Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

1986. december 9., kedd Somogyi Néplap 3 Sikeres őszi lehalászás Sikeres volt az őszi le­halászás a Balatoni Hat. gazdaság szentaí üzem. egységében Is. E tavak­ból kifogott busát, pon­tyot és harcsát az irma- pusztai feldolgozóba szál. lítatták. A BHG a somo­gyi tavakból az idén is mintegy másfélezer ton­na halat dolgoz fel: jó néhány mázsát pedig az fizietekbe szállít. Ez ke- rül majd karácsonykor az ünnepi asztalra. JANUÁRTÓL ÖNÁLLÓ ÉRTÉKPAPÍR-IRODA Versengő építőipart! Az év végéhez közöledve nemcsak munkasikerekről, hanem lemaradásokról is egyre gyakrabban érkeznek hírek. Nem szívderítő e tény, mert hajrát is jelent, és a kapkodás a legtöbb esetben óhatatlanul a- minőség rová­sára megy. Márpedig a ne­hezedő, dráguló élet feltéte­lei között az emberek a pén­zükért jó terméket, szolgál­tatást akarnak. Ez természe­tes is. Nem kivétel ez alól a la­kásépítés sem; forrongó álla­potáról, vegyes képéről sű­rűn érkeznek a vészjelek. A híradások egyik — kisebbik — fele azt tartalmazza, hogy a megyei építőipari vállala­tok teljesíteni fogják éves lakásépítési tervüket, az épí­tőipari szervezetek zöménél viszont már látni lehet, hogy csak papíron maradnak a tervszámok. S mindez olyan társadalmi közhangulatban zajlik, amely­ben a vásárlók érdekeinek védelmezői zászlót bontottak a minőségi kötelezettségek érvényesítése érdekében, és a piaci viszonyok feszegetik a lakásépítés jelenlegi gaz­dasági szabályozását. Ha pusztán a számokat te­kintjük, nem túl ^biztató a kép. Évről évre egyre keve­sebb állami lakás épül, a magánerőből megvalósulók pedig nem pótolhatják telje­sen a még mindig nem szű­nő hiányt. Ennek nemcsak az a következménye, hogy az új, családot alapító generá­ciók jelentkezésével gyarapo­dik a lakásért sorba állók serege, hanem az is, hogy a hiányhelyzetben törvénysze­rűen virágzó feketepiacon a csillagos égig emelkednek a telek- és lakásárak. A taná­csi bérlakásokból kiköltözők a „lelépésért” többet elkér­hetnek — és megkaphatnak — illegálisan, mint ameny- nyibe egy új lakás kerül. A felfokozott társadalmi hangulatban ezért petárda­ként robbannak az építők el­maradásáról szóló tudósítá­sok. Az elmaradás okait vizs­gálva nem tekinthetünk el a vállalatok belső gyengeségei­től, a szervezetlenségtől, az ütemtelenségtől, az alvállal­kozókkal kötött sikertelen megállapodásoktól, a rendet­len munkától. De ugyanígy ide kívánkozik az a gazdasá­gi környezet is, amelyikben mindez történik; ahol keve­redik egymással a piaci ver­senyár és a maximált ár, nem ritkán egy vállalat el­számolásán belül is. Ha a piac egyik meghatá­rozó elemét, az érdekeltséget, vizsgáljuk, a lakásépítők ese­tében inkább érdektelenség­ről jogos beszélni. Ez az, ami más építési feladat felé hajt­ja (el) a kis- és nagyvállala­tokat, a kis szervezetek pe­dig nem is igazán fordultak errefelé, vagy ha ilyen mun­kát vállalták, csak szűk kör­ben tevékenykedtek, néhány, esetleg száz lakás építésére vállalkozva. S az ilyen ímmel-ámmal végzett munka (ami a válla­lati méretekben és felfogás­ban azt jelenti: nem hoz nyereséget) eredménye is szemet szúró. A közelmúlt­ban megrendezett építésügyi aktíván elhangzott, hogy az utóbbi időben növekedett a hiánypótlási és a szavatossá­gi perek száma és hogy baj van a minőséggel is. Nem­Az Állalmi Fejlesztési Bank értékpapírpiaca 1987. január 1-jétőű az újonnan alakuló Budapest Bank RT kereté­ben, változatlan feltételiekkel működik tovább. Járai Zsigmond, aß Állami Fejlesztési Bank közgazdasá­gi és értékpapírosztályának vezetője elmondotta: az új pénzintézet — amely azÁFB egyes egységeiből, a Buda­pesti Hitelbankból, a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei igazgatóságából és még né­hány más fiókjából jön létre — kereskedelmi bankként, tehát üzleti alapon fog mű­ködni. Ez azonban alapvető­en nem befolyásolja a köt­Kétszázezer tonna szén terven felül Hétfőn teljesítette éves tervét a Borsodi Szénbányák Vállalat: a dolgozói az év eleje óta 4 100 000 tonna sze­net küldték felszínre. A vállalat egyes részlegei, a miskolci, a mákvölgyd és a bükkaljai üzem, már koráb­ban teljesítette éves elő­irányzatát és ezzel pótolta a fankaslyuiki, a putnoki és a szuhavölgy-akna geológiai nehézségek miatt bekövet­kezett lemaradását. A bor­sodi bányászok elismerésre méltó teljesítménye elsősor­ban az áldozatos, fegyelme­zett munka, a szabadnapo­kon vállalt termelés, és két kommunista műszakon nyúj­tott kiemelkedő teljesítmé­nyek eredménye. A vállalat bányaüzemei az év végéig még mintegy kétszázezer tonna szenet akarnak termelni az év vé­géig, s vágathajtási tervük jelentős túlteljesítésével megteremtik a további za­vartalan munka feltételeit. Sz. K. Másodikén 3200 kilowatt Kaposvár villamos fogyasztása, energiafelhasználása vényfcibacsáitási, értékpapír- forgalmazási tevékenységet. Jelenleg több mint 150 fajita kötvény van .forgatombán, értékük meghalíadja a 9 mil­liard forintot. A kötvények több mint 50 százalékát az Álllami Fejlesztési Bank bo­csátotta ki. Másodlagos for­galmazásukkal ugyancsak az ÁFB foglalkozik elsősorban. Átlagos napi forgalma a la­kossági kötvényekből meg­haladja a 12 millió forintot. Mivel ez az üzletág eddig is jövedelmező volt, tisztes nyereségét biztosított az in­tézetnek, így továbbfejlesz­tik az értékpapírokkal; kap­csolatos szolgáltat ásókat. A január 1 - j.éftőil működő új bank önálló értékpapír-iro­dát hoz létre, amely kötvé­nyek kibocsátásával, másod­lagos forgalmazásával, váltók leszámítolásával, részvények kibocsátásával, vásárlásával egyaránt foglalkozik, és el­végzi az ezzel kapcsolatos szervezői, ügynöki és egyéb teendőket. A szolgáltatási dí­jak a tervek szerint nem változnak. Jelenleg már az Állami Fejlesztési Bank hót vidéki fiókja is bekapcsolódott az értékpapír-üzletágba; Buda­pest mellett Miskolcon, Sze­geden, Tatabányán, Pécsett, Veszprémiben, Pakson és Deb­recenben építettek ki helyi értékpapírpiacokat. A bank fiókhálózata továhb bővül: 12 új területi egység kapcso­lódik be a munkába. Az el­képzelések szerint valameny- nyi fiák részt vesz az érték­papír-forgalomban, ami azt jelenti, hogy egyaránt vállal­koznak a kibocsátások meg­szervezésére, valamennyi ér­tékpapír elsődleges és má­sodlagos forgalmazására. A központban elsősorban a ki­bocsátások koordinálásával foglalkoznak, ütemezik a kü­lönböző köitvények forgalom­ba hozatalát, nehogy egy idő­ben túl sok értékpapír ke­rüljön a piacra, ami megza­varná az értékesítést. Jelenleg még az Állami Fejlesztési Bank az egyetlen olyan pénzintézet, amely ki­bocsátáskor hajlandó kész­pénzért megvásárolni az el nem fogyott kötvényeket. Ez­zel a bánik jelentős kockáza­tot vállal, de lényegesen nö­veli a kibocsátók biztonságát és hozzájárult az értékpapír- forgalom növeléséhez. Épp ezért az új bank is vállal­kozni fog erre a szolgálta - fásra. Mennyi áramot fogyaszt Kaposvár ? A kérdésre Sebestyén Gyula, a Dédász üzemigaz­gatója válaszolt: — Kaposvár villamos el­látását egy 120/20 kilovoltos transzformátorállomás biz­tosítja, amely az OVIT ke­zelésében van. Ez táplálja a város kisfeszültségű transz­formátorait, s erre csatlako­zik a kisfeszültségű hálózat, amelyen a fogyasztókhoz jut az áram. Áramfogyasztás szempont­jából Kaposvár a „közepes terhelésű” városok közé tar­tozik — egyrészt a város lakóinak száma, másrészt az ipar miatt. Somogybán azon­ban itt a legnagyobb a ter­helés. A város villamos energia fogyasztásából 65 százalékkal részesedik az ipar, valamint a közüietek, s ide számítják a közvilágí­tást is. Az éjszakai fogyasz­tás 45 százalékos részarányt mutat. Tehát csaknem annyi áramot fogyasztunk éjjel is, mint nappal. Az éjszakai fo­gyasztás pár éve 1500 kilo­wattal nőtt. Ezt a villany­bojlerek, villanykályhák szánjának a növekedése okozta. — A VII. ötéves terv elő- irányozita, hogy a tervidő­szakban a villamos igények 3 százalékkal növekedhet­nék. Az idén takarékosan éltünk, dolgoztunk, mert csupán 2,5 százalékos a nö­vekedés. Az ipar az előző évhez képest nem növelte a fogyasztást, a lakossági ener­giafelhasználás viszont 6— 6,5 százalékkal emelkedett. Tulajdonképpen nem az a célunk, hogy minél több vil­lamos energiát értékesít­sünk, figyelembe vesszük a népgazdaság érdekét. Ez pe­dig a takarékosság. A ter­vektől függetlenül azonban a fogyasztók „energiaéhségé- től” függ, hogy mennyi áram fogy. A lakosság fogyasztását nehezen lehet befolyásolni. Az iparral viszont energia- szerződése van az áramszol­gáltatónak. Ezen felül az energiafelügyelet is vizsgál­ja, hogy mennyire valós az energiafelhasználás. Ebben az évben tarifaváltozás is volt. Ez a lakosságot nem érintette. — A lakossági fogyasztás attól függ, hogy a háztartá­sok mennyire vannak villa­mosítva. Ez ma még jóval elmarad a lehetőségektől. És nagyon sok múlik azon is, hogy az ipar mennyire tud energiatakarékos háztar­tási gépeket gyártani. Kaposvár csúcsterhelése december másod ikán 3200 kilowatt volt. Ebből ezer kilowattot a közvilágítás emésztett fel. A legnagyobb terhelést minden évben de­cember közepén mérik. En­nek egyik oka az, hogy ko­rán sötétedik, a másik vi­szont az ipar számlájára ír­ható: az év végi hajrá erő­sen meglátszik a fogyasztá­son. Januárban, amikor az ipar is új évet kezd. a fo­gyasztás szembeötlően visz- szaesik. Kaposvár legna­gyobb fogyasztója egyébként a Pamutfonó-ipari Vállalat. A legkisebb terhelést nyá­ron mérik. A nyári terhelés a télinek csak 60—65 száza­léka. — A napi terhelés 0 órá­tól 6 óráig fokozatosan csök­ken, aztán 6 órakor erősen emelkedni kezd. Délelőtt is­mét csökken. Van délutáni emelkedés is, a csúcsot azonban az esti tévézések idején mérik. A legnagyobb és legkisebb terhelés között 30 százalék az ingadozás. A terhelés még a televízió mű­sorainak a minőségén vagy kedveltségén is meglátszik. L. R. Traubit raktároznak az üdítőüzemben A Zselic drága volt, a gépek öregek Évente haitmdLLió 0,25 lite­res üveg üdítőitalt palackoz­tak aiz indulásit követően a kaposvári áfész üdítőüzerné- hen. Az 1975-ben nagy re­ményekkel indított palackozó termelése az évek során 3,5 millió üveg töltésére, forgal­mazására csökkent, és a múlt éviben az üzem vesztesége már megközelítette a másfél- millió forintot. A vállalkozás gazdája nem tudott megbirkózni az emel­kedő energiaárakkal és a szállítási költségekkel. Az utolsó időszakban például egy üveg üdítőre 2 foninit 40 fillér szállítási költség jutott. Az áfésznál próbálkoztak a termelés növelésével is, de a piacon egyre többféle már­kás üdítőital, jelent meg, és ezekkel a Zselic nem tudott versenyre kelni. A nagy cé­geik — mint a Badacsonyi Mezőgazdasági Kombinát és a Nagykanizsai Sörgyár — a keresettebb literes üdítőket is palackozni tudják. A ka­posvári üzem lengyel gépso­ra viszont legföljebb féllite­res palackok töltésére alkal­mas. Mivel a Kaposváron pa­lackozott citrom és narancs üdítők alapanyagát Görögor­szágból szerezték be, az Im­port forgalmi adója is ter­helte a termékeket. Ilyen felleltelek mellett aß áfésznak nem volt más választása, mint az, hogy megszüntette az italok gyártását. A napokban megkötött szerződés szerint az üzemet a Badacsonyi Mezőgazdasági Kombinát vette bérbe, és Traubisodát raktároz benne. A fogyasztó haszina ebből az, hogy a területen az előzőnél jobb minőségű üdítőitalokat kap. csak a precizitást kívánó ki­vitelezői munkában, hanem az alapanyag-gyártóknál, a több ezer szállítónál is. Azok között az ablakok, erkélyaj­tók között, amelyeket az év első kilenc hónapjában meg­vizsgált a most már hatósági jogkörrel rendelkező Építés­ügyi Minőségellenőrző Inté­zet, egyetlen darab első osz­tályút sem találtak, és má­sodosztályút is csak elvét­ve... Valami általános trehány- ság tünetei azok, amelyek az építő- és építőanyag-iparban tetten érhetők? A szociológus azt vizsgálja, milyen a tár­sadalmi háttér, és tapaszta­latai alapján azt állítja: mé­lyebb gazdasági, társadalmi gyökerei vannak annak, hogy keveset ad munkájára az, aki végzi. Ám ugyanez a hanyagul dolgozó ember az élet más területén hangosan bírálja a hanyagságot. Hogy saját dicsőségük nimbuszából már régen ki­kopott focicsapatunk, a vi­lágpiacon komolytalan ver­senytársként jelentkező ipari termékeink, meg a készülő ház padlószőnyegén hanyagul eloltott cigarettacsikk hogyan függ össze, azt megállapítani a közgazdaságtudomány, a szociológia dolga. Akik azon­ban naponta látják a figyel­metlenség konkrét jeleit, könnyen beláthatják: csak egységes — még ha szigorú — szabályozás, tiszta ver­senyhelyzet hozhat olyan eredményt, amit nem is le­het mástól, mint a tiszta versenytől várni: az árak realitását, a minőség javulá­sát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents