Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

1986. november 26., szerda Somogyi Néplap 5 Egészségmegőrzés társadalmi összefogással Balogh László fotókiállítása Magas színvonalon Szocialista társadalmunk­ban az emberek egészségé­nek, életének megóvása fon­tos poiliitiikai feladat. Ebben a tevékenységben eddig meg­határozó szerepet játszott egészségügyi ellátásunk. Hazánk felszabadulása után megnyalt a lehetőség a szocialista egészségügy meg­teremtésére. Az első exten- zív fejlesztési szakaszban, amely 1965-ig tartott, sike­rült létrehozni az egészség- ügyi szolgálat korszerű rend­szerét. A második szakaszban (1965—1980) az egészségügy nagyarányú fejlesztése elle­nére a lakosság egészségi ál­lapota romlott; a nem fer­tőző, krónikus megbetegedé­sek kerültek előtérbe. Ebben az időben folyama­tosan emelkedett a tízezer lakosra számított halálozások száma: a szív- és keringési rendszer megbetegedésekben 55,5-ről 71,8-re, a daganatos megbetegedések 15,5-ről 26,1- re, a balesetek, mérgezések és erőszakos halálozások pe­dig 7,2-ről 11,5-re emelked­tek. A születéskor várható élettartam 1950—1965 között mindkét nemnél meredeken emelkedett. 1965—1980 kö­zött a'nőiknél mérsékeltebb ütemben nőtt, ám a férfiak­nál csökkent. 1980-tól nap­jainkig a lakosság egészségi állapotának szinte minden mutatója tdvább romlott. A tízezer lakosra vetített halá­A megelőzésen lozás 13,9 ezrelék volt 1984- ban, napjainkban ez a leg­rosszabb arány Európában. A korcsoportonkénti halá­lozási adatok a 30—59 éve­sekre hívják föl elsősorban a figyelmet. A 30—39 éve­seknél 18 százalékkal, a 40— 59 éveséknél pedig 25 szá­zalékkal növekedett az el­múlt 5 év során a halálo­zás, s ez újabb riasztó, adat, és az európai országok kö­zött is példa nélküli vissza­esést jelent. A megbetegedési struktúra ismeretéhez további jó tám­pontot nyújit a táppénzeshely­zet elemzése, az orvoshoz fordulási szokások felmérése, ,a szienvedélybetegségék fel­térképezése, a társadalmi be­illeszkedési zavarok kutatá­sa. Érdemes odafigyelni a tömény szesz, a bor-, sörfo­gyasztás növekedésére, amely minden magyar állampolgár­ra számítva elérte a 11,7 li­ter 100 százalékos alkohol­nak megfelelő mennyiséget. A dohányzás elterjedésével kapcsolatos statisztikai ada­tok is — eszerint a lakos­ság 40 százaléka dohányzik —, olyan megdöbbentő té­nyek, hogy részben önmaguk is magyarázatul szolgálnak a bekövetkezett egészség- romlásnak. Ezenkívül nem feledkezhetünk meg a feles­a hangsúly leges gyógyszerfogyasztás ká­ros növekedéséről, és a la­kosság 30 százalékát kitevő (3 millió embert!) súlyfe­lesleget hordozókról sem, akik között .ma .már igen sok a gyermek. Az egészségi állapotot nagymértékben befolyásol­ják tehát az egészségügy szféráján kívüli, az életmó­dot, életvitelt károsan befo­lyásoló tényezők, valamint a környezeti és munkahelyi ártalmak. A szociális körül­mények sem mindenütt fej­lődtek, a szabadidő egészsé­ges eltöltése helyett egyre többen a túlmunkát vállal­ják. Az egészségnevelés nem tudott össztársadalmi mére­tekben kibontakozni. Tudjuk, hogy az egészség- megőrzés érdekében indított optimális program esetében is csupán 10—15 év múlva várható a lakosság egészségi állapotában számottevő ja­vulás. A kihívás 24. órájá­ban már nemcsak felismerni kell tényeket, összefüggése­ket, hanem tenni kell min­denkinek egészségi állapo­tuk romlásának megállapítá­sára. Az egészségügyi ellátásban a legfontosabb feladatuk az egészségügy gyógyító-közpon­túságának megváltoztatása, a betegségmegelőzés előtérbe helyezése. A megelőzés igé­nyének az alapellátásban és az általános orvosi szemlé­letben — ezenkívül az egész egészségügyi ellátás rendsze­rében — is minél előbb tük­röződnie kell, hogy eredmé­nyesen alkalmazzuk a szű­rés, gondozás korszerű lehe­tőségeit. Ehhez szükség van az egészségügy jelenlegi műr ködösének és hálózatának megváltoztatására, az egész­ségügyi dolgozók jobb felké­szültségére és szemléletválto­zásra egyaránt. Támogatni kell az egészségnevelést minden szinten, az óvodától egészen az egyetemekig és a munkahelyekig. Az állami szervek felelős­sége megnövekedett és elő­térbe kerül a társadalmi program megvalósítása so­rán. Ezt sürgeti az ipar, a mezőgazdaság üzemegószség- ügyi viszonyainak javítása, a munkahelyi ártalmak csök­kentésének kényszere, a fog­lalkozási rehabilitáció társa­dalmi szükséglete. E feladatok megoldását megyei, városi, munkahelyi, iskolai szinten és a társada­lom sejtjében, a családban kell elkezdeni. Mindany- nyiunk felelőssége, hogy a vállalati, munkahelyi közös­ségek szemléletét megvál­toztassuk, és a szocialista kollektívák is részt kell vál­laljanak az egészség meg­óvásában. Legyen szokás al­koholmentes italokat inni, tömegsport-rendezvényeken részt venni, , kirándulni és kulturáltan, egészségesen él­ni, döhányzásmentes közeg­ben dolgozni! A társadalmi, politikai szervek jó propa­gandisták lehetnek egy sür­gető, jó ügy szolgálatában. A szakszervezeti közösségne- velő munkája tág teret biz­tosíthat ahhoz, hogy a mun­kaidő hasznos eltöltése után a szabadidőt egészségesen, értelmesen használjuk ki. Az egészség megőrzése ko­runk olyan kihívása, amely- lyel népünknek szembe kell néznie. Ideje, hogy megállít­suk a lakosság egészségi ál­lapotának romlását, és a negatív tendenciát megfor­dítsuk. Ehhez azonban nem­csak egyes egyének kezde­ményezése. hanem a politi­kai, az állalmi, a társadalmi szervek széles körű össze­fogásai. és a személyes példa- mutatás is szükséges. Dr. Fűzi István az Egészségügyi Dolgozok Szakszervezetének főtitkára Tegnap délután Szabados Péter, a megyei művelődési központ igazgatója nyitotta meg Balogh László fotókiál­lítását. A képek a szennai falumúzeumban készültek, ősszel és télen. A csend, a havas táj jól illeszkedik a népi építészet nyugalmat árasztó alkotásaihoz. Nem a jól ismert képeslapfotókat látjuk itt, hanem a teljesség és részletesség olyan megol­dásait, ahol a művész a va­lóságot helyezi előtérbe, na­turális eszközökkel. Egy-egy jellemző részletet kiragadó képei akár építésze­ti tanulmányként is megáll­nák helyüket. Érdemes hosz- szabban elidőzni az oromfal­deszkákat vagy a templom- bellsőí ábrázoló alkotásoknál. Balogh László kevés fotóján láthatunk embereket, ennek ellenére az élet jelen van, esgy-két ügyesen becsempé­szett életkép jóvoltából. Balogh László húsz éve foglalkozik fotózással, a Com- pur fotóklub tagja. Alkotá­saiban nem stílusokat utá­noz, hanem a gondolatoknak megfelelő képi forma lehető legjobb megoldásait keresi. Szívesen él a montázs vagy más technikák adta lehető­ségekkel is. A fotós szemé­vel nézve az emberi környe­zet érdekli legjobban. Mosta­ni kiállítása — amely már a huszadik — a népművészet maradandó alkotásait tárja elénk. A technikailag kitűnő­en megoldott alkotások a részletek művészi jellegű ki­dolgozása révén minden bi­zonnyal nagy hatással lesz­nek a látogatókra. A Szennai falumúzeum cí­mű kiállítás a Latinca Sán­dor Művelődési Központban tekinthető meg, december tizedikéig. TRIÁL-KALEIDOSZKÓP Ml újság a játékpiacon? Pályázat külföldi ösztöndíjra Jó lenne, ha már augusz­tustól karácsonyi vásár len­ne 1 — E szokatlan óhaj Hárs Györgynek, a Triál játék- nagykereskedelmi igazgató­jának szájából hangzott el a minap. Rögtön hozzátette: azért, mert akkor nem az év utolsó két és fél hónapjára zsugorodna a játékeladások felé. Kevesebb gondot okoz­na a szállítás, az eladók pe­dig könnyebben viselnék a nagy vásárlási rohamot. Az a tapasztalat ugyanis, hogy főként karácsonyra kapnak játékot a gyerekek. Különö­sen azóta érzékelhető ez, amióta — sajnos — a játé­kok ára is egyre emelkedik. Nézzük, milyen a Triál karácsonyi játékkínálata? (Közbevetőleg: az országos kínálat csaknem hetven szá­zalékát a Triál adja.) Min­den eddiginél nagyobb vá­lasztékkal találja magát szemben a hazai vevő. A já­tékok mintegy fele magyar gyártmány, a többi külföldi eredetű. Sok kínai termék közül válogathatunk. A gyor­sabb szállítás érdekében vasúton érkeznek hozzánk Kínából a játékok. Eleinte zömében ügyes mechanikus játékokat vásárolt a Triál. A hosszú út azonban annyi kárt okoz a termékekben, hogy csupán a nagyobb ter­helést is jól bíró játékok ke­rülnek a boltokba. (Kínának csaknem nyolcvan játékgyára van.) A magyarok szemszögéből nagy szállítónak tekinthető a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia. A velük foly­tatott kereskedelmi tárgyalá­sok eredményességét bizo­nyítja, hogy több terméket törölhettek a magyar hiány­cikklistáról. Például a há­romkerekű triciklit. Lesz ele­gendő autópálya, „igazi” te­lefon gyerekeknek, rádióve­zérlésű autó; összesen tizen­egy típust kínál a Triál. A jelzések szerint már úton van az a textiltestű babákból álló szállítmány is, amely az NDK-ból érkezik. A vasút- modellek és autópályák mű­ködtetéséhez nélkülözhetet­len transzformátorból is lesz elég. Mégsincs minden rend­ben. Továbbra sem kielégítő az ellátás vasútmodellekből. Az NDK-beli partnerek nem tudnak többet szállítani. Hang- és fényjeleket Is adó, robotizált űrbázisok épí­tésére alkalmas készletek szaporították az idén a Lego- sorozatot. Bizonyára hamar népszerűvé válik majd a tíz év fölötti gyerekek körében a Szovjetunióból vásárolt összeragasztható repülőgép is. Nézzük az árakat! A Triál kétszáz forintig tekinti ol­csónak a játékot. A valóság­ban azonban alighanem a pénztárca dönti el, kinek mi az olcsó. Hárs György azt állítja, évenként csak más­fél-két százalékkal emelked­nek az árak, épp azért, mert tisztában vannak vele, hogy az emberek kevesebb pénzt tudnak játékokra költeni. Különösen a kispénzű nyug­díjas nagymamák, nagypapák keresik az olcsóbb terméke­ket. Évente csaknem 29 millió játékot értékesít a Triál, s ez mintegy 2500 különböző játékot jelent. Közülük a lendkerekes autók ára pél­dául 60 forinttól 350 forintig váltakozik. A népszerű Lego- készlet legolcsóbbika 120 fo­rint, a legdrágább már meg­haladja a kétezer forintot. A döntő többség azonban 1100 forintba kerül. A kézre húz­ható bábok ára — anyagtól függően — száz forint körül van. Egy „komoly” rádióirá­nyítású autó 2200 forintért kapható. A Triál — gyerekek bevo­násával — vizsgálja: lehet-e az új játékokkal játszani? Mert bármennyire is ez vol­na a természetes, nem min­den esetben igaz. Volt rá példa, s nem egy, hogy kor­rigálásra szorultak a társas­játékok szabályai, a magyar játéktelefonba a gyártó olyan gyenge membránt szerelt, hogy az csődöt mondott. És így tovább ... A tesztelés és a hibás já­tékok forgalomba kerülése közötti ellentmondást Hárs György azzal magyarázta, hogy a vizsgált játékok nem a sorozatgyártás darabjai, így előfordulhat minőségi el­térés. Ezért szúrópróbaszerű­en a sorozatgyártás idején is ellenőrzik a játékokat a szak­emberek. H. T. Megjelent, s a Művelődési Minisztérium a közelmúltban valamennyi középiskolába és felsőfokú intézménybe eljut­tatta azt a kiadványt, amely az 1987—88-as és 1988—89-es tanévre a külföldi ösztöndí­jas képzésre szóló pályázati felhívást tartalmazza. A szo­cialista országok egyetemein és főiskoláin ezúttal is azok­ra a műszaki, agrár-, orvos- és társadalomtudományi sza­kokra lehet jelentkezni, ame­lyek hazai egyetemeken nem találhatók, illetve azokra a speciális szakterületekre, amelyek ismeretét az illető ország egyetemein igen ma­gas színvonalon lehet elsajá­títani. Miként a Művelődési Mi­nisztériumban elmondták, az elmúlt három évtizedben mintegy hatezren szereztek diplomát, s jelenleg is több mint ezer hallgató folytat ta­nulmányokat a szocialista or­szágok felsőfokú intézmé­nyeiben. A külföldi egyete­mekre azok a nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgá­rok pályázhatnak, akik a mostani tanévben valamelyik középiskola negyedik osztá­lyának tanulói, illetve a vá­lasztott szaknak megfelelő egyetem vagy főiskola első évfolyamát végzik, vagy elő­felvettek az 1987—88-as tan­évre. Pályázhatnak olyanok is, akik jelenleg dolgoznak, érettségi bizonyítvánnyal ren­delkeznek, s nem töltötték be 25. életévüket. A következő két tanévre szóló pályázati felhívás rész­letesen közli a választható szakokat, az általános tudni­valókat, valamint a felvételi vizsgák tárgyköreit és köve­telményeit. Újdonság, hogy a két esztendeje beindult kínai ösztöndíjas képzésre már nemcsak az elsőéves, illetve előfelvételt nyert egyetemis­ták, hanem a középiskolák negyedik osztályosai is je­lentkezhetnek. A pekingi egy-, illetve kétéves nyelvi előkészítő után műszaki, ag­rár, közgazdasági és filoló­giai tanulmányokat folytat­hatnak a kínai egyetemeken. Másfajta változás: az 1988— 89-es tanévtől már nem le­het jelentkezni a Szovjetuni­óba légiforgalmi irányító szakra: a győri főiskolán ugyanis megindult a hazai képzés. Sokéves tapasztalat, hogy néhány szakon a pályázók száma külföldön is megha­ladja a felvételi lehetősége­ket. Ilyen „divatos” szak pél­dául a Szovjetunióban az elektrotechnika, a műszer- gyártás és a nemzetközi kap­csolatok, az NDK-ban pedig a villamosmérnöki és a kül­kereskedelmi közgazdász sza­kok. Ugyanakkor évek óta kevesen pályáznak például könnyű- és élelmiszeripari szakokra. A jelentkezéseket — ame­lyekhez a szükséges kiadvá­nyok és nyomtatványok az oktatási intézményeken kívül! a megyei, a fővárosi és a ke­rületi tanácsok művelődési osztályain és a szakminiszté­riumokban is megtalálhatók — december 5-ig kell eljut­tatni a tájékoztatóban meg­ad ött intézményhez. A pályázók január végén írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a felvételi tárgyak­ból. s a szükséges pontszá­mot elértek közül március­ban felvételi szakbizottság választja ki a legalkalmasab­bakat. A Lengyelországba, Bulgáriába és a Kínai Nép- köztársaságba felvett vala­mennyi hallgató, valamint a Csehszlovákiába és Romániá­ba kiutazó, nem nemzetiségi fiatalok a fogadó országban egyéves nyelvi előkészítő tanfolyamon vesznek részt. A Szovjetunióba utazók hat­hetes kinti nyelvi előkészí­tőn, az NDK-ba utazók pedig öt hétig itthon, három hétig külföldön vesznek részt in­tenzív nyelvtanfolyamon: Az utóbbi esztendőben nemcsak a külföldi ösztön­díjasok száma nőtt, hanem emelkedett az alapösztöndíj, a tanulmányi ösztöndíj, és új juttatási formákat vezet­tek be. A kint végzett fiata­lok itthoni elhelyezkedéséhez immár hagyományosan segít­séget nyújtanak az adott szakminisztériumok, s az ér­dekelt üzemek és vállalatok.

Next

/
Thumbnails
Contents