Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
4 Somogyi Néplap 1986. december 28., vasárnap ]övendölt a százéves naptár KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK löld karácsony — havas húsvét (?) Bevált, nem vált be? Akár így történt, akár úgy, fél évszázaddal ezelőtt még sokan és sokat adtak a százéves naptár jövendöléseire. Főként a mezők kétkezi munkásai számoltak velük, tekintettel voltak a többnyire gyakorlati tapasztaláson alapuló előrejelzésekre, s úgy intézték a dolgukat, hogy kivédjék a várható természeti csapásokat vagy éppen fölkészüljenek a gazdag betakarításra: bővítsék a csűrt , újabb kukoricagórét építsenek, renoválják padlásukat. Jónéhány ilyen jóslat ma is él a köztudatban, ám a százéves naptár ennél jóval többet tartalmaz. Az öregek, akik többnyire hittek e jövendölésekben, anélkül, hogy a kalendáriumot felütötték volna, tudták, melyik naphoz milyen időjárási kilátások kötődnek, s mesélték, mondták tovább intőn-fi- gyelmeztetőn a család fiatalabb tágjainak a tudnivalókat. A hosszú téli estéken így elegyedett mesék, mondák fonalai közé a százéves naptár egy-egy passzusa, s maradt meg az idősebb nemzedékben mind a mai napig. A megbízhatóságot persze bárki kétségbe vonhatja, gyakran a természet cáfolja legérzékletesebben. Ma is hallani, ha vízkeresztkor, január 6-án megenyhül az idő és olvadni kezd a jég, a hó, jó terméssel lehet számolni a földeken. Ha január 26-án tiszta az idő, tovább nő a remény a gazdag hozamokra. A február 2-i ragyogóan fénylő nap azt jelzi, hogy nagyobb hideg következik, s ha ekkor még a borz is a lyukában marad, erős szelek jönnek. Ha február 22-én és 24-én hideg van, az eltart még negyven napig ... Sándor, József, Benedek — március 18-án, 19-én és 21- én — zsákban hozza a meleget. Ez idáig rendben is lenne, ám ahány ködös nap előfordul ebben a hónapban, annyi záporesőt várhatunk nyáron, s ahány napon harmat borítja a földét húsvét előtt, annyi fagyos • napra számíthatunk húsvét után. Ha húsvét vasárnapján esik az eső, változó idő várható. Az április 25-i fülemüleének viszont jó tavaszt ígér... Májusi eső aranyat ér — mondjuk, halljuk ma is. A százéves naptár írja: a május elsejei hűvös Vagy csapadékos idő csupán közepes terméssel biztat, ha viszont ezen a napon meleg van és tiszta az ég, bővebb hozamokat várhatunk. Május 12., 13. és 14. — Pongrác, Szer- vác, Bonifác —, a fagyos szentek ma is „respektált” napjai, mint ahogyan a Me- dárd-napi — június 8-i — Ezer veszélyeztetett állat- és növényfaj Magyar vöröskönyv A természetvédelmi törvény előírásai Az Akadémiai Kiadónál már szerkesztik a hazai növény- és állatfajok vörös- könyvét, amely Magyarország élővilágának védelmére hívja fel a szakemberek, a természetbarátok, a lakosság figyelmét. A 700 oldalnyi kéziratot biológusok, botanikusok, zoológusok, ornitológusok, erdészek készítették a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal irányításával. A szakemberek ebben a kiadványban ismertetik a 100 kipusztult és az 1000 veszélyeztetett növény- és állatfajt. A közismerteknek csupán a nevét közük, a többségét azonban részletesen bemutatják, 150- et fényképpel vagy rajzzal, festménnyel, vagy grafikával illusztrálnak. A kiveszett élőlények között említik meg például a magyar mézpázsifot, a medvét, a hiúzt, a hódot, a farkast, a sólymot, a veszélyeztetettek között pedig a baglyot, a sast, a ragadozó madarakat. A legféltettebb növények és állatok élőhelyét — védelmük érdekében — nem jelölik meg. Ez a kötet tájékoztatja az olvasókat a növényeink és állataink létét fenyegető veszélyekről is, ezért nevezik vörösnek ezt a könyvet. A legjelentősebb ellenségük — mint írják — természetes' életterük megszűnése, vagy csökkenése, amely a mocsarak lecsap olásának, erdők kiirtásának, az ősgyepek felszámításának következménye. A környezetszennyeződés szintén súlyosan károsíthatja az élővilágat. Egy- egy faj számának csökkenését, kihalását okozhatja a vadászat, a halászat, a gyűjtés, a szedés, a tiprás, a taposás is. A szerzők leírják azt is, miként lehet megelőzni országunk növényeinek és állatainak további megfogyatkozását, hogyan védelmezhetik az élővilágot. Mi módon óvhatjuk például a tiszafát, amely a Bakony egyik részén, Szentgál közelében 400 hektárnyi területen él, vagy azt a lepkefajt, amely Magyarországon csupán három hektáron tenyészik. A cél az, hogy növényeink és állataink eredeti élőhelyükön, zavartalanul, veszélytelenül tenyésszenek. Ezért alakították ki nemzeti parkjainkat, tájvédelmi körzeteinket, és. természet- védelmi területeinket. Ebben a könyvben természetvédelmi törvényeink előírásait hangsúlyozzák. A Nemzetközi Természet- védelmi Szövetség 25 évvel ezelőtt kezdeményezte e vöröskönyvek kiadását. Azóta világszerte mintegy 160 ilyen nemzeti, tartományi, regionális, kontinentális, illetve viiágkönyv látott napvilágot. prognózis se ment még feledésbe: „Ha Medárd napja tiszta, kellemes, jó nyár lészen — ha esős, negyven napig esik”. Majdnem egy hétig esernyőt hordhatunk magunkkal június végén, ha június 25-én esik, akkor ugyanis még további négy napig nyitva maradnak az ég csatornái... Hasonlóak a kilátások, sőt még rosszabbak is, ha netán júliús 2-án esik az eső, mert akkor még sokáig — előfordulhat, hogy negyven napig számolhatunk csapadékkal. A százéves naptár szerint érdemes július 25-én kitekinteni az éjszakába. Ha akkor tiszta az ég, bőséges hozammal hálálják meg a házikertek, ha viszont esik, megsínyli a dió és a mogyoró. Augusztus 10-ére, Lőrinc napjára is ajánlatos figyelni, mert ha ezen a napon szép az idő, jó bort, kellemes őszit várhat a gazda. Augusztus 24.: amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az egész ősz. Ellentmondani látszik ennek a szeptember 1-re szóló jövendölés, miszerint: ha ezen a napon szép az idő, további négy naipig — tehát nem az egész őszön — hasonló időjárással számolhatunk. Ha viszont 11-én szép időre virradunk, ez már tartós lesz és a következő évben sok gyümölcs terem. Előfordulhat, hogy szeptember 29-én dörög az ég — ebből következően jó ősz, de nagy tél lesz. Október a lombhullás időszaka. Ha a fák levelei sokáig hullanak, kemény tél, ha a folyamat gyorsan lezajlik, a hideg idő gyors beköszöntése várható, s egyben a következő évre jó termésben bizakodhatunk. Ha a fákon) sók levél marad, fölkészülhetünk a fokozott hernyó- kártételek elleni védekezésre a gyümölcsösökben. Ismerős a novemberi jóslat: amilyen az idő Erzsébet és Katalin napján, olyan lesz karácsony havában, vagyis decemberben ... Ha a karácsony zöld — húsvétikor havas a föld, jövendöli a százéves naptár. S így folytatja: Szilveszter éjszakáján, ha eső esik, reggel pedig a nap fénylik — nincs reménység a termésben, de ha éjszakája s napja egyenlő, boldog lesz az új esztendő.” Minden naptártól, jóslástól és jövendöléstől függetlenül, bízzunk benne: boldog lesz az új esztendő! Miklós Pista Amerikában Egy kivándorlókat szállító hajóval, indult el Amerika felé 1894-ben. Ütközben, a tenger kellős közepén ikerpárral ajándékozta meg a felesége, így már tizedma- gáról kellett gondoskodnia. Nehezen találta fel magát az új hazában. Floridában borkereskedéssel próbálkozott, majd bevándorlókat tájékoztató irodát nyitott. Az utcasarkon álló kis asztalkán ott az irodája, itt kör- mölt naphosszat feleségével Lipthay Ilonával, az egykori főispán lányával együtt, centekért. Nappal ügynök, este tánctanár. Magyar bazárt állított föl, de ez, az üzlet sem ment Stewen M. Kovácsinak. New Yorkban ügyvédi irodát nyitott. Itt találkozott a magyarokat Kanadába csalogató ügynökökkel, akik egy vasúttársaság megbízásából toborozták a kivándorlókat; Eszterházy Pállal és Zboray Tivadarral, a volt szerzetessel, aki később a kanadai Kaposvárt alapította. „Van itt egy szerzetes — írta —, aki új Magyarországot akar csinálni Kanadában. Sokáig beszélgettem vele, de nincs nagy bizodalmám hozzá.” Valamilyen tanácsot mégiscsak adhatott neki, mivel a kanadai magyar kolóniáknak csupa Somogybán is előforduló nevet adtak. Nem ment Kanadába. A jobb érvényesülés reményében felvette a kapcsolatot Madarász Lászlóval, Kossuth egykori rendőr- miniszterével, akinek Floridában szép farmja volt. Az ajálkozásból csupán levelezés lett, tehát ez a terve is dugába dőlt. Ezután a bányavidékre települt át, Penn- silvániába, Schantonba. Elnökválasztásra készültek Amerikában. Agitált, korteskedett mindkét pártnak, csak más időpontban, másik városban és másik ruhában. Szerencséjére az a párt győzött, amelyiknek egy Szepessy nevű magyar képviselője is volt. Vele szövetkezve elköltözött a magyarok lakta Clevelandba 1901-ben. Itt vállalt egy megüresedett lelkészi állást minden képesítés nélkül. Haza keleti jönnie letenni a lelkészi vizsgát. 1903 októberében, kilenc évi távoliét után érkezett vissza Magyar- országra. Megfordult Debrecenben, Kassán, Eperjesen, megbízásból üzeneteket közvetített. Októberben hazajött Somogyba. Kötcse, Nagycsepely, Kaposvár voltak útjának állomásai, majd Pápán letette a lelkészi vizsgát. Nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadták Kaposváron. Gabso.vics Károly főjegyző és Csorba Elek takarékpénztári igazgató fogadást rendeztek számára. Mint lelkész érkezett visz- sza Amerikába, de a szerencse megint elpártolt tőle. Amíg távol volt, az amerikai református egyház két részre szakadt. Megalakult a presbiteránus egyház, ő ennek az oldalára állt. A viszontagságok meggyötörték. „Szívesen hazajönnék >— írta —, még a legszegényebb parochiát is szívesen vállalnám az édes magyar hazában”. Családja Clevelandban élt, ő pedig az Isten hátamögöt- ti Connelswille-ben kapott lelkészi állást. Postakocsival utazott új állomáshelyére. Ütközben rablók támadták meg a postakocsit. Kifosztottak mindenkit, őt még tettlegesen is bántalmazták. Elkeseredésében magyarul ká- romkodta el magát, mire a rablók hirtelen megenyhültek. Nemcsak a holmiját adták vissza, hanem jócskán adtak neki a zsákmányból is. Magyarok voltak! Sorsa jobbra fordult. Levelezője lett az Amerikai Magyar Népszavának. Akkora területen, mint kétszer Somogy megye, megszervezte a presbiteránus egyházat. Ohayoban, az akkor betelepülő Dillonwalle nevű városkában ő avatta fel az új templomot. Jól ment a sorsa, hétszobás házban lakott. Gyermekei minden nyáron Magyarországon üdültek. Gruber János vendégül látta őket Ivánfán. Az első világháború alatt gyűjtést szerveztek az amerikai magyarok között a magyar sebesültek javára. Ez volt az utolsó hír a Miklós családról. Mondják, hogy a második világháború után valaki érdeklődött Amerikából: megvan-e még Kötcse és Somogy megye? Lévai József DIÁKOK A SZOLGÁLTATÓIPARBAN Érettségi után tanulnak szakmát a fogtechnikus- és fényképésztanulók, Kaposváron, az 5X2. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A beszámoltató rendszerű oktatáson elsajátítják a szakma alapismereteit, gyakorlati oktatáson pedig elleshetik mesterüktől a szakma titkait.
