Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 296. szám _ Ara: 1,80 Ft 1986. december 17., szerda Export — másképp Még néhány nap, és elbú­csúztatjuk az óesztendőt. A vállalatok életében immár lezárult egy szakasz; január —februárban pedig elkészül országos szinten is a szám­vetés, mit sikerült elérni, s mi az, amire nem futotta az 1986-os esztendőben. A vég­leges népgazdasági szintű eredmények csak kora ta­vasszal születnek meg, de az eddigi részleges jelentések alapján már látszik, az 1986- ra tervezett számok és a té­nyek nem egy ágazatban el­térnek egymástól, s az ex­port sajnos jócskán a vára­kozások alatt alakult. A világ, amelyben élünk, nem kedvez az exportra utalt országoknak. Gondol­junk csak a hetvenes évek ma már gondtalanabbnak látszó időszakára, amikor az olajexportáló országok hatal­mas bevételekhez jutottak, és radikálisan növelték im­portjukat. E régiókban most hosszú évek után először ta­lálják szembe magukat az országok a csökkenő bevéte­lek miatti szűkösséggel. A fejlődő országok helyzete szinte kivétel nélkül romlott, s kissé leegyszerűsítve már­is előttünk áll az a környe­zet, amelyben egy átlagos magyar vállalatnak eladnia kell. Már maga a „mit” sem könnyű kérdés, hiszen egy­kor azonnal és készpénzzel fizető országok egyre rosz- szabb helyzetbe kerülnek. Az ottani költségvetés bevételei is apadnak. A konkurencia természete­sen ilyen kiélezett helyzet­ben egyre erősebb, s manap­ság egyetlen cég sem adja föl könnyen a hosszú évek munkájával kiépített piaci pozícióit, hagyományos vevő­it, a már meglévő értékesí­tési hálózatát. Az árak tehát nem túl magasak, vagy a technikai követelmények ál­lítják egyre nehezebb hely­zet elé a potenciális eladó­kat. S végül, de nem utolsó sorban új jelenségként, mind több hitelt kérnek a vevők. Ez viszont veszélyes zsák­utcába terelheti a piacról ki­szoruló cégeket, amelyek az áru technikai tulajdonságát javítandó irreálisan alacsony kamatot, vagy hosszú tör­lesztést ajánlanak föl. így ideig-óráig meg lehet ugyan hosszabbítani a piaci jelen­létet, de nem szorul különö­sebb bizonyításra,' hogy az export növelésének csak a hitel nem lehet eszköze. Az már egy más kérdés, hogy az utóbbi években a hitel olykor az üzletek felté­telévé vált, másként az aján­latot számításba sem veszik. Tehát egy újfajta kereskedői magatartásra van szükség, amely egy-egy ajánlat meg­tétele élőtt gondosan mérle­geli, mit érdemes, mennyiért, és milyen hitelkondíciók mellett eladni, s hol húzódik a határ; ahol már oly ala­csony a várható nyereség, hogy nem is érdemes a por­tékát eladni. Jóllehet a körültekintés olykor túlzott óvatosságnak tűnhet, ám intő jel, hogy az utóbbi években számos or­szág vált fizetésképtelenné, és az ily módon átmenetileg behajthatatlanná váló köve­telések még a nagyobb cé­gek egyensúlyát is megbont­hatják. Az általános fizetési hely­zet javulására, a pénzügyi szféra válságának megoldá­sára egyelőre hiába várunk, tehát e körülmények között kell eladni, egyre többet. S az üzlet gazdaságosságát csak egyszerűen az elért ár­ból nem lehet kiszámítani, számításba kell venni a fi­zetési kockázatokat is. Lakatos Mária Lázár György a Szovjetunióba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mim&z tér taná­cs ánialk elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására a közelii napokban imumkalátogatábra a Szovjetunióba utazik. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Beosztással gazdálkodnak Az új vb-titkár dr. Iharos Csaba — Hőmet mondtak egy összevonási javaslatra Az alkotmányjogi tanács ülése Sok gondot jelent a jogi túlszabá Az Országgyűlés sajtóiro­dája közli: az Országgyűlés alkotmányjogi tanácsa dr. Korom Mihály elnökletével kedden az Országházban ülést tartott. Meghallgatta az igazságügyminiszter tá­jékoztatóját a jogalkotásról szóló törvényjavaslat előké­szítésének állásáról. Ugyan­csak beszámolt a miniszter a jogi iránymutatásokról szóló kormányhatározat vég­rehajtásának vizsgálatáról, különös tekintettel a tanács korábbi állásfoglalásában kifogásolt jelenségekre. A testület megállapította, hogy jogalkotásunk mindin­kább lépést tart a társadal­mi, gazdasági viszonyok fej­lődésével. Sok gondot jelent azonban a jogi túlszabályo­zás, különösen az alacso­nyabb szintű jogszabályok magas száma, összhangjuk esetenkénti hiánya. Ennek egyik oka, hogy magáról a jogalkotásról is számos, kü­lönböző szintű jogszabály rendelkezik. Ezen gondok megoldását, a jogrendszer stabilitását, az Országgyűlés törvényhozó szerepének ki- teljesedését segítené, ha a jogalkotás főbb elveiről — beleértve a jogforrási hier­archiát, egyes kizárólagos szabályozási jogkörök meg­határozását, s az előkészí­tés miég demokratikusabbá tételére vonatkozó előíráso­kat — hazánkban is önálló törvény rendelkezne. A tanács egyetértett az­zal, hogy a jogszabály-elő­készítés alkotmányos köve­telményeinek érvényre jut­tatásában erősíteni kell az Igazságügyi Minisztérium ágazati felelősségét. Tudo­másul vette, hogy a minisz­térium a jogalkotási tevé­kenység javítását szolgáló, a vitában elhangzottakat is figyelembevevő javaslato­kat terjeszt az iletékes tes­tületek elé. Tegnap Kaposváron ülést tartott a megyei tanács. A testület munkájában részt vett dr. Juszt László egész­ségügyi miniszterhelyettes és dr. Fonyó Gyula, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese. A megyei tanács nyugdíjazá­sára tekintettel felmentette tisztségéből dr. Kassai Já­nost, a végrehajtó bizottság titkárát és a tanácsi mun­kában eltöltött négy évtize­des tevékenységét jegyző­könyvben ismerte el. A tes­tület dr. Iharos Csabát, a szervezési és jogi osztály vezetőjét felmentette tiszt­ségéből és kinevezte a vég­rehajtó bizottság titkárává, Dr. Várszegi Erzsébet osz­tályvezető-helyettest a szer­vezési és jogi osztály veze­tőjévé nevezte ki. A megyei tanács ezt követően dr. Uj- sághy Erzsébet osztályveze­tő előterjesztésében megvi­tatta és elfogadta a felnőtt­védelmi szociális gondozás helyzetéről szóló jelentést és határozatot hozott a to­vábbi feladatokról. (A vitá­ra és a testület megállapí­tásainak ismertetésére ké­sőbbi számunkban visszaté­rünk.) A testület elfogadta a Nincs fennakadás a közlekedésben Gyorsan „elmegy" az első hó... Akik tegnapra virradó éj­szaka kinéztek az ablakon, láthatták: megérkezett a tél első hava. A gyerekek reg­gel még örültek a fehér ta­karó láttán, a gépjárműve­zetők viszont bosszankodtak a csúszós utak miatt, aztán langyosra váltott az időjárás, megeredt az eső, és segített a hóeltakarítóknak. Erről be­szélt tegnap este Právics József létesítményi főmér­nök, a közúti igazgatóság megyei ügyeletese is. Reggel még tizenöt gépko­csi dolgozott Somogybán — éjszaka 97 tonna sót és csaknem ugyanennyi fűrész­port szórtak ki, s ez rekord- mennyiségnek számít a mos­tani tél eddig eltelt idősza­kában — az őrjáratos uta­kon : a főútvonalakon és a fontosabb összékötő szaka­szokon sózták a burkolatot, s az esti órákban már ké­szenléti „pihenőre” vonultak. Mint az ügyeletestől megtud­tuk, a „starthelyzet” igen­csak indokolt, hiszen a me- torológiai előrejelzés éjszakai lefagyás veszélyére utalt, he­lyenként 5—10 centis hóra, síkos utakra kellett felké­szülniük, mert a kisugárzás miatt a burkolat fölött min­dig hidegebb a levegő, mint máshol. A megyei ügyelet URH-rá- dióvall, telexen és telefonon állandó kapcsolatot tart a marcali, a nagyatádi és a szántód! üzemmérnökéggel, de „élő” összeköttetésben vannak az útellenőrzést vég­ző gépkocsikkal, a budapesti Ütinformmal és a pécsi ügyelettel is, így szükség esetén mód van a technika rugalmas átcsap ont osijtés ára. A rendőrség, a MÁV és a Kapos Volán ugyancsak part­ner az együttműködésben. Mint megtudtuk, tegnap sem a vasúton, sem pedig az autóbuszok távolsági és he­lyi járatain nem okozott fennakadást az időjárás, a tömegközlekedési járművek késés nélkül eljuttatták a célállomásokra az utasakat. A megállókban, illetve a vasúti átjárókban sem je­lentett problémát a téli csa­padék. Munkát és költséget kí­mélt az eddigi tél, ám ami késik, nem múlik — erre következtethetünk a meteo­rológiai előrejelzésekből. A távolabbi prognózisok sze­rint ugyanis holnap napköz­ben újabb erős felhősödés kezdődik, eső, havaseső, majd ismétlődő havazás va­lószínű, és a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet általá­ban mínusz 8 és mínusz 3 fok között alakul, sőt szél- védett helyéken kevéssel mí­nusz 10 fők állá süllyedhet. Pénteken már némi melege­dés várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3 és plusz 2 fok között lesz. megye tanácsainak 1987. évi tervét és költségvetését. (Ezt lapunk 3. oldalán is­mertetjük.) Ezt követően beszámolót hallgatott meg a testület a számvizsgáló bizottság munkájáról, majd elfogadta a tanács és a vég­rehajtó bizottság, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottság 1987. évi munka- tervét. A testület tájékoz­tatót hallgatott meg arról, hogy mit tett a Volán és a tanács közlekedési osztálya Csurgó térségének közleke­désfejlesztése érdekében, és milyen tervek vannak az utazási feltételek javításá­ra. A megyei tanács közleke­dési osztálya javaslatot ter­jesztett elő a siófoki és a kaposvári autóközlekedési tanintézet összevonásáról. Kovács Béla osztályvezető adatokkal indokolta az ösz- szevonás szükségességét. A siófoki megyei tanácstagok — egyetértésben a helyi párt és állami vezető szervek­kel — másiként ítélték meg a siófoki autóközlekedési tanintézet tevékenységét és szükségesnek tartották, hogy megmlaradjon önállósága. Egymás után kértek szót, a tanácsülésen győzték meg álláspontjuk helyességéről a többi tanácstagot. A testü­let végül is nem fogadta el a két intézet összevonására vonatkozó javaslatot. Végül dr. Visnyei Sándor tanácstag interpellált a Ka­posvár—Lad—Barcs közötti út síkosságmentesítésével kapcsolatos problémák miatt. Azt kérte, hogy a forgalom miatt télen kezeljék ezt őr­járatos útként és tisztítsák, sózzák rendszeresen. A szolgáltatások ára és színvonala A fogyasztói árak átlagos növekedését meghaladó ütemben emelkedtek a szol­gáltatási díjtételek az el­elmúlt öt évben, s ez a ten­dencia érvényesült az idén is — állapították meg a Fo­gyasztók Országos Tanácsa Árszakértői Bizottságának ülésén kedden a Hazafias Népfront székházában. El­mondták: a szolgáltatások igénybevevőit nem érdekli, hogy néhány monopolhely­zetben lévő nagyvállalat vagy sóik önálló kisvállalat vég- zi-e a karbantartást, s azt sem veszik figyelembe, hogy a magasabb szolgáltatási díj­tételék, adókedvezmények hozzásegítik-e ezeket a vál­lalatokat a korszerű gépek beszerzéséhez. Az ülésen többen kifejtet­ték, hogy eddig még nem hozott túl sok előnyt a szol­gáltatást végző, elsősorban gépkocsijavító trösztök, nagyvállalatok megszünte­tése, de talán a jövőben jobban kihasználhatják az önállóságot a kisvállalatok. Az igazi piaci verseny a je­lenlegi alkatrész-ellátási gondok miatt is lehetetlen, ugyanis az igényelt alkatré­szeknek csak kis részét kap­ják meg a szervizek. Ma már szóba kerül az is, hogy amíg ilyen rossz az ellátás, addig hatósági jogkörrel osszák el az országba érkező alkatré­szeket. Az ilyen megkötés viszont — mint a vitában is rámutatott — méginkább gátolná a piaci verseny ki­alakulását. Az adatokat sorolva a ta­nácskozáson elhangzott, hogy 1981—85 között a fod- rászati, kozmetikai szolgálta­tások ára 52 százalékkal, a személygépkocsi-javítások díjtétele 47 százalékkal lett magasabb, de hasonló ár­emelést érvényesítettek az elektromos háztartási gé­pek, híradástechnikai ké­szülékek javítói, illetve a mosást, a tisztítást, a kelme- festést végző vállalatok, szö­vetkezetek, kisiparosok. Ez az árnövekedés összhang­ban van az értékarányos árak létrehozására, az ál­lami támogatások csökken­tésére, megszüntetésére ho­zott intézkedésekkel. A ré­gebben hosszú ideig válto­zatlan szolgáltatási árak növelésével egyidejűleg azon­ban javítani kellett volna a szolgáltatást végzők érdekelt­ségét, a befektetések szem­pontjából is vonzóvá tenni ezt a tevékenységi kört, megteremtve a piaci ver­seny feltételeit. Az ülés résztvevői szerint a fogyasztók érdekében ar­ra kellene törekedni, hogy a megrendelők már a jelen­legi kínálati feltéttelek mel­lett is jobban ellenőrizhes­sék a felszámított díjak jo­gosságát. Nehezen kontrol­lálható ugyanis, hogy a számlábban felsorolt mun­kákat elvégezték-e a javítók, s a feltüntetett anyagokat, alkatrészeket valóban fel­használták-e. A FŐT indokoltnak tartja, hogy a lakosságot jobban tá­jékoztassák az árakról, s így választási, ellenőrzési lehető­séget teremtsenek számára. A számlák hátlapjai is rész­letesebb információkat kö­zölhetnének. Ugyanakkor szorgalmazták azt is, hogy mindenhol szerezzenek ér­vényt az árjegyzék-készítési, -kifüggesztési előírásoknak, s kívánatos lenne a szolgál­tatások területén is létrehoz­ni a fogyasztói érdekvédelem ellenőrző szervezeteid. Athéni békekonferencia Nyolc biztonságpolitikai, • leszerelés! és békemozgaimi témakör megvti tatásával folytatódott Athénban az öt kontinens békekonferenciája. Emberi tevékenység elkép­zelhetetlen kockázat nélkül — hangsúlyozta az atom­energia békés célú felhasz­nálásának biztonságáról folytatott vitában Szitányik B. László, az Országos Béke- tanács elnökhelyettese, a ma­gyar delegáció vezetője. Hangsúlyozta, hogy sok or­szág, köztük a hagyomá­nyos nyersanyagokban sze­gény Magyarország számára még hosszú ideig az atom­erőmű a lehatékonyalbban kibasznállhaitó .energiaforrás.

Next

/
Thumbnails
Contents