Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-10 / 264. szám
* AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 264. szám Ara: 1,80 Ft 1986. november 10., hétfő HARANG ÉS NYELV Évek óta minden tavasz- szal megrendezik a magyar nyelv hetét. Ebben az évben ez alkalomból új anyanyelvi és viselkedéskultúra mozgalmat indított a KISZ Központi Bizottsága. Az azóta eltelt idő kialakította azokat az elképzeléseket, amelyek együttese a mozgalom hitvallását is képezi. Bizonyára sokan egyetérthetünk abban, hogy ez a mozgalom nem előzmények nélkül indult. Sajnos nagyon sok olyan jelenséget tapasztalunk mindenpapjainkban, amelyek megerősítik egy ilyen akció létrehozását. Így van ez még akkor is, ha jó- néhányan legyintenek csak, s nem hisznek abban, hogy sok évtized alatt belénk rögződött tulajdonságokat mozgalmak indításával meg lehet változtatni, jó irányba lehet terelni. A KISZ fölhívásának indítékaként- azt állapítja meg, hogy manapság ismét sok szó esik arról, mennyire durvák a fiatalok: beszédük igénytelen, trágár, szókincsük sivár, viselkedésük tapintatlan, nem fontosak számukra a hagyományok. A sok szembetűnő-és aggasztó jelenségnek valószínű, hogy a Szép szó mozgalom nem fogja egyszer s mindenkorra útját állni. Sokkal jelentősebb viszont, hogy elsősorban a fiatal korosztályok rétegeiben hatva szüntelenül ébren tartja és fölhívja a figyelmet arra, ami természetes kötelességünk. Az anyanyelv védelme, ápolása, értékeinek hangsúlyozása, mindennapi beszédünkben alkalmazása valamennyiünk kötelessége. Az, hogy nem élünk vele, s elhanyagoljuk, jelzi azt, hogy megbomlott az az egység, amely hajdan még jellemezte azokat, akik a szép beszédért -és az ebből adódó viselkedésért tettekkel is szavatoltak. Átgondolva a kettő kapcsolatát, láthatjuk, menynyire igaz a mondás: a nyelv a lélek tükre. József Attila írta a Szép Szó nevet viselő folyóiratának bevezetőjében. „A szép szó nemcsak eszközünk, hanem célunk is. Célunk az a társadalmi és állami életforma, melyben a szép szó, a meggyőződés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásra utaltság eszmélete érvényesül.” Többről van tehát szó, mint arról, Ihogy holmi nyelvi bravúrkodással, szőrszálhasogató nyelvművelősdivel bombázzuk a fiatalokat. Jó értelemben vett divatot akar csinálni a (Szép szó mozgalommal a KISZ, s ennek bizonyságául jelvényt ad azoknak a tagjainak, közösségeinek, akik az összesítéskor bizonyíthatóan a legtöbbet tettek azért, hogy nyelvünk megőrizhesse tisztaságát, szépségét. A mozgalom jelképe a harang. Több pályázat is serkenti a versenyző kedvet. Fölhívást tesznek közzé például a középiskolákban, ahol a legpéldamutatóbban beszélő és viselkedő diákot és tanárt évenként megválasztják. Talán furcsának hangzik, hogy jelvénnyel tisztelik meg azt, aki nem beszél trágárul, sem hanyag hanghordozással. Magunk is hajlanánk arra, hogy nem kell jutalmazni azt, ami természetes. Ismerve azonban a tarthatatlan állapotot, nem sajnáljuk azokat a harangokat, Csak remélni tudjuk, hogy hamarosan egyre több fiatal mellén láthatjuk, nyomában azt, hogy a jelvény kötelez. Varga István A KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek munkatalálkozójára Tisztelgés november 7-én Kádár János megérkezett Moszkvába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására vasárnap a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. ba érkezett Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkárai. Csehszlovákia köztársasági elnöke, Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a kubai államtanács és minisztertanács elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke, Dzsambin Bat- mönh, az MNFP KB főtitkára, a mongol nagy népi hu- rál elnökségének elnöke, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkárai, az NDK államKádár János búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese és Szűrös Mátyás, a KB titkára. Kádár János a KGST-tagországok testvér pártjai vezetőinek munkatalálkozójára vasárnap este megérkezett Moszkvába. A repülőtéren Mihail Szo- lomencev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának elnöke üdvözölte. A találkozóra ugyancsak vasárnap a szovjet fővárostanácsának elnöke. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, Románia köztársasági elnöke és Truong Chinh, a VKP KB főtitkára, a vietnami -államtanács elnöke. A vendégeket Gejdar Ali- jev, Viktor Csebfikov, Andrej Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Se- vardnadze, Vitalij Vorotnyi- kov és Lev Zajkov, az SZKP KiB Politikai Bizottságának tagjai köszöntötték. Az Osztrák Köztársaság elnöke fogadta külügyminiszterünket Dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utótalálkozója alkalmából tartózkodik az osztrák fővárosban pénteken fogadta dr. Kurt Waldheim, az Osztrák Köztársaság elnöke. Külügyminiszterünk találkozott dr. Peter Janko- witschcsgi, az osztrák diplomácia vezetőjével is. A megbeszéléseken mindkét részről méltatták a két ország közötti jószomszédi viszonyt és sífcraszálltak annak további elmélyítéséért. Koszorúzás a Lenin téren Ünneplőbe öltözött felnőttek és piciny zászlókat tartó gyerekek előtt egy lendületes Majakovszkij-vers 1917-et idéző sorai vezették be november hetedikén Kaposváron, a Lenin téren a koszo- rúzási ünnepséget. A szoborcsoport talapzatához az első koszorút Kleno- vics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyenesei István, a megyei tanács ^elnöke helyezte el. Ezután a megyei társadalmi és tömegszervezetek nevében: dr. Novák Fefenc megyei nópfranttitkár, dr. Exner * 'Zoltán, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára és Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára, majd a megyei fegyveres erők és testületek, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó és megyénkben állomásozó szovjet katonai alakulat képviselői koszorúztaik. Elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet virágait a városi pártbizottság és városi tanács, valamint a munkahelyi közösségek nevében a ruhagyár, a megyei könyvtár, a kórház, a kaposvári villamos- sági gyár és a Tóth Lajos Általános Iskola dolgozói, tanárai, diákjai. Az ünnepség a helyőrségi díszszázad és zenekar elvonulásával ért véget. Szüntelen ügyelet A közvéleményt — így tartják — lehet formálni. Bizonyos dolgok azonban anélkül, hogy valakik különösebben megtervezték volna ennek a formálásnak a fő irányát, kialakulnak szinte önmaguktól a közvéleményben. Ezt annak ellenére írom, hogy tisztában vagyok azzal: a köznek nincs egybehangzó véleménye. Bizonyos esetekben nagyon kényelmes állapot egy-egy éppen szükséges álláspontot kikiáltani egyetemesnek, s amögé bújva saját elképzelésünket megvalósítani. Évek óta figyelem, hogy mik tartoznak a lakosság panaszai közé. Lehet erről elképzelésünk, hiszen a lapok hasábjain, a rádió és a televízió adásaiban külön rovatok foglalkoznak az ilyenolyan elintézetlen ügyek, panaszok közlésével. (A legolvasottabb, legnézettebb írások, műsorok ezek.) Népszerűségük talán azért nagy, mert ez a típusú műsor mindig képes megújítani önmagát. Üjabb és újabb panaszosok jönnek, regénybe illő ügyek részese lehet a hallgcv- tó, néző, olvasó, méghozzá azzal a többletérzéssel, hogy nem kiagyalt történetet hall, hanem nagyon is valóságosat. Ecetenként olyannyira éléthűt, ' hogy áldozatokról, tönkrement életekről, sorsokról is tudomást szerezhet. S a sajtó igyekszik is a lehető legkedvezőbb mederbe terelni az ügyeket. A lakosság azonban többnyire csak végszükség esetén fordul a nyilvánossághoz. Az emberek ugyanis nem szeretik, ha ügyes-bajos dolgaikról más is tudomást szerez, sajnáltaim Sem szívesen engedik magukat. Legalábbis egykor így lehetett, hiszen a józan logika ezt indokolja. Mostanában mégis azt tapasztalom, mintha egyre többen tekintenék a sajtót megoldó szervnek. Nincs gáz, víz, villany? Kézenfekvő, hogy a sajtót kell megkérdezni. Csőtörés esetén, is ildomos értesíteni a szerkesztőséget. A panaszos bizonyára tudatában van annak, hogy általában az újságírók nem rendelkeznek központifűtés- szerelői, víz- és villanyszerelői képesítéssel, mégis nagyobb megnyugvást szerez, ha tudnak róla. Mintha abban a hamis hitben élnének sokan, hogy amennyiben valakinek a mulasztása nyilvánosságra kerül, attól már egycsapásra megoldódik a panasz. Ez a jelenség — ne higgyük — nem egyik napról a másikra alakult ki. Kellett hozzá az is, hogy azokon a fórumokon, amelyeket szokás illetékeseknek nevezni, ezeknek az ügyeknek a többségében semmiféle előrehaladás nem történt. Az egyénben pedig megmaradt az <a fajta bizalmatlanság, ami legközelebb is nyilvánvalóvá tehette számára, hogy ha lehet, kerülje meg az illetékes intézményeket. A szolgáltatás színvonalának javítása megköveteli-, hogy megszaporodjanak az ügyek is. Nemcsak egészség- ügyi ellátásban részesülhetünk ünnepnapokon, munkaidőn kívül; ügyeletet tart az áramszolgáltató, a vízellátásért felelős vállalat. Nagyobb ünnepekkor televíziónkat is megjavítják, hogy szórakozásunkat ne rontsa el az elsötétedett képernyő. Az ország egy része tehát szüntelenül ügyeletben van. Nem a szervezésen áll, hogy esetenként egyik helyről a másikra küldik az ügyfeleket. A szemlélet, ami egyszer s mindenkorra változást is hozhatna, nem alakult még ki a közvéleményben. Talán azért, mert annyira mégsem lehet formálni, amennyire szeretnénk? Varga István
