Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

Tisztelt Szerkesztőség! A KATE Kaposvári Állattenyésztési Karának hallgatói, kollégisták nevében kérem a segítségüket. Nagyon örül­tünk, amikor a tvárosi tanács [műszaki osztálya felkért bennünket arra, ihogy javaslatunkkal, kéréseinkkel járul­junk hozzá :az 1987—88. lévi közúti és vasúti menetren­dek összeállításához. Részletes javaslatainkat elküldtük, de erre semmilyen 'választ nem kaptunk. A városi köz­lekedés az utóbbi időben .romlott. Mivel intézményünk öt kilométerre van a város központjától, sok időt kell eltöl- tenünk Kaposváron belüli utazgatással. Kértük a tanács­tól, hogy a Toponár felől jövő ibuszjáratok jöjjenek be az újonnan épült buszváróhoz, ezzel szemben azok sem jár­nak be mindig, melyeknek ez a menetrend szerint köte­lességük volna. Ez történt például december 15-én is, amikor ß BZ 61—69 rendszámú 7.50-es járat „nagyvona­lúan” kihagyta a Ibetérőt. Nekünk sem mindegy, hogy zuhogó esőben kell-e jkint állnunk la toponári országúton, vagy kulturált Ikörülmények között várhatjuk a buszt a modern váróteremben. Másik gondunk a (taxival kapcsolatos. Mivel a Volán nem kényeztet .el bennünket sem túl sűrű, sem éjszakai járatokkal, gyakran szorulunk taxira. Újabban azonban egyes magántaxisok valamilyen rendeletre hivatkozva a város végét jelző tábla után dupla viteldíjat számolnak fel, így ß korábbi 30—40 forint helyett 65 forintot kérnek a főiskoláig. Nem tudjuk, valóban létezik-e ilyen rende­let. Ha igen, akkor miért nem tájékoztatták erről a 250 hallgatót és a több mint ezer dolgozót? Nem értjük, miért kell \még ezzel is fokozni elszigeteltségünket a várostól? Ezáltal anyagilag is nehezebb helyzetbe kerülnek az önál­ló keresettel nem rendelkező hallgatók. Ügy péljük, hogy a nyilvánosság talán hozhat némi javulást helyzetünkben. Tisztelettel: Csomó László kollégiumi bizalmi titkár Csukás /Zoltán Kollégium Tapírpár az állatkertben Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 306. szám 1986. december 30., kedd Segítség az újítóknak Érdekvédelmi fórumok a fiataloknak Dél-amerikai tapírpárral gazdagodott a Fővárosi Ál­lat- és Növénykert. Utoljá­ra tíz évvel ezelőtt láthat­tak az érdeklődők tapírt a budapesti állatkertben. Az új tapírok — amelyeket egy NSZK-beli, illetve dániai állatkerttől vásároltak meg — a ma élő 4 tapírfaj kö­zül a legelterjedtebb fajhoz tartoznak. Egyik-,másik darab kicsiit viharvert: a oipőgombsae- mek fénye ugyan töretlen, de hogy a megroggyant tes­tét valaha szőr borította, azt imlkáíbb csak sejteni lehet. Hiába, a gaadii rajongó sze­retet« és vagy hetven év „strapa” megtette a hatását! Mégis, e szánalmas külső miit sem változtat azon a ki­sugárzáson, ami a plüss já- tekmackó-veteránoknak he­lyet biztosított ebben a külö­nös múzeumban. Florentine C. Wagner szenvedélyes iteddy-bear-gyűjtő Nyugait- Berldmben nyitotta meg ked­vencei múzeumát, miután évienite megrendezett kiállí­tásai óriási sikert arattak. Ha hinni lehet a legendá­nak, a kis kedvencek létre­jötte és neve egyaránt Theo­dore Roosevelt amerikai el­nök nevéhez fűződik. 1902­A lovakkal és az orrszar­vúakkal rokonságban álló tapir az erdős területeket kedveli. Megnyúlt, mozgé­kony, ormányszerű felső aj­kaival könnyedén tépdesi a leveleket, hajtásokat. Ked­veli a dagonyázó vizeket. A 100 kilogramm körüli ta­pírok jól érzik magukat a budapesti kert elefántházá­nak párás levegőjében. ben — így mondják leg­alábbis — az elnök egy va­dászaton szembekerült egy madveboccsal, és vonakodott ráűőni. A társaságában levő egyik házaspár a jelenet em­lékére pllüssből varrt ké,t mackót, és kitette írószerüz­lete kirakatába. Az elnök hozzájárulásával a két mac­kót „Teddy-bear”-niek ke­resztelték el. Egy másik változat szerint Teddy szülőhelye Németor­szág, egy sváb falu, ahol egy Margarete Steiff nevű varrónő készítette az első plüss figurákat. Az újdonsá­got az 1903-as lipcsei vásá­ron is bemutatták, ám nem aratott sikert. Amíg nem sokkal a záróra előtt fel nem bukkant egy amerikai nagykereskedő: ő azonnal 3 ezer darabot rendelt belőle. A tengerentúl azután Roo­Sorra alakulnak a szak- szervezeti ifjúsági tagozatok és tanácsok a megyében. Az SZMT adatai szerint a munkahelyek mintegy 75— 80 százaléka már kialakítot­ta az új szervezeti rendet, amely az ifjúsági munka továbbfejlesztését szolgálja. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és ifjúsági tanácsa most ajánlást juttatott el a megalakult szervezetekhez, hogy megkönnyítse a prog­ramok elkészítését. Szép feladat, ha az ifjúsági ta­gozatok jobb munkára, a műveltség gyarapítására ösztönzik társaikat. Szeret­nék, ha minél több fiatal venne részt a munkaver- seny-mozgalomban, új ifjú­sági brigádokat is alakíta­nának. Az Alkotó ifjúság­pályázaton díjat nyert pá­lyamunkák hasznosításával ítiz jégpálya Kaposváron Tartós fagy kell Karácsony hetében a biz­tató néhány napos fagyot — a higany szállá többször is a mínusz tíz fok alatt ku­porgott — enyhe idő követte, tegnap még az eső is eleredt. A jeges sportok hódolóinak nem kedvez egyelőre az idő­járás. Amint azt a Kaposvári Sportfelügyelőségen megtud­tuk, a sportcsarnok melletti salakos pályát már feliácsol- ták, ám a hártyásodó jég meghábrált a plusz öt fok elől, megolvadt s beivódott a salakba. A „jéggyártók” munkáját megkönnyítené, ha lenne egy szegéllyel ellátott betonalap, de ez nem áll ren­delkezésükre. Kaposvár né­hány általános iskolájában — például a Zrínyiiben és a Gyakorlóban — évről évre fellocsolják a sportpályákat, bejegesítik az udvart. Mivel a korcsolyázásra alkalmas jég az időjárás függvénye, 6—8 nap tartós fagyra kell várniuk azoknak, akik a faigyhiizILalta jégen lábukra öl­tik majd a karcsolyacipőt. A Desedán, a hídtól észak­ra — már kijelölték a leen­dő korcsolyapálya területét. Az egyetlen feltétel itt is már csak az egyhetes mínusz 5—10 fok. sevelt elnökhöz is került be­lőlük — innen az elnevezés. Bárhogy is történt, tény: manapság az árveréseken fantasztikus árakért cserél- gazdáit egy-egy korabeli da­rab. Wagner asszonynak, a legtöbb gyűjtővel ellentét­ben nincs játéküzeme, s a múzeummal inkább azt akar­ta elérni, hogy a kiszolgált mackókat kivonja a hasznot hajtó árverésekről, ötlete sók-sok érzelmet kavar, ta­núsítják ezt a vendégkönyv beírásai: könnyes-bús sorok egykor volt és elveszett mac­kókról, vagy „olyanokról”, akikre az illető csak vágya­kozott, de soha nem kapta meg. Van aki csalódott: itt vélte megtalálni egykori ked­vencét. És alig néhány nap­pal a múzeum megnyitása után egy idős hölgy levélben közölte: halála után a mú­zeumra hagyja mackóját. több területen megyorsít- ható a műszaki feljesztés is. Az 1987. évi tervezéskor nagy szerepük lehet az if­júsági tagozatoknak abban, hogy javítsák a pályakez­dés föltételeit, mind több fiatal kaphasson kedvezmé­nyes kölcsönt a lakásépítés­hez és -vásárláshoz, az if­júsági klubok működési Nem Vránics György az egyedüli, akinek a lába alól az alkohol miatt csúszott ki — jelképesen és olykor va­lóságosan is — a talaj. A negyvenéves segesdi fér­fi annak idején leérettségi­zett, de aztán belefeledkezett az alkoholba. Három kiskorú gyermek apja, családi élete azonban tönkrement, elvált, s idült alkoholista életmódja és életvitele miatt foglalko­zás nélküli bűnözővé vált. Garázdaság, magánlaksér­tés és hasonló cselekmények miatt többször elítélték már: legutóbbi büntetéséből 1981-ben szabadult. A 69 éves édesanyjával élt együtt Segesden, de ha ivott, többször is bántotta anyját, s néhányszor súlyos sérülé­seket is okozott neki. 1986 februárjában, majd május- ban-júniusban újra megver­te, bordáját eltörte, késsel megvágta, s így anyja nyolc napon túl gyógyuló sérülése­ké szenvedett. Vrániesék szomszédjában lakott a 29 éves Orsós Jó­zsef, aki amolyan ivócimbo­rája volt a vádlottnak. Oly­kor puszipajtások, majd ha­ragosok, később újra cimbo­rák voltak, ahogyan ez ilyen kapcsolatoknál lenni szokott. Orsós több alkalommal kért kölcsön különböző pénzössze­geket, ezeket azonban vala­mennyiszer visszafizette. 1986. július 4-én napköz­föltételeinek jobbítására pe­dig több pénz jusson. Az érdekvédelmi fórumok szervezése azért fontos, mert a fiatalok egy része keveset tud a pályakezdés­sel, a családalapítással, az otthonteremtéssel kapcso­latos jogszabályokról. Az új szervek a fiatalok újításai­nak megvalósításában is so­kat segíthetnek. ben megkezdték a közös ita­lozást, s hamarosan mind­ketten kellőképpen lerésze- gedtek. Délután közösen bandukoltak hazafelé, s a vádlott lakása előtt békésen beszélgettek, majd — ki tud­ja, miért — összevesztek. Vránics szerint Orsós tőle pénzt követelt, s ki akarta őt rabolni. A tény, hogy Or­sós bement a vádlottal az udvarra, ott felragadott egy karót, de aztán meggondolta magát és eldobta. Vitatkoz­tak, veszekedtek. Vránics — saját bevallása szerint is — ittasan rendkívül agresszív magatartásra hajlamos sze­mély. Ezúttal is úgy gondol­ta, meggyőzőbb „érvet” kell előhúznia ahhoz, hogy a ve­szekedésben neki legyen iga­za. Előkapta hát a 21 cm pengehosszúságú kését és nagy erővel válogatás nélkül szúrt Orsós torkától a hasá­ig. összesen kilenc késszúrás érte a sértettet. Orsós a sé­rüléseibe belehalt. Emberölés, valamint édes­anyja sérelmére folytatólago­san elkövetett súlyos testi sértés bűntettében mondta ki a megyei bíróság bűnös­nek Vránics Györgyöt. Ezért dr. Ujkéry Csaba tanácsa 10 év börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Az ítélet ellen a vádlott enyhítésért fellebbezett. Gy. L. Tarka sorok Foszlányok Húsz éve igyekszik megváltoztatni a vilá­got és most egyszeriben azt kívánják tőle, hogy dolgozzék. • * * Dörgedelmes cikket írt az igazságtalanságok ellen, s csak a végén ébredt rá, hogy a töl­tőtollában nem is volt tinta. * * * Az erős kéz politiká­ja rendszerint gyenge lábon áll. * * * Ha én mondok kriti­kát, az építő bírálat, ha rólam mondanak kriti­kát, az aljas rágalom. * * * Vádlott, álljon fel — mondta a bíró, s felállt. * * * Az igazgatóra, aki fo­gast kért az irodájába, ráfogták, hogy akaszta­ni akar. * * * Egykor pincelakásban tengődött, most a hu­szadik emeleten széde- leg. * * .< Ifjú barátom a vil­lanygitárt tartja a vil­lamosítás csúcsered­ményének. * * * A vállalati klikk azért ellenszenves, mert én nem vagyok a tagja. * * * Tisztelem az unalmas írót, mert van mersze megírni mindazt, ami senkit sem érdekel. * * » Messze tájakra uta­zott, hogy megismer­kedjen önmagával. * * * Mindig ő volt a társa­ság központja, csak nem volt társasága. Törzsasztalnál Péter dicsekszik a törzsasztalnál: — Az én ereimben an­gol, francia, orosz és spa­nyol vér folyik. — Ejha, akkor a te anyád sem vesztegethette az idejét! Kopasz A féltékeny feleség ku­tatja nőcsábász férje öl­tönyeit. Mindig veszek­szik, ha női hajszálat fe­dez fel a ruhán. Egy nap hiába kutat, semmit sem talál. Dühösen ront neki a férjének: — Berci! Nem szé­gyellned magad? Már a kopasz nőknek sem hagysz békét? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János __ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató Rendkívüli utasa volt december 12-én a Malév 582-es mad. ridi járatának. A Magyar Madártani Egyesület képviselői egy, a természetvédelmi és vámrendelkezések megkerülésé­vel Magyarországra került vándorsólymot vittek az ornitoló­gusok szerint megállapított származási helyére, Dél-Európá. ha. A hazánkban kihalt vándorsólymot a vadonélő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó 1972-es washingtoni egyezmény alapján a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács köz­reműködésével szállították vissza a spanyolországi Toledo hegyek 'közé Játékmackók múzeuma A karcagi zeneiskolában Az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági városában, Kar­cagon, minden délután megtelik a zeneiskola gyakorló nö­vendékekkel. 320 zeneiskolás jár ide. Képünkön: A zeneis­kola legkisebb növendéke, Mihályi Emese most ismerkedik a zene alapjaival Zbiskó Zoltán zenetanár segítségével TÍZ ÉV EMBERÖLÉSÉRT fírott és szúrt

Next

/
Thumbnails
Contents