Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-12 / 292. szám
1986. december 12., péntek Somogyi Néplap 3 Megyei feladatok a gazdasági munka megjavítására Áz idei év tapasztalatai A megye idei gazdálkodásának tapasztalatairól késaí- tetit jelentést november 26- án vitaitta meg a megyei pártbizottság. Határozatot hozott a gazdasági munka megjavítására, az 1987. évi gazdaságpolitikai feíladaitokra a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i ütésének határozatta alapján. A gazdaság idei teljesítményiét értékelve a testület kedvezőnek minősítette, hogy folytatódott a beruházások 1985. II. félévében elkezdődött növekedése. Kedvező a teljesítmények és a jövedelemtermelés alakulása is — a mezőgazdaságot és a magasépítő ipart kivéve. Fokozódott a tőlkésexpor.t és javultak a lakosság életkörülményei. Kedvezőtlen viszont az, hogy lassú az előrelépés a gazdasági munka minőségi tényezőinek javításában, alacsony a beruházási munka színvonala. A telepszerű lakásépítésben nőtt az elmaradás. Csökkent a mezőgazdaság és a magasépítőipar termelése és jövedelmezősége. A termelő ágazatokban mérséklőditek a biztonságos gazdálkodás tartalékai, nőtt a gazdálkodó szervek eladósodása, szűkültek a fejlesztési lehetőségek. A jövedelmek növekedése 1985. II. félévétől több területen meghaladta a teljesítményeikét. Romlott az állampolgári és a munkafegyelem. Sok helyen nem biztosították a folyamatos munka feltételeit. Továbbra sem kielégítő a munka megszervezése ás ellenőrzése, gyákran elmarad a számonkérés. AZ ÁGAZATOK TELJESÍTMÉNYE Az ágazatok teljesítményét értékelve a testület megállapította, hogy az ipari termelés várhatóan 2—3 százalékkal nő és meghaladja az országos átlagot. A növekedés gyors a gépiparban, az élelmiszeripar teljesítménye az előző évi szinten lesz, a könnyűiparé esők ken. Jelentősebb visszaeséssel keld számolni az építőanyag-iparban. A szövetkezeti szektorban a termelés növekedésiét csökkenés váltotta fel. Exportra 4 milliárd forint értékű termék .kerül: 2—4 százalékkal! több az előző évinél. A kivitel kétharmadát kitevő — nem rubel el- számólású — export 4 százalékkal nő, a ruibelviszony- latú pedig 4—6 százalékkal visszaesik. Jelentősen növeli kiviteliét a Kaposgép, a villamossági gyár és a tejipari vállalat. Az építőipar termelése nő döntően a siófoki KW jelentős itermelésemelkedésé- böl. Az idén is folytaltódik a magasépítőipar termelésének csökkenése. A Sáévnál 10, a Tamépnél mintegy 25 százalékos visszaesésre lehet számítani, és mind a két vállalat veszteséggel zárja az évet. A magasépítő kapacitás- hiány fokozódott. Ezt a megyén kívüli szervezetek és a növekvő számú (kis szervezetek nem pótolják. Az átlagosnál nagyobb a feszültség Kaposváron. Hosszú a kivitelezési idő, jelentősek a \ minőségi kifogások, az indokoltnál nagyobb a,z árnövekedés. A mélyépítő szervezetek munkája javul. A mezőgazdaságban az állami gazdaságok rugalmasan alkalmazkodtak a nehezebb körülményeikhez, a tsz-ek többsége azonban — a köz- gazdasági adottságok miatt — nem volt erre képes. Különösen nehéz helyzetbe kerültek Marcali, (Nagyatád és Csurgó térségének szövetkezetéi. A nagyüzemek elismerésre mélitó- erőfeszítéseket tették pénzügyi helyzetük javítására, stabilitásúik fokozására. Takarékoskodtak a kölltségékkel, növelték a technológiai fegyelmet, szervezettebben, összehanigoitab- ban végezték munkájukat. A mezőgazdaság bruttó termelése 1—2 százalékkal elmarad az előző évitől: a növénytermelésben csökkenés, az állattenyésztésben kismértékű, a kiegészítő tevékenységben gyorsabb ütemű növekedés Várható. Kedvező, hogy megállt a szarvasmarha-állomány csökkenése. Nőtt a sertésszám és a vágósertés-termelés. A vágómarha és -baromfi, valamint tejtermelés csökkent. A kiegészítő tevékenységen belül szélesedett az élelmiszeripari feldolgozás. Az erdő- és fagazdaság termelése és nyeresége jelentősen növekszik. Az állami gazdaságok eredménye 10 százalékkal alacsonyabb, de veszteséges gazdaság nem lesz. A tsz-ék nettó eredménye a ‘tavalyinak csak a fele: pénzügyi hiánnyal 16 tsz-ben kell számolni. Az aszálykár 26 tsz-ben és két állami gazdaságban meghaladja a növénytermelés értékének 20 százalékát. 34 tsz és 2 állami gazdaság stabilitása csak központi beavatkozással javítható, mert eladósodtak. SZOLGÁLTATÁS ÉS IDEGENFORGALOM A megye idegenforgalma kismértékben csökkent. Nagyobb mértékben visszaesett a nyugati vendégforgalom, a szocialista országokból érkezők száma viszont nőtt. A rövidebb főszezonban nagy volt a zsúfoltság. Az áruellátás megfelelő volt, bár az élelmiszerkereskedelem működési gondjai, valamint a munkaerőhelyzet nem javult. Eredményes intézkedések történték a Balatontól délre 'eső területek turisztikai hasznosítására. A közlekedés teljesítménye megközelíti a múlt évdit.^ Az idén is sok gondot okozott a vagonihiány, és kritikussá vált a balatoni kikötők állapota. A kiskereskedelmi forgalom 3—4 százalékkal növekszik. Az alapvető élelmiszerékből az idén is kiegyensúlyozott volt az ellátás. Javult a tartós fogyasztási cikkek, a ruházati termékék,, az építőanyagok és a szén mennyiségi kínálata, de a választék nem nőtt. Több a fogyasatói panasz: gyakori a pult alóli árusítás. A kiszolgálás kulturáltságában, a tisztaság és az udvariasság tekintetében nem tapasztalható számottevő javulás. A beruházási tevékenység élénkült: a gazdálkodó szervezetek a folyamatban levő fejlesztések befejezésére összpontosították erőforrásaikat. A gépi beruházások aránya nő, szaporodtak a lízingügyletek. Az ipari beruházások volumene — á mérsékelt növekedés ellenére is — alacsony. A mező- gazdasági beruházások összegének növekedését elsősorban a gaibonaprogramhoz kapcsolódó hitelezés tette lehetővé. Megindult az állattenyésztő-telepek rekonstrukciója: hat tsz bővítette szarvasmarha- és sertéstelepét. A világbanki programhoz kapcsolódva további öt tsz szarvasmarha-, egy pedig sertéstelep fejlesztésére nyújtott be pályázatot. A kereskedelmi hálózat az idén is gyarapodott (kaposvári Fészek Áruház, kaposvári iparoiikk-kisáruház, Balaton-parti üzletek stb.), és több üzlet felújítása javította a vásárlási körülményeket. A kis településeken a hároméves rekonstrukciós program a gondokat csak részben oldotta meg. Megkezdődött a Balaton-parti autós-bevásárlóközpont ok építése. Az idén 1680 lakás átadása várható, a tervezettnél valamivel több. Családi házból több készül el, a telepszerű lakásépítésben viszont nagy a lemaradás. Kaposváron az építést előkészítési, tervezési ős szervezési hiányosságok akadályozzák. A középtávú lakáépítési terv teljesítése a megyeszékhelyen folyó munka megjavításán múlik. A lakóházfelújítások üteme és a lakásgazdálkodás színvonala jó. JAVULT A HATÉKONYSÁG A lakosság életszínvonalát befolyásoló tényezők közül a pénzbevételek 9—11 százalékkal emelkednek. A bérek az anyagi ágazatokban mintegy 8—10 százalékkal nőnek. Az átlagnál nagyobb az építőiparban, a vízgazdálkodásban és az állami mezőgazdaságban a növekedés. Kevesebb az iparban és a szövetkezeti mezőgazdaságban. A lakossági készpénzkiadások növekedése a bevételekkel közel azonos mértékű. Az anyagi ágakban 1986-ban is folytatódott a létszámcsökkenés. A foglalkoztatási gondok Barcs, Nagyatád és Csurgó térségében enyhülték. A Ba laton-pairton a többműszakos üzemeikben, az építőiparban, a szolgáltatásban és néhány más szakmában viszont munkaerőhiány tapasztalható. A hatékonyabb területre történő létszámátcsoportosításra csak elvétve került sor. Több gazdálkodó egység (Tungsram, Sáév, Kaposker) a tudatos létszámcsökkentés mellett igénybe vette az át-' képzési támogatást. összegzésként azt állapította meg a testület, hogy Somogy gazdasága 1986-ban a eélki tűzéseknek megfelelő irányban fejlődött, a gazdasági teljesítmények növekedésének üteme azonban elmarad a tervezettől. Nem vált általánossá a szemléletváltozás, a hatékonyság javulása lassú, a rendelkezésre álló eszközök kihasználása nem megfelelő, a munkaidőalap védelmére tett intézkedések még nem éreztetik kellően hatásukat. Nem kielégítő a munka szervezettsége, a végrehajtás. 'Ezért szükséges a gazdasági építőmunkát akadályozó tényezők mielőbbi felszámolása. (Folytatjuk.) Egyedi gépgyártás után szériamunkák A Kaposgép lengyeltóti gyáregysége 1985-ig egyedi gépgyártásra volt berendezkedve. Belföldi és szocialista piacra készítettek itt magasraktárakat és ezekhez szükséges felrakógépeket. A gyártás nagy szakmai felkészültséget követelt a dolgozóktól és műszakilag mindig újdonságot jelentett a szakembereknek. Az itt készült berendezéseknek, állványoknak és gépeknek nem egyszer 20 méter magasan, keskeny folyosókon kellett bizonyítaniuk kiváló tulajdonságaikat. Lipusz András igazgató elmondta: ezekkel a feladatokkal a kis ipari üzem elfogadható szinten meg tudott birkózni. A sikerek ellenére — az egyedi berendezések mellett — mégis ráálltak a KRA —603-as árokásó berendezés egyik főegységének, a függesztőváznak a szériagyártására. — A beruházások terén történt visszaesés hatott a mi tevékenységünkre is — mondta Lipusz András. — 1985-ben már tisztában voltunk a kereslet csökkenésével. Ez a tendencia az utóbbi időben a termékeink iránt mutatkozó bizonyos érdeklődés ellenére is tart és a jövő évben sem fogja lekötni sem a gépi, sem pedig a termelési kapacitásunkat. Ezzel egyidőben a nagyvállalat a gyártmányfejlesztésekkel és a jd üzletpolitikával olyan helyzetbe került, hogy a korábbi éveknél kedvezőbb rendeléseket kapott. Az egyik sikert a KRA— 603-as árokásó jelentette. Ezt a kaposvári, a tahi és a lengyeltóti üzem gyártja közösen. A kooperációban a lengyeltóti gyár feladata az eszköz függesztővázának az elkészítése. — Nem volt könnyű dolgunk az átállással. A dolgozók hozzászoktak az egyedi gyártás követelményeihez. Másrészt az új feladathoz úgy kezdtünk hozzá, hogy néhány technikai feltétel hiányzott. Például nem volt és ma sincs megfelelő festőműhelyünk. Annak idején, az egyedi gépgyártásnál úgy kötöttük a szerződéseket: a festésre csak akkor kerüljön sor, amikor az időjárás lehetővé teszi, hogy az udvaron végezzük el ezt a munkát. Szériagyártásnál erre nincs lehetőség. Most ott tartunk, hogy keressük a műhely megvalósításának a lehetőségét. Sajnos, minden építőipari beruházás nehezen megy. A szériagyártást egyik napról a másikra kellett elkezdenünk, s ehhez kevés volt a vállalat produktív létszáma. Szállítómunkásokat, segédmunkásokat csoportosítottak át bizonyos munkafázisokra. — A tervezett százmillió forintos termelési értékből a KRA gyártása mintegy 30 milliót jelent. Természetesen az idén is készítettünk magasraktárakat és felrakógépeket. Emellett a cukorgyárak részére ipari vonóláncot szállítottunk és rakodó-, markoló munkagépekből mintegy 6—7 millió forintos exportot is lebonyolítunk. Ezek a gépek az NSZK-ba és Franciaországba kerülnek, de szállítunk Svájcba is szálanyagtároló kazettákat 5—6 millió forint értékben. L. R. Kína második forradalma a reform P. Szabó József újságírót a televízió és rádió adásaiból jól ismert Kelet-Ázsia-szak- értőt kaposvári előadása alkalmával kérdeztük: mikor és milyen ösztönzésre fordult érdeklődése a Sárga folyó országa felé? — Nem tudom, hogy céltudatos volt-e a közeledés. 1949-ben létrejött a Kínai Népköztársaság, amit akkor óriási vívmányként értékeltünk. Az ELTE bölcsészkarán egy falragaszra lettem figyelmes: vendéghallgatóként kínai nyelvet lehet tanulni. Megragadtam az alkalmat, és a kelet-ázsiai tanszéken délután kettőig kínaiul tanultam, kettőtől hatig a Népszava újságírójaként a szovjet információs rovatban tevékenykedtem. 1953—56 között a külügyminisztériumban dolgoztam. Örömmel vették, hogy beszélek ezen az egzotikus nyelven, és kiküldtek Kínába. Roppant szegény ország képét mutatta akkor Kína. Peking földszintes, sárból tapasztott házak tengere volt, amelynek Váci utcájában 2— 3 kétemeletes épület magasodott. 1955-ben épült egy háromemeletes áruház: szenzációként hatott. Amikor a repülőtérre értem, tevekaravánokat hajtottak az emberek, arcukat gézmaszkkal védték a rettenetes por és a csatornákból kiáradó bűz ellen. A harmadik világ legelmaradottabb állapotát tükrözte az ország. Valamivel fejlettebb volt már akikor is Sanghaj és Kanton környéke — Milyenek voltak az emberek. — Évszázadokig elzárkózva éltek, gondolataikba nehéz volt bepillantani. Talán egy példával mégis körvonalazhatom lelki alkatukat. Diplomataként körutat tettem az országban, kiállításokat nyitottam meg. Kísérőm egy húsz év körüli kínai kislány volt. Egy hónapig utaztunk együtt kedves és figyelmes társammal. Hat-hét napot Sanghajban is eltöltöttünk. Elhagyva a várost tudtam meg, hogy szülei ott élnek és hogy hat éve nem látta őket. Egy percet sem töltött velük. Az ilyesfajta gondolkodás természetes jelenség náluk. Figyelemre méltó, hogy a kínaiak a 80-as évek kezdetén nyitottak. Ennek ellenére az évszázados elzárkózás meghatározza gondolkodásukat; 82 millió kínai paraszt számára a saját faluján kívül más nem létezik. — A politikai és gazdasági nyitást követő változásokat hogyan értékeli? — Kína mai politikája a következő évezred csíráját teremti meg. Eszköz ehhez a gazdasági reform, melyet a politika reformja is követ. Megcélozták az intézmények reformját is, és kultúrpolitikájukban nyitottságra törekednek. Legnagyobb gazdasági eredményük az, hogy egymilliárd embert el tudnak látni. Kína gyakorlatilag önellátó, és élelmiszerexportőrré vált. A reform azzal az eredménnyel járt, hogy elsősorban a falu gazdagodott meg. Van néhány ezer család, amelynek az évi jövedelme meghaladja a tízezer jüant, ami 3000 dollárnak felel meg. Ezzel szemben a parasztság (180 millió parasztháztartásról van szó) évi átlagjövedelme 300 jüan, azaz 100 dollár. Az erős jövedelemkülönbség súrlódásokat okoz. — Mi a Sen-Zsen azaz a különleges gazdasági övezet szerepe? — Kína gazdaságának nagy szüksége van óriási beruházásokra, fejlett technikára, technológiára. Mindezt a tőkés világból, különösen a külföldön (Thaiföld, Indonézia, Hongkong) élő kínai tőkésektől, vállalkozóktól szerzik be. A különleges kedvezményeket élvező térségben a föld kivételével minden lehetőséget megadnak a külföldi tőke beruházásához. Ez az övezet a jövőben is Kína gazdaságának motorja lesz. „Tornyokat” hoznak létre a gazdaságban, és ezek húzóerejében bíznak. 14 ilyen övezet, nyitott tengerparti város jelenti a tornyokat. — Mennyire veszik figyelembe a másutt bevált formákat? — Ma már a kínai közgazdászok és ideológusok is nyíltan vallják, hogy a piac- orientált tervgazdaság mindenhol a szocialista fejlődés útja. Saját feltételeik alapján teremtik meg a vállalat- vezetés, a hatékonyság, az érdekeltségi rendszer mechanizmusát. A mezőgazdaság kiscsaládos művelési rendszerében a, földet örökbérletbe kapja meg a kínai paraszt. — Hogyan alakulnak a kapcsolataink Kínával? — 1982 óta dinamikusan fejlődnek. 700 millió svájci franknak megfelelő forgalmat bonyolítunk le, s ezt a közeljövőben egymilliárdra emelhetjük. Külkereskedelmi kapcsolatainkat azonban javítani kell. Annyit adunk el, amennyit vásárolunk. A megvásárolható kínai termékek köre még korántsem teljes. Nemcsak a központtal, hanem a tartományokkal, a nagyvárosokkal is intenzivebbé kellene tenni .a kapcsolatokat. A lehetőségek fantasztikusak. A Hungaro- kamion például átvihetné az árut a Kelet-Európából Kínán át a tengerparti kikötőkig. Ferihegyet a Kínába irányuló európai tranzitforgalom légikikötőjévé fejleszthetnénk. Ehhez túl kellene lépnünk a hagyományos kereteken. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy a kínai piacon csak a legkiválóbb termékek állják meg a helyüket, versenyben a japán és a nyugatnémet árukkal. Kína óriási kereskedelmi partner. — Milyennek látjuk kulturális kapcsolatainkat? — Sok a pótolnivaló. Kínában például sokkal több magyar könyvet adtak ki, mint nálunk az ő alkotásaikból. Még csak a nagy múltú, hagyományos művészeti ágaknál, például a cirkuszművészetben, az iparművészetben van előrelépés. A lemaradást az eltérő művelődéstörténeti háttér is magyarázza. V. Á.
