdeményez­ze a törvényes helyzet visz- szaállításához szükséges in­tézkedéseket, különös tekin­tettel a jogszabályok meg­sértőinek megfelelő felelős­ségre vonására. E jogpolitikai elvek feb­ruár 1-jén lépnek hatályba. Ismét teljes kapacitással dolgosnak A Tatabányai Szénbányák üzemeiben ismét teljes ka­pacitással dolgoznak — si­került úrrá lenniük a szén- szállítási gondokon. Köl­csönbe kapott teherautókkal bővítették a vállalat gépko­csiparkját, így most már elég járművel szállítják az aknáktól a mosóműbe és az osztályozókra a tüzelőanya­got. Különösen nagy erőfe­szítést tesznek a tatabányai hőerőmű igényeinek kielégí­tésére. Kedden és szerdán is a napi felhasználását meg­haladó szénmennyiséget szál­lítottak az erőműnek. Megindult az úgynevezett kiseladás is, ez azt jelenti, hogy a teherautókkal köz­vetlenül az osztályozókról szállítják el a tüzelőanya­got a környékbeli lakosság­nak. A tatabányai bányákból kedden 5000 tonna szenet küldtek felszínre, szerdán ennél többet is termeltek. T A polgári ügyekben jogpolitikai elveiről Részletes szabályozást tar­talmaznak az Elnöki Tanács új rendelkezései a jogalkal­mazásnak a polgári jogi, gazdasági, a családjogi, a munkajogi és a szövetkezeti tagsági ügyekben érvényesí­tendő jogpolitikai elveiről. Az előírások két fő kérdés­körben az állampolgárok személye és vagyoni viszo­nyai köré csoportosulnak. A fő törekvések közé tar­tozik, hogy a polgári jogal­kalmazás következetesen juttassa érvényre a szocia­lista együttélés szabályait és az együttműködés köve­telményeit, védje az emberi jogokat, őrködjék a személy­hez fűződő jogok felett, ugyanakkor gátolja meg a joggal való visszaélést. A vagyoni viszonyokat rendező jogszabályok alkal­mazása mozdítsa elő a társa­dalmi és a személyi szük­ségletek kielégítését, a szer­ződések teljesítését, az áru­forgalom biztonságát, segítse lójában azt kell tennie, hogy ezért az imádott mafláért egy kicsit .kerítővé váljon. Biztatni kell a fiút, és al­kalmat kell találni arra, hogy Tibor az ágyába vigye a lányt. Fuj! — mondta néha ke- sereűn magában, olyan va­gyok, mint a Bánk bánban Gertrudisz, a szerelmi kerí- tője leszek a fiamnak, mint a királyné Ottónak, csak­hogy kiábránduljon belőle. Mit tudhat ez a lány? Sír, esküdözik, ölel és csókol, de utána, ha megtörtént, mégis­csak devalválódott az érté­ke. Kihúzott sorsjegy! S ő majd gondoskodik róla, hogy ezt Tibor fejébe is elültes­se! És újra fölmerült benne kedvenc gondolata, hogy Ti­bort összeházasítja majd, ha végez, Merényi Eszterrel, az­zal a szép, szőke lánnyal, aki mindig érdeklődik Tibor iránt, egy kicsit szerel mes is bele aki mindenképpen különb Évá­nál, a vagyonáról, a szülei kapcsolatairól és a „vonalas” rokonságáról nem is beszél­ve. Egy februári napon Irma elszántan bement Éva szo­bájába. Megsimogatta a lány haját, s halkan beszélni kez­dett. Megkérdezte, hogy Ti­bor tartja-e még vele a ha­ragot, s a lány némán bó­lintott. Utána rögtön meg­jegyezte: — Pedig higgye el, Irma néni, a szívem szakad meg érte! De ... nem akarok há­látlan lenni. — Te csacsi! Hát azért egy kis kedveskedés nem árt! Csókolóztatok már? — Egyszer ... még a nyá­ron ... Még azelőtt! — Mi előtt, fiam? — Hát... amikor meg tet­szett tiltani... Az asszony most taktikai okokból nagy játékba kez­dett. Komoly „műfelháboro­dást” csinált. Megpróbálta Évát feloldani a „tilalom” alól. Ügy forgatta a dolgot, mintha Éva félreértette vol­na a beszélgetést, s kemény magatartásával elrontotta volna a közösen elfogadott taktikát. Odahúzta a lányt maga mellé, s halkan a fü­lébe suttogta: — Jaj, de csacsi vagy, te gyerek ... Hát én nem azt mondtam neked, hogy va­dítsd meg a fiamat, .tedd el­lenségeddé ! Mert most az történt, hogy annak isszuk mindketten a levét. Túlját­szottad a szerepedet, mint egy rossz színésznő ... Any- nyira elvadult ez a fiú, hogy még velem szemben is meg­változott. Képzelheted, ve­lem, az anyjával szemben! ... Ezt szívem csak te tehe­ted jóvá. Most már változ­tass a viselkedéseden! Légy hozzá újra kedves! Én azt se bánom, ha csókolóztok is, csak tartsatok mértéket. S ne fogadjatok egymásnak örök hűséget, mert az én mafla fiam erre hajlandó. No, érted már, mire gondo­lok? — és hamiskásan ka­csintott hozzá. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents