Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 270. sióm Ara: 1,80 Ft 1986. november 17., hétfő Bevált módszerek, új kezdeményezések BEFEJEZŐDÖTT A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK X. KONGRESSZUSA Egységben A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa tanácskozásának első felszólalója lényegretörően fogalmazott; amikor egyetlen mondatban összefoglalta a legutóbbi esztendők tapasztalatait: számottevően fejlődtek a szövetkezetek — állította. E kijelentés akár mottója is lehetne a kongresszusi hangulatnak. A szavak igazsága mellett adatokkal is érvelhettek a tanácskozás résztvevői. Öt év alatt 21 áruházat avattak a szövetkezetiek; a kistelepülési rekonstrukció során 2700 boltot, vendéglátóegységet, felvásárlótelepet korszerűsítettek; a takarékszövetkezetek nyeresége ötszörösére emelkedett; a lakás- szövetkezetek 54 ezer család otthonát építették föl; erősödtek a nemzetközi kapcsolatok is. Öt év alatt 2,2 milliárd rubel és 1,3 milliárd dollár értékű árut exportáltak a fogyasztási szövetkezetek, az árucsere összege megkétszereződött. Eközben a hazai választék is gazdagodott, |S ez végül is a szövetkezetek teljesítménytöbbletére utal. Ez utóbbit egyébként a hatékonyságot mutató adatok is igazolják. Amíg az előző kongresszus előtt a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban a munka termelékenysége csak 6 százalékkal javult, a X. kongresszust megelőzően már 15 százalékkal. Az ésszerűségi, takarékossági követelményeknek is igyekeztek megfelelni a szövetkezetek, hiszen például egy négyzetméter üzletteret 20— 25 százalékkal olcsóbban építettek a legutóbbi években, mint a hetvenes évek •végén. Hasonló, a munka sikerét, elismertségét sugalló adatokat még hosszan lehetne sorolni, s ezt meg is tették a kongresszusi küldöttek. A tanácskozáson mégsem a „hurráhangulat”, az önitöm- jénező magatartás uralkodott. Nem volt felszólaló, aki az eredmények felsorolása mellett ne beszélt volna a fogyatékosságokról, a káros jelenségekről. Az is tény ugyanis, hogy az utóbbiakban sem szűkölködnek a fogyasztási szövetkezetek. A valóság reális értékelésére enged következtetni, hogy a legtöbb felszólaló külön választotta a bajok eredetét. Számba vették a gazdálkodás eredményességét rontó /belső okokat, s egyben kérték, javasolták a külső, közgazdasági környezet változtatását is. Nehezen viselhető el és nehezen is egyeztethető össze az eredményes gazdálkodással, a fejlődéssel, hogy például az egyik szövetkezetben száz forint forgalom után 70 fillér marad az érdekeltségi alapban. A versenyhelyzet érvényes ugyan a szövetkezetekre is, mint minden más gazdálkodó egységre az országban, de a rajtnál nem azonosak az esélyek; a takarék- és lakásszövetkezetek jogi szabályozása eltér a hasonló feladatokat végző gazdálkodóktól, s ezáltal mozgásterük is korlátozottabb. Kritika és önkritika mindkét kongresszusi napon egységben maradt. A tanácskozás előtt egy küldött azt mondta: olyan határozatot vár, amelyből erőt meríthetnek a szövetkezetek. Aki végighallgatta a tanácskozást, megállapíthatta: nem csalódott az igényes várakozó sem. A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa szombaton a Budapest Kongresszusi Központban .folytatta és befejezte munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Marjai Józsej miniszterelnök-helyettes, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom érdekképviseleti szerveinek, valamint a társadalmi és tömegszer-* vezetéknek számos vezetője. A testület 19 új tagot választott meg, akikkel kiegészült az országos tanács, amely 133 tagú lett. Ezt követően megnyitották a vitát a kongresszus elé terjesztett dokumentumok fölött. A vitában hangsúlyozták a gazdasági tevékenységet és a mozgalmi' munka ’ eredményességét javító kezdeményezések jelentőségét. A küldöttek a szövetkezetek ellátó tevékenységével kapcsolatban szóltak arról, hogy a kisboltok korszerűsítéséhez az áfészeknek további támogatásra van szükségük, mivel különösen a kistelepüléseken amúgyis gondok mutatkoznak jövedelmezőségükkel. Kifejtették: javítani kell a kölcsönös érdekeltséget a tagok és a szövetkezetek kapcsolatrendszerében. A tagoknak nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kölcsönökkel, vagy más módon segítsék a közös fejlesztési alapok feltöltését; ily módon újabb beruházásokat lehetne kezdeményezni. A vitában hangsúlyt kapott az érdekvédelmi munka fontossága és az, hogy mielőbb meg kell szüntetni a még fellelhető 'bürokratikus elemeket az önkormányzati, a testületi életben. Szervezeti kérdések is szóba kerülték: javasolták, a kistermelők kívánságára, a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa mellett működjék kistermelői bizottság. A zöldség-gyümölcs- ellátás növelését többen attól várták, hogy javítják a Zöldért Vállalatok és az áfészek kooperációját a meglévő raktárak, gépek kihasználására. A kongresszus határozatot hozott a szövetkezeti mozgalom feladatairól. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza: a fogyasztási szövetkezetek akkor tudnak A kongresszus elnöksége sikeresen továbbfejlődni, ha építenek bevált módszereikre, s , azokat továbbfejlesztve jobban alkalmazkodnak a gazdasági élet szigorú feltételeihez. A határozat kinyilvánította, hogy a szövetkezeti mozgalom, a több milliós tagság érdekelt a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésében. A kereskedelmi munka és a szolgáltatások javítására a szövetkezetek és vállalataik szervezőmunkáját is tovább kell fejleszteni. Azon kell lenni, hogy az elavult formákhoz való kötődést mielőbb fölváltsa a kezdeményező magatartás a kibontakozó gazdasági versenyben. Az önkormányzati rendszer gazdagításával egyebek között az emberi kapcsolatok erősítését is el lehet érni. A dokumentum szerint magasabb szintre kell emelni a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét és az eddiginél hosszabb távra szervezni meg az együttműködést a kistermelőkkel, főleg az árutermelő szakcsoportokkal. Arra van szükség, hogy erősödjék a termelők értékesítési biztonsága, a szövetkezetek pedig rövidebb úton és köny- nyebben jussanak hozzá a várt termékekhez, alapanyagokhoz. A kongresszus a szövetkezeti élet fejlesztésével kapcsolatban is irányt mutatott: erősíteni kell a szövetkezeti tevékenységben a tagsági érdekeltséget, korszerűsíteni a tagsági kapcsolatok rendszerét. Szükség van az önkormányzat fejlesztésére és a tagsági érdekvédelem színvonalasabbá tételére. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 17 tagú elnökséget és a 9 tagú felügyelőbizottságot, valamint a Szövosz tisztség- viselőit. A Szövosz elnöke Hartmann József, az Ajka és Vidéke Áfész elnöke, al- elnöke Diczkó József, a Nyíregyházi Lakásszövetkezet elnöke és Dobai Gábor, a Siklósi Takarékszövetkezet elnöke lett. A Szövosz főtitkárává Szlamenicky Istvánt, főtitkárhelyettesévé Kovács Sándort és Szilvasán Pált választották. Marjai József délután rövid beszédben köszöntötte az újjáválasztott országos tanács tagjait. Tevékenységükhöz sok sikert kívánt, s elmondotta, hogy a kormány továbbra is számít a fogyasztási szövetkezetek munkájára, az egész szövetkezeti mozgalomra az előttünk álló feladatok elvégzésében. A miniszterelnök-helyettes szólt arról, hogy a gazdálkodásunkat nehezítő külső körülményeket nem tudjuk ugyan befolyásolni, de azok kedvezőtlen hatásait ellensúlyozni kell. — Feladataink megoldásában a szövetkezetek már eddig is sokat segítettek — hangsúlyozta. — Munkájuk az átlagosnál jobb volt, s ezért elismerés illeti a szövetkezetek tagságát, az egész szövetkezeti mozgalmat. A kongresszus ma elfogadott határozata is jól tükrözi feladataikat, mindenekelőtt a munka minősége fejlesztésének követelményét. Helyesen fogalmazták meg azokat a módszereket és eszközöket is, amelyek segítségével el akarják érni céljaikat. Ugyancsak helyes az a törekvésük, hogy erősítik munkájukban a szövetkezeti vonásokat, sajátosságokat, a szövetkezeti demokratizmust, a tulajdonosi érdekeltséget, tevékenységük sokszínűségét, rugalmasságát. A vezetői utánpótlás kiválasztásához, neveléséhez is követésre méltóan határozták meg a követelményeket a fogyasztási szövetkezetek képviselői. Marjai József végezetül elmondta, hogy a kongresz- szuson elhangzott észrevételeket, javaslatokat a kormány napirendre tűzi. Személyzeti vezetők tanácskoztak Budapesten az Építők székházában befejezte munkáját a személyzeti vezetők kétnapos országos tanácskozása. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság harmadik alkalommal összehívott rendezvényén több mint ezer személyzeti munkával foglalkozó szakember három szekcióban vitatta meg a vezetők kiválasztásával, képzésével, a vezetői munka értékelésével összefüggő kérdéseket. A szombati plenáris ülésen a szekciók vezetői számoltak be az ülésen elhangzottakról, majd a a tanácskozás résztvevői ajánlásokat fogadtak el. A javaslatokat a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége továbbítja a Miniszter- tanács Titkárságának, s eljuttatja a gazdasági vezetőknek és személyzeti munkával foglalkozó szakembereknek. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a vezetőképzés és továbbképzés színvonala elmarad a követelményektől. Javasolták, hogy a jövőben a vezetőképzés országos szinten a Minisztertanács hatáskörébe tartozzon. A személyzeti munka nyíltabbá tétele érdekében ajánlották, hogy az illetékesek határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyek legfeljebb csak két ciklusidőre tölthetők be. A szekcióüléseken elhangzottak alapján olyan módszer kidolgozásál javasolták, amely a vezetői munkakörökben dolgozóknak lehetővé tenné a társadalmi presztízsveszteség nélküli visszavonulás feltételeit. Hazaérkezett a parlamenti küldöttség Az Országgyűlés küldöttsége portugáliai hivatalos látogatását befejezve szombaton este hazaérkezett. A delegáció Cservenka Ferencié, az Országgyűlés al- elnők e vezetésével a Portugál Köztársaság parlamentje meghívásának tett eleget. Az érkezésnél a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Zózimo Justo da Silva, Portugália budapesti nagykövete. A SZERELÉS HETEI Talán a csillagok állása volt olyan, talán egyebek miatt úgy esett, hogy az utóbbi hetekben szerelős kedvemben voltam. Sorban magam elé raktam az asztalra rossz esernyőt, vasalót, konyhai eszközt, játékot, órát és még néhány szerkezetet, egyszerűt, bonyolultabbat. Azután magam mellé tettem szerény szerszámkészletemet, s azon voltam, hogy az asztal megüresedjék. Kedves nekem az efféle tevékenység. Gondűzőnek épp oly jó, mint gon- dolatcsiholónak. Már az is nagy dolog, ha az ember egyszerűen csak megismeri: miképpen működnek körülötte a dolgok. Sokszor legyintünk a másik munkájára: „Az is valami? Nem kell hozzá sok ész, én is meg tudnám csinálni akármikor ..Pedig a tapasztalat merőben mást mutat. Csakhogy a próbákat szépen elmulasztjuk. Beszélni, vele a vakvilágba, sokkal könnyebb. Persze: nézzük, ahogy valaki néhány egyszerű mozdulattal elkészít egy tárgyat, megjavít egy rosz- szat. Látjuk, hogy másvalaki néhány nap alatt tervez egy gépet, házat... Az is valami... Vegyük például az esernyőt! Egyszerű jószág. Néhány pálcika, rudacska, kikattanó, bekattanó billentyű, egy-két rugó — ha automata ernyő —•, némi textília és cérna. Két rossz esernyőm volt. Nem írom le most működésüket, tán elhiszik: ravaszdi eszköz mindkettő. Az elsőt két óra alatt szedtem szét s raktam össze, a másodikhoz elég volt tíz perc. Ebből az elsőre fordított idő a fontos. Megismerni a rudacskák, kattanok, rugók logikáját, illeszkedésüket. S ha csak egyet is kihagy a sorból az ember, a végén kezdheti elölről az egészet. ■Nyugtató, türelemre nevelő, még tán némi bölcsességet is adó munka a járatlannak az ilyen javítgatás. Ha hozzá mer látni. És akar is. Ebben az eldobás világban persze sokan badarságnak tartják ezt. Különösen, ha olcsóbb holmi vagy gyerekjáték romlik el. ldőpocsékolás megreperál- ni. (Venni kell egy másikat, kukába a régivel! Valóban: vannak javíthatatlan holmik, velük ez a teendő. ötpluszegyes. Kissé lenézett volt az a gimnázium, amelyet így hívtak. Meg is szüntették. Akkor még hat napig jártunk iskolába. A jobb gimnáziumban hat napig iskolapadban ültek a diákok. A „másodosztályúban” mi öt napig koptattuk a padot és egy napig a műhelyben töltöttük az időt. öreg mesterünk látszólag lassú mozdulatait lestük. S ha valamit nagyon gyorsan igyekeztünk megcsinálni, akkor mindjárt hallottuk: „Maguk csak dolgozzanak lustán! Majd ha egyszer a századikat vagy az ezrediket csinálják, akkor lesz helye a szorgalomnak”. Pontosan értettük — azt hiszem —, hogy mesterünk nem tunyaságra nevel bennünket. Szinte minden egyszerűbb holmihoz hozzá merek nyúlni. Szétszedés közben kutatandó ki mikéntje s miértje, összerakása közben pedig már csupán ismételni kell a megtanultatok. S mindezt végezve még csodálkozni is szabad: milyen ésszerű, célszerű és sokszor furfangos módon működik egy-egy hétköznapi eszköz. S lassan kiürül az asztal. Csöndben örülök regi-uj tárgyaimnak. Nagy dolog volt ezeket kitalálni, és elkészíteni. Tudom. Hiszen én is eltöltöttem velük néhány estét, pedig nekem csupán a készet kellett megismerni. Csak az bánt, hogy nagyon közel van a szétszedhető és összerakható világ határa. Meglehet, a nálam ügyesebbek számára kissé távolabb, hiszen jómagam megállók a mechanikus szerkentyűknél, sokan pedig könnyedén elbánnak az elektronikussal... De az a határ sincs oly nagyon messze. Próbálkozunk. Már-már az embert — magunkat — is szétszedjük, összerakjuk ... S még mennyi mindent kellene ... Micsoda tengernyi tudás halmozódott föl. És mennyire kevés. Teli az asztal, mellette millió szerszám. Az asztalnak mégsem akaródzik megüresedni. Luthár Péter V. Farkas József
