Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
1986. november 5., szerda Somogyi Néplap 3 Kommunisták és a reform Több évtizedes tapasztalatok tanúskodnak arról, hogy politikai, gazdasági vagy kulturális életünk szervezeti kereteinek, működési megoldásainak konkrét formái, módszerei és eszközei mindig a társadalmi viszonyokban, a mindenkori konkrét feltételekben gyökereznek. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korábbi, éles osztályellentétekkel tagolt társadalmi viszonyai között a társadalmi-politikai folyamatokat éles küzdelmek jellemezték. A hatalmi, majd a tulajdonviszonyokban végbement forradalmi változások együtt jártak a huszáros rohamokkal, a radikális megoldásokkal, s nem egyszer adminisztratív eszközök nagymértékű alkalmazásával. A szocialista viszonyok konszolidálásával viszont előtérbe került a reformoknak mint a fejlődés politikai eszközének alkalmazása. A munkáshatalom viszonyai között a reform nem a forradalom ellentéte, hanem kibontakozásának, céljai megvalósításának korszerű eszköze. A folyamatos reformok társadalmi viszonyaink elért állapotának meghaladását, az új körülményekhez való alkalmazkodást szolgálják. Nem túlzás azt állítani, hogy a szocializmus fejlődésének sikere a reformok szükségességének időbeni felismerésétől és bátor, de körültekintő megvalósításának képességétől függ. A társadalmi viszonyokban, a feltételekben és az igényekben a fejlődés során szakadatlan változások mennek végbe. Ezek szükségessé teszik az új helyzetnek, a növekvő igényeknek már nem megfelelő szervezeti keretek és működési mód megváltoztatását. Ahol ennek szükségességét nem érzékelik, s a szükségessé vált korrekciókat elmulasztják, a szervezet működésének hatékonysága meggyengül, fejlődése megtorpan, s a korábbinál nagyobb erőfeszítésekkel sem érik el a kívánt eredményt. Ezért az előrehaladás kulcskérdése, hogy ilyenkor a változások — há úgy tetszik: a reform — szükségességét felismerjük' és késlekedés nélkül, de megfontoltan cselekedjünk'. Épp ebben van minden szinten a politikai, gazdasági és más szervek vezetésének nagy szerepe és felelőssége. Pártunk felismerte a megérett változások szükségességét, s élére állt az élet különböző területein a társadalmi, gazdasági újításoknak, a reformok kezdeményezésének. A vezetésével megindult reformok nyomán hazánkban számos területen jelentős fejlődés következett be. Elég. ha a gazdaságirányítás reformfolyamatára, a politikai rendszer fejlesztésére, a közigazgatás korszerűsítésére vagy a szocialista demokrácia fejlesztése terén tett lépésekre hivatkozunk. Ugyanakkor a dolog lényegéből következik, hogy bármenny iné jelentősek is megtett lépéseink, de nem elégségesek. A korábbi keretek és módszerek a gazdaság ex- tenzív fejlődésének követelményeire s a gazdasági és társadalmi irányítás nagyfokú központosítására épültek. Az extenzív fejlesztés lehetőségei fölött azonban eljárt az idő. A nagyfokú központosítás leépítésére irányuló kezdeményezések a különböző szinteken sokszor lefékeződtek. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a régi intézményrendszer, a korábbi struktúrák ellenállhatnak, s nem egyszer ellenállnak a változás igényének. Ez azzal is összefügg, hogy sok embernek egzisztenciális érdekei fűződnek a változatlansághoz vagy annak látszatváltozásokkal való megőrzéséhez. Pedig az előttünk álló feladatok a központilag kezdeményezett reformok következetes végigvitelét igénylik a közép- és alsóbb szintű szervek irányító munkájában, a vállalatok és munkahelyek életében. Az egyes területek munkájának jobbítására irányuló reformokat nem lehet pusztán központi rendeletekkel megvalósítani. Az új elvek és módszerek érvényesítése konkrét intézkedéseket, öntevékeny kezdeményezéseket kíván helyileg is. Gyakran olyanokat, amelyeknek csak irányát, jellegét lehet fentről meghatározni, de mélységét, konkrét formáit a helyi viszonyoknak megfelelően önállóan lehet és kell kidolgozni. Ez a társadalmi demokratizmus lényegéhez tartozik. A reform- intézkedések akkor válnak igazán hatékonnyá, ha kiegészülnek a helyi megvalósításra irányuló sokszínű javaslatokkal, kezdeményezésekkel'. Ha ezek elmaradnak vagy erőtlenek, az ügy látja kárát. Jól érzékelteti ezt az elmaradás, amely a vállalati szervezet, a vállalati belső irányítási viszonyok fejlesztése terén kialakult, amely hovatovább veszélyezteti a vállalatirányítás fejlesztésére tett reformlépéseink sikeres megvalósítását. A társadalmunkban folyamatban levő reformok eddig is, és a jövőben is a párt kezdeményezésére és vezetésével mennek végbe. A párt- szervezetek, a kommunisták sok irányú munkát végeznek ezen a téren. A legfontosabb teendőink közé tartozik, hogy magyarázzák és megértessék a reformok szerepét és szükségességét. Csak így tudják elérni, hogy környezetük pártonkívüli dolgozói ne csak nyitottak legyenek a reformok eszméi, gondolatrendszere iránt, hanem cselekvő részeseivé váljanak helyi megvalósulásuknak. Ennek során okos érvekkel kell, hogy leküzdjék a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodásból is táplálkozó ikonzervatizmust, helyenként a reformoktól való idegenkedést, sőt szembenállást. A pártszervezetek ösztönözzék a vállalati, munkahelyi vezetést a gyorsan változó feltételekhez való alkalmazkodásra, az ennek érdekében szükséges helyi változtatások kezdeményezésére, a megérett problémák megoldására. Erőteljes politikai támogatásuk nélkül aligha nyílik szabad út a megalapozott helyi reformkezdeményezéseknek. Kételyeik türelmes meghallgatásával és megválaszolásával lehet legeredményesebben kommunistákat bevonni a reformfolyamatokban való aktív részvételbe. A reformok a pártmunkát is érintik. Megváltoztatják korábbi feltételeit, s visszahatnak a pártszervezet tevékenységére. Ezért a párt- szervezeteknek saját munkájukat is folyamatosan hozzá kell igazítaniuk a változások teremtette új igényekhez. Takács István Munkásőrök utaztak Moszkvába Kiváló munkásőrök 300 tagú csoportja utazott kedden Moszkvába, hogy részt vesz a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója rendezvényein. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Munkásőrség szervezte barátságát résztvevői, a testület alapító tagjai, akik kiváló munkát végeztek munka- helyökön, példásan helyt álltak a munkásőr szolgálatban. A hatnapos út programjában többek között barátsági ünnepi gyűlésen vesznek részt egy moszkvai gyárban, s megtekinthetik a november 7-i díszszemlét. Hetvenkilós „törpék”, másfél tonnás óriások Három műszak az akkumulátorgyárban Versenyhelyzetet a lakásépítésben Késnek az átadások Kaposváron Több családi ház sem pótolja a hiányt Néhány hete vezették be a harmadik műszakot az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kaposvári telepén. A megnövekedett feladatoknak az üzem csak így tud eleget tenni. Az 1977-ben még egy műszakban dolgozó üzem termelése azóta a tízszeresére emelkedett. Ugyanakkor csupán két és félszer dolgoznak többen, mint az induláskor. A megtermelt érték eléri az évi 300 millió forintot. Dévai Zoltán, a telep vezetője a változásokról beszállt, — Targoncákhoz gyártunk akkumulátorelemeket. Készítünk egy-egy cellát ugyanúgy, mint összeszerelt akkumulátorokat. Ezek még száraz állapotban kerülnek ki tőlünk. Az országban megtalálható targoncák minden típusához készül ilyen tartozék. Az akkumulátorok iránti hazai szükséglet kilencven százalékát az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kaposvári telepe elégíti ki. ‘Gyártanak helyhez kötött és világítási telepeket is. Az előbbieket a postaközpontokban használják és közvetett úton, a BHG telefonközpontjaiba szerelve exportra is jut belőlük. — Saját exportunk tulajdonképpen csak kísérleti jelleggel van. Kis tételben szállítunk az NDK-ba. Legkisebb akkumulátoraink mindössze hetvenkilósak; nagyobb termékeink súlya éléri a másfél tonnát. Akkumulátorokat készíteni meglehetősen alkatrész- igényes munka. Mindennap- 4-5 pótkocsis teherautó hozza az anyagot Budapestről és szállítja el a kész árut. Az anyagók tárolására jelenleg egy 360 négyzetméteres alapterületű raktár áll a rendelkezésükre. A készletek raktározása részben még megoldatlan. Éppen az anyagok megóvása érdekében és a tárolással kapcsolatos tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartása miatt készül a telepen egy új, az előzőnél nagyobb raktár. — Több mint tízmillió forintos beruházással épülő raktárát kát tsz-imelléküzem- ág csinálja. Az egyik a du- navarsányfi, a másik a Surján-Völgye Téesz. Az épületet az Universal Ipari Szövetkezet dolgozói építették. A 760 négyzetméter alapterületű raktár villanyszerelésénél tartanak. A másik újdonság, (hogy a belső légszennyeződés csökkentésére az eddiginél sokkal hatékonyabb elszívó berendezést helyeztek üzembe. Ezáltal a légtérbe kibocsátott szennyezőanyag mennyisége minimálisra csökkent. L. R. 'Harminc-hétezer lakás épült fel 15 év alatt Somogybán, s a családok több mint egy- harmada költözött új lakásba. A megye városaiban erőteljesen mérséklődött, falvaiban- pedig szinte teljesen megszűnt a lakáshiány — ezt állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén. Az eredmények ellenére továbbra is Kaposváron van a legnagyobb lakáshiány, a bérlakásra például több mint öt évet kell várni. A VI. ötéves terv időszakában 11 268 lakás épült fel, s ebből 9593 magánerőből. Somogy a gondok enyhítése érdekében az országban_első- ként vállalkozott arra, hogy támogatja a telekkialakítást a magánerős építkezés föl- lendítéséhez. A VII. ötéves terv 9359— 9581 lakás építésével számol. Nagy része továbbra is magánerős építkezéssel készül, aránya kismértékben még nő is. Az állami lakásépítés néhány százalékkal kevesebb lesz, a szociális bérlakások aránya pedig tíz százalék alatt marad. Csail-ád-iház-építésre négyezer telek áll rendelkezésre, ebből ezerhatszáz állami. Sajnos, többségük a csökkenő népességű falvakban található, így mindenképpen szükség van újabb telkek kialakítására. Szabó Gyula építési és vízügyi, valamint dr. Ulrich Károly igazgatási osztályvezető írásos és szóbeli tájékoztatója olyan vitát v kavart, 'hogy szinte fő napirend lett belőle. A kérdések és a hozzászólások kapcsán az került a középpontba: teljesül-e az idei lakásépítési terv, egyáltalán elég-e az építőipar teljesítőképessége a feladatok megoldásához. A tapasztalatok alapján az a vélemény kristályosodott ki, .hogy Kaposváron a Búzavirág, az Április 4., a Lenin és a Berzsenyi utcában nem úgy áll a jSáév, a Tanép építkezése, hogy elkészüljenek az ígért lakások. S hiába épül esetleg több családi ház — amiint Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese leszögezte —, s teljesül az idei terv darab- számra, ez ne«n pótolja a hiányt. Épp a fiatal házasok, a nagycsaládosok nem költözhetnek új otthonba. Dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára szerint a VII. ötéves tervi lakásépítési program -teljesítése attól függ, fölépülnek-e a tervezett lakások Kaposváron, miikor kezdik a beruházást a kis-gáti lakótelepen. Ehlhez a tanácsnak is meg kell gyorsítania, a terül-dtelő- készítést mindenhol. Azt javasolta: érdemes- lenne megvizsgálni, hogy elegendő-e az építőipar tel j esiítő'képessége Kaposváron, elsősorban a szociális bérlakások, a telepszerű lakásépítés céljára. Ha nem, akkor a. megyei és a városi érdek is azt kívánja, hogy — mindent mérlegelve — más megyei válllalait vagy vállalatok is építsenek lakást. Papp János, Kaposvár tanácselnöke a imái helyzetnek megfelelő praktikus lakásterveket sürgette. Somogybán a leghosszabb, 23 hónap a lakásátadás ideje. Szerinte ezt legalább 18-ra kellene csökkenteni. Több hozzászóló — így dr. Nemes Kálmán, Horváth László — azt javasolta, hogy szigorítsák .-meg a lakások átvételét, követeljék meg a határidőt, a jó minőséget. Dr. Gyenesei István, a megyei fanács elnöke kiemelte: a lakáshelyzet, az építőipar tevékenysége alapvetően befolyásolja a laikásság hangulatát. A lakásépítési program teljesítésének föltételei nem kifogástalanok. Éppen -ezért már az idén érzékelhető változásra- van szükség. A tanácsok — ha szükség van erre — érvényesítsék kötbérigényüket, az építőipari vállalatok pedig teljesítsék, amit vállaltak, a határidőtől a minőségig. A megyei tanács az idén megkezdődő szigorúbb átvételi rendről értesíti a kivitelezőket és a megrendelőket is. A megyei tanács elnöke egyetértett azzal: versenyhelyzetet kell teremteni Somogybán, más megyei építőipari vállalatot is bevonva a lakásépítésbe, ha erre szükség van. Koszorúk Kálmán István sírjára Harminc évvel ezelőtt, 1956. október 30-án a budapesti pártbizottság védelmében hősi halált halt Kálmán István karhatalmista szakaszvezető. Egyszerű sorkatona volt. Mező Imre javaslatára megtehette volna, hogy letéve fegyverét még az ostrom előtti napon hazatérjen szüleihez, de a párthoz való hűsége nem engedte el elvtársai mellől. Tudta — tudnia kellett —, hogy mit kockáztat. Az ostrom bevé- geztével az ellenforradalmárok gáládul meggyilkolták. 1957. április 6-án temették el szülőfalujában, az iharos- berényi temetőben. Halottas- kocsiját az a két ló húzta, amellyel még bevonulása előtt dolgozott az erdészetnél. Kálmán István 1933-ban született szegény paraszti családban. Sokan voltak gyerekek, korán kellett munkába állnia. Kivívta munkatársai megbecsülését, s javasolták a belbiztonság őrzői közé. 1953-ban vonult be. Katonaként is jelesre vizsgázott, ezért is küldték tisztes iskolára. Még egyenruhában vette át a párttagkönyvét. Október 18. napján járt utoljára otthon, hogy elhozza civil ruháját, mert leszerelésre készülődött. A történelmi események sodrában is hű volt esküjéhez. Hősi halálát követően a belügyminiszter alhadnaggyá léptette elő. Kitüntették a Munkás^-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel és a Vörös Csillag Érdemrenddel. Tegnap délelőtt az iharos- berényi temetőben rá emlékeztek családtagjai, elvtársai és a fegyveres erők, illetve testületek képviselői. Sírjánál Zakócs László tanácselnök emlékezett meg életút- járól. A budapesti pártbizottság koszorúját dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Hauptman László, a csurgói városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára hozta el. A belügyminisztérium nevében Bitte Ferenc alezredes és Tompa Sándor főhadnagy, valamint Györffi István Százados helyezte el a síron a megemlékezés virágait. Koszorúkkal tisztelgett a Kálmán István nevét viselő pécsi és kaposvári rendőr KISZ-alapszervezet is. A szomszéd megye járőralosztályának virágait Bosnyák Károly alapszervezeti titkár vezetésével hozták el a tiszt- helyettesek, a megyei főkapitányság alapszervezetének tiszteletét Gelencsér Imre hadnagy, KISZ-tLtkár és Nagy Istvánné vezetőségi tag rótta le. Koszorúkkal tisztelegtek emléke előtt a község vezetői, az üzemek, szövetkezetek és intézmények képviselői. A tisztelet virágai kerültek tegnap délelőtt Pencin- ger József egykori iharosbe- rényi tsz-elnök sírjára is, aki ugyancsak 1956 őszén halt mártírhalált.