Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
1986. november 4., kedd Somogyi Néplap 3 Átadták a kereskedelmi pályaudvart Változatos életút Viroyeez József köszöntése IPARITANULÓ-KÉPZÉS A VENDÉGLÁTÁSBAN Nehéz megtartani a szakembereket A vendéglátó szakmában dolgozók tapasztalata szerint a fiatalók többsége .önállóan döntött arról, hogy erre a pályára jelentkezik. A felvételi beszélgetésen legtöbbször csaik a szakma szépségét, könnyebb oldalát említi k a választás okaként. A Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat ,három ipari tanulóját és vezetőit kérdeztük a szakmáról, a pályaválasztás és a későbbi pályaelhagyás jolkairól. Kollárics Andrea másodéves ipari tanuló minden második héten a Kapos étteremben tölti gyakorlati idejét. — Azért jelentkeztem felszolgálónak, ment szeretek emberekkel foglalkozni. Később szeretnék továbbtanulni. Ügy érzem, az alapokat e ihárom év alatt el tudom sajátítani. Mielőtt, döntöttem volna, átgondoltam, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy felszolgálónak, miilyen (követélményeknek kell megfelelnie. A kapcsolatteremtés mellett fontos a szakmai műveltség, az udvarias magatartás ... Egyelőre nem érdekel, hogy mennyi lesz a fizetésem. Talán később, ha családom lesz. Még nem tudom, hol szeretnék dolgozni, (ha végeztem. Nagyatádi vagyok, Kaposváron, lehet, hogy sokba kerülne az albérlet. Kiss Károly ugyancsak felszoligálótanuló, harmadéves. Ö is Kaposváron dolgozik, a Park étteremben. — Mivel a szüleim is a vendéglátóiparban dolgoznak, már (korábban is tudtam, mivel jár az itteni munka. Ügy érzem, meg tudok felelni a követelményeknek. Természetesen van hátránya is ennék a munkának, de azt is vállalom. Ügy tudom, a munkáimmal meg vannak elégedve az oktatóim, és a vendégek sem panaszkodnak. Persze igyekszem megjegyezni a szokásaikat, a kedvükbe járok, teljesítem kívánságaikat. Számomra nem a pénz az elsődleges. Remélem, a gyakorlati évekkel együtt fokozatosan az is emelkedik ■majd. Kapitány Sándor egy kicsit pályatévesztett. Cukrász szeretett volna lenni, de három éve, amikor jelentkezett, csak szakácsképzés indult. — Nem bánom, .hogy így alakult, mert van -még esélyem; hogy továbbtanuljak, így nagyobb lehetőségem lesz a választásra a szakmában. Tudom, sók rosszat is mondanak erről a pályáról, de egy kicsit ,már jobb a (helyzet, mint néhány éve. A vendégekkel még nem találkoztam, /de a felszolgálóktól tudjuk, hogy mi a véleményük á főztünkről. A Kapos étteremben sajátítom el a gyakorlati ismereteket. Arra még nem gondoltam, hol szeretnék dolgozni, ha végeztem. A pénz, azt (hiszem, most még egyikünknél sem számít. Talán majd később; hiszien azt is tudjuk, hogy az alacsony fizetések miatt sokan elhagyják a pályát. Sári Nándorné, a személyzetű osztály vezetője /Végighallgatta az ipari tanulókkal folytatott beszélgetést, és osztja a fiatalok véleményét. — Valóban nem a pénz, hanem a szakmali érdeklődés vagy a szülői ráhatás irányítja a gyerekeket erre a pályára. Igaz, sok hátránya ■is van ennék a szakmának, de azokat ők még nem látják. Később, ha igazán megszeretik a munkájukat, ezt is vállalják. Harminc éve foglalkozom az ipari tanulókkal, elég sok tapasztalatot gyűjtöttem. Nem is azzal van gondunk, hogy nincs elég jelentkező, hanem, hogy nem -tudjuk megtartani őket, ha végeztek. Főleg amióta lehetőség van a szerződéses üzemeltetésre. Ott ugyanis sókkal többet tudnak keresni, mint egy állami 'vállalatnál. Mivel számolunk a pályaelhagyókkal, minden évben rátartással vesszük föl a itaniulókart. Jelenleg a há-# rom- évfolyamon 118 tanulónk van, legtöbb a szakács és a felszolgáló. Az iskolával jó a kapcsolatunk, az elméleti és a gyakorlati oktatás hetente (Váltakozik. Ügy számoljuk, hogy az idén végző tanulóknak mintegy 40 százaléka megmarad a vállalatnál, ,a többiek vagy otthonukhoz közelebb vállalnak munkát, vagy olyan munkahelyet keresnek, ahol több lehet a pénzük. Balogh Lajos, a vállalat igazgatója az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát említi okként, amiért a szakemberek elhagyják a pályát. — Amikor a fiatalok jelentkeznék, még keveset tudnak a nehézségekről. A (Szakma szeretete, érdeklődésük fontosabb számukra, mint a fizetés. Az alapbért kiegészíti a forgalom utáni pótlék, de manapság az emberek meggondolják, hogy elmen- jenek-e a vendéglőbe étkezni. Reméljük, hamarosan változik a bérezés, hiszen a munkánkra szükség van. Minden évben sokan jelentkeznek tanulónak, ez is mutatja, hogy a fiatalokat vonzza ez a szakma. Szeretnénk megtartani őket a pályán. Nagy Zsóka NÉGYSZÁZ LAKÁS ÉPÜL BARCSON A barcsi városi tanács legutóbbi ülésén a lakásépítés Helyzetéről tárgyalt. Vizsgálta a foglalkoztatási lehetőségeket és döntött a Barcs városért kitüntetések adományozásáról; ezeket a település felszabadulásának évfordulóján adják át a fejlesztésben kimagasló munkát végző személyeknek és közösségeknek. Az elmúlt tervidőszakban a Dráva partján is gondokat okozott a lakáshiány, hiszen a korábbinál jóval kevesebb állami bérlakás épült, ugyanakkor az emelkedő telek- és építőanyag-árak miatt egyre kevesebben vállalkoztak magánerős építkezésre. A tanács úgy igyekezett segíteni, hogy a megszókottnál kisebb telkeket adtak el kedvezménnyel, hiszen egy pályakezdő családnak nem lett volna módja arra, hogy teljes áron vegye meg az építési területet. Bár a városnak nem volt pénze a kedvezményekhez, a megyei tanács hárommillió forintos — vissza nem térítendő — támogatásával segíthettek a fiatalokon. Az idén újabb négyszáz- ezer forintot használtak föl az építkezni akarók segítésére. Drágák az OTP társasházai is. Hogy a rászorulók ezekbe is beköltözhessenek, ahhoz a tanács kétmillió forint hitelt vett föl; ebből elsősorban a fiatalok lakásvásárlását segítik. Ebben a tervidőszakban négyszáz új lakás felépülésével számolnák Barcson. Ebből 28 lesz állami bérlakás, 84-et az OTP készíttet el és 280 magánerős építkezéshez kell megteremteni a feltételeket. A beépítésre szánt telkeket közművesítve, a lakossági igényekhez mért áron értékesítik. A város több pontján is kialakítanak építésre alkalmas területeket. Folytatódik a Munkácsy-la- kótelep építése, de mód lesz Somogytarnóeán és Dráva- szentesen, valamint a Somogyi Béla közben is otthonteremtésre. A tanács foglalkozik azzal is, hogy miként lehet beépíteni a Somogyi Béla utca tömbbelsőjét 1988 és 1990 között, s a Rinya-par- ton hogyan épülhetnek hagyományos családi házak, valamint mit lehet tenni a Deák Ferenc és a Dankó utcában. Fölismerték, hogy mind nagyobb szükség van nagyobb lakásokra, hiszen csak így lehet mód több nemzedék együttélésére. Felszámolják a belcsapusz- tai lakásokat, mert felújításuk gazdaságtalan. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a tömblakások építésében az ÉSZKV, a felújításoknál pedig a költségvetési üzem munkájára számítanak. Mindkét szervezetnek az eddiginél jobb minőséget kell elérnie. Javítani kell a magánházépítéseket is, hiszen azok többnyire nem felelnek meg a hőtechnikai előírásoknak, mert a kisiparosok sem vállalkoznak — talán mert nem is tudnak — szakszerű munkára. A barcsiak véleménye szerint épp ezért jobban be kellene vonni a családi házak építésébe a gazdasági munkaközösségeket. Tegnap a nemzetiszínű szalag átvágásával Rácz András, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője ünnepélyesen átadta a forgalomnak az új vasúti kereskedelmi pályaudvart Kaposváron. Az eseményen részt vett Tolnai Sándor, a kaposvári pártbizottság első titkára és Papp János, a városi tanács elnöke. A 110 millió forintos beruházást két (hónappal az eredeti határidő előtt a nagy óktólberi szocialista forradalom 69. évfordulója tiszteletére készítették ed az építők. Az új létesítményről Busch Károly, a Bécsi Vasútigaz- gatóság műszaki igazgatóhelyettese jelentésében többek között elmondta:- — Az üzembe helyezés révén a MÁV Pécsi Igazgatóság és a Kapos Volán újalbb, korszerű kereskedelmi /pályaudvarral gazdagodott. Bízunk abban, hogy a kaposvári állomásfönökségnek és a Kapos Volán üzemegysé- génék dolgozói vállalatunk és valamennyi fuvaroztató hasznára eredményesen fogják használni, hozzájárulva a népgazdasági számítási feladatok elvégzéséhez. A kaposvári állomás fejlesztése Virovecz Józsefet, az egykori siófoki járási hivatal nyugalmazott elnökét, a városi pártbizottság tagját tegnap 60. születésnapja alkalmából köszöntötte Balassa Béla, a siófoki pártbizottság első titkára. Virovecz József változatos életutat tett meg nyugdíjba vonulásáig: a felszabadulás óta eltelt évtizedekben Somogy megye mozgalmi életében jelentős szerepet vállalt. Kaposvári nyomdászként 1945 októberében lépett a kommunista pártba, tagja volt az úgynevezett rendezőgárdának is, és részt vett a választási harcokban. 1949- ben a marcali pártbizottság munkatársa lett, 1950-től 1952-ig barcsi járási titkár, 1952-től 1954-ig a kaposvári városi pártbizottság első titkára volt, majd 1956-ig pártfőiskolát végzett Budapesten. 1956-tól Szentendrén vállalati igazgató, illetve a Szentendrei Járási Tanács elnökhelyettese, majd a Somogy Megyei pártbizottság hívására visszatért szülőföldjére. A Siófoki Járási Tanács élén dolgozott 1958- tól 1984. április 1-jéig, a köz- igazgatás átszervezéséig. Jelentős szerepet vállalt Külső—Somogy szocialista mezőgazdaságának megteremtésében és abban a munkában, amelynek eredménye Siófok városi státusza. Mint ismeretes, az említett időszakban épült a szállodasor, az első városias jellegű lakótelep, számos jelentős üdülő, valamint az első ezüstparti létesítmény, iskola stb. majdnem két évtizede szerepel a vasútiejlesztési célok között; az .elmúlt ötéves tervidőszakban vált lehetővé, hogy első ütemeként megkezdődjön az új kereskedelmi pályaudvar építése. Az utóbbi években megnövekedett áruszállítási igények a fuvarozóvállalatok részéről átfogó szállításszervezési intézkedéseket követelnek. E céloknak megfelelően készült el 1982-ben a körzeti pályaudvarok összehangolt fejlesztést koncepciója. A közös körzeti kereskedelmi pályaudvar építési munkáinak előkészítését a Közlekedéstudományi Intézet végezte. A beruházáshoz a MÁV 52, a Kapós Volán 26 millió forinttal járult hozzá. Emellett a Közlekedési Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztést Bizottság is — részben visszafizetendő — támogatást nyújtott. A beruházó a MÁV Pécsi Igazgatósága volt, a tervekét a MÁV Tervezőintézet készítette. A kivitelezési munkákban, amelyeket 1983" utolsó negyedévében kezdtek el, részt vett a Közúti Építőválilialat, a Tanép és a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat is. A beruházás során 90 ezer köbméter földet mozgattak meg, majdnem két kilométer hosszú rakodóvágány épült, a kiszolgálóutaik és a rakterű léték nagysága 16 ezer négyzetméter, az itt dolgozók részére pedig ezer négyzetméter üzemi, illetve szociális területet biztosítottak. Az új kereskedelmi pályaudvar átadásával gazdaságosabb vasúti-közúti árurakodásra nyílt Idhetőség. A korábbi létesítmények helyén pedig 'bővíthetik majd a kaposvári vasútállomás sze- mélyfongallmi épületeit, s tehermentesíthetik a belváros úthálózatát is. A beruházás elkészültéről szóló jelentés után a vendégek megtekintették az üzembe helyezett új teherpályaudvart. Munkáskesztyűk Somogyiadról Új munkalehetőség Néhány közintézményen kívül csak a termelőszövetkezet tudott munkát adni eddig a somogyjádi asszonyoknak. Tegnap viszont a közeli Somogyvár építőipari szövetkezete hangulatos ünnepség keretében új kisüzemet avatott e községben; ez egyelőre 15 asszonynak és lánynak biztosít munkát. Róka Ferenc, az ipari szövetkezet elnöke üdvözölte a dolgozókat, s osztozott örömükben, hogy ezentúl nem kell naponta utazniuk a munkahelyükre. A munkáskesztyűket és egyéb munkavédelmi termékeket készítő üzem gyorsan, alig három hónap alatt elkészült. A beruházás egymillió forintba került, s az építéshez — amelyet a szövetkezet építőrészlege végzett — társádalmi munkával is hozzájárultak a dolgozók. A somogyvári szövetkezetben évek óta készítenek munkavédelmi cikkeket. Mivel a központi üzemben több munkát már nem tudtak vállalni, igény azonban van e termékeikre, úgy döntöttek, hogy Somogyjádon építenek új üzemet. Ezzel a teljesítményt is növelni tudják, s másrészt munkát is adnak a helybeli asszonyoknak. A munkavédelmi kesztyűket a kaposvári Delta Ipari Szövetkezettel kooperációban készítik, többi termékükre maguk keresnek megrendelőket. Szombathelyre, Nagykanizsára szállítanak vattakabátokat, bőrkötényeket. A gépek egy részét a somogyvári üzemből hozták át, más részét most vásárolták, de hamarosan újabb négy varrógépet szeretnének beszerezni. Egyelőre egy műszakban folyik a termelés, a későbbiekben, ha erre igény lesz, megvan a lehetőség a kétműszakos munkarendre való áttérésre is. A szabványokat készen kapják, itt már csak a varrás lesz a dolgozók feladata. Ezzel is könnyíteni szeretnének a még csak kevés gyakorlattal rendelkezőknek. Az idén nem határoztak meg külön tervet a somogyjádi üzem számára, jövőre azonban ötmillió forintos termelési érték elérése a cél. Határidő előtt
