Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
1986. december 2., kedd Somogyi Néplap 5 Év eleji hangversenyműsor Az Országos Filharmóniánál már elkészült a januári hangversenyprogram: az estéken elsősorban zenekarok lépnek pódiumra. NSZK-beli turnéja előtt két koncertet ad a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Január 4-én a Zeneakadémián Lukács Ervin vezényletével, Susanne Calgeer osztrák hegedűművésznő közreműködésével Csajkovszkij'Hegedűversenyét és Brahms II. szimfóniáját tolmácsolja. Január 7-én, szintén a Zene- akadémián Kobajasi Kenicsi- ro vezényletével, Jandó Jenő zongoraművész közreműködésével Liszt Esz-dúr zongoraversenye, Richard Strauss I. kürtversenye és Brahms I. szimfóniája csendül fel. Két hangversenyt ad a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara is. Január 5- én a Zeneakadémián Lam- berto Gardelli vezényli a koncertet, ezt az estet október 13-ról halasztották erre a későbbi időpontra. Január 19-én Hans Vonk lép a karmesteri pulpitusra a Magyar Állami Operaházban a zenekar élén: Weber Preziosa- nyitányát, Mozart A-dúr klarinétversenyét és Schumann IV. szimfóniáját . vezényli. Közreműködik Kovács Béla klarinétművész. A brigád rendezésében KIÁLLÍTÁS AZ ÜGYFELEKNEK Nemzetiségi népfőiskolák Délszláv nemzetiségi népfőiskola kezdte meg működését Drávasztárán. A délbaranyai falut többségükben szerb-horvát ajkú emberek lakják, a stúdium tehát egyaránt szolgálja a tudományos ismeretszerzést és az anyanyelv ápolását. A népfőiskolát hétfőn nyitotta meg Mandity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, egyben megtartotta a program első előadását a hazai délszláv nemzetiség és szövetségének történetéről. A témának különös időszerűséget adott, hogy Baranya 300 évvel ezelőtt szabadult fel a török hódoltság alól és mekezdődött a Dráva-menti horvátok letelepedése. A drávasztárai népfőiskolát a TIT Baranya Megyei Szervezete keretében működő Pannónia Népfőiskola hozta létre kihelyezett tagozataként, együttműködve a helyi művelődési házzal, a népfrontbizottsággal és a Dráva Gyöngye Tsz-szel. A részvételt nem kötötték korhatárhoz vagy iskolai végzettséghez, csupán nyelvismerethez, hiszen szerb-horvát nyelven zajlanak a foglalkozások. A tematika igen széles körű. Az orvostudomány, a néprajz, a földrajz és a meteorológia egyaránt helyet kapott a programban, s természetesen nemzetiségi témák is szerepelnek. Baranya mint hazánk legnagyobb nemzetiség megyéje kezdeményezte a nemzetiségi népfőiskolák szervezését. Az országban elsőként nyílt meg a német anyanyelvű népfőiskola Mecsekádasdon, amely már a második szemeszterébe lépett. A nemzetiségi szövetségek soíko.ldalú támogatást nyújtanak az új közművelődési fórumoknak, amelyek — éppen a közösségteremtő voltuk révén — a nemzetiségi közélet fórumai is. Gera Katalin készséggel bocsátotta alkotásait a bemutatóhoz. Igaz, hogy munkahelyről lévén szó, nem olyan környezetbe kerültek az alkotások, mint a hagyományos tárlatokon. Ez azonban olyan emberekhez is eljut, akik nem biztos, hogy a „hivatalos” helyiségekben rendezett kiállításokat fölkeresnék. Olyan művei szerepelnek itt Gera Katalinnak, mint a Parasztasszony, a Mártír, az Ifjúság vagy a Gólyakalifa. Mélyen átgondolt, nagy szigorúsággal és szakmai hozzáértéssel elkészített alkotás valamennyi. A nézőknek ezen a helyen azonban nemcsak vizuális élményt nyújtanak, hanem rövidebbé teszik az ügyintézés várakozási idejét is. NYERESÉGES TÖRTÉNETEK Sokan összenéztek, amikor az idei magyar filmek fesztiválján egy olyan alkotás kapta az első díjat, amely a szó szoros értelmében nem tartozott a játékfilmek közé. Bár az alkotói névsor: Sára Sándor, Csoóri Sándor és Hanák Gábor neve olyan „védjegy”, amely látatlanban is garancia a minőségre, mégis kíváncsisággal töltött él bennünket: mi történt Bábolnán, mit lehetett ott olyasfélét forgatni, amelyek komoly érdeklődésre tarthatnak számot. A televízió szombaton kezdte meg a sorozat sugárzását, s már az első két rész megnyutathatja a kételkedőket — ha voltak ilyenek —, méltán vívta ki a film a szakemberek elismerését. A napjainkban oly sokat hangoztatott nehézségek közepette sokadszor bebizonyosodott; olcsón is lehet nagyon érdekfeszítő és színvonalas alkotásokat létrehozni. Ki hinné ugyanis, hogy ha a képen több mint másfél órán keresztül egyetlen ember — Burgert Róbert — beszél, az hordoz közelmúltunk történelméről annyi drámai mozzanatot, feszültséget, mint a legrafináltabb dramaturgiai fogásokat alkalmazó és méregdrága technikával forgatott játékfilm. — Lehet, hogy meglepő konyhai gondolatmenet hasonlítani ezt a sorsot — mert sorsról van itt szó — egy másik, csak éppenséggel régebben forgatott filmmel. Azt Kása Ferenc rendezte,, s Balczó Andrásról szólt. Egyetlen tanulságát nagyon emlékezetembe véstem: a minden idők legjobb öttusázójának tartott Balczó mondta szülőföldjén, hogy aki mélyről indul, annak mesz- szebb kell eljutnia, hogy ugyanúgy értékeljék, mint szerencsésebb vetélytársait. Mert emlékezzünk csakvisz- sza — hozta a példát: aki az iskola mellett lakott, mindig később érkezett meg az osztályterembe, mint a bejárók. A cél közelsége ugyanis lehetővé tette, hogy az utolsó pillanatban ébredjen föl. Számomra Burgert Róbert sorsa is a messze lakók tipikus sorsa. Olyan személyiséget ismertünk meg, aki célokat meghatározva él, s az utat tudók magabiztosságával és elszántságával dolgozik. Tudja azt is: az ember bármit kitalál, akármi újjal előáll, híveket toboroz, ám ugyanakkor ellenségeket is szerez magának. Bábolnának egykor szép története volt, ám nyeresége semmi. Burgert Róbert feladatául tűzte ki, hogy a történet mellé nyereséget is produkál. Anélkül, hogy túlságosan gazdasági szempontból közelítenénk: a modellt kell észrevennünk gondolkodásában. Tudnunk kell azt is, hogy egy akkora appará- tusú intézménynek, mint a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a • sikere nem pusztán egy ember nevéhez fűződik, hiszen a meghirdetett célokat meg is kell valósítani. Ám talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk: a feladatokra szövetkezett akarat felülről jött mindig. Burgert képes volt elhitetni az emberekkel, hogy a szalmonellát terjesztő patkányok kiirthatok, hogy olajkályhát manufakturális eszközökkel is lehet készíteni, de volt bátorsága felszámolni az elsősorban adminisztráció bonyolításával kirukkoló külkereskedelmi osztályát is. A Bábolna történetéről szóló filmet nagyon jó érzékkel mégsem Bábolna dicséretéről forgatták az alkotók. Példát mutattak csak be, bizonyítva : a nagy eredmé-' nyék elérése mindig az emberektől függ. Azt meg- mi reméljük, hogy némelyik gondolkodásmód ha nem is tanítható, de tanulható. Varga István Közművelődési díj a jutalom Népművelő lett a versmondó 12. De ehelyett a főorvos úr elfecsérli a tudományát, ingyen gyógyít mindenkit, gazdagot és szegényt egyaránt (az „éjjeli menedékhely” lakód is hozzá fordulnák panaszaikkal), ugyanakkor a gyatrább képességű kollégád palotát építenek, nyugaltd kocsin furikáznak: Ráfi bácsi kétségtelen, jó- szándékú érveléséit udvariasan, egyetlen közlbevetett megjegyzés nélkül hallgatta végig a kórboncnok, de meggyőzni nem hagyta magát. Meghitt beszélgetésüket izgatott férfihang ziavarta meg. — Idegen ellenőrök járják a boltokat! Az ablak mellett ülő kereskedők összerezzentek. — Biztos, hogy idegenek? — Egészen biztos — jegyezte meg Ráfi bácsi. — A belyibediekltől fülest kaptunk volna. — Valaiha tegeződtünlk — mondta a lány. — Akkor tegeződjünk most is — így a szerkesztő, és benyitott a vendéglőibe. Ildikó nem volt szerelmes a szerkesztőbe, tulajdonképpen nem is tetszett néki, kizárólag szexuális vonzalmat érzett iránta. („Jó vele az ágyban, ennyi az egész, a vőlegényem pedig nem képes vagy nem akar kielégíteni”, közölte minden köntörfalazás nélkül az apjával, miután az óvatosan figyelmeztette, hogy pletykálnak róla a városiban, s az efféle szóbeszéd megakadályozhatja tervezett házasságát Jósikával, a szépreményű sebészjelölttal. Ildikó igyekezett megnyugtatni szokatlanul nyers, ám őszinte válaszától elképedt apját: „Ne aggódjon a Jóska' miatt, ha én akarom (márpedig akarom), hogy Jóska a férjem legyen, a házasságunkat semmiféle pletyka nem fúrhatja meg. Jóska már négy esztendeje fülig szerelmes belém, rajtam kívül nő nem létezi^ a számára, azt hiszi el, amit én mondok neki, azt teszi, amire én kérem. Majd bolond lennék egy ilyen ritka értéket elszalasztani egy csóró, öregedő . szerkesztő miatt. Nem szalasztóm el, ne féljen, de úgy gondoltaim, mielőtt végleg lékötöm magam hozzá, egyszer-ikétszer olyan férfiúkkal is lefekszem, akik ki tudnak elégíteni. Ehhez jogom van, nem igaz? Eny- nyit mondott a döbbent Ráfi bácsinak , aki nehéz sóhajjal vette tudomásul lánya sajátos gondolkodásmódját, és többé nem tett megjegyzést a pletykáról. Amikor a szerkesztő,. nyomában a lánnyal, . belépett a vendéglőbe, (az üvegajtón át . rögtön 'észrevette) nem érzett féltékenységet. Valószínű, egy interjúalany, vélte a lányról, s méltán, hiszen a szerkesztőt régóta nem kényeztette a sors igazán jó nőkkel. Biztos volt abban, hogy nálánál különbet nem találna s hogy csakis az ő kényétől-ikedvé- től függ, meddig tart a kap- csolátuik. f Folytatjuk.) Az SZMT közművelődési díját az idén Körtésiné, Tomcsák P. Mária kapta. — 1978 óta dolgozom a villamossági gyárban. Tervelőadóként kezdtem, de mert ehhez inkább kedvem volt, megpályáztam at időközben megüresedett közművelődési előadói állást. — Nem félt az újtól? — Érdeklődésemnek megfelelt. Korábban versmondó voltam: néha még most is vállalkozom rá. Részt vettem már a ködművelődési munkában is. Előzőleg Taszáron KISZ-titkár voltam. A helyiség, ahol Körtésiné, Tomcsák P. Máriával beszélgetünk, viszonylag kicsi terem: a gyár könyvtára. Bár ez a meghatározás így nem pontos, hiszen kettő is működik itt. — Ez, ahol most vagyunk, az SZMT letéti könyvtára. A könyveket a központi könyvtártól kapjuk. A kölcsönzési idő két óra, de a nyitva tartás rugalmas, azt szoktam mondani mindenkinek, jöjjenek bátran, itt mindig megtalálnak. Szó volt arról, hogy önálló legyen a könyvtár is, de a kölcsönzés csak egy igen kis része a teljes munkának. Az előadói munkába az író—olvasó találkozók szervezésétől a politikai könyvnapokon kérész cül, a vetélkedők megszervezéséig minden beletartozik. Lassan hagyomány, hogy a politikai könyvnapok keretében külpolitikai fórumot tartunk dolgozóink részére. Ezekre ismert személyeket hívunk meg. A politikai évfordulók kapcsán vetélkedőket szervezünk brigádok és egyéni jelentkezők számára is. Fontosak a kiállítások. Rendszeres kiállítóink közé tartozik a fazekas háziipari szövetkezet. Léteznek a brigádok számára más programok is. Ilyen például a Somogyi Tükör vagy a Tiszta szívvel elnevezésű vetélkedő. A rendezvények megszervezése vagy akár a könyvtári munka néha sok előre nem látható gonddal jár. Ezek megoldásában nagy segítséget kap a közművelődési bizottság tagjaitól, de bátran támaszkodhat az SZMT központi könyvtárára is. Körtésiné Tomcsák P. Mária nemcsak a villamossági gyár közművelődési rendezvényeinek, hanem a Latinca Sándor Művelődési Központnak is szervez műsorokat. — Lehetőség nyílott arra, hogy a kaposvári és a környéken található vállalatok hasonló programjait is megismerhessük. A munkahelyi művelődési szakbizottság tagjaként van erre lehetőségem. Saját elhatározásából tanul könyvtár-pedagógia szakon az egri tanárképző főiskolán. — Az iskola elvégzése segít feladataim végrehajtásában. Kellemes meglepetés volt ez a díj: Ügy érzem, ezzel nemcsak éhgem, hanem a közösség munkáját is elismerték. Balogh Ferenc Érdekes színhelyen nyílt tegnap kiállítás Gera Katalin szobraiból. Az Állami Biztosító Dózsa György úti épületében tíz napon át láthatják az ügyfelek azt a tizenkét szobrot, amely a művésznő alkotásai közül méretével beleillik ebbe a kiállítóhelyiségbe. A bemutató rendezője a Vályi Péter szocialista brigád, amelynek tagjai évek óta megkülönböztetett figyelemmel kísérik a fiók köz- művelődési munkáját. Bizonyára ennek is szerepe volt abban, hogy a közösség kétszer érdemelte már ki az ezüstkoszorús brigád címet. Nem ez az első ilyen jellegű rendezvénye a fióknak, hiszen volt már itt kézimunka- és hobbikiállítás, biztosítás-történeti emlékeket is bemutattak, de a dolgozók rendeztek utazási kiállítást is. Szobrok azonban most kerültek először az épületbe.
