Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 267. szám Ara: 1,80 Ft 1986. november 13., csütörtök Közös erőfeszítések Igazi nagy formátumú nemzetközi tanácskozásként regisztrálhatjuk a KGST-or- szágok első embereinek két­napos moszkvai munkatalál­kozóját. Világpolitikai ese­ményként méltathatnánk ak­kor is, ha napirendjén kizá­rólag gazdasági kérdések szerepeltek volna. A KGST ugyanis az Egyesült Álla­mokkal, a Közös Piaccal és Japánnal együtt a világgaz­daság egyik meghatározó té­nyezője. Belső kapcsolat- rendszerének korszerűsítése, a szervezet aktívabb és egy- behangoltabb fellépése vi­lággazdasági fórumokon és egyéb gazdasági tömörülé­sekkel — főként a Közös Piaccal — folyó dialógus­ban, nem kevésbé világpoli­tikai téma, mint világgazda­sági. Azok az erőfeszítések, ame­lyek a KGST-tagországokban a gazdasági mechanizmus to­vábbfejlesztése érdekében folynak, a külgazdaság szfé­ráját is érintik. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő a KGST bukaresti 42. üléssza­kán a külgazdasági tevé­kenység gyökeres átalakítá­sát az intenzifikálás köve­telményeivel összhangban le­vő új gazdasági mechaniz­mus kimunkálásának szer­ves részeként említette. Ezen a kormányfői szintű fóru­mon a KGST eredményeinek méltatása mellett az együtt­működés hiányosságaira is rámutattak a delegációveze­tők: a formális és bürokrati­kus elemek jelenlétére, a határozatok megvalósításá­ban tapasztalható „nagyvo­nalúságra” (Lázár György kormányfő használta kétség­telenül rosszalló értelemben ezt a kifejezést). 'Hangsúlyo­zottan jelentkezett az az igény, hogy az elsősorban kereskedelmi jellegű kapcso­latokról térjenek át a tagor­szágok a termelési együtt­működésre, aminek része a közös beruházások megvaló­sítása. Több kormányfő is beszélt arról, hogy a mun­kamegosztásnak és a kölcsö­nös kereskedelmi forgalom­nak teljes mértékben gazda­sági alapokon kell lebonyo­lódnia, és csak így alakulhat ki a KGST-országok igényes piaca. Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő sze­rint a valutáris, ár-, hitel­és pénzügyi kérdések meg­oldására tett intézkedések eddig csak igen csekély eredményeket hoztak, ám a döntéseket nem lehet to­vább halogatni. A Bukarestben napirendre került témák tették szüksé­gessé a pártvezetők moszk­vai munkatalálkozóját, lega­lábbis részben. A felmerült kérdések megválaszolása nem utolsó sorban politikai akaratot igényel, legfelső szintű elkötelezettséget egy „áramvonalasabb” KGST- szervezet kialakítása mellett. Ilyen határozott a pártve­zetők munkatalálkozójáról kiadott rövid közlemény, amely leszögezi: a tanács­kozáson résztvevők „külön figyelmet fordítottak a gaz­dasági kapcsolatok további elmélyítésére, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés új, az eddigi­nél haladóbb formáinak ki­használására ... ”. Mindez — mint a közlemény is rá­mutat — a társadalmi-gaz­dasági fejlődés meggyorsítá­sát, a lakosság életszínvona­lának emelését szolgálja. A gazdasági együttműkö­dés javítása mindazonáltal csak egyik témája volt a moszkvai eszmecserének. A reykjavíki Gorbacsov—Reá. gan munkatalálkozó óta első ízben megtartott felső szin­tű tanácskozásukon a párt­vezetők a KGST határain túlra is kitekintettek. Tavaly novemberben a genfi csúcs- találkozó után — igaz, akkor valamivel szűkebb körben — hasonlóképpen első kéz­ből kaphattak tájékoztatást Mihail Gorbacsovtól a szov­jet—amerikai kapcsolatok alakulásáról. Ez a moszkvai találkozó tehát már egy jó hagyomány folytatásaként is értelmezhető. A reykjavíki munka-csúcs­találkozó óta eltelt időszak nyilvánvalóvá tette az ame­rikai magatartás ellentmon­dásosságát. Egyfelől Reagan elnök és kormányzata igyek­szik méltatni az izlandi ta­lálkozó hasznosságát, másfe­lől a Bécsben megtartott Se- vardnadze—Shultz találkozó inkább visszalépést jelen­tett, mint előrehaladást az amerikai magatartásban. A szovjet külügyminiszter ép­pen a moszkvai pártvezetői munkatalálkozó nyitónapján tartott sajtóértekezletén meg is fogalmazta ezt a meggyő­ződését, jellemezve azt a nemzetközi légkört, amely­ben a moszkvai fórum ta­nácskozott. Veszélyes tendenciák je­lentkeznek az amerikai po­litikában. Alaposan megtépá. zottan túljutva az időközi választásokon, az elnök és pártja a jelek szerint újra az ortodox reaganizmus, az erőpolitika követésében látja a siker titkát. Megkezdődött az MX-rakéták telepítése, ismét szó van arról, hogy Washington rövidesen vég­képp megszegi a SALT—2 szerződés korlátozásait. Max Kampelman amerikai kül- döttségvezető ugyan „az ed­digi legtermékenyebb” for­dulónak nevezte a mostani genfi megbeszéléseket, ám a Reykjavik óta előterjesztett amerikai javaslatok vissza- kanyarodást jelentenek az egyenlőtlen csökkentések — a szovjet szempontból hátrá­nyos, ezért elfogadhatatlan — amerikai fegyverzetkorlá­tozási koncepciójához. Paul Nitze, az elnök leszerelési tanácsadója pedig „semmi újat” nem lát a Genfben legutóbb előterjesztett új szovjet javaslatokban. E helyzetben különösen fontos volt a szocialista or­szágok első embereinek kül­politikai konzultációja. A moszkvai munkatalálkozó résztvevői nemcsak a Reyk- javíkban Mihail Gorbacsov által képviselt álláspont tá­mogatására sorakoztak fel — tovább növelve a szovjet javaslatok súlyát —, hanem rövid közleményükben azt is aláhúzták, hogy az izlandi fővárosban felvázolt célok valóra váltása érdekében ,művelni kell a közös erő­feszítéseket”. Ez hosszú táv­ra határozza meg annak a diplomáciai tevékenyégnek az irányát, amelyből minden KGST.ország súlyának, kül- kapcsolatainak, hagyomá­nyainak megfelelően, de azo­nos törekvéstől vezérelve ve­szi majd ki a részét. Szászi József V. Kulikov látogatása hazánkban Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsalija, a Varsói Szer­ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancs­noka — Anatolii Gribkov hadseregtátornoknak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kíséretében — egynapos munka Látogatást tett hazánkban, amelynek so­rán a Honvédelmi Miniszté­riumban megbeszélést foly­tattak Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi minisz­terrel. Viktor Kulikov és Anatolij Gribkov szerdán elutazott Budapestről. Védjegy­konferencia Budapesten Szerdán a Magyar Keres­kedőim i Kamarában nemzet­közi védjegy-konferencia kezdődött. A kétnapos ta­nácskozáson a hazai szak­emberek mellett holland, kínai, NDK-íbeLi, NSZK-beli, svájci és szovjet védjegy- szakértők is részt vesznek. A konferenciát Iványi Ist­ván, az Országos Találmá­nyi Hivatal elnökhelyettese nyitotta meg. Elmondotta, hogy Magyarország aktívan részt vesz a nemzetközi véd­jegyoltalmai tevékenységben. Szorgalmazza egy olyan át­fogó nemzetközi védjegy-ol­talmi rendszer létrehozását, amely jód szolgálná a ma­gyar termékek külföldi érté­kesítési lehetőségeinek javí­tását is. A hazai tapasztalatokról elmondotta, hogy az utóbbi években nőtt a magyar vál­lalatok érdeklődése a védje­gyek iránt. Jelenleg mintegy 4500 magyar védjegy van ér­vényben. Az Országos Talál­mányi Hivatal és a Magyar Kereskedelmi Kamara véd­jegybizottsága szakmai tá­jékoztatással tanácsadással segíti a hazai üzletembere­ket, hogy hasznosítsák a védjegyek alkalmazásában rejlő ’üzleti lehetőségeket. Munkájuk hatására egyes ágazatokban a védjegybeje­lentések száma növekedett, így számos új védjegyet je­lentettek be például a tej­ipari, gaJbonaipari, szeszipa­ri vállalatok. 1/ r | f *1 f r Kadar Janos es Mihail Gorbacsov találkozója Hazaérkezett Moszkvából pártunk főtitkára Kádár .János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára november 12-én Moszkvában találkozott Mi­hail Gorbacsovval, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkárával. A kölcsönös megértés és egyetértés jegyében lezajlott szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen nagyra érté­kelték az MSZMP és az SZKP sokoldálú együttműkö­dését és áttéteim tették fej­lesztésének lehetőségeit. Ki­emelték a két ország sokol­dalú, gyümölcsöző kapcsola­tai további bővítésének je­lentőségét. Véleményt cse­réltek a Világpolitika, illet­ve a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom né­hány időszerű kérdésérő1!. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagországai test­vérpárt jai központi bizottsá­gai első és főtitkárainak no­vember 10—11. moszkvai ta­lálkozóján, szerdán hazaér­kezett Budapestre. Kíséreté­ben volt Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. * * * Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában külön-kiül ön megbeszélést tartoitt Gustáv Husákkal, a CSKP KB fő­Textilipari tanácskozás Budapesten Textilipari műszaki kon­ferencia kezdődött szerdán a Duna Intercontinental Szál­lóban. A tanácskozáson az ágazat hazai szakemberei a számítógépek alkalmazásá­nak a textil- és a textilru­házati iparban elért ered­ményeit és a következő évek feladatait veszik sorra. Mihail Gorbacsov és Kádár János a kremlbeli megbeszélésen Az MSZMP főtitkárát Németh Károly köszönti a repülő­téren titkárával, Csehszlovákia köztársasági elnökével és Truong Chinh-nel, a VKP KB főtitkárával, a vietnami államtanács elnökével. A találkozókon tájékoztatták egymást pártjaik tevékeny­ségéről, országaik életéről, megvitatták a barátság és az együttműködés további fej­lesztésének 'kérdéseit, átte­kintették a szocializmus helyzetének erősítéséért, a békéért és a népek bizton­ságáért folyó harc néhány kérdését. Mikrohullámú mérőműszerek sorozatban Mikrohullámú tv- és tele­fonösszekötő vonalak méré­sére kifejlesztett műszer so­rozatgyártását kezdték el a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárában. A kis­méretű univerzális frekven­ciaszámláló képes különböző f rekvenciatartom ány okban méréséket végezni 2 herztől egészen 10 gigaherzig. A mű­szer fejlesztése Budapesten kezdődött és Kaposváron folytatódott. Az első darabok bemérése most történik a somogyi megyeszékhelyen. Müller László fejlesztési cso­portja dolgozik a berendezé­seken és még ebben az évben 52 darabot akarnak elkészí­teni. Eddig 10 műszert gyár­tottak. Mivel a mikrohullámú be­rendezések 6 ezer megaherz feletti frekvenciatartomá- készített, amely alkalmas en- nyoteban dolgoznak, ezért a nek az ellenőrzésére és a vállalat egy olyan számlálót műholdas közvetítők frekven­ciatartományában is használ­ható. A kaposvári gyárban a megrendelők részére bemuta­tót tartottak, hogy az üze­meltetéshez megfelelő alapok­ra tegyenek szert. Ezt meg­előzően a budapesti gyárban már sor került egy ehhez kapcsolódó elméleti oktatás­ra. A műszerek nemcsak itthon kerülnék forgalomba, hanem külföldre is eljutnak. A Mi­nőségellenőrzési Intézet meg­vizsgálta a készüléket és jó minősítést adott róluk. Töb­bek között a Szovjetunió és néhány tőkés ország is vásá­rol belőlük. Mielőtt a beren­dezés elhagyná a gyárat, 24 órán keresztül tartósan üze­meltetik a megbízhatóság ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents