Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
Szilveszteri „bólé" — Bocsánat, nem zavarom meg a nejemet, csak szeretnék rágyújtani... — Borzasztó, hogy mennyire nincs fantáziája a mi varrónőnknek. — Vegyék föl valamit? Miért? Hiszen házibuliba megyünk, nem? — Holnaptól a munkahelyemen is csak tejet iszom. Ihatnék mást? — Ezt a mini-üveget még kiihatod éjfél előtt. Kiss Ernő rajzai ÉVKÖZI MOSOLY Emlékezetes, humoros történeteket kértünk a most leköszönő évből. Szűkszavúan nyilatkoztak az olvasók. Tudjuk, hogy sok humoros pillanata volt az elmúlt esztendőnek. Nekünk ebből - munkatársaink jóvoltából — ennyi jutott. Az utolsó szó jogán Dr. Mózes Gábor, a megyei bíróság elnökhelyettese, büntetőszakos bíró: — Közveszély okozásáért került a bíróság elé egy idősebb falusi asszony. Az történt, hogy a ház udvarán, a pajta előtt krumplit főzött egy üstben a disznóknak. A tűztől meggyulladt az avar, attól a pajtában a széna, lángot fogott az épület tető- szerkezete. A tárgyalás alatt végig azt éreztem, hogy tulajdonképpen nem érti, miért került bíróság elé, mi ebben az egész tűzben a közveszélyokozás. Szót kapott a szakértő, aki bizonyította, hogy leéghetett volna akár a fél falu, elmondta vádbeszédét az ügyész, kiemelve, hogy miért veszélyes az, amit tett. Mielőtt ítélethozatalra visszavonult a bíróság — megkérdeztem tőle az utolsó szó jogán: — Mit szeretne kérni a bíróságtól? A vádlott így felelt: — Ha adnának egy kis pénzt aranyoskáim, azt megköszönném, mert sokba kerül az új tető. Karácsonyra kóstoló Vida Árpád, a Dorottya üzletvezető-helyettese: A karácsony előtti napokban megjelent egy fiatal pár. Csomagot hoztak, mint mondták: kóstolót. Aztán pakolni kezdték az asztalra a disznóöléses finomságokat. — De hát miért? — kérdeztem. • — Mert a disznót magának készítjük. — Nekem ... ? — Igen ... Maga húzta ki a malacot, s azt neveltük föl. — Én ... ? Hol? ... — Hát szilveszterkor p tombolán. Akkor jutott eszembe a szilveszter. A tombola fődíja volt egy malac, s a visító állatot a fiatal pár újév hajnalán kapta és vitte végig a sétálóutcán. Ügy döntött a családi tanács, hogy felneveli. így lett a malacsültből disznótoros... Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 307. szám 1986. december 31., szerda Kevesebb halat exportáltak Kapós volt a pscsenykacsa A Balatoni Halgazdaság három megyében 1900 hektár halastavat kezel. Somogybán a marcali és a buzsáki víztároló tartozik hozzájuk, a tározókon, valamint a Balatonon a halászati jog. Két intenzív telepükön — hévízi angolnás és az ódörögdi pisztrángos — főleg exportra nevelnek halakat. Bata István közgazdasági igazgatóhelyettes elmondta: ebben az évben nem büszkélkedhetnek a halexporttal. Az élő angolna iránt nagy mértékben csökkent a kereslet. Fagyasztott áruként ebben a hónapban tudtak csak angolnát szállítani az NSZK-ba és Olaszországba. A pisztrángokat élve „utaztatták” ugyan külföldre, de jelentős veszteséggel. A tervezett 63 millió forintos halexport helyett csak 43 millió forint várható. Valamennyit segített az idén a pecsenyekacsa export: az osztrák és az NSZK-beli vásárlók szívesen látták a 250 ezer darabos szállítmányt, összességében 82 millió forint bevételt értek el az exportból. A feldolgozó kapacitás csökkent, a 120 vagonos lehalászható mennyiség helyett csak mintegy 70 vagon halat fogtak ki a Balatonból. A tavakon az aszály éreztette a hatását, csökkent a halhozam, romlott a minőség. Feldolgozó kapacitás- hiány miatt 20 vagon busa és ponty szállítási szerződését fel kellett bontani, s ez is árbevétel-kiesést okozott. A Balatonon a haltelepítés ütemterv szerint folyt. 1986-ban 1 746 000 süllőivadék került a Balatonba, ezenkívül 20 ezer egynyaras süllő is, 250 ezer csuka és 201 ezer balin. Mintegy 22 vagon pontyot is telepítettek a tóba. Megjelent a Népszabadság évkönyve Az elmúlt napokban jelent meg először a Népszabadság Évkönyv. Borbély Gábor főszerkesztő előszavában többek között megemlíti, hog£ nemcsak a paost búcsúzó évre pillantanak visz- sza, hanem az elmúlt harminc évre is. Természetesen nem hiányoznak a máról szóló írások sem, melyek között az idősebb generáció éppúgy megtalálja olvasmányait, mint a fiatalabbak. Az elmúlt évtized terméseiből válogatva izgalmas újra olvasni a Lukács Györggyel készült interjút, Váci Mihály írását a nép- költészetről, Örkény István tizenhét évvel ezelőtti, Mikor van a háborúnak vége? című Írását. Olvashatunk Erdély múltjáról — jelen időben, Száraz György tollából. Szemérmes nyulak Dr. Ballai Attila főiskolai docens, az Állattenyésztési Kar osztályvezetője: — Az angóranyúl igen értékes fajta. A tenyésztők nagy gondja az, hogy kevés utódot hoz a világra és a megtermékenyülés is bizonytalan. A gondot jól jelzi, hogy egy nyugatnémet professzor élete egyik nagy kutatási témájának ték in tette ezt. A rossz szaporodás genetikai okait kereste. Eljutott hozzá a hír, hogy mi találtunk megoldást. Látni akarta az eredményt, és megismerni a módszert. Eljött hozzánk, kivittük az istállóba és elmondtuk: a ketrecek és a tartástechnológia a főiskola szabadalma. Ezekben a ketrecekben figyeltük meg, hogy az anyanyúl — ha beteszik a bakhoz — a sarökba húzódik. Udvarolhat aztán akármilyen hévvel a bak, a nőstény nem mozdul, s a jól védő ketrecsarok miatt nemegyszer meghiúsul a megtermékenyítés. A tény ismeretében csak a ketrecen kellett változtatni. A „nászketrec” azóta nálunk nem szögletes, hanem kerek: nincs hová elbújni. Gondunk sincs az angóranyulak szaporodásával : rendszeresen és sok utódot hoznak a világra. Amikor mindet hallotta és látta, a nyúlgenetikába mélyed! kutatóban egy világ omlott össze. Jjetörten, világvége hangulatban távozott. Nem hitte, hogy a bonyolult probléma megoldása ilyen egyszerű. A közelmúlt terméséből került az évkönyvbe Vajda Péter Szent-Györgyi Alberttól készült interjúja. Patrice Lumumba, John F. W. Kennedy, Aldo Moro, Indira Gandhi és Olof Palme tragikus gyilkosságáról szóló összeállításokat is találunk az évkönyvben. Gyertyán Ervin foglalta össze nézeteit arról, miért nem népszerű itthon a magyar film. Az évkönyvek íratlan szabálya itt is érvényesül. Találkozhatunk az elmaradhatatlan képregénnyel is. MÁLTAI ZÁSZLÓ ALATT FUT Eladták a Somogyot A Mahart az óceánokra is elküldi hajóit. A régebbi hajókat valamelyik földrajzi helyről nevezték el. Később költők lettek a „keresztapák”. Amikor gazdát cserélnek a hajók, nincs pezsgős ünneplés, mint a vízrebocsátáskor. A Somogy tengerjáró tizenkilenc évig szolgálta a magyar hajózást. Budapesten építették, s útjai révén rászolgált a dicséretre, a könnyen kezelhető jármű nagy raktáraiban főleg darabárut szállítottak. Kedveltek a matrózok és a hajón dolgozók közül mindenki: a rakományt rövid idő alatt nyelte el az ezerötszáz tonnát befogadó rakodótér. A raknyílás is jókora volt, nem kellett percekig illeszt- getni a daruval emelt árut. A Mahartnál azt mondják: minden hajót szerettek. De ez a szeretet édeskevés ahhoz, hogy jó állapotban megtarthassák valamennyit. Rengeteget dolgoztak a hajók, s közben némelyik értéke nullára csökkent. Felújításukról aligha lehet szó, ahhoz rengeteg pénz és korszerű gépek kellenének. A Mahart úgy próbált segíteni magán, hogy néhány tengerjárót eladott azoknak, akik lehetőséget láttak az elöregedett járművekben. Erre a sorsra jutott a Somogy is. Májusig magyar lobogó alatt futott, azóta máltai zászlót húztak fel az árbocra. A görög tulajdonos a hajó nevét is megváltoztatta: Monty Rillon-t festettek a Somogy helyére. A Mahart később új tengerjárókat szeretne vásárolni, ezeknek majd a régi hajók neveit adja. Lehet, hogy újra lesz közöttük Somogy ... Cjra itt a szilveszter, legalábbis ezt bizonyítja az utcákon itt-ott felharsanó szilveszteri papírtrombita. A délelőtt folyamán még csak szórványosan, de délutánra egyre többen kapcsolódtak be az újévi koncertbe. És hogy mindenkinek legyen ebből a fontos kellékből, arról gondoskodnak az utcai árusok. Tarka sorok A leglustább ember — Zoltán a leglustább ember a világon. — Ugyan miért? — A nászéjszakán folyton csak földrengésre várt! Mai gyerkőc Kovácsékhoz idősebb hölgyrokoin érkezik látogatóba. A néni Kovácsék nyolcéves Pistikéjét akarja nevelni. Azt magyarázza a kisfiúnak, hogy a gyerekeket a gólya hozza. Pistike ellentmondás nélkül hallgatja, s látszólag belenyugszik. Este azonban azt mondja az apjának: — Hogy fog ez a néni csodálkozni, ha egy napon gyereke születik ... A hét vicce — Maga miért nem iszik? — kérdi az egyik vendég a másiktól. — Ha iszom, többnyire orrvérzést kapok. — Ezt már ismerem. Nálam is gyakran végződik verekedéssel az ilyesmi! Nagy gond — Bajban vagyok, öregem. Jövő hétre van kitűzve a lányom esküvője, és még mindig hiányzik a fele annak, amit hozománynak ígértem. — Ez is probléma? Hiszen mindenki csak a felét szokta odaadni annak, amit ígért! — Hát ez az. Neker. épp az a fele hiányzik. Frissek Egy háziasszony a piacon megáll a halas stand előtt és megkérdezi az árust. — Frissek ezek a dög lőtt halak? ■, — Hogy frissek-e? Ha mesterséges légzést ad nekik, még úsznak is! Hiány Egy asszony jajveszé- i kelve állít be a rendőrségre : — Jaj, mi lesz velem? A férjem négy napja eltűnt! — És miért csak most jelenti? — Most vettem észre. í Somogyi Népla Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA . Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. j Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János j __ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap- | üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József | nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
