Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-16 / 295. szám
1986. december 16., kedd Somogyi Néplap 3 Elhelyezkedési támogatás A munkaképes korú la- ' kosiság lehetőleg 'teljes körű foglalkoztatása — a gazdaságirányítás elméleti követélményéként — mindig is együtt jelent meg a munkavállalók gazdaságilag racio- mállisi, hatékony foglalkoztatásával. A mindennapi gyakorlatban azonban Inkább a teljes foglalkoztatás követelménye érvényesült a hatékonyság rovására, s ez a gyakorlat országszerte a munkaerővel való pazarló gazdálkodásihoz, következésképpen a munka terme- lékenységénék stagnálásához, illetve romlásához vezetett. Mostanság mintha változna .valamelyest a helyzet, mintha a fogLalkozitaitós hatékonyságát legalább olyan fontos szempontként kezelnék, mint a .teljes foglalkoztatást. Még akikor is, ha sokan úgy vélik, hogy a hatékonyság túierőltetése végül is a teljes fagliaQkaztaitást veszélyezteti, mégpedig ez utóbbi olyan szodiólás . vívmány, amelyről nem szabad lemondani. Szerintük, e két követelmény konfliktusa gyakorlatilag fel oldha tatlan. Elvileg van is ebben némi igazság, csakhogy Magyarországon munkalhelyek tízezrein tapaszitallhaó valóságos — és gyakorta valóban súlyos — munkaerőhiány, főleg az infrastrukturális ágazatokban, de egyes termelőágazatokban is. A oél tehát olyan foglalkoztatás-politikai eszközrendszer megteremtése, hogy a racionális .megfontolásokból felszámolt munkahely ék dolgozói, állami segítséggel kerülhessenek új munkahelyre, esetleg új szakmát is tanúival Másképpen fogalmazva: a korábban annyi gazdasági kárt okozó — ment főleg spontán jellegű, személyes indítékú — muinlkaerőfluk- tuádiót egyfajta kényszer- pályára terelve, a gazdaságilag hasznos mobilizáció szolgálatába kell állítani, felhagyva végre azzal az ősrégi — és gyakorta ugyancsak nagyon káros — elmélettel, hogy csakis az a jó és megbízható munkás, il- ietve alkalmazott, aki valamikor belép egy munkahelyre, s aztán, majd onnan megy nyugállományba. Viszont: a tervszerűen irányított mobilizáció az egyéni érdekiék védelmét is megköveteli: az érintetteket minden lehető módon segíteni kell abban, bogy a kényszerűségből elhagyott munkahelyek helyett másikat és minden szempontból megfelelőt találjanak, s hogy még, csak átmenetileg se érje őket súlyosabb keresetveszteség. És ez alapvetően állalmi feladat, mert ha az állam e' tennivalókat a munkáltaitok nyakába varrná, akkor aligha vállalkozna bárki is olyan akciókra, mint legutóbb a Rába, .kispesti gyára egyik részlegének fel- számoliásával. A munkaügyi szakemberek véleménye — és reményei — szerint a közeljövőben és meglepően rövid idő alatt megélénkülhet a gazdaságtalan tevékenységek felszámolása. .Ennek egyik jogi lehetősége, megszületett végre a csődtörvény, tóhát kidolgozták a ViáUalaJtfeHszámiolá- sok, illetve szanálások pontos jogi rendjét. Ezzel párhuzamosan — és főleg a szakszervezetek szolgalmán zására — kidolgozták és életbe léptették a munkanélküli segély egy speciális formáját is, amelynek alkalmazásával nagymértékben megkönnyítik az átme- metiieg munkanélküliek újra ‘ elhelyezkedését. Am sokan kérdezik, hogy ez a bizonyos .elhelyezkedési támogatás nem ellentétes-e a munkához való alkotmányos joggal? Nem! Gyakorlati ökok miatt sem. A következő években nyilván viszonylag .ritkán kell csak folyósítani e támogatásit, mert az ideiglenesen munkanélküliek elhelyezkedése semmi gondot nem jeleníthet egy olyan országban, ahol jelenleg is több mint 70 ezer a szabad munkahely, s ezek java része a fővárosban, illetve a nagyobb ipari körzeteikben található. (A már említett Rába-példa kapcsán meg kell kérdezni: vajon ki tudja, hogy az intézkedés által érintett 360 emberért eddig összesen 50 munkáltató jel'anitkezeítft, jelezve hogy azonnyomban foglalkoztatják őket; volt olyan jélíemtfcező is, aki az egész csoportot átvenné, minden keresetveszteség nélkül.) Aim ha így van, akkor egyáltalán .máért szükséges ez. a speciális munkanélküli segély? Nos, éppen a hatékony foglalkoztatás elősegítése végett. A vállaltatok ugyanis túlságosan is komolyan vették — mellesleg nem egészen önszántukból, hanem bizonyos politikai, társadalmi nyomásira — a teljes foglalkoztatással] kapcsolatos morális kötelezettségeiket. Ű.gy érezték és érzik, hogy nekik is vállalniuk kell valamit aiz ezzel kapcsolatos tennivalókból. Gyakorta emiatt imaradtak el a nélkülözhetetlen átszervezések, létszámcsökkentéseik. S hogy levegyék a vállalatokról ezt a terhet, mos ezért született a döntés: az átszervezésekkel és az átcsoportosításokkal együttjáró anyagi konzekvenciáikat az állam vállalja. Vagyis: a munkaerőközvetítő hálózat kiépítése, az átképzési támogatás, s újabban az elhelyezkedési támogatás — mint a foglalkoztatáspolitika együttes eszközrendszere — lényegében felszólítást jelent a gazdasági vezetőknek, hogy hagyják bátram kibontakozni a foglalkoztatás hatékonyságát javító folyamatokat. Szüntessék meg a gazdaságtalan munkahelyeket, küldjék el a felesleges embereket, merít létbiztonságukról, újra elhelyezkedésükről aiz állam gondoskodik. A munkáltatóknak nem az a dolguk, hogy teljes foglalkoztatás fenntartásán őrködjenek — ez állami feladat és kötelezettség —, viszont mindent meg kell tenniük az ember ésszerű, hatékony, a termelékenység növekedését biztosító foglalkoztatása érdekében. Vértes Csaba Budapest Bank alakult rom hét alatt kész lesz minden. Még iitt is féltem tőle, hogy belebukunk, és ekkor a télre föltárt utcáért a szomszédaim megvernek. De azt is mierem mondani: akkor sem kell hosszú hónapokat, éveket eltölteni a tervezéstől a munka befejezéséig, ha azon a helyen egyetlen érdekelt fél sem lakik. — Bizonyára a terep is könnyebb volt itt, mint másutt. — Volt közműtérképünk. Csakhogy a közművek a valóságban itt sem ott húzódtak, ahol a térkép jelezte őket. Mi is azzal kezdtük, hogy az első kapavágással átvágtuk a vízvezetéket, amelynek a rajzok szerint két méterrel távolabb kellett volna lennie. Közbejött még egy akadály: egy százötven éves fa állt utunkba. Nem vágtuk ki, megmenekült. Annyi bizonyos: mindenki nagyon akarta, hogy a munka sikerüljön, s így köny- nyebben „eltűntek” az akadályok. A két utca lakói december közepén — ha akarják — begyújthatják gázkészülékeiket. Valószínűleg nem tesznek majd ilyet, mert — látva más utcákat — annyira nem bíztak saját "ikerükben, hogy mindenki megvette a téli tüzelőt. L. P. Békenagygyűlés a Kapos Volán Vállalatnál A Hazafias Népfront Somogy Megyei és Kaposvár Városi Bizottsága, valamint a Kapos Volán szervezésében békenagygyűlést tartattak tegnap a vállalat kultúrtermében. A rendezvényen többek között részt vett Csapó Sándor, a kaposvári pártbizottság titkára, dr. No- vák Ferenc megyei, Harangozó Gyula kaposvári népfronttitkár. Fodor István, az Országos Béketanács titkára megnyitó- beszédében a békeszerető embereik együttgondolkodását hangsúlyozta. — Korunk törvénye, hogy a békének békében kell megszületnie — mondotta.— Ma, amikor egyre nagyobb veszélyek fenyegetik az emberiséget, a békemozgalmakban résztvevők a világ lelkiismereteként emelnek szót a béke védelmében. A nyugalmat az erő tudata adja meg, annak az erőnek a birtoklása, amellyel képesek vagyunk saját életünket, népünk sorsát is alakítani. A szocialista országok eddig soha nem tapasztalt, példa nélküli leszerelési offenzívát indítottak, melyhez egyre több ország kapcsolódik. A második világháború befejezése óta átértékelődtek a fogalmak. Igazságos nukleáris háború nem létezik, sőt, a háborúnak ma már arca sincs. Több ezer kilométernyi távolságból fenyeget a veszély, s a nukleáris erő, a sugárzás nem ismer országhatárokat. Ma az a legfontosabb. hogy a béke hívei a védekező alapállásból való politizálás helyett kezdeményezőbb, aktívabb tettekre sarkallják a nemzeteket, bizonyítva, hogy a nemzetközi békemozgalom olyan politikai erő, amellyel minden embernek számolnia kell. Az Országos Béketanács szeptemberi ülésén határozatot hozott a XI. országos békekonferencia összehívására. A konferenciát január 31-én tartják- meg, s erre a tegnapi békenagygyűlésen megválasztották a kaposvári résztvevőket. Az egybegyűltek megerősítették tisztségükben Szers József nét, a Kapós Volán személyforgalmi előadóját, Kovács Lászlónét, a' Kaposvári Villamossági Gyár raktárosát, dr. Fülöp Mihályt, a Teszöv főmunkatársát és dr. Novák Ferencet, a HNF megyei bizottságának titkárát, akik mint az Országos Béketanáos tagjai vesznek részt a konferencián. A gyűlésen Dévai Zoltánt, a Mészöv nyugdíjasát az OBT tiszteletbeli tagjává választották. K. A. A Budapest Bank Rt. hétfőn, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban^ megtartatta alakuló közgyűlését. Az ülésen részt vett Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Hetényi István pénzügyminiszter. A bank vezérigazgatója, Hegedűs Oszkár elmondta: az új pénzintézet az Állami Fejlesztési Bank egyes egységedből, a Budapesti Hitelbankból, valamint a Magyar Nejmzeti Bank Pest Megyei Igazgatóságából és néhány más fiókjából jött létre. A pénzintézet részvénytársasági formáiban tevékenykedik, alaptőkéje 3,5 málliárd forint. Az állam részesedése héromimiiiiárd forint, a fennmaradó fél milliárd forint értékű részvényt vállalátok és szövetkezetek vásárolták meg. Részvényesek többek között a Magyar Vdi- lámos Művek Tröszt, a Fővárosi Gázművek és a Híradástechnika Szövetkezet. A bank januártól 1700 vállalat és szövetkezet számláját vezeti, hiteliállománya meghaladja a 70 milliárd forintot. A vezérigazgató hangsúlyozta.: azok a tapasztalatok, amelyeket a dolgozók korábbi munkahelyeiken szereztek, előnyösek a bank számárai; megkönnyítik az indulást a Budapesti Hitelbanknál — az első kereskedelmi bank formában működő pénzintézetnél — szerzett ismeretek. Kedvező az is, hogy az Állami Fejlteszté- sá Bank révén a Budapest Bank Rt. mintegy harminc vállalkozásban tőkével' is részt vesz, ezek ugyanis töbibsjégükben jövedelmezőék. A Budapest Bank Rt. keretében tovább működik az Állami Fejlesztési Bank által létrehozott értékpapír- piac. Magyar—román árucsere-forgalmi megállapodás A jövő évi magyar—román áru csere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvét tegnap Budapesten Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Ilié Vaduva külkereskedelmi és nemzetközi .gazdasági együttműködési miniszter aláírta. A jegyzőkönyvben előirányzott kölcsönös szállítások .értéke 636 millió rubel, ami 6,7 százalékkal haladja meg a hosszú lejáratú megállapodás jövő évi előirányzatát. Az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv keretében a magyar vállalatok számjegyvezérlésű megmunkáló központokat, híradástechnikai berendezéséket, műszereket, járműalkatrészeket, , növényvédő-szereket és gyógyszereket szállítanak Romániába, ahonnan Dacia gépkocsiifca sót, szódatermékeket, buti rókát ,és ;más cikkeket vásí íróiunk. A román külkereskedeln minisztert az aláírás ailka mával fogadta Maróth László miniszterein ok-h< lyettes. A megbeszélésen j< len vcflt Nicolae Veres, Rt mánia budapesti nagykövei &S. Gyorsan is lehet Gázépítés a Pacsirta és a Rigó utcában A Csalogány, a Rigó és a Pacsirta közül a két utóbbi jobban járt... Nem a lapunk gyerekoldalába szánt mesét kezdtem így írni, hanem egy gázépítés történetét. Ezek a madarak ugyanis utcát jelölnek Kaposváron. (Egymás mellett, hogy az idegen lehetőleg összekeverje őket.) A Csalogány utcai gázépítés több mint egyéves huzavonájáról már többször írtunk lapunkban. Borítsunk rá fátylat! A Pacsirta és a Rigó utcairól pedig majdnem nem írtunk, mert alighogy elkezdték, máris befejeződött,' tehát már nincs is; ami nincs, arról meg minek irkáljon az újság. De félre a tréfával; kezdjük a történetet az elején! A Pacsirta és a Rigó utca gázzal való ellátása a Zalka, Csalogány, Nyár utcai körvezeték elkészítésétől függött, de nem szerepelt a város idei gázépítési programjában. A két utca lakói azonban társadalmi munkát is vállalva szorgalmazták a vezeték- építést. Illés Tamás, az Ag- rober beruházásszervezési osztályvezetője — aki történetesen a Pacsirta utcában lakik — és több munkatársa gondoskodott az építés szervezéséről, lebonyolításáról. A földmunkát a somogysárdi téesz brigádja, illetve az ott lakó három tucat család csinálta meg, a vezetéket a kéthelyi téesz építette. A Kögáz kész tervei alapján megkezdett árokásástól a gödrök betemetéséig három hét telit el. — Könnyű volt így; „bunda” az egész, hiszen ön itt lakik. Bezzeg, ha nem így lenne... Illés Tamás nem hagyta befejezni, közbevágott: — Készültem rá, hogy ezt fogja firtatni; mindenki így kezdi a kérdezősködést. Hadd bocsássam előre: az Agrober már több gázépítés beruházója volt. Kaposmérőben, Kaposfőn, Csombárdon és Nagybajomban egy év alatt elkészültünk az egész faluval. Tehát már többször bizonyítottunk. Itt, a mi utcánkban valóban nagyon gyorsan sikerült minden. De itt magam is megfogtam a lapátot. Kár lenne tagadni, hogy a gyorsaság az én személyes érdekemnek is köszönhető. Niem is merném idegen helyien ígérni, hogy há-
