Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
2 Somogyi ineplap 1986. november 7., péntek Külügyminiszteri találkozó Bécsben Magyar vezetők távirata november 7-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) Egyéb bécsi találkozóiról szólva, Sevardnadze kijelentette: a brit, a randa, a nyugatnémet külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken kiderült, hogy sok kérdésben az álláspontok közeliek vagy fedik egymást. „Ugyanakkor nem szeretném titkolni azt sem, hogy partnereink álláspontja bizonyos kérdésekben csalódást okoz. Rejkjavík új légkört teremtett Európa politikai életében, de a vezető NATO-országok politikusai még nem képesek ehhez az új légkörhöz alkalmazkodni” — húzta alá Sevardnadze. A bécsi utótalálkozóról szólva, Sevardnadze azt állapította meg, hogy Bécs történelmi határkővé válhat Európa jobb jövőjének kialakításában. A szovjet külügyminiszter leszögezte azt is, hogy az emberi jogokkal foglalkozó tervezett moszkvai konferenciára vonatkozó első . reagálások kedvezőek. Az amerikai fél tanulmányozni fogja a javaslatot, amelyet Sevardnadze szerdán ismereteit. A sajtóértekezlet után csütörtökön délelőtt Eduard Sevardnadze és kísérete elutazott Bécsből. Az Egyesült Államok továbbra sem mond le űrfegyverkezési terveiről, így fegy- verzetkorlátozási kérdésekben semmi haladást nem hoztak a bécsi szovjet—amerikai tárgyalások. Újabb csúcstalálkozó kérdése fel sem merült. Ez tűnt ki George Shultz amerikai külügyminiszter válaszaiból csütörtöki sajtóértekezletén. Shultz közvetett módon elismerte, hogy a két fél változatlanul eltérően értelmezi a Reykjavíkban született előzetes megállapodásokat. Míg a csúcson a hadászati támadófegyverek teljes felszámolásáról volt szó. Shultz szerint — először 50 százalékos; általános csökkentése után — az ^merikai fél csak a fennmaradt ballisztikus rakétákat számolná fel, míg a Szovjetunió minden támadófegyvert. Washington szerint a rakétahordozó eszközök, illetve a robbanófejek — kezdeti — korlátozására előterjesztett javaslataik „közelítenek” a szovjet elgondolásokhoz. Míg Emlékülés Moszkvában Tegnap Moszkvában ünnepi ülésen emlékeztek meg a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójáról. Az ünnepségen Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja a KB titkára tartott beszédet. Napjainkban is töretlenül Mytafódnak azok a változások, amelyéket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom indított el a Szovjetunió életében s a világtöténelem- ben, utat nyitva a itársadal- mi felszabadulás és a nemzeti szabadság előtt — állapította meg a NOSZF 69. évfordulója alkalmából csütörtökön Moszkvában megtartott ünnepi ülésen elmondott beszédében Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. A Szovjetunió, csaknem hét évtizedes fejlődését jellemezve Ligacsov közölte, hogy az ország nemzeti vagyona hamarosan eléri a forradalom előtti nemzeti vagyon ötvenszeresét. Ez a növekedés tízszerese az ugyanebben az időszakban az Egyesült Államokban elért növekménynek. A szónok hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban ki- boritakozóoan lévő gazdasági és társadalmi átalakítás forradalmi jellegű mind méretei, mind pedig tartalma tekintetében. — Magától értetődő — húzta alá —, hogy nem társadalmi rendszerünk lényegének megváltoztatásáról van szó. Éppen ellenkezőleg, e folyamat célja, hogy erősítsük és továbbiejliessz ük "az alapvető szocialista elve-' két, eltávolítsunk mindent, ami azokkal összeegyeztethe. tetten, megteremtsük a feltételeket a szodializmus hatalmas erejének hatékony kiaknázáséihoz. A pórt jelszava ezzel kapcsolóiban: több szocializmust! Az idei gazdasági eredményeiket elemezve Ligacsov kijelentette: a tizenkettedik ötéves tervidőszak első tíz hónapjának eredményei azt mutatják, hogy dinamlifcusaib- bá vált a népgazdaság fejlődése. A legfontosabb népgazdasági feladatok közé tartozik az élelmiszerprobléma mielőbbi megoldása, a piac telítése a szükséges fogyasztási Pikkekkel és korszerű színvonalú szolgáltatások biztosítása a szovjet - emberek számára — mondotta Ligacsov, majd részletesen szólt a pártmunka, a párt- iíányfltás tökéletesítésének s zükségességór ő 1. Beszédének külpolitikai részében Jegor ' Ligacsov mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy szükség van, a jelenlegi világhelyzet bátor és mélyreható átértékelésére, az újszerű gondolkodásra^ A biztonság szavatolása ma már elsősorban politikai és nem katonai feladat. Nem garantálhatjuk a magunk számára a biztonságot, ha más államok fenyegetve érzik magúkat — mondotta Ligacsov, majd így folytatta: Az atomfegyverek felszámolásáért vívott küzdelem minőségileg új, gyakorlati síkra terelődött azt követően, hogy a Szovjetunió január 15-én konkrét progra- , mot terjesztett elő az atomfegyverük 2000-ig történő megsemmisítéséről. Hozzáfűzte: egyre jobban értik világszerte ,a már több mint egy esztendeje érvényben lévő szovjet atommoratórium jelentőségét és értékét. Stodkholmban sikerült előbbre lépni a bizalom erősítésében, valamint abban, hogy a nemzetközi gyakorlatból kiiktassák az erőszakot, illetve az erőszakkal való fenyegetőzést. Reykjaví'ikról a szónok a következőket mondotta: Ez a találkozó a két legnagyobb atomihatalom számára politikai próbakőnek , bizonyult. Megmutatta a világnak, hogy ki kicsoda. A Szovjetunió merész és radikális terveket javasolt az atomfegyver- készletek jelentős^ de kiegyensúlyozott csökkentésére, majd rövid időn belül' megsemmisítésére. Az Egyesült Államokról viszont bebizonyosodott, hogy még a félútig sem képes elmenni, sőt elmozdulni sem_ tud a helyéről. Egyetlen célt követett: megőrizni a „hadászati védelmi kezdeményezlést”, ezt a baljós tervet. Vagyis azt tűzte ki célul, hogy megszerezze a „jogot” új tömeg- pusztító fegyverfajták létrehozására, amelyek eszközként szolgálhatnák bármely állam ellen indított agresz- sziólhoz, megszerezze a „jogot” a Szovjetunió és az egész emberiség zsarolására. Ily módon a reykjaví'ki találkozó bebizonyította, hogy a radikális leszerelés legfőbb akadálya az Egyesült Államok vezetésének katonai fölényre törekvése, a világűr militárizálósa. Eiz a találkozó azonban mást is megmutatott: lehetséges az atolmleszereléshez elvezető magállapodás elérése. A Szovjetunió az SDI ellensúlyozásaként a világűr békés hasznosításában történő nemzetközi együttműködést javasolta. Napjainkban rendkívül sok függ attól, hogyan állnak a szovjet—amerikai kapcsolatok a háború és a béke kérdésében. Egyszerűen így rendelkezett a történelem. Országunk ebből kiindulva közelíti meg a két állam viszonyát. Nagyon fontosnak tartjuk a legmagasabb színtű tárgyszerű párbeszéd fenntartását annak érdekében, bogy a Szovjetunió által1 Reykjavíkban előterjesztett álláspontból kiindulva -tovább lépjünk a kérdések kérdésének megoldásában: a nukleáris veszély egyszer s. mindenkorra történő felszámolásában — szögezte le Jegor Ligacsov. Ligacsov kijelentette: a Szovjetunió külpolitikája természetesen nem az amerikai—szovjet kapcsolatoknál végződik. A Szovjetunió párbeszédet kíván folytatni és együtt akar működni számos területen, g elsősorban a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének felépítésében, a világ valamennyi országával. Ez a rendszer univerzális és igazságos lehet, ha a világközösség megtanul számolni a modern vilá'g minden realitásával. Jegor Ligacsov a továbbiakban kijelentette: a szovjet külpolitika egyik központi feladata a szocialista közösség szilárdítása, a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok és együttműködés fejlesztése. Nagy céljaink vannak, elvileg ugyanazok a feladótok állnak előttünk a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsításában. Ezért különösen jelentős a pártjaink közötti konkrét tapasztalatcsere, a nemzetközi színtéren végrehajtandó lépéseink összeegyeztetése. Ennek fontos elemeivé váltak a testvérországok vezetőinek munkatalálkozói. A XXVII. pártkongresszus után ez a munka még intenzívebbé vált, még nagyobb lendületet nyert, a szocialista országok viszonya még nyíltabb, még kötetlenebb lett. Nehézségek, döc- cenők, sőt időnként problémák a szocialista országok közötti kapcsolatokban is vannak — figyelmeztetett a szónok. — Észrevehetően megerősödött azonban a kölcsönös törekvés, hogy ezeket közös erővel küzdjük le. A szovjet—kínai kapcsolatok javulása meggyőző bizonyíték erre. Az SZKP abból indul ki, hogy múlhatatlanul szükség van arra, hogy tovább normalizálódjon és egészségesen fejlődjön a kapcsolat e két nagy szocialista ország között az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és jószomszédság alapján. Az ideológiai harc kérdéseit érintve a szónok kijelentette, hogy a Szovjetunió véleménye szerint az ideológiai harcnak nem szabad akadályoznia a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok fejlődését. Az ideológiai harc felcserélése az ideológiai fellazítással és mindenféle „kereszteshadjárattal” a nukleáris és űrkorszakban komolyan veszélyezteti a világot. Ennek ellenére éppen ezt teszik Nyugaton azok, akik tovább hirdetik primitív, leplezetlenül agresszív és ettől rendkívül veszedelmes kommunistaellenes teóriájukat. Jegor Ligacsov végezetül reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi aggasztó nemzetközi helyzet a Szovjetunió, a szocialista -országok, valamint az antinukleáris mozgalom , összefogásával orvosolható. a középtávú atomfegyvereknél Washington hajlandó arra, hogy azokat kölcsönösen kivonják Európából, és csak 100—100 ilyen eszköz maradjon az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió (ázsiai) területén, e kérdést össze- kaposolják a rövidebb hatótávolságú atomfegyverekkel — amerikai részről pótlandó állítólagos szovjet fölényre hivatkozva. Shultz nyilatkozatából kitűnik: az amerikai kormány visszatáncolt több fontos reykjavíki előzetes megállapodástól, s olyan igényekkel lép fel. amelyekről tudja, a Szovjetunió számára elfogadha- tatlandk. A külügyminiszter megismételte, hogy a Szovjetunió az amerikai űrfegyverkezési tervek „megnyomorítására” törekszik, s ezt Washington nem fogadhatja el. Shultz szerint az űrfegyverekre azért van szükség, mert csak így kerülhet egyáltalán sor a fegyverzetcsökkentésre, s egyébként „nem biztos”, hogy az atomfegyverek végül el is tűnnek, vagy nem gyártja majd azokat más állam. E helyzetben új csúcstalálkozó kérdése fel sem merült, s a két külügyminiszter újabb találkozójáról sem beszéltek, mondta Shultz, aki kitért nyugati tudósítók kérdései elől: lehet-e ezek után egyáltalán megállapodásokra számítani a Reagan-kor- mány hátralevő két évében. Az amerikai külügyminiszter „vigaszul” csak annyit közölhetett, hogy a két nagyhatalom megállapodott a békés célú űrkutatás, a nukleáris fúzió, a szállítás és az energia területén kialakítandó együttműködésben. MIHAIL SZERGEJEVICS GORBACSOV elvitársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának ANDREJ ANDREJEVICS GROMIKO elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének NYIKOLAJ IVANOVICS RIZSKOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA, KREML Tisatelt Elvtársaik! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyair Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek a Szovjetunió Kommunista Pártija Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a szovjet népnek, a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulóján. A naigy októberi szocialista forradalom győzelme a világ első szocialista államának létrejötte az emberiség fejlődésének új szakaszát nyitotta meg. A magyar nép forradalmi harcának eredményei is szorosan összefonódnak a nagy október eszméivel és hatásával. Pártunk és népünk nagy érdeklődéssel követte és üdvözölte az SZKP XXVII. kongresszusénak munkáját. Teljes sikert kívánunk a kongresszuson elfogadott, a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítására irányuló- állásfoglalások megvalósításához. Támogatjuk a Szovjetunió lenini békepolitikáját, a kongresszusit követően kibontakoztatott új szovjet külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a leszerelésre, a nemzetközi 'biztonság és együttműködés erősítésére, a népek békéjének megőrzésére irányulnák. A Szovjetunió felszabadítónk, függetlenségünk és szocialista ópítőmunkánlk legfontosabb támasza. A marxizmus—tenmizmus a szocialista, inrtgrnaiciomalizmus eszméire, az őszinte barátságra, a közös célokra és érdékekre épülő magyar—szovjet kapcsolatok megfelelnek a mágyar és a szovjet nép a szocialista közösség érdekeinek. Pártunk és kormányunk a jövőben is fokozott figyelmet szentel népeink barátsága, országaink együttműködése erősítésének. A Szovjetunió és az egész háládé emberiség e nagy ünnepén szívből kívánunk további naigy sikereket Önöknek, a szovjet népnek a szocializmusért, a haladásért és á békéért folytatott tevékenységükben. I Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főititkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Spanyolországban a francia határ közelében felgyújtottak egy francia teherautót. A tetteseik valószínűleg így tiltakoztak az ellen, hogy Franciaországban újabb ETA.-tagokat tartóztattak le (Telefotó: — AP—MTI _KS) P eking és Tokié A hét végén kínai—japán csúcstalálkozót tartanak Pe- kingben. Ez a hír érthetően felkelti az olvas& figyelmét. Már önmagában a két ország világpolitikai szerepe, földrajzi és gazdasági jelentősége indokolja ezt. De túl ezen a japán kormányfő látogatásának jelentőségét növeli, hogy a két ország kapcsolatai nem mentesek sötét felhőktől sem. Ismeretes, hogy a harmincas években a militarista japán politika jegyében a tokiói kormány hadigépezete lerohanta és megszállta Kínát. Mindkét oldalon tisztán látják, hogy a világ legnagyobb lélekszámú országának, Kínának, és a gazdaságilag nagyhatalomnak számító Japánnak rendeznie és fejlesztenie kell kapcsolatait. A közeledés tízegynéhány esztendeje indult el, és mára már — igaz, sok zökkenő és visszaesés után — konkrét eredményekben ölt testet. Rendszeresek a magas szintű politikai eszmecserék, nagyon intenzív lett a gazdasági együttműködés, s lassan más területekre is kiterjed a kapcsolatok javításának napi munkája. Ugyanakkor újra és újra jelentkeznek a már említett problémák. Pekingben különös érzékenységgel figyelnek a japán belpolitika rezdüléseire, ha azoknak történelmi vonzatúk van. így heves reakciókat váltott ki egy japán iskoláskönyv, amelynek szerzői mentségeket próbáltak keresni a második világháború, és az azt megelőző évek Japánjának hódító politikájára. Azt is rosszal- lották Kínában, hogy a japán kormány feje a nyáron olyan temetőt látogatott meg hivatalosan, ahol Kínában háborús bűnöket elkövetett japán katonáknak is vannak sírjai. Szóval a múlt árnyai zavarnak, s kiegészülnek a ma vitáival, amelyek mostanában főleg gazdasági természetűek: az elmúlt években a japán áruk jóformán elárasztották Kínát, míg a szigetország bizony elég keveset vásárolt partnerétől. Peking a kereskedelmi egyenlőtlenség sürgős megváltoztatását követeli. A. K. Beiktatták Chissanót Joaquim Chissano, a Mozambiki Népi Köztársaság, és a FRELIMO-párt hétfőn megválasztott elnöke tegnap Maputóban ünnepélyes keretek között letette a hivatali esküt. A beiktatási ceremónián Marcelino dós Santos, a FRELIMO-párt KB Politikai Bizottságának tagja felolvasta a Chissano megválasztásáról hozott párthatározatot, és az alkotmány 53. cikkelyét, amelynek értelmében a FRELIMO-párt mindenkori elnöke egyben a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke is. Beiktatása után Joaquim Chissano beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy Mozambik a jövőben is tiszteletben tartja az ellenséges tevékenység beszüntetéséről Dél-Afrikával kötött megállapodást. Ehhez azonban az szükséges, hogy Dél-Af- rika lemondjon a mozambiki rendszer ellen fellépő RE- NAMO szervezet támogatásáról.
