Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

1986. november 20., csütörtök Somogyi Néplap 5 Kongresszusok nyomán Kalinyini és ciechanówi pártvezetők előadása az oktatási igazgatóságon A történelmi út és tapasztalatai KÁDÁR JÁNOS KÖNYVÉRŐL Nyikolaj Zaleszki, az SZKP Kalinyin Területi Bizottságá­nak lektora és Andrzej Fron- czak, a ciechanówi vajdasági pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályá­nak vezetője tegnap előadást tartott Kaposváron, a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezett ak­tívaértekezleten. Az előadó­kat és a hallgatóságot Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd Nyikolaj Zaleszki az SZKP XXVII. kongresszusa határo­zatai végrehajtásának kali- nyiti tapasztalatairól tájékoz­tatta a résztvevőket. Az előadó, miután átadta a kalinyini terület kommunis­táinak üdvözletét, elmondta: tapasztalata szerint a ma­gyar közvélemény nagy fi­gyelemmel kíséri a Szovjet­unióban végbemenő folya­matokat, mindazt, ami a kongresszus óta eltelt hóna­pokban a politikai, gazdasági és társadalmi életben történt. A szovjet emberek értik a változások jelentőségét, és támogatják a párt politiká­ját, segítik a határozatok végrehajtását. A kalinyini területen több mint másfél­ül Dél-balatoni Kulturális Központ -vezetősége két év­vel ezelőtt gazdasági okok miatt kénytelen volt a köz- művelődési alapellátás kate­góriájába tartozó néhány szolgáltatást szűkíteni, ugyanakkor átgondolni azo­kat a lehetőségeket, ame­lyek az idegenforgalom ré­vén anyagi biztonságot ad­hatnának az intézménynek. Erőfeszítései sikerrel jártak. Vállalkozásaiknak eredmé­nye a többi között, hogy az idén ősszel hét színházbér­letet szervezhettek és a kü­lönböző „rétegigények” ki­elégítése (például komoly ze­nei koncertek rendezése) sem okoz gondot. Erről az örvendetes tényről meg a „hogyan ?”-ról beszélgettünk Takács Sándor igazgatóval. — A két évvel ezelőtti mélypont okán csökkente- nünik kellett az alapellátás­sal kapcsolatos tevékeny­séget. Ugyanakkor elhatároz­tuk : megkíséreljük előterem­teni a magas színvonalú közművelői munkához szük­séges összegéket — mondta. — Vállalkozásaink az ide­genforgalomhoz kapcsolód­tak, s az intézmény dolgo­zóit is érdekeltté tettük e tevékenységben. Ha az idei szezon eseményeire visszate­kintünk, elmondhatjuk: szá­mos kifizetődő rendezvényt sikerült szerveznünk. Intéz­ményünk először lépett föl például önálló rendezőként saját szabadtéri színpadán, s százezer kommunista — többségük anyagi termelő- ágazatban dolgozik — igyek­szik a gyorsítás koncepció­jának érvényt szerezni min­den munkaterületen. A kalinyini terület fontos szerepet játszik a Szovjet­unió gazdaságában, erősödik agráripari jellege, fejlődnek falvai; testvérmegyénk párt- bizottsága segíti a haladást, a problémák megoldását. A fontos célok közé tartozik a gazdasági fejlődést gátló ten­denciák felszámolása, egyes vállalatoknál a termékek mi­nőségének javítása. Ebben az ötéves tervben 30 százalék­kal nőnek a beruházások, s hogy céljaikat elérjék, egye­bek között a munka terme­lékenységének növelésére, hatékonyabb szervezésre van szükség. Andrzej Fronczak azokról a tapasztalatokról szólt, ame­lyek a LEMP X- kongresz- szusának végrehajtását jel­lemzik a ciechanówi vajda­ságban. A döntések megerő­sítették az előző kongresszus nyomán hozott intézkedések helyességét s az ott elfoga­dott politikai irányvonal to­vábbfejlesztéséről határoz­megszilárdítani, követke­zésképpen van lehetőségünk az alaptevékenység bővíté­sére, fejlesztésére. — Az idén öt színháznak szerveztek bérletet, s az előadások már megkezdőd­tek. — Igen. A kaposvári, a pécsi, a veszprémi, a szol­noki és a győri színház elő­adásait tekinthetik meg az érdeklődők. Ezenkívül szer­veztünk egy délutáni bérle­tet is (nyugdíjasaknak, di­ákoknak) és egy gyermek­színházi előadássorozatot. A műsort úgy állítottuk össze, hogy a bérletek „ne ütközzenek”; hogy egy-egy személy, család többet is vásárolhasson. A bérletek felét Siófokon, a többit a környéken adtuk el. Az if­júsági hangversenysorozatot a nehéz időkben sem szüne­teltettük. Ezután nem az Or­szágos Filharmóniával közö­sen rendezzük a fiatalok hangversenysorozatát, ha­nem saját magunk, így ugyanis lehetőségünk van a helybeli ének- és zenetaná­rok véleménye alapján ősz- szeáliítami a, műsort. A fel­nőttek részére két nagyobb hangversenyt tervezünk; az egyiket karácsonykor, a má­sikat a tavasszal szervezzük meg. Az elmúlt két évben a színház-, a képzőművészet- és a zenebarát köröket ösz- szevontan működtettük, most újra 'lehetőségük van ön­tak. Ezt a határozatot tették magukévá a vajdaságban a LEMP tagjai. Üj értelmet kapott a közmegegyezés, nem csupán politikai megegyezés­ről van szó — új tartalmat nyer a gazdasági együttmű­ködés, a fegyelem erősítése is. A kongresszust társa­dalmi viták és egyéni be­szélgetések előzték meg a vajdaságban; széles körben megbeszélték a cselekvési programot, s az elhangzott javaslatokból, észrevételek­ből az egész társadalomért érzett felelősség tükröződött. A több mint 24 ezer párttag őszinte vélemény- és ta­pasztalatcseréje, a nyíltság segített a gondok megoldá­sában, erősödött és élénkült a párt tevékenysége, meg­nőtt kisugárzó, mozgósító ereje. Az előadásokat követően az aktívaértekezlet résztvevői számos kérdést tettek föl az előadóknak, s a válaszokból teljesebbé vált a két testvér­megyénk politikai, gazdasági és társadalmi életről alkotott kép. Az értekezlet Tanai Imre zárszavával ért véget. álló „létezésre”, külön ren­dezvények tartására. Sókat tesz az intézmény az ama­tőrmozgalom föllendítésé, ért, a többi között a dalkör, a gyerméktánccsoport mű­ködtetéséért. Az utóbbinak szakmái segítésére a székes- fehérvári Aliba Regia együt­tes koreográfusait kértük fél. Szereplési lehetőséget adunk az együtteséknek, s támogatjuk a környék fal­vaiban levő csoportokat is. — Az intézmény a társa­dalmi ismeretterjesztésre is vállalkozik. — A közéleti és irodalmi fórumon eddig is színvona­las előadások hangzottak el, ám meglehetősen ritkán, havonta egyszer. Ennek is anyagi oka volt természete­sen. Az az elképzelésünk, hogy e sorozatot témakörön­ként is bővítjük (és gyako­ribbá tesszük az előadáso­kat, vitákat), s arra törek­szünk, hogy ez a fórum va­lamiféle jogutódja legyen, az egykori népfőiskolának, de magasabb szinten működjék, siófoki népegyvtem néven. A résztvevőktől ez a fórum legalább a középiskolában elérhető műveltségi szintet kívánja meg. Távolabbi cé­lunk, hogy a környék köz­ségeinek művelődni vágyó lakói is bekapcsolódhassanak a siófoki népegyetem mun­kájába. Sz. A. „A vezetés nem uralkodás, és a munka, amelyet mi vég­zünk, olyasvalaminek a szol­gálata, aminél szentebb szá­munkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársa­ság és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell len­nünk, hogy mi nem uralko­dásra elhivatott új kivá­lasztottak, hanem a nép szol­gálatára rendelt emberek va­gyunk” — így fogalmazta meg Kádár János politikusi hitvallását a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának 1961. decemberi ülésén el­hangzott felszólalásában. Az idei politikai könyvnapokra megjelent kötet, amely A szocializmus megújulása Ma­gyarországon címmel Kádár János elmúlt három évtized­ben elmondott beszédeiből, közreadott írásaiból nyújt át jól szerkesztett válogatást, á fentebb idézett ars poetica megvalósításának hiteles tü­körképe. A kötetben közreadott hu­szonnyolc beszéd és írás há­rom évtizedet fog át: a Szak- szervezetek Országos Taná­csának X. plénumán', 1957 januárjában elhangzott hoz­zászólással nyit, és a Csepe­li Szerszámgépgyárban 1986 júniusában megtartott barát­sági nagygyűlésen mondott beszéddel zárul. Áttekintést nyújt a magyar nép történe­tének eredményekben oly gazdag korszakáról, a sikeres kemény munkáról, a pártpo­litika megújításáról, és kendőzetlenül szól az építő­munka gondjairól, nehézsé­geiről is. A beszédek, cikkek tanulmányozása során átte­kintést kaphatunk az elmúlt három évtized szinte minden fontos — ma már a szó iga­zi értelmében —, történelmi eseményéről, az 1957 óta megtett útról. Az ellenforra­dalmi támadás visszaveré­se, a kommunista párt újjá­szervezése, a konszolidáció kibontakoztatása és megva­lósítása, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, a gaz­daságirányítási rendszer re­formja, a politikai mecha­nizmus korszerűsítése, a szocialista demokrácia ki- szélesítése — címszavakban közelmúltunk történetének csomópontjai. A válogatás nyitó beszédei, cikkei az ellenforradalmi lá­zadás kirobbanásának okai­val, a szocialista konszoli­dáció elvei, politikai plat­formjának megfogalmazásá­val, az újjászervezett párt vezető szerepének helyes ér­telmezésével és érvényesíté­sével foglalkoznak. Már itt az olvasó elé tárul Kádár Jánosnak az a mindvégig ér­vényesülő törekvése, hogy a társadalmi valóság mély­séges tisztelete alapján, a valóságos érdekek, törekvé­sek figyelembevételével fo­galmazza meg mondanivaló­ját. A válogatást olvasva az írások, megnyilatkozások ké­pet nyújtanak Kádár János államférfiúi, politikusi, em­beri magatartásáról, szemé­lyisége jellemzőiről. Ahogy egyik megnyilatkozásában megfogalmazta: nem akart történelmet „csinálni”. Még­is: nem csupán elemezte és értékelte a hazai fejlődés mozgató rugóit, eredményeit és gondjait, sikereit és ne­hézségeit, hanem eközben a tények, a valóság ismereté­ben, arra támaszkodva vé­leményt nyilvánított olyan döntő kérdésekről is, mint az elmélet és a gyakorlat, a cél és az eszköz viszonya, a közügy és a megánügy kötő­dése, a megújulási készség és a folytonosság érvényesíté­se. Szavait minden kérdés­ben a nyílt, őszinte hang, az eredmények és sikerek meg­becsülése, elismerése, ugyan­akkor a hiányosságok, gyen­geségek kritikus feltárása jellemezte és jellemzi. Külön válogatást is meg­érdemelnének azok a beszé­dek, cikkek, amelyek a szo­cialista építés tapasztalatai­val, a megtett három évti­zedes út tanulságaival, a marxizmus—leninizmus ma­gyarországi adottságok és hagyományok figyelembevé­telével történő alkalmazásá­val és továbbfejlesztésével foglalkoznak. Elméleti meg­közelítésben, ugyanakkor szorosan a gyakorlati tapasz­talatok szem előtt tartásával, azokra építve fejti ki gon­dolatait olyan kérdésekről, mint a magyarországi osz­tályharc és a szocialista épí­tőmunka tapasztalatai, a lenini tanítás alkalmazása, a szocialista világrendszer fej­lődésének fő kérdései. A kö­tet lapjain kirajzolódnak a Magyar Népköztársaság kül­politikájának, az MSZMP nemzetközi tevékenységé­nek fő jellemzői, amelyek országunknak és pártunknak elismerést és megbecsülést szereztek szerte a nagyvilág­ban, barátaink és a tőkés ál­lamok körében egyaránt. A szocializmus megújulása Magyarországon címmel megjelent válogatás egy he­lyes politika és egy népszerű politikust az MSZMP politi­kájának és Kádár Jánosnak hiteles tükre. Az írások, be­szédek soraiban megtalálha­tók emellett egy kommunis­ta államférfi, politikus em­beri habitusának jellemzői is. Botos János Három kiadvány látott napvilágot Ötszázan a Berzsenyi társaságban Májusiban múlt egy éve, hogy Kaposváron újra ala­kult a Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság. Az alapítók száma az­óta százhúszról ötszázra gyarapodott. Decemberben Budapes­ten a Gellért Szállóban! tart­ják az első közgyűlést, ame­lyen az elnökség beszámol a végzett munkáról s a tag­ság elé terjeszti a jövő évi elképzeléseket. Az újraalaku- lás után hamarosan megje­lentette a társaság a Ber­zsenyi kalendáriumot, amely hozzájárult, hogy újabb ta­gok is kérjék fölvétellüket. Somogybóil száztíz tagot számlál a társaság, a fővá­rosban kétszáztíz tagja van, Vas megyében mindössze harmincöt. Tizenegy külföl­dit is bejegyeztek. A tagság zöme író, költő, és szép számiban vannak újságírók, képzőművészek, könyvtáro­sok, népművelők és pedagó­gusok, akik ápolni kívánják a Berzsenyi-kultuszt, illetve elfogadták a társaság prog­ramját. Ebben az évben számos rendezvóríyen megemlékez­tek Berzsenyi Dániel szüle­tésének kétsizáztizedik, halá­lának százötvenedik évfor­dulójáról Somogyiban, Vas megyében, illetve Budapes­ten. Ezerötszázan vettek részt az országos Berzsenyi vers- és prózamondó-verse­nyen. A társaság képzőmű­vész tagjai Marcalban kö­zös kiállításon mütatkoztak be. A társaság javaslatára szobrot kívánnak állítani a budapesti Berzsenyi gimná­ziumiban a névadó költőnek. A Berzsenyi kalendárium mellett még egy kiadvány készült, Csillagfüzér címmel irodalmi rejtvényfüzet látott napvilágot az irodalom nép­szerűsítésére. Hamarosan el­hagyja a nyomdát a követ­kező kiadvány is: gyerekek­nek, kamaszoknak készül a Nebuló című „fő-törő”, amelyben többek között Ágh István, Bella István, Fodor András, Lázár Ervin, Takáts Gyula, Sütő András írásai találhatóik. A társá- ságbain szerkesztőbizottság alakult olyan könyvök ki­adására, amelyek elsősorban a fiatalokhoz szólnak. Mi a haza? címmel a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság a KISZ KB támogatásával pá­lyázatot hirdetett. A pálya­munkák beérkezésének ha­tárideje: 1987. március 15. Különdíjat kap a legszebb magyarsággal megfogalma­zott dolgozat. A Képzőművészeti kiadó két képes levelezőlapot je­lentet meg Martyn Ferenc Berzsenyi-rajzaiból. Pénzt kerestek kultúrára SZÍNHÁZBÉRLET, KOMOLY ZENE, NÉPEGYETEM ezek a könnyűzenei koncer­tek, műsorok nem voltak alacsonyabb színvonalúak, mint a rendezőirodákéi, ugyanakkor számunkra gaz­daságosnak bizonyultak. (Négy nagyobb műsort ren­deztek önállóan.) A műve­lődési ház adott helyet a lézerszínháznak; ez kilenc.- venkét előadást tartott a nyáron, s így az intézmény is jelentős bevételhez jutott. (Csak ebből két színházi bérletet finanszírozhatnak.) Az Ibusz-sxal közösen ren­dezett folklőrestek is sike­resek volták, s az idén elő­ször ebbe a sorozatba épí­tettük bele a Kálmán Imre- műsorokat. Nem fizettünk rá a Zsolnay gyár termékeiből rendezett kiállításra sem, s a brazil Tropicana együttes egzotikus műsora szintén gazdaságosnak bizonyuLt. Az interpopfesztivált nem mi rendeztük, de közremű­ködtünk a Vállalkozásban, s nem haszontalanul. Egyszó­val tavaly és az idén nyá­ron sikerült a művelődési központ gazdasági helyzetét Ütőn az Omega Alkalmi zenészekkel bővül az együttes Huszonnégy év alatt 12 önálló zenei anyagot 'tartal­mazó nagylemezt készített a nagy múltú magyar rock­együttes, az Omega. A tizen­kettedik a tavasszal jelent meg és a nem éppen opti­mista A föld árnyékos olda­lán címet kapta. Mostaná­ban válságban van a rock­zene nálunk, szűkülnek a koncertezés lehetőségei, se- kélyesedik a közízlés, egyre kevesebb rockzenész tud megélni a muzsikálásból. Hosszabb kihagyás után az Omega ilyen körülmények között tért vissza a koncert­pódiumra és szép sikerrel mutatja be új lemezanyagát a nyár eleje óta. A sorozat befejezéseként november 19-e és 28-a között vidéki nagyvárosok sportcsarnokai­ban lép föl az együttes. A mostani előadássorozat egy hosszabb felkészülés el­ső állomása. Az együttes szerepel a Te­levízió szilveszteri kívánság- műsorában is, amikor be­mutatkoznak az alkalmi új zenészek. Az omegások vál­lalták, hogy egy-egy dal ere­jéig bárki beszállhat hozzá­juk zenélni, ha megfelel egy minimális feltételnek. Bár­ki jelentkezhet tehát a mos­tani koncertek színhelyén, a próbák után kiderül, hogy kiket hívnak majd meg a szilveszteri televíziós fellé' pésre. Az Omega-koncertek idő­pontjai: tegnap Debrecenben szerepeltek, 21-én Szombat­helyen, 23-án Veszprémben lépnek föl; 24-én Miskolcon, 26-án Pécsen, 27-én Kapos­váron s 28-án Zalaegersze­gen.

Next

/
Thumbnails
Contents