Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-24 / 276. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 276. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november 24., hétfő Kritikus helyzetértékelés Két év nagy időnek bizonyult — a XIII. kongresz- szus határozataiból fontos célok teljesültek, azonban a gazdaságban nem úgy alakultaik, alakulnak a dolgok, ahogy azt szerettük volna, ahogy azt vártuk. A Központi Bizottság ülése kritikus vitakedvvel, őszintén elemezte a fejleményeket, s mérleget vont a hélyzetről. Ami a közvélemény számára is azonnal szembeötlik — az értékelésben ezúttal a KB olyan helyzetfeltárást végzett, ami a sürgős, gyakorlati teendőkre mozgósító hátteret nyújt. A határozatból kiviláglóan a gazdaság egyensúlyi törekvései nem vezettek kellő sikerre, a gazdaság teljesítménye elmarad a VII. ötéves tervben és a XIII. kongresz- szuson kitűzött ütemektől. A KlB értékelése szerint ebben nem a külső okok játszották a döntő szerepet, hanem a belső munka gyengesége: sőt az úgynevezett külső okokban is megfigyelhető a gazdaság belső problémáinak tükröződése. Például a cserearányvesztcség folyamatában nem csupán a világtendencia nyomai mutatkoztak meg, hanem az is, hogy jó néhány területen elmaradunk a versenyképesség dolgában a nemzetközi piacon, még mindig nem megfelelő a gyártmányszerkezet, kevés a jól eladható, nagy szellemi értéket magában rejtő termékünk. (Természetesen a világpiaci frontátvonulások mindehhez hozzáteszik a magukéit, a mezőgazdasági árak alakulása, a gabona és a hús tartós, közöspiacbeli túlkínálata nagyon kedvezőtlen bevételeink szempontjából. S _ a hosszú aszály szintén előre nem látott károkat okozott. Ennek következményeit, sajnos, jövőre is viselnünk kell.) A figyelmet azonban a KB nem a külvilági elháríthatatlan hatásaira, az égiek rossz kedvére kívánja irányítani, hanem arra, hogy igen fontos teendőnkben bizonyultunk következetlennek, lassúnak. így a termelési szerkezetről megszületett, a VII. ötéves tervben rögzített feladatok vontatottan haladnak, az irányítás munkája elmarad a kívánalmaktól, a döntési mechanizmus változatlanul nem alkalmazkodik eléggé a mai helyzethez. Az irányítás intézményeinek korszerűsítése — például a vállalati új irányítás — még nem hozott fordulatot az iparban, noha már mutatkozik egy-két sikeres vállalatnál, hogy van fantázia, perspektíva a vagyonérde- keltség fokozásában, az önállóbb, vállalkozó szellemű vezetésben. (Erre az utóbbira egyébként éppen a szövetkezeti ipar hozott fel élénk bizonyítékot az idén: ebben a szektorban régóta érvényesült a szövetkezeti tulajdonnal szembeni nyíltabb és közvetlenebb felelősség, a termelési eszközök felhasználását — a lehetőségek aktívabb kiaknázását mutatja, hogy a szövetkezeti ipar 1986-ban is mintegy nyolc százalékkal növeli teljesítményét, jelentős az exporttöbblete is.) A nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, hogy az 1985—86-os esztendők tehát nem egyszerűsítették, hanem ellenkezőleg: bonyolították, nehezítették a társadalom feladatait. Nem készülhetünk könnyebb esztendőkre — adósai vagyunk önmagunknak. A kritikus helyzetértékelés nem hagy kétséget afelől sem, hogy 1987-ben mindenképpen meg kell törni ezt a rossz tendenciánkat. Ennek — ha javul a társadalom aktivitása s következetesebb lesz önmagával szemben — a feltételei megvannak; a VII. ötéves terven, illetve a XIII. kongresszuson elhatározott irányok helyesek, a program érdemes a követésre. Ismét határozottan megfogalmazta a KB: nincs szükség új keretekre, a gazdaságpolitika új nyomvonalára — arra viszont igen, hogy a kialakult helyzetben újragondoljuk feladatainkat, azok sorrendjét és súlypontjait. Milyen válaszokat ad erre a kérdésre a KB? Elsősorban a legfontosabb: folytatni kell a gazdaság élénkítését, de csak ott, ahol ezt a világpiaci és a hazai feltételek indokolják. Végre érvényt kell szerezni — társadalmi érdekből —, hogy a termelés eszközei, a munkaerő és a tőke oda áramoljon, ahol az a legnagyobb hasznot hajtja, ahol a legtöbb nemzeti jövedelmet képes létrehozni. (Erre határozatok sokaságát dolgozták ki az irányító szervek és a vállalatok, ám ezeknek a végrehajtása késik.) Most lendületet kell adni a szelektív fejlesztésnek, és tegyük hozzá azonnal: a visszafejlesztésnek is. A KB politikai támogatást nyújt a kényes és felelősségteljes munkához azzal, hogy a nem hatékony tevékenységek felszámolását, illetve ahol az lehetséges — átalakítását, „feljavítását” javasolja. (Ehhez van már megfelelő eszközrendszer, remélhetően a szanálási szervezet, az életbelépett csődeljárás megfelelően működik majd, s a gyakorlatban is megvalósítja az oly sok munkával kidolgozott elveket.) A második: az élet- színvonal alakulását a teljesítménynek kell meghatározni. Ez igaz legyen a konkrét termelői területen: csak annál a vállalatnál növekedjen a fizetés, az életszínvonal, ahol nyereséges a termelés, ahol produktív a közösség. Nincs más lehetőségünk ebben a helyzetben, mint a differenciálás következetes alkalmazása. Központi támogatást nem szabad arra igénybe venni, hogy a gyenge eredménnyel dolgozó cégeket megmentsük, újabb és újabb időszakokra kivételezéssel, preferenciákkal enyhítsük anyagi problémáikat. Világosan kell látnunk: minderre nemcsak kipróbált elvek s több területen sikeresen működő gyakorlatunk indítanak, hanem az is, hogy a növekedéshez szükséges forrásokat nem szabad elfecsérelnünk, azokra sokkal jobban kell vigyáznunk, mint eddig. S ebből származik a harmadik fontos követelmény: a fontos határozatok, a társadalmi előrehaladást szolgáló programok megvalósításához az irányítást is tovább kell javítani. A KB kiáll amellett, hogy a megtett és megteendő lépések ne formálisak, hanem érdemiek legyenek. 1987-ben működni kezd az új bank- rendszer, a már említett eljárás a vállalatok gondjainak rendezésére, sokat várunk a személyi és jövedelemadózástól, illetve a hozzáadott érték alapján számoló vállalati adózástól. Van tehát mozgástér, van eszköz azok kezében, akik cselekedni akarnak és tudnak. Matkó István A két nép barátságáról adott számot az MSZBT Vili. országos értekezlete Óvári Miklós és Marjai József felszólalása Apró Antal, a társaság el- nőtt számuk és befolyásuk, ző készségük, s egyre nanöke mondott megnyitót, ezt politikai hatásuk,-javult ön- gyobb szerepet vállalnak a A küldöttek Bíró Gyula bekövetően Bíró Gyula tőtit- tevékenységük, kezdeménye- (Folytatás a 3. oldalon.) szédét hallgatják kár fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnökség Írásos beszámolójához. Szólt arról, hogy az MSZBT ideológiai, művelődéspolitikai tevékenységével aktívan hozzájárul az MSZBT XII. és XIII. kongresszusain hozott határozatok végrehajtásához. a nemzeti érdekeinkkel összhangban álló internacionalista közgondolkodás, a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítéséhez, együttműködése fejlesztéséhez. Népszerűsíti a magyar szovjet kapcsolatokat, az országaink között megvalósuló politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködést, ismerteti a Szovjetunióban folyó szocialista építőmunka eredményeit; bemutatja a szovjet emberek életét, valamint azt a tevékenységet, amelyet a Szovjetunió és a szocialista közösség országai kifejtenek a béke megóvása érdekében. A mozgalmi munka tartalma, változatosabb módszereinek hatására az utóbbi években érezhetően élénkült a társaság kezdeményező készsége, a korábbinál több sikeres akciót szerveztek más társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal, állami szervekkel. Sokoldalú együttműködést alakított ki a KISZ-szel, az Űttörő Szövetséggel, elsősorban az országos ifjúsági vetélkedők megszervezésében. A tagcsoportokról szólva Bíró Gyula megállapította: Megkezdődött Budapesten a DÍVSZ XII. közgyűlése Megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése vasárnap Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmozgalom legtekintélyesebb szervezetének legfelső döntéshozó fórumán Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke nyitja meg a tanácskozást 121 ország ifjúsági szervezetei képviseltetik magukat, s meghívottként, jelen vannak számos nemzetközi, illetve regionális szervezet képviselői is. A konferenciateremben mintegy hétszáz fiatal kíséri figyelemmel a közgyűlés egyhetesre tervezett munkáját. A közgyűlést Valid Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte, hogy a mostani közgyűlés különösen nagy jelentőségű; azért hívták össze, hogy választ adjanak egyebek között a békével, az imperializmus elleni harccal, a fiatalok jogainak védelmével és korunk globális problémáinak megoldásával kapcsolatos kérdésekre. (Folytatás a 2. oldalon.) A barátsági mozgalom ötesztendös tevékenységét összegző, a magyar és a szovjet nép sokszínű kapcsolatainak további elmélyítését célul tűző, a soron levő feladatokat körvonalazó tanácskozást tartottak szombaton az Ország ház kongresszusi termében. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Vili. országos értekezletén az MSZBT 1900 tagcsoportját több mint 70C küldött képviselte. Az elnökségben foglalt helyet többek között Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyűlő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Vár- konyi Péter külügyminiszter. Ott volt Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnöke - a tanácskozásra érkezett, szovjet küldöttség vezetője -, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Roman Bescsev vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsaport politikai csoportfőnökének első helyettese. A közelmúltban tartotta kongresszusát a Szövosz. Szőke József, a nagyatádi áfész elnöke a kongresszus előtt azt mondta, ha szót kapna* két kérdésről beszélne: a kereskedők szakmai és anyagi megbecsüléséről, illetve a. kis települések ellátásának helyzetéről. — Választ adott-e a kongresszus a gondjaira? — Sajnos, sok mindenre nem. Munkatársaim is jól tudják, hogy sok nyitott kérdés maradt, egyeSek között épp az előadók bérezésének kapcsán. örvendetes viszont, s a felszólalók is megerősítették ezt a törekvést, hogy a kis települések kereskedelmi hálózatának fejlesztését tovább kell folytatni. Nagyon nagy munkába kezdtünk az elmúlt években, de nem tudtunk minden gondot megoldani. A mi szövetkezetünk területén is újítottunk föl boltokat, nyitottunk új üzleteket, mégis vannak még ellátatlan vagy rosszul ellátott települések. Sürgető feladat például a kisbajomi boltunk korszerűsítése, ugyanakkor Nagyatádon is van teendőnk bőven. Nincsenek jó melléküzemágaink, nekünk a kereskedelemből kell megélnünk. Itt azonban nem keletkezik akkora nyereség, hogy nagyobb fejlesztésekre is futná. Van egy mélyhűtö- alagútunk, melyet a környéken termő málna tartósítására építettünk. Megannyi lehetőség kínálkozik a málna szezon kívüli hasznosítására. A napokban épp erről tárgyaltunk; partnereket •kerestünk gazdasági társaság létrehozására. Reméljük, sikerül. Igény van például a balatoni keszeg fagyasztására, mert a Balatoni Halgazdaságnak nincs megfelelő kapacitása. Volt már próba- gyártás, lehet, . hogy megállapodásra jutunk. Mindenképpen meg kell találnunk a kölcsönös egyezséggel és haszonnál járó üzleteket. Másképp nem lehet előrelépni. — A kongresszuson is elhangzott, hogy erősíteni kell a szövetkezeti mozgalomban a tagsági kötődést. Korábbi beszélgetéseinken ennek fontosságát ön is hangsúlyozta. Miképpen lehet előrelépni? — A fogyasztási szövetkezeteket a kis településeken élők hozták létre, részvényesei is. Nélkülük, (megkérdezésük nélkül nem lehet és nem is 'szabad dönteni. A gondok ellenére is meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel bajaikon enyhíteni tudunk. Érdekünk, hogy a terményeiket értékesíteni tudják, hogy azzal foglalkozzanak, amire a legnagyobb szükség van s azt a lehető legjobb helyen és a lehető legjobb áron tudják eladni. Munkatársaimmal napok óta arról tárgyalunk, miként lehetne jobbítani munkánkat. Hiszünk abban, hogy ez a kongresz- szus, a kérdőjelek ellenére is, adott annyi lehetőséget amennyi az előrelépéshez vezethet. Nagy Jenő
