Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

1986. november 4., kedd Somogyi Néplap 3 Átadták a kereskedelmi pályaudvart Változatos életút Viroyeez József köszöntése IPARITANULÓ-KÉPZÉS A VENDÉGLÁTÁSBAN Nehéz megtartani a szakembereket A vendéglátó szakmában dolgozók tapasztalata szerint a fiatalók többsége .önállóan döntött arról, hogy erre a pályára jelentkezik. A fel­vételi beszélgetésen legtöbb­ször csaik a szakma szépsé­gét, könnyebb oldalát emlí­ti k a választás okaként. A Somogy Megyei Vendég­látó Vállalat ,három ipari ta­nulóját és vezetőit kérdeztük a szakmáról, a pályaválasz­tás és a későbbi pályaelha­gyás jolkairól. Kollárics Andrea másodéves ipari tanuló minden máso­dik héten a Kapos étterem­ben tölti gyakorlati idejét. — Azért jelentkeztem fel­szolgálónak, ment szeretek emberekkel foglalkozni. Ké­sőbb szeretnék továbbtanul­ni. Ügy érzem, az alapokat e ihárom év alatt el tudom sajátítani. Mielőtt, döntöttem volna, átgondoltam, milyen tulajdonságokkal kell rendel­keznie egy felszolgálónak, miilyen (követélményeknek kell megfelelnie. A kapcso­latteremtés mellett fontos a szakmai műveltség, az udva­rias magatartás ... Egyelőre nem érdekel, hogy mennyi lesz a fizetésem. Talán ké­sőbb, ha családom lesz. Még nem tudom, hol szeretnék dolgozni, (ha végeztem. Nagy­atádi vagyok, Kaposváron, lehet, hogy sokba kerülne az albérlet. Kiss Károly ugyancsak felszoligálótanuló, harmad­éves. Ö is Kaposváron dol­gozik, a Park étteremben. — Mivel a szüleim is a vendéglátóiparban dolgoz­nak, már (korábban is tud­tam, mivel jár az itteni mun­ka. Ügy érzem, meg tudok felelni a követelményeknek. Természetesen van hátránya is ennék a munkának, de azt is vállalom. Ügy tudom, a munkáimmal meg vannak elégedve az oktatóim, és a vendégek sem panaszkodnak. Persze igyekszem megjegyez­ni a szokásaikat, a kedvük­be járok, teljesítem kíván­ságaikat. Számomra nem a pénz az elsődleges. Remélem, a gyakorlati évekkel együtt fokozatosan az is emelkedik ■majd. Kapitány Sándor egy ki­csit pályatévesztett. Cukrász szeretett volna lenni, de há­rom éve, amikor jelentkezett, csak szakácsképzés indult. — Nem bánom, .hogy így alakult, mert van -még esé­lyem; hogy továbbtanuljak, így nagyobb lehetőségem lesz a választásra a szak­mában. Tudom, sók rosszat is mondanak erről a pályá­ról, de egy kicsit ,már jobb a (helyzet, mint néhány éve. A vendégekkel még nem ta­lálkoztam, /de a felszolgálók­tól tudjuk, hogy mi a véle­ményük á főztünkről. A Ka­pos étteremben sajátítom el a gyakorlati ismereteket. Ar­ra még nem gondoltam, hol szeretnék dolgozni, ha végez­tem. A pénz, azt (hiszem, most még egyikünknél sem számít. Talán majd később; hiszien azt is tudjuk, hogy az alacsony fizetések miatt so­kan elhagyják a pályát. Sári Nándorné, a személy­zetű osztály vezetője /Végig­hallgatta az ipari tanulókkal folytatott beszélgetést, és osztja a fiatalok véleményét. — Valóban nem a pénz, hanem a szakmali érdeklődés vagy a szülői ráhatás irá­nyítja a gyerekeket erre a pályára. Igaz, sok hátránya ■is van ennék a szakmának, de azokat ők még nem lát­ják. Később, ha igazán meg­szeretik a munkájukat, ezt is vállalják. Harminc éve foglalkozom az ipari tanulók­kal, elég sok tapasztalatot gyűjtöttem. Nem is azzal van gondunk, hogy nincs elég jelentkező, hanem, hogy nem -tudjuk megtartani őket, ha végeztek. Főleg amióta lehetőség van a szerződéses üzemeltetésre. Ott ugyanis sókkal többet tudnak keres­ni, mint egy állami 'vállalat­nál. Mivel számolunk a pá­lyaelhagyókkal, minden év­ben rátartással vesszük föl a itaniulókart. Jelenleg a há-# rom- évfolyamon 118 tanu­lónk van, legtöbb a szakács és a felszolgáló. Az iskolá­val jó a kapcsolatunk, az el­méleti és a gyakorlati okta­tás hetente (Váltakozik. Ügy számoljuk, hogy az idén végző tanulóknak mintegy 40 százaléka megmarad a vállalatnál, ,a többiek vagy otthonukhoz közelebb vállal­nak munkát, vagy olyan munkahelyet keresnek, ahol több lehet a pénzük. Balogh Lajos, a vállalat igazgatója az anyagi és er­kölcsi megbecsülés hiányát említi okként, amiért a szak­emberek elhagyják a pályát. — Amikor a fiatalok je­lentkeznék, még keveset tud­nak a nehézségekről. A (Szak­ma szeretete, érdeklődésük fontosabb számukra, mint a fizetés. Az alapbért kiegészí­ti a forgalom utáni pótlék, de manapság az emberek meggondolják, hogy elmen- jenek-e a vendéglőbe étkez­ni. Reméljük, hamarosan változik a bérezés, hiszen a munkánkra szükség van. Minden évben sokan jelent­keznek tanulónak, ez is mu­tatja, hogy a fiatalokat vonzza ez a szakma. Szeret­nénk megtartani őket a pá­lyán. Nagy Zsóka NÉGYSZÁZ LAKÁS ÉPÜL BARCSON A barcsi városi tanács legutóbbi ülésén a lakásépítés Helyzetéről tárgyalt. Vizsgálta a foglalkoztatási lehetősége­ket és döntött a Barcs városért kitüntetések adományozásá­ról; ezeket a település felszabadulásának évfordulóján adják át a fejlesztésben kimagasló munkát végző személyeknek és közösségeknek. Az elmúlt tervidőszakban a Dráva partján is gondokat okozott a lakáshiány, hiszen a korábbinál jóval kevesebb állami bérlakás épült, ugyan­akkor az emelkedő telek- és építőanyag-árak miatt egy­re kevesebben vállalkoztak magánerős építkezésre. A tanács úgy igyekezett segíte­ni, hogy a megszókottnál ki­sebb telkeket adtak el ked­vezménnyel, hiszen egy pá­lyakezdő családnak nem lett volna módja arra, hogy tel­jes áron vegye meg az épí­tési területet. Bár a város­nak nem volt pénze a ked­vezményekhez, a megyei ta­nács hárommillió forintos — vissza nem térítendő — támogatásával segíthettek a fiatalokon. Az idén újabb négyszáz- ezer forintot használtak föl az építkezni akarók segítésé­re. Drágák az OTP társashá­zai is. Hogy a rászorulók ezekbe is beköltözhessenek, ahhoz a tanács kétmillió fo­rint hitelt vett föl; ebből el­sősorban a fiatalok lakásvá­sárlását segítik. Ebben a tervidőszakban négyszáz új lakás felépülésé­vel számolnák Barcson. Eb­ből 28 lesz állami bérlakás, 84-et az OTP készíttet el és 280 magánerős építkezéshez kell megteremteni a feltéte­leket. A beépítésre szánt tel­keket közművesítve, a lakos­sági igényekhez mért áron értékesítik. A város több pontján is kialakítanak épí­tésre alkalmas területeket. Folytatódik a Munkácsy-la- kótelep építése, de mód lesz Somogytarnóeán és Dráva- szentesen, valamint a Somo­gyi Béla közben is otthonte­remtésre. A tanács foglalko­zik azzal is, hogy miként le­het beépíteni a Somogyi Bé­la utca tömbbelsőjét 1988 és 1990 között, s a Rinya-par- ton hogyan épülhetnek ha­gyományos családi házak, va­lamint mit lehet tenni a De­ák Ferenc és a Dankó utcá­ban. Fölismerték, hogy mind nagyobb szükség van na­gyobb lakásokra, hiszen csak így lehet mód több nemze­dék együttélésére. Felszámolják a belcsapusz- tai lakásokat, mert felújítá­suk gazdaságtalan. A tanács­ülés úgy foglalt állást, hogy a tömblakások építésében az ÉSZKV, a felújításoknál pe­dig a költségvetési üzem munkájára számítanak. Mindkét szervezetnek az ed­diginél jobb minőséget kell elérnie. Javítani kell a ma­gánházépítéseket is, hiszen azok többnyire nem felelnek meg a hőtechnikai előírások­nak, mert a kisiparosok sem vállalkoznak — talán mert nem is tudnak — szakszerű munkára. A barcsiak véleménye sze­rint épp ezért jobban be kel­lene vonni a családi házak építésébe a gazdasági mun­kaközösségeket. Tegnap a nemzetiszínű sza­lag átvágásával Rácz And­rás, a Közlekedési Miniszté­rium osztályvezetője ünne­pélyesen átadta a forgalom­nak az új vasúti kereskedel­mi pályaudvart Kaposváron. Az eseményen részt vett Tolnai Sándor, a kaposvári pártbizottság első titkára és Papp János, a városi tanács elnöke. A 110 millió forintos beru­házást két (hónappal az ere­deti határidő előtt a nagy óktólberi szocialista forrada­lom 69. évfordulója tisztele­tére készítették ed az építők. Az új létesítményről Busch Károly, a Bécsi Vasútigaz- gatóság műszaki igazgatóhe­lyettese jelentésében többek között elmondta:- — Az üzembe helyezés ré­vén a MÁV Pécsi Igazgató­ság és a Kapos Volán újalbb, korszerű kereskedelmi /pálya­udvarral gazdagodott. Bí­zunk abban, hogy a kapos­vári állomásfönökségnek és a Kapos Volán üzemegysé- génék dolgozói vállalatunk és valamennyi fuvaroztató hasznára eredményesen fog­ják használni, hozzájárulva a népgazdasági számítási fel­adatok elvégzéséhez. A ka­posvári állomás fejlesztése Virovecz Józsefet, az egy­kori siófoki járási hivatal nyugalmazott elnökét, a vá­rosi pártbizottság tagját teg­nap 60. születésnapja alkal­mából köszöntötte Balassa Béla, a siófoki pártbizottság első titkára. Virovecz József változatos életutat tett meg nyugdíjba vonulásáig: a felszabadulás óta eltelt évtizedekben So­mogy megye mozgalmi életé­ben jelentős szerepet vállalt. Kaposvári nyomdászként 1945 októberében lépett a kommunista pártba, tagja volt az úgynevezett rendező­gárdának is, és részt vett a választási harcokban. 1949- ben a marcali pártbizottság munkatársa lett, 1950-től 1952-ig barcsi járási titkár, 1952-től 1954-ig a kaposvá­ri városi pártbizottság első titkára volt, majd 1956-ig pártfőiskolát végzett Buda­pesten. 1956-tól Szentendrén vállalati igazgató, illetve a Szentendrei Járási Tanács elnökhelyettese, majd a So­mogy Megyei pártbizottság hívására visszatért szülő­földjére. A Siófoki Járási Tanács élén dolgozott 1958- tól 1984. április 1-jéig, a köz- igazgatás átszervezéséig. Jelentős szerepet vállalt Külső—Somogy szocialista mezőgazdaságának megte­remtésében és abban a mun­kában, amelynek eredménye Siófok városi státusza. Mint ismeretes, az említett idő­szakban épült a szállodasor, az első városias jellegű la­kótelep, számos jelentős üdü­lő, valamint az első ezüst­parti létesítmény, iskola stb. majdnem két évtizede szere­pel a vasútiejlesztési célok között; az .elmúlt ötéves terv­időszakban vált lehetővé, hogy első ütemeként megkez­dődjön az új kereskedelmi pályaudvar építése. Az utób­bi években megnövekedett áruszállítási igények a fuva­rozóvállalatok részéről átfo­gó szállításszervezési intéz­kedéseket követelnek. E cé­loknak megfelelően készült el 1982-ben a körzeti pálya­udvarok összehangolt fej­lesztést koncepciója. A közös körzeti kereske­delmi pályaudvar építési munkáinak előkészítését a Közlekedéstudományi Inté­zet végezte. A beruházáshoz a MÁV 52, a Kapós Volán 26 millió forinttal járult hoz­zá. Emellett a Közlekedési Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztést Bizott­ság is — részben visszafize­tendő — támogatást nyúj­tott. A beruházó a MÁV Pé­csi Igazgatósága volt, a ter­vekét a MÁV Tervezőintézet készítette. A kivitelezési munkákban, amelyeket 1983" utolsó ne­gyedévében kezdtek el, részt vett a Közúti Építőválilialat, a Tanép és a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat is. A beruházás során 90 ezer köbméter földet mozgattak meg, majdnem két kilométer hosszú rakodóvágány épült, a kiszolgálóutaik és a rakte­rű léték nagysága 16 ezer négyzetméter, az itt dolgozók részére pedig ezer négyzet­méter üzemi, illetve szociális területet biztosítottak. Az új kereskedelmi pálya­udvar átadásával gazdaságo­sabb vasúti-közúti árurako­dásra nyílt Idhetőség. A ko­rábbi létesítmények helyén pedig 'bővíthetik majd a ka­posvári vasútállomás sze- mélyfongallmi épületeit, s te­hermentesíthetik a belváros úthálózatát is. A beruházás elkészültéről szóló jelentés után a vendé­gek megtekintették az üzem­be helyezett új teherpálya­udvart. Munkáskesztyűk Somogyiadról Új munkalehetőség Néhány közintézményen kívül csak a termelőszövet­kezet tudott munkát adni ed­dig a somogyjádi asszonyok­nak. Tegnap viszont a közeli Somogyvár építőipari szövet­kezete hangulatos ünnepség keretében új kisüzemet ava­tott e községben; ez egyelő­re 15 asszonynak és lánynak biztosít munkát. Róka Ferenc, az ipari szö­vetkezet elnöke üdvözölte a dolgozókat, s osztozott örö­mükben, hogy ezentúl nem kell naponta utazniuk a munkahelyükre. A munkáskesztyűket és egyéb munkavédelmi termé­keket készítő üzem gyorsan, alig három hónap alatt el­készült. A beruházás egymil­lió forintba került, s az épí­téshez — amelyet a szövet­kezet építőrészlege végzett — társádalmi munkával is hozzájárultak a dolgozók. A somogyvári szövetke­zetben évek óta készítenek munkavédelmi cikkeket. Mi­vel a központi üzemben több munkát már nem tudtak vállalni, igény azonban van e termékeikre, úgy döntöt­tek, hogy Somogyjádon épí­tenek új üzemet. Ezzel a tel­jesítményt is növelni tudják, s másrészt munkát is adnak a helybeli asszonyoknak. A munkavédelmi kesztyűket a kaposvári Delta Ipari Szö­vetkezettel kooperációban készítik, többi termékükre maguk keresnek megrende­lőket. Szombathelyre, Nagykanizsára szállítanak vattakabátokat, bőrköténye­ket. A gépek egy részét a so­mogyvári üzemből hozták át, más részét most vásárolták, de hamarosan újabb négy varrógépet szeretnének be­szerezni. Egyelőre egy mű­szakban folyik a termelés, a későbbiekben, ha erre igény lesz, megvan a lehetőség a kétműszakos munkarendre való áttérésre is. A szabvá­nyokat készen kapják, itt már csak a varrás lesz a dolgozók feladata. Ezzel is könnyíteni szeretnének a még csak kevés gyakorlat­tal rendelkezőknek. Az idén nem határoztak meg külön tervet a somogyjádi üzem számára, jövőre azonban öt­millió forintos termelési ér­ték elérése a cél. Határidő előtt

Next

/
Thumbnails
Contents