Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 284. szám Ara: 1,80 Ft 1986. december 3., szerda Vállalni a» úja* Mai életiinli követelményei egyre több területen kény- szerítik ki új megoldások alkalmazását, a régi beideg­ződésekkel való szembeszál­lást. S bár a lépésváltás szükségességével szavakban mindenki egyetért, a munká­ban nemegyszer tartózkodás, sőt félelem is tapasztalható az újjal szemben. A megyei tanács mellett működő Informatikai és Szá­mítástechnikai Intézet veze­tője például a megye ta­nácselnökeinek értekezle­tén számolt be arról, hogy bár az államigazgatási mun­ka informatikai korszerűsí­tésének szükségessége nyil­vánvaló, a számítástechnikai módszerek elfogadtatása több energiát emészt fel, mint e rendszerek működte­tése. Sokan mindezt fölösle­ges hókuszpókusznak tart­ják, esküdözve, hogy ők a hagyományos kartotékokból előbb kikeresnek bármit, mintha a gép gombjait kez­dik nyomogatni. Valójában csak arról vann szó, hogy sejtik, a gép hamar leleple­zi a betáplált adatok idejét- múltságát, pontatlanságát, munkájuk eddigi fogyatékos­ságait, s lehetetlenné teszi a megszokott „hivatalnoki stí­lust”. Más esetben talán egyszerűen csak arról van szó, hogy az ügyintéző attól fél, hogy a többnapi körmö- lést néhány perces művelet­tel helyettesítő eszköz fölös­legessé teszi az ő státuszát is. A számítástechnika alkal­mazásának egy sor föltétele van, amelyek, ha hiányoz­nak, a gép több csalódást hoz, mint eredményt, s in­kább csak az ellenzők tábo­rának ad érveket. A lepedő- nyi statisztikákat már csak papírhalmaznak tekinthet­jük, ha nem tudjuk abból „kiszitálni” a valóban fon­tos és friss, a gép számára is emészthető adatokat. Aligha segíti elő a szem­léletváltozást, ha a szakterü­let irányítója — érzéseit sem titkolva — így „érvel” az új mellett: „Felülről jött az utasítás, ezért meg kell csi­nálnunk. Hát majd ráülte­tünk valakit, aki eljátszik a géppel...” A számítástechnika beve­zetése, amiként egy sor más új megoldás is, csak akkor érheti el célját, ha beépül a munkafolyamatokba, s azok szerves részévé válik. Az el­múlt években ígéretes kez­deményezések sora torpant meg, vagy odázódott el a fentihez hasonló tartózkodás, vagy tessék-lássék végrehaj­tás miatt. Az új vállalatirányítás, a termelésszervezés változó követelményei, a munkaidő- alap jobb hasznosítását cél­zó rendelkezések, s a többi munkánkat jobbító új tö­rekvés csak akkor hozhat eredményt, ha megvalósítá­suk nem csupán a „köteles­ségtudaton”, hanem e lépé­sek ésszerűségének és szük­ségességének belátásán ala­pul. Ami jó volt tiz vagy húsz éven nát, egyre kevés­bé biztos, hogy jó ma is. Az újjal való azonosulást ezer­nyi személyes — főként szemléleti és a vélt érdekek­hez kapcsolódó — ok gátol­ja. Meglehet egyes embereket valóban érhetnek ilyen veszteségek, mérhetetlenül nagyobb veszteségek érhet­nek azonban mindannyiun­kat, ha engedünk e Pathó Pál-i szellemnek. Bíró Ferenc 42 ÉVE SZABAD KAPOSVÁR A Balatoni Intéző Bizottság ülése A kistelepüléseken élő idős emberek helyzetéről tá­jékozódott keddi ülésén a Magyar Nők Országos Ta­nácsának az időseik helyze­tével foglalkozó munkabi­zottsága az MNOT székházá­ban. Dr. Széman Zsuzsa, az MTA Szociológiai Intézeté­nek tudományos munkatár­sa vdtaiindjtój'álban elmond­ta: különböző jelegű tele­pülésieket végzett vizsgálata­ik során megalapították, hogy a megkérdezett idős emberék fele magányos. Gyermekeik, hozzátartozóik elvándoroltak, távol élnek. Időnként hazalátogatnak, segítenek nekik a háztartás­ban, a háztáji kiskertékben, ellátásukban, de sietnek vissza családjukhoz, mun­kájukhoz. A hivatásos és tiszteletdíjas, (társadalmi há­A halgazdálkodásról A balatoni halgazdálkodás- 'sal foglalkozott kedden Ti­hanyban tartott ülésén a Ba­latoni Intéző Bizottság. Elek László, a Balatoni Halgazda­ság igazgatója a testületnek adott tájékoztatójában rámu­tatott, hogy az elmúlt évtize­dekben nagy mértékben csökkent a tóban a nemes­halak, főleg a fogas-süllő aránya, és ezt többen az an­golna rovására írták. A szé­les körű vizsgálatokból ma már egyértelmű, hogy az arányváltozásban nem az an­golnának, hanem a környezet szennyező hatásának volt döntő szerepe. Rendkívül örvendetes, hogy az arány­romlás megállt, sőt a foko­zott ivadékpótlás következté­ben megkezdődött a tó ne- meshalt-álilományának rege­nerálódása is. Az 1965—75. évi tartós hullámvölgy után ismét egyre több nemeshal akad horogra, vagy kerül hálóba. Ezzel a két eszköz­zel évente 1300—1500 tonna halat fognak ki a Balaton­ból. Tavaly már a horgá­szok többet emeltek ki, min* a halászok. Az igazgató azt is elmon­dotta, hogy megítélése sze­rint vége a horgász-halász háborúnak, sikerült az érde­keiket összehangolni. Ma már a horgászokat is meg­hívják a haltelepítésekhez, a nagy halászatokhoz, és mint­egy ellenőrizhetik, hogy meg­felelő fajtákat telepítenek-e a tóba. A horgászok tábora egyébként a Balatonnál éven­te már több mint százezer­re tehető. A következő év­ben a Halászati Vállalat há­rom hajóját az idegenforga­lom szolgálatába állítja, s ezzel megoldódik a külföldi vendégeknek az a régi óha­ja, hogy hajóról horgászhas­sanak a tó közepén. A vendéglátó vállalatok­nak — mondatta a további­akban az igazgató — vissza­térő panasza —, hogy nem kapnak elég nemeshalat, sőt keszeget semr noha az utób­bi tonnaszámra válik hulla­dékká, miközben a vendé­gek hiába keresik a halsü­tőkben e kedvelt csemegéjü­ket. E kétségtelenül visszás helyzetnek az a magyaráza­ta, hogy az egyetlen halérté­kesítő vállalat nem elég ru­galmasam terítette az árut, másrészt pedig az, hogy maguk a halsütők is szívesebben dolgoznak a szálkamentes import hallal, holott a kirándulók jelentős része szívesen venné az ol­csóbb keszeget. Egyébként a keszeg hasznosítása is hama­rosan megoldódik: a halgaz­daság olyan feldolgozóüze­met hoz létre, amelyben szál­ka nélküli keszeghús készül majd. Negyvenkét éve szabad a megyeszékhely. A felszaba­dulás 42. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepsé­gékét rendeltek tegnap dél­után a sánfosi felszabadulási emlékműnél, a Keleti teme­tő szovjet hősi emlékművé­nél, délután 4 óraikor "pedig a Szabadság parki szovjet hősi emlékműnél. Délután 5 óra­kor megemlékezést tartottak az ünnep alkalmából a vá­rosi tanács nagytermében. Az ünnepi megemlékezés nyitányaként a Vikar Béla kórus elénekelte a magyar és a szovjet himnuszt, majd Dunai Károly színművész el­mondta Róbert Rozsgyeszt- veniszkiij Rekviemjének egyik részletét. Harangozó Gyula városi népfiran't)titkár nyitotta meg az ünnepségeit, üdvözölte az elnökségben helyét foglaló dr. Gyenesei István megyei tanácselnököt, Pavel pavlo- vics Szmirnovot, az SZKP Kalinyini megyei bizottságá- mák titkárát, a kalinyini pártmunkásküldöttség veze­tőjét és Vlagyimir Petrovics Krjukov ezredest, a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó alakulatok képviselőjét. Ezután Farkas István, a városi itamáos általános el­nökhelyettese emlékezett meg Kaposvár felszabadulásáról ■ Kiemelte, hegy a szovjet és bolgár katonák tömege ál­dozta életét hazánk, váro­sunk, környékünk felszaba­dításáért. A kommunisták el­évülhetetlen érdemeket sze­reztek az új éltet megindítá­sában. Ez a 42 év nagyobb változást hozott a város éle­tében, mint a megelőző szá­zadok. Kajünyin megye pártbizott­ságának, tanácsának, kom­munistáinak és dolgozóinak üdvözletét és jókívánságait P. P. Szmimov tolmácsolta az ünnep alkalmából. A ba­rátság és az együttműködés erősítésiének jelképeként át­adott egy vázát, amelyet a Vörös Május Üveggyár dol­gozói készítettek. Papp Já­nos .tanácselnök, megköszön­ve az ajándékot, sok sikert kívánt a tesitvónmegye dol­gozóinak. 'Ezután Papp János tanács­elnök kitüntetéseket adott át. A Kaposvár városért kitün­tetést a Masterfil Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyára és a kaposvári Vikár Idős emberek helyzete a kistelepüléseken Á nyugdíjasházakban sok a gazda zigondozák szintén segítséget nyújtanak az idős emberek­nek, takarítanak, vásárol­nak, beszereznek gyógyszert, előlkészítik a tüzelőt, de ők sem érnek rá az idős embe­rekkel beszélgetni, felolvas­ni nekik, pedig sokan ezt is várják. Főleg az egyedülélők társat keresnék, közösségbe vágynak. Ezért is látogatják az idősek napközi otthonait, klübjalit, sőt feliadják meg­szokott lakásukéit és gazda­ságúkat azért, hogy meg­szabaduljanak a magánytól. A kistelepülésen élő idős emberek közül sokan meg­romlott egészségi állapotuk, alacsony iskolai végzettségük miatt sem tudják ügyeiket intézni. Dr. Márton Sándorné, az Egészségügyi Minisztérium munkatársa arról szólt, hogy az idős emberek gondozását elősegítendő nyugdíjas háza­kat létesítettek az utóbbi években. A nyugdíjasházak földszintjén levő társalgó, étterem, melegítőkonyha, barkácshelyiség, orvosi ren­delő a környéken élő nyug­díjasok rendelkezésére is áll. A gond az, hogy a nyug­díjasházaknak sok a gazdá­ja : a tanácsok illetékes szer­vei, az ingatlankezelő válla­latok, az egészségügyi szol­gálatok. Az ott lakók ellátá­sát, érdekeit jobban szolgál­ná, ha a gondozás, ellátás, karbantartás egy szervezet­hez tartozna. A vitában felszólalók szükségesnek vélték, hogy az állami és a társadalmi szervek és szervezetek job­ban figyeljenek a különösen hátrányos helyzetű idős em­berekre, s az eddigieknél jobban karolják fel őket. A kaposvári Szabadság parki szovjet hősi emlékműnél teg­nap koszorúzási ünnepséget rendeztek Bajer Nándor igazgató vette át a Kaposvár városért kitün­tetést Béla kórus kapta meg. A Lakóhely fejlesztéséért ki­tüntető jelvényt vette át a Sofnogy.ker 114. sz. vas­boltjának November 7-e, a villamossági gyár Asztalos János szocialista brigádja, Balogh János, a Somogy Me­gyei Nyomdaipari Vállalat termelési osztályvezetője, Ko­máromi Attila, ai Sáév fő- építésvezetője, Rajnai Imre, a pécsi Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség főmérnö­ke, Rőth Lajos, a Kögáz me­gyei üzemigazgatóságának főművezetője, Szántó Gábor, a Kaposvári Erdőfelügyelő- ség vezetője és Tóth István, a Kisfaludy utcai iskola igaz­gatóhelyettese. A társadalmi munkáért oklevelet öt közös­ség és tíz személy kapta meg. Az ünnepség műsorral folytatódott, majd a Vikár Béla kórus együtt a részt- vőkkel elénekelte az Inter- nacionálét. A Ferihegyi gyorsforgalmi úton átadtak a forgalomnak két ívhidat, valamint a Csévélő utcai felüljárót. Az útszakaszon már megindult a forgalom (MTI-fotó: Kiss G. Péter felvétele—telefótó—KS) Ünnepi megemlékezés Megkoszorúzták a szovjet hősök emlékműveit

Next

/
Thumbnails
Contents