Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

1986. november 5., szerda Somogyi Népüap 5 Segítő kezek a felnőttkorig A zsebpénzzel maguk gazdálkodnak Nevelőotthon. Kerítés mö­gé zárt gyerekek, egyforma ruhák, felügyelők. Az előíté­letek még ma sem oszlottak el. Pedig az élet más belül­ről, mint ahogy azt képze­lik. A kaposvári Zója nevelő­otthoniban húsz óvodás és száz általános iskolás lányt vár haza naponta Péntek Károly igazgató. — Igyekszünk otthont te­remteni a gyerekeknek, bár tudjuk, hogy a szülői ház melegét semmi sem pótol­hatja. Mindennapi életünk­kel nem tudunk példát ad­ni, áhogy azt az otthon élő gyerekek megkaphatják, de ahogy lehet, segítünk. Meg­kérjük őket, vásároljanak be nekünk, fizessék be helyet­tünk a csekkét. Mindezt nem kényelemszeretetből: azt sze­retnénk, ha minél több ta­pasztalattal kerülnének ki innen. Tizennégy éves korukig lakhatnak az otthonban a gyerekek. Többségük utána továbbtanul; legtöbben a szakmunkásképzőt választ­ják. Kollégiumba kerülnek, de az otthon nem feledke­zik meg róluk. Továbbra is nyomón követi sorsukat, s ha tanácsra, segítségre van szükségük, mindig számít­hatnak egykori nevelőikre. — A felnőttkorig elkísér­jük a gyerekeket, s igyek­szünk minden segítséget megadni, amelyet a szülői ház elmulasztott. Van, aki nem is ismeri a szüleit. A nevelhetőség szempontjá­ból azok a könnyen kezel­hető gyerekek, akik semmi­lyen emléket nem őriznek a szüléikről. A gond serdülő­korban mutatkozik meg amikor a gyerek érdeklődni kezd a hozzátartozók iránt, keres1! a . szüleit. Segítünk eb­ben, bár tudjuk, csalódás éri, elveszti illúzióit az ideális szülőről, összeomlik az ott­honáról kialakított kép, s he­tekig kezelhetetlenné válik a gyerek. Sóik áv munkáját te­heti tönkre egyetlen rossz ta­lálkozás — mondja Péntek Károly. ÜNNEPI MŰSOROK NOVEMBER 7-ÉN A nagy októberi szocialis­ta forradalom évfodulóján a Magyar Televízió mindig jelentkezik néhány különle­ges, az alkalomhoz illő mű­sorral. Ebben az évben is így lesz ez; közülük hívjuk föl a figyelmet kettőre. November 6-án este 20 óra 05 perckor az 1-es műsor­ban láthatjuk a Leningrádi kaieidoszkóp-ot. Bednai Nán­dor adott részletes felvilágo­sítást: mit takar a Leningrá- di kaleidoszkóp cím. — Az ötlet abból adódott, hogy többen — így Sugár András, Darvas Máté, Vár­szegi Károly és jómagam — az évek során sokszor for­gattunk a Szovjetunió külön­böző városaiban és Lenin- grád'ban. Most tehát eljátsz- szuk, hogy találkozunk egy 'leningrádi szállodában és visszaemlékezünk. Emléke­ink megelevenednek. Ez a keretjáték, s visszaemlékezé­seinket „bejátszások” sza­kítják meg; ez a műsor. Sok régi ismerőssel találkozunk — mondta Bednai Nándor. — Arkagyij Rajkinnal sok­szor dolgoztam odakinn, és idehaza is. Jó barátom ltja Rahlin, a neves leningrádi muzsd.Kus, az ő színházának műsorából is látunk revüké- peket, artistákat, paródiát, énekeseket. Szerepel a mű­sorban a világhírű Kirov Ba­lett, a Don Quijote és a Hatttyúk tava egy-egy részle­tét mutatják be. Ugyancsak jó barátom Oleg Baszilasvili, a Drámai Színház egyik ve­zető művésze, akit a többi között az Őszi Maraton cí­mű filmből ismerhet a ma­gyar közönség. A neves drá­mai színész ebben a műsor­ban énekel, táncol egy ugyancsak híres prózai szí­nésznővel, Alicia Frejnd- lichhel. Az ifjú generáció képviseletében Misa Bo- jarszkijt látjuk a többi kö­zött, aki ötéves kisfiával éne­kel. Azután szerepel példá­ul egy amatőr pantomim együttes, amelynek tagjai között a középiskolás diák­tól az üzemi munkásig sok­féle ember megtalálható, és kitűnő a produkciójuk. A műsor összeállítói: Kál­lai, Bednai, Sugár (ő mond­ja az összekötöszövegeket), Darvas, Dékány, Marczali, Tasnádi, Gellért Andrea. Re­méljük, a csaknem egyórás gazdag leningrádi magazin- tudósítás szórakoztató kale­idoszkóp lesz. — A másik műsor, amely­re felhívjuk a figyelmet, az Auróra címet viseli. No­vember 7-én hangzik el este 20 órakor az 1-es program­ban. A 30 perces műsort a tévé irodalmi osztálya készí­tette, az összeállítás irodal­mi eszközökkel, akarja meg­mutatni, hogyan élitek az em­berek a forradalom előtt Oroszországban, falun és vá­rosban, s hogyan érlelődött a forradalom. A műsorban Biok, Jesze­nyin, Vinokurov, Ahmatova, Rilszkij, Majakovszkij ver­séinek részleteit, valamint Alekszej Tolsztoj írását hall­juk neves színészek tolmá­csolásában. Az elhangzó mű­vek között játékfilmrészlete­ket látunk neves orosz ás szovjet rendezők — például Dovzsenko, Eizenstein, Dziga Vertov, Pudovkin — művei­ből, és egy archív dokumen- tunfilmen megjelenik Lenin. A forradalom kitörését az Auróra ágyújának tüze jel­zi, és utána még egy Maja­kovszkij-vers hangzik el. Az otthon lakóinak het­ven—hetvenöt százaléka ci­gány. Soknak elvált, alkoho­lista:, vagy büntetését töltő szüleje van. Jolbb, ha nem találkozik velük a gyerek. Akadnak természetesen má­sok is. Minden hónap első vasárnapján van látogatási idő. Ez azonban nem merev szabály: ha olyan hozzátar­tozó jön, akinek örül a gye­rek, s akivel jó, ha tartja a kapcsolatot, máskor is be­engedik. Jó kapcsolatot tart fenn a<z intézmény a nágo- csi fiúnevelő otthonnal, ahol a gyerekek többségének a fiútestvére él. Közösen ren­dezik a szüreti bált, a far­sangot. A kapcsolatok ápolá­sa más nevelőotthonokra is kiterjed. — Igyekszünk nyáron mi­nél több csereüdültetést megszervezni, hagy növendé­keinknek ne kelljen az egész nyarat itthon tölteniük. Óvo­dásaink és az alsósok az idén például a csertői nevelőott­honban táboroztak. Felejthe­tetlen élmény volt számuk­ra a falusi környezet. Hete­kig mesélték az első talál­kozást a kis borjúval, a to­jásszedést, a lepkekergetést. A csertői gyerekek pedig elő­ször láttak „villanyrendőrt”, nagy forgalmú utcákat. A nagyobb gyerekeket Egerbe küldtük csereútra, de elju­tottak Fonyódligetre, Zánká- ra, Csillebércre is. Ezeket a táborozásokat érdem szerint osztjuk, arra azonban ügye­lünk, hogy legkevesebb húsz napot mindenki távol töltsön az intézettől. Az eltérő ösz- szegű zsebpénzzel mindenki maga gazdálkodik. — A testvéremnek gyűj­tök ajándékra — mondja Horváth Rita. — A szüreti bálon találkozunk, addigra szeretnék valami szépet ven­ni neki. A nágocsi nevelő- cltt'h ónban lakik. — Egy testvéred van? — Nágocson egy, otthon, azt hiszem, több is — hang­zik a meglepő válasz. — Óvodás korom óta vagyok itt, a szüleimmel még nem találkoztam — mondja a ha­todik osztályos kislány. — Jól érzem maigam, mindent megkapok, amire szükségem van. Sok a barátnőm, s van­nak neveJőszüleiim is. Ha ki­menő van, gyakran megláto­gatom őket; nagyon szeretek ott tenni. — Még csak egy éve la­kom az otthonban — fordul felém Mátrai Erzsébet. — Hogy miértt kerültem ide, pontosan nem tudom. Előtte nevelőszülőknél laktam, a ta­vaszi szünetet is ott töltöt­tem. Jó itt, de otthon azért jobb lenne . . . Horváth Éva Pék­múzeum A soproni „ponzüchtsr- negyed” mesébeillően bájos polgárházai között a maga nemében egyedülálló, föld­szintes kis múzeum hívja föl a figyelmünket a kapuja fö­lötti oroszlános cégtáblával. A céhes pékipar múzeuma ez. bár a házban még a céh­korszak után is szorgos élet folyt; 1950-ig sütötték itt a kenyeret, az omlós zsemlét, a böjti perecet és az ünnepi kalácsot. No, meg a finom cukrászsüteményt. Sopron lakói kiváltképp kényesek lehettek (ma is íz- letesebb itt a pékáru, mint bárhol e hazában!) Szigorú­ságukat jelzi a kép, amelyen az úgynevezett „pékfürösz- tő” gépezet látható. A pék- fürösztés szokása a német városokból jutott el a Du­nántúlra: ha romlott a ke­nyér meg a sütemény minő­sége, vagy ha csökkent a súlya, megíürösztötték a pé­ket. Vagyis egy gémeskút- szerű szerkezetből tóba, víz­medencébe (Győrben a Du­nába) eresztették, ami télen kiváltképp kellemetlen le­hetett, a szégyenről nem is szólva. Meg kell hagyni azonban, hogy Sopronban emberségesnek bizonyult a magisztrátus, mert itt pén­zen meg lehetett váltani a büntetést; meg is váltották, mert a rémületes szerkezet csak ijesztésül szolgált — használatára sosem került sor. A pékproduktumok kiváló minőségére a címer is utal (ezt mutatja a kapu fölötti cégtábla is). Két oroszlán tart egy hatalmas perecet, s mindkettő hosszú nyelvvel nyalogatja a szája szélét. A ház műhelyrésze a XVI. században épült, a mesterék lakrésze fiatalabb; a XVIII. században kapta mai formá­ját. Az első isimert tulajdo­nost Joachim Hübnernek hívták, az utolsó mesterek az olasz eredetű Sever család tagjai voltak. Ezeknek az embereknek a munka képezte életük tenge­lyét, de szerették szép. von­zó, rendezett és tiszta kör­nyezetben álomra hajtani a fejüket. A boltíves lakószo­bák finom vonalú, intarziás bútorai szolid jólétről, kifi­nomult ízlésről tanúskodnak, s mértéktartóan józan, fényű- zésmentes életvitelről. A műhely rusztikusából régibb korszakot mutat be, mint a mesterlakás. A nem nagy területre épült péksé­get a józan, célirányos gon­dolkodás, rendszeretek ötle­tesség jellemzi. Minden pa­rányi helyet kihasználtak. Ma a régi raktárakban pék-ipartörténeti múzeum van, itt sorakoznak a céh­ládák, -pecsétek, -levelek, s a különféle munkaeszközök, receptkönyvek. Itt mesterreméknek zsem­lét keltett készíteni; sokféle változatával jeleskedhetett az ifjú jelölt: volt köznapi Semmel, volt finomabb liszt­ből való, fényűzőbb asztalok­ra szánt, ezt Mundsemmel- ne'k hívták, de sütöttek va­jas. sőt ikerzsemlét is, utób­biról régi (tányérokon fönn­maradt ábrázolások tanús­kodnak. örvendetes, hogy az utol­só pék megőrizte őseitől örökölt felszerelési tárgyait. 1970-ben bekövetkezett halá­la után a város a házat rendbetétette; és így 1975- ben megnyílhatott ez a mú­zeum. régi iparosok okos munkaszervezésének, szor­galmának és minőségérzéké­nek az ékes bizonyítéka. B. É. A fogszuvasodás népbetegség Naponta tapasztaljuk, hogy szívesen mosolyog az olyan ember, aki tudja, hogy kivillanó egészséges fogai széppé, harmonikussá teszik az arcát. De ha egy foghí­jas nevet, ösztönösen a szája elé kapja a kezét, hogy megkíméljen bennünket az esztétikai érzékünket bántó látványtól. Hazánkban a fogszuvasodás az egyik legelterjedtebb népbeteg­ség. amely társadalmunk va­lamennyi korosztályát érin­ti. Ezzel a gonddal azonban nem állunk egyedül a vilá­gon. Nem véletlen tehát, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet Egészséget minden­kinek 2000-re elnevezésű mozgalmában azt a célt tűzte ki, hogy az ezredfor­dulóra az ötévesek fele ép fogú legyen és a 12 éves gyerekeknek ne legyen há­romnál több szuvas foguk. Nálunk a 12 éves gyere­keknek átlagosan 6—7 rossz foguk van. Hazai fölmérések ^bizonyítják, hogy tíz év alatt megkétszereződött a gyere­kek fogromlása. A gyermek­kori fogszuvasodás a fogá- szatilag is fejlett nyugati or­szágokban számottevően csökkent az utóbbi időben. Svájcban egy igen jól szer­vezett megelőzési program­mal 20 év alatt a fogszuva­sodás 70 százalékkal csök­kent. A nemzetközi tapaszta­latok azt mutatják, hogy komplex megelőzési prog­rammal lehetséges a fogszu­vasodás megelőzése. A ma­gyar fogorvostudomány ve­zető képviselői, a fogászati egészségüggyel nemzetközi méretekben foglalkozó szak­emberek tapasztalatai alap­ján komplex megelőzési programot dolgoztak ki. Ha a fogbetegségek meg­előzéséről hallunk, azonnal a fluor alkalmazására gon­dolunk. Ez nem véletlen. A fluortartalmú tabletták adagolásától azt várjuk, hogy következetes és szakszerű al- - kalmazásuk eredményeként legalább 30 százalékkal lesz kevesebb a lyukas fog, mint napjainkban. Az Egészségügyi Miniszté­rium az idén országosan be­vezeti a Dentocar tabletta adagolását a bölcsődés és óvodás korosztály számára. A gyógyszerek azonban ön­magukban, nem elegendőek. Változtatni kell az étkezési szokásokon, s ez lényegesen nehezebb. A megfelelő táp­lálkozás nagyon fontos. Ke­vesebb szénhidrátot, kenye­ret, tésztafélét kell fogyasz­tani, édességet pedig csak a főétkezések után szabadna adni a gyerekeknek, azt is csak akkor, ha utána lehe­tőség van a fogmosásra. Közismert, hogy a rendsze­res szájápolás jelentős té­nyező a szuvasodás megelő­zésében. Az étkezéseket kö­vető alapos fogmosás jelen­tősen csökkenti a fogak rom­lását. Már kétéves korban játékosan kell a kicsiket hoz­zászoktatni a fogmosáshoz. A fogkefék közül a kisméretű, ritka csomózású a legcélsze­rűbb. Ajánlatos, hogy a gyerekek mindennap amin- fluoridit tartalmazó Elmex fogpasztával tisztítsák fo­gaikat, Ez az új fogkrém már megtalálható a kereske­delmi forgalomban. Jó. ha a gyermekek fogait évente kétszer látja a szak­orvos. Ez azért is hasznos, mert ha a kisgyermeknek még nincs rossz foga, akkor kellemetlen élmény nélkül szokja meg a fogorvoshoz já­rást. később sem fog félni tőle. A gyerek önmagától nem megy fogorvoshoz, csak ha a szülő törődik ezzel. Az iskolások úgynevezett szisz­témás fogászati ellenőrzése és kezelése minden évben szervezetten történik. De egy vizsgálat, kezelés ma­napság kevés. Akad tehát tennivaló gyer­mekeink fogainak védelmé­ben. fogbetegségeik meg­előzésében. A legszorosabb együttműködést kell kiépíte­ni az egészségügyi és okta­tási intézmények dolgozói között. A komplex megelő­zési programmal minden bi­zonnyal sikerül elérni, hogy egyszer majd a fogszuvasq^ dásl is törölhessük a népbe­tegségek sorából. Dr. Geisz Emília

Next

/
Thumbnails
Contents