Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 278. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november 26., szerda Megbecsülés A megyei úttörőértekezle­ten ültem, és hallgattam a hozzászólásokat. Fontos do­logról volt szó. Arról, ho­gyan neveljük, miképpen se­gítsük — mi, felnőttek — a fiatal generációt. Okos ja­vaslatok, érvek hangzottak el, szépen és megfontoltan követték egymást a monda­tok. Am a felszólalók egy ré­sze a bölcs és előrelátó ter­vek sorolása után hozzátette: igen, de... Igen, mindezt szeretnénk, csináljuk is, de mi ezért a megbecsülés? A marcali úttörőcsapat ve­zetője a képzés gondjairól szólt. Említette, hogy ifive­zetők jönnek, mennek, s még bele sem kóstoltak a munkába, máris átadják a „stafétabotot” másoknak. Hogy miért? Azért, mért nincsenek megbecsülve. Nem kapnak tevékenységükért túlórát. De ha kapnak is, mi az a hetven forint? S azzal meg van-e fizetve az ener­gia, a jószándék, az akarat? Amúgy is túlterheltek a pe­dagógusok, csoda-e, ha elke­serednek, lohad a lelkesedé­sük, feladják terveiket. A siófoki rendőrség törzszász­lósa, mint úttörőpártoló tag, a ' hazafias nevelésről szólt, hangsúlyozta ennek fontos­ságát. Ám két mondat kö­zött sort kerített arra is, hogy elmondja: a társada­lom jobban megbecsülhetné a pártoló tagokat. S egyre többször — tanácskozáson, minősítéskor vagy társaság­ban szó esik róla: dolgozunk, „hajtunk”, tele vagyunk szép tervekkel, tenniakarással, de hát nem érdemes, mert nincs látszatja — anyagi vonzata —, erőlködésünket nem kö­veti a „megbecsülés”... Nem tudom, miféle meg­becsülés kellene? Fanfárok talán, avagy vastag boríték, hogy olyat végezzünk, ami fokmérője emberségünknek? Tudom, nem egyszerű az élet. Minden pénzbe kerül: a cipő, a gyerekeknek a téli- kabát, s nekünk is kellene új öltöny; jó volna nyáron egy jugoszláviai utazás... Mégsem értem azt a szemlé­letet, hogy minden cseleke­detnek ára van. Pénzben, és nem méltóságban. Társadal­mi együttműködésről, egy­más iránti felelősségről, fi­gyelemről beszélünk. S oly­kor tesszük is. Utána azon­ban felhánytorgatjuk: ugyan minek, hiszen senki sem „be­csül meg” érte. Átalakult ez a szó: „meg­becsülés”? Mintha nem azt jelentené, hogy emberségün­kért megsüvegelnek az ut­cán, adnak a szavunkra. Mert mérhető cselekedetek teremtették meg szavaink aranyfedezetét! A „megbe­csülés” mintha sokszor kü­lönféle kedvezményeket, el­nézőbb magatartást is jelen­tene. A pontosan körülhatá­rolt feladatkörön túl végzett munka egy idő után jogala­pot ad arra, hogy számon kérjük: hol az érte járó anyagi megbecsülés? Elvégre — mondjuk — pénzből élünk. Es jobban tudjuk már, hogy másnak mennyi az alapfize­tése, a különkeresete, mint a sajátunk. Osztunk-szorzunk, s közben elfelejtjük, hogy vannak dolgok, amelyekért pénzzel, kedvezményekkel fi­zetni nem lehet. Az ember­ség ugyanis pénzben meg nem határozható. Gondoljuk meg: gyengül az „árfolyama” annak is, ha unos-úntalan felrójuk jótet­teinket, ha számonkérjük a kézzelfogható elismerést. Mert közben végérvényesen elveszítjük a valódi megbe­csülést. A tiszteletet, amit kaphatnánk környezetünk­től, s a méltóságot, amit magunknak kivívhatunk. Klie Ágnes Szovjet—indiai csúcstalálkozó M. Gorbacsov és R. Gandhi megkezdte tárgyalásait Megvitatták és elfogadták az 1987. évi feladatokat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Ünnepi díszben és fiatban várta az indiai főváros Mihail uorbacsovot, aki ked­den érkezett hivatalos látogatásra Új-Delhi­be. Az SZKP főtitkárát és feleségét a Palam nemzetközi légikikötőben elsőként Radzsiv Gandhi indiai kormányfő üdvözölte. A repü­lőtérről a szálláshelyre vezető útvonalon száz­ezrek köszöntötték'a magas rangú vendéget. A főtitkárt kísérő küldöttség tagjai között van Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára és Szergej Ahromejev mar­sall, vezérkari főnök. Mihail Gorbacsov főtitkárrá választása óta az ázsiai országok közül elsőként Indiában jár hivatalos úton. Megkezdte indiai látogatását Mihail Gorbacsov. A képen: az SZKP KB főtitkára és fe­lesége Radzsiv Gandhi indiai kormányfő és felesége társaságában az új-delhi repülőtéren A szovjet—indiai csúcsta- 1 .állkozó első naipján kölcsö­nösen készség nyilvánult meg arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió és India együttműiködáik a béke és a biztonság érdekében, új táv­latokat nyit a kétoldalú kap­csolatokban. Radzsiv Gandhi szóvivőjének közlése sze­rint a felek az első napon nagyon hasznos, alapos meg­beszéléseket folytattak. A tárgyalások plenáris üléssel kezdődték, majd Mihail1 Gor­bacsov és Radzsiv Gandhi négyszemközt tárgyalt. Meg­beszélésük tölbb mint há­rom órán át tartott. A napirenden főként nem­zetközi kérdések szerepeltek. Az SZKP KB főtitkára rész­letesen tájékoztatta vendég­látóját az Izlandon tartott szovjet—amerikai tárgyalá­sokról. Az indiai kormány­fő sajnálatát fejezte ki a ta­lálkozó sikertelensége miatt, ám reményt fűzött ahhoz a tényhez, hogy a Reykjavík- ban előterjesztett javaslatok érvényben maradtak. A két vezető nagy vona­lakban áttekintette a kétol­dalú kapcsolatokat és érin­tették az ázsiai helyzetet is. A plenáris ülésen Radzsiv Gandhi történelmi fontossá­gúnak nevezte Mihail Gor­bacsov látogatását, hangsú­lyozva: a látogatás forduló­pont lesz az indiai—szovjet kapcsolatok elmélyítésében és a békéért végzett közös munkában. A főtitkár azt emelte ki, hogy a két or­szágnak lankadatlanul dol­goznia kell a biztonság és az együttműködés érdekében. Mindketten nagyra értékel­ték a szovjet—indiai viszony kiegyensúlyozottságát, dina­mizmusát és eredményessé­gét. A két fél szakértői Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi találkozójával egyidősben magvitatták a gazdasági, ke- reskslélmi és kulturális kap­csolatok fejlesztési lehetősé­geit. Áttekintették a tárgya­.(Folytatás a 2. oldalon.) Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának el­nökletével kedden ülést tar­tott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, és a szak- szervezetek jövő évi felada­tairól tárgyalt. Az ülésen részt vett ás felszólalt Ma- róthy László, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. A testületet Baranyai Ti­bor, a SZOT főtitkára tájé­koztatta az MSZMP Közpon­ti Bizottságának november 19—20-i üléséről, az ott el­fogadott határozatról, a szak- szervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóiról. A SZOT főtit­kára hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapvető fon­tosságúnak ítélik meg a Központi Bizottság elhatáro­zásait, amelyeknek célja, hogy megteremtsék a gazdaság élénkítésének, a párt XIII. kongresszusán elhatározott, s a VÍI. ötéves tervben foglalt feladatók valóra váltósának teltételeit, elhárítsák az ered­ményesebb gazdasági munka útjában álló akadályokat. A szakszervezeti mozgalom ér­dekelt a KB határozatában megfogalmazott irányelvek megvalósításában, meri azok megfelelnek a szervezett dol­gozók véleményének, törek­véseinek, ezéit a szakszerve­zetek készek segíteni ezek­nek az elveknek az érvénye­sítését. Ezután Nagy Sándornak, a SZOT titkárának elöterjesz­Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével kedden szakszervezeti delegáció uta­zott Varsóba, a lengyelorszá­gi Szakszervezetek Országos Képviselete (QPZZ) novem­ber 26—30. között tartandó második közgyűlésére. A köl­tése alapján a tanácsülés megvitatta az 1987. évi nép- gazdasági terv fő előirányza­taival kapcsolatos szakszer­vezeti álláspontot, és a terv­ben foglaltak megvalósítá­sával összefüggő teendőket. Mint mondotta: u szakszer­vezetek egyetértenek azzal, hogy a jövő évi terv előteré­ben gazdaságunk nemzetközi versenyképességének erősí­tése, a gazdasági szerkezet javítása, a szelektív műszaki fejlesztés és a hatékonyság növelése ail. A terv megva­lósításút szolgáló eszközrend­szer összességében megfelelő irányban változik. A szabá­lyozókon túl a gazdaságirá­nyítás részéről olyan további konkrét intézkedések is szük­ségesek. amelyek biztosít­ják a központi akarat és a vállalati magatartás szoro­sabb összhangját. A szak- szervezeti mozgalom támo­gatja a kormánynak azt a törekvését, hogy a teljesít­mények és a jövedelmek jobban összhangba kerülje­nek. A szakszervezetek fon­tosnak tartják az életszín­vonal védelmét, az élet- és munkakörülmények szerény mértékű javítását. A szak­szervezetek úgy ítélik meg, hogy 1987-ben is szükség lesz néhány, a végzett munka, a teljesítmények által is alátá­masztott. hosszabb ideje megoldásra váró bérarányta­lanságok központi eszközök­(F oly tatás \a 2. oldalon.) döttséget a pályaudvaron Ba­ranyai Tibor, a SZOT főtit­kára búcsúztatta. Az eluta­zásnál jelen volt Tadeusz Czechowicz. a Lengyel Nép- köztársaság magyarországi nagykövete is. Szakszervezeti delegáció utazott Varsóba A nyáron először a műszaki állomás lesz kész Shell-kút épül Kaposváron Űj benzinkút épül Kapos­váron, a Shell-hálózat be­rendezéseivel. A Dombóvári útnak a városból kivezető szakaszán, a közúti igazga­tóság telephelyével szemben már hozzákezdtek a töltő­állomás építéséhez. Kiásták a tartályok helyét; összesen négy szivarálakú tárolót he­lyeznek a föld alá. A mély­építési munkákat a kapos­vári Közúti Építővállalat végzi. A felszín alatti mun­kákon kívül ez a vállalat készíti el a szükséges utakat is. Kaposváron az üzem­anyag-töltőállomások meg­lehetősen zsúfoltak, és rosz- szul . megközelíthetők. Észak—déli irányban még csak találnak üzemanyag­kutat az autósok, de a má­sik két égtáj felé igyek­vőknek — vagy az onnan Kaposvárra érkezőknek — előbb kisebb „városnézésre” kell indulniuk, csak utána mehetnek hosszabb útra. A Shelll-töl tőállomás épí­tése miatt kisajátított terü­let szomszédságában a terv szerint az autóklub létesít majd műszaki állomást. A Shell magas színvonalat képvisel: a kútoszlopok mellett kétszer annyian te­vékenykednek, mint vetély- társainál. A hozzájuk érke­ző autósoknak nem szabad negyven másodpercnél töb- . bet várniuk, míg sorra ke­rülnek — ez alapelv. Ehhez ragaszkodtak a tervek ké­szítésekor is: a forgalmat úgy tervezték meg a mér­nökök, hogy a gépkocsik egymást ne akadályozhas­sák. Hat kutat állítanak föl a személyautók és kettőt a te­herkocsik részére. Két ol­dalról megközelíthető min­den oszlop, így tizenhat jár­mű tankolhat egyszerre. Nem önkiszolgáló rend­szerben üzemelnek: a piló­tának ki sem kell szállnia a volán mögül. S a töltőállo­más fölé nyolcszáz négyzet- méteres tetőt húznak. A kultúrált kiszolgálás­hoz hozzá tartozik az is, hogy a vezetők és az utasok kényelméről, rövid pihené­séről gondoskodjanak. Gyorsbüfét és alkatrészbol­tot telepítenek ide, a szük­séges szociális helyiségek­kel. Az alkatrészboltot a Shell forgalmazta árukkal töltik fel, ez kielégíti majd a műszaki állomás szükség­leteit is. Az ételbár üzemel­tetőjéről még tárgyalnak. A föld feletti létesítmé­nyek elkészítésével nem bíztak még meg senkit. Sza­bó Gyula, a megyei tanács építési és vízügyi osztályá­nak vezetője elmondta: — Azt szeretnénk, ha a nyári idegenforgalmi szezon­ra már működne az állo­más. A műszaki átadás ha­tárideje június 20-a. Tíz nappal később, június 30-án üzembe helyezzük az üzem­anyagkutat. Hét hónap van tehát csak hátra. A téli időjárást sem lehet előre megrendelni. A Shell is megkötötte a határ­időt. De mindannyiunk ér­deke, hogy mihamarabb el­készüljön az új töltőállo­más. F. I,

Next

/
Thumbnails
Contents