Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

1986. október 9., csütörtök Somogyi Néplap 5 ményi és András Ferenc a mali tizenévesekről azt a ké­pet vallja^ amit már ugyan­csak több daliban is hallhat­tunk jelzésszerűen: ezek a gyerekek már „nem bírják a váltós okait, csupa gyenge ala­kot” láthatunk. A fiúk a ka­tonaság alól akarnak kibúj­ni, mert idegi megterheléstől tartanak, a nagyapa pedig aggódva és értetlenül szem­léül az eseményeket. Miért nagy ez a generá­ció — kérdezheti a néző, ki­vált akkor, ha nem tartozik a mostani negyvenesek tá­borába. Nem csak arról vam-e szó, hogy saját magát kiáltotta ki ez a generáció nagynak, másnak, mint a többi? A filmből leszűrhető vá­lasz az, hogy alkotóik is — e generáció illusztris képvi­selői — jól tudják azt, hogy generációk maradtak csak, nemzedékké szerveződni kép­telenék voltak. Vagy ahogy Bereményi szereti mondani: „kiderült, hogy nem véltünk ragály.” Tudatában vannak annak is, hogy „egyenértték- telen választások szórták széjjel őket”, minden részére a világnak, s hiába az is, hogy valahol a tengeren túl a gyereknek megtanítják hogy hol játszott az Omega a hatvanas években, kik vol­tak a Scampoló tagjai. Egy nehezen kimondható nevű utca lesz a Vigyázó Ferenc is, ahol annak idején egy Rajnák nevű klubvezető po­fonokat osztogatott. Szándékoltan hagytuk az ismertető végére a szereplő­ket. A pazar szereposztás nagy segítségére van And­rás Ferencnek abban, hogy a mindig érdekesen fölépí­tett dialógusok mellett a szí­nészi játékokban is élveze­tet találjunk. Cserhalmi György, Eperjes Károly, Koltai Róbert és Major Ta­más mellett Udvaros Do­rottya és Kiss Mari alakítá­sa marad emlékezetes. Né­hány .pillanatnyi filmkockán láthatjuk Dégi Istvánt, aki megint csak pazarul oldja meg feladatát. A magyar filmnézőknek természete­sen ezek az alakítások már nem mennek meglepetés- számba, hiszen valamennyi felsorolt művészünket má­sutt már láthattuk. Melanie Jean szereplése viszont meg­lepetés lebet. Az ő alakjá­ban testesül meg a generá­ció reménye, hogy átment­hető az Elvis Presley-iéle rock and roll ebbe a esi ki - dámos időbe is. V. I. Értéktisztelet Véget ért az üdülési sze­zon. A balatoni nyaralókban elcsitult a gyerekzslvaj, „félánboora” eresztették a zsalukat, redőnyöket. Reg­gelienként fázós nyírfák hul­latják könnyeiket, a roska- dásig megrakott körtefáról időnként a kitarkult pázsit­ra zuhan nagy koppanással egy-egy jól megtermett kör­te. Alkonyaikor fanyar füs­töt hordoz hátán az erejét vesztett szél, könnyű terhét lerakja a kertek végében, s összekeveredik a csendbe burkolózott utcákon terjengő alma- és mustillat tat. Arany Ülünk a nyaraló teraszán. Barátom billent ki az ilyen­kor — a csendes, álmos; őszi késő délutánokon — rám te­lepedő lírai hangulatomból. — Mivel magyarázod — kérdezi —. hogy akkora kü­lönbség van két, egyébként azonos nyelvet 'beszélő nya­raló társaság viselkedési szo­kásai között _ ? — Nyaralak nálam NDK- sok és NSZK-sok felváltva. Most ne "érts félre, amit mondóik nem politika, csak olyan hétköznapi valami... Elment az egyik társaság: ágyneműcsere, takarítás sib., ami ilyenkor szokásos. Egyik esetben rend, tisztaság, nincs törött tónyéri, pohár, felmos­va a konyha, hall, a másik­ban, öregem, csatatér, szóval pontosan, mintha magyar vendégek lettek volna. Mitől van ez? De ha csak egy ilyen esetet tapasztalok, föl' sem tűnik, de hót rendszeresen ez volt. Valamit hebegtem, de ak­kor válaszolni nem tudtam. Pedig a válasz nagyon is egyszerű. Kezdem a magam példá­ján : erkélyünkre látogató madaraim téli elemózsiáját nem magam termelem, nem is úgy veszem, hanem vala­mely tsz, vagy állami gazda­ság nagy, út iménti táblájá­ról „szerzem” be, mint álta­lában a városi emberek. Szemrebbenés és lelki isme- ret-furdalás nélkül. Egy régi-régi példa: ott­hon, a faluban nyári szün­időben, szomszédunk rokon- gyereke (civilben akkoriban közlekedési műszaki egyete­mista) rendszeresen bedudált kombájndudájával vasárnap reggelenként a szomszédba, ugyan, könnyítsenek már térikén pár zsák árpa—bú­za—rozs—zab erejéig (attól függően, hogy előző nap mit aratott az Űj Élet földjein. Az uradalomban fegyelemhez szokott szomszéd eleinte el­hessegette a dudálót, később azonban már nem. Ü.jabfo példa : melyik köny­velő, adminisztrátor vesz ma­gának otthoni használatra ceruzát, radírt, tollat, giép- írópapírt? Melyik fesitő (ha­csak nem maszek) fest ott­hon saját pénzén vett ecset­tel? Soroljam tovább? Jó másfél száz évvel eze­lőtt gróf Széchenyi István ta­nulmányúton járt. Angliában. Valami gázfejlesztő gépet akart hazacsempészni a hu­szonhat éves iovaskapiitány, de a fejével játszott. Akkor ugyan is az angol városok vé­gén mindenütt ott álltak az akaszt ófák. Qtit már akkor megtanították a kenyértol- vajt, a zsebtolvajt s egyebe­ket, legyen az otthoni atya­fi, vagy külföldi, hogy aki lop, a város végén lengve végzi. Az értéktisztelet megtanu­lásához sok út vezethet. Mi vajon mélyüket választjuk? Kerner Tibor Sok irodalmi és filmművé­szeti alkotásból tudhatjuk már, hogy a hatvanas évek fiataljainak külön története van. Ezeknek- a generációs érzéseknek egyik leghitele­sebb megfogalmazója Bere­ményi Géza. Elég csak a Cseh Tamással közösen írt dalaira gondolnunk, vagy a Gothár Péter Megáll az idő című filmre, s máris bizo­nyítva láthatjuk állításun­kat. Most András Ferenccel közösen készítette A nagy generáció című filmet, amely napjainkban játszódó törté­net, de gyökerei szintén a hatvanas évekre nyúlnak viissza. A film története mintha csak egy néhány év­vel ezelőtt írt Bereményi-dal képi változata lenne. A hatvannyolcas generá­ció sorsa a film szerint is az, amit a dalban hallha­tunk : „melyből kedvére za­bái az idő”. Különféle utat futnak be a hősök, de mint Bereményire általában jel­lemző, egy helyszínen, nap­jaink Budapestjén összefut­nák a sorsszálak. A 68-ban hamis útlevéllel Ikarus 55- ös buszra szálló Réb tizen­nyolc év után jön újra Ma­gyarországra, a felnőttkor küszöbére lépő lányával, akit egyedül nevel. Élet­szemlélete, stílusa, jelleme sajátságos. Jelzi azt az iden­titászavart, amely sorsából adódó szükségszerűség. Ame­rikainak ugyanis túl ma­gyar, magyarnak viszont tú­lontúl amerikai. A régi haverokkal, bará­tokkal való találkozásokról is hamarosan kiderül, hogy lát- szátkapcsolattbá silónyította őket az idő. A szándékaiban sem tisztességes Réb egy ta­lálmányit akar átvinni Ame­rikába, mert meggyőződése, hogy a magyardk zsenik, Paul Anka is ezt mondta néki, alki jelenleg kozmeti­kai cikketekéi foglalkozik, s elismerőleg nyilatkozott a Helía-klés'zítményefcről. A tu­dathasadásos állapotot jól jellemzi az is, hogy Ma­gyarországon Réb minden­nek az ízét érzi; Ameriká­ban 'mindent lehet kapni, mindenféle gyümölcsöt pél­dául, “de íze semminek nincs. Viszont ott minden működik — válaszolja Nyikita kérdé­sére, hogy akkor miért él ott. Nyikita más figura, napjaink magyar milliomosa, aki giccsbabák árudájának és ddvatbu'tikoknafc a tulaj­donosa.. Az a típus, akinek meggyőződése, hogy itthon vitte sokra. A harmadik ba­rátot, Makait viszont min­denki kihasználja. Mintha ebben a figurában összpon­tosulna valamiféle szeren­csétlen nemzedéki becsület. Érdekes megfigyelni a „nagy” generáció gyerme­keinek ábrázolását is. Bere­A oieohanówii vajdaság nem régi megye. A lengyel közigazgatási reform „szab­ta” ki területét akkor, ami­kor a kevés mammut-vajda- ságot sok kisebbre cserélték. A megyeszékhely is ifjú e pozíciójában, bár a határá­ban álló vár több száz éves. Így kicsiny — Marcali, vagy Nagyatád méretű — városok jutottak ennék a területnek, maga Ciechanów is . mind­össze negyvenezer lelket számlál. A települések terü­lete viszont a lakosságukhoz képest nagy, számunkra szo­katlanul levegősek ezek a városkák. A mindig érde­kességre, műemlékekre vá­gyó turistának tán kissé unalmasak, de a testvérme­gyéből érkező vendégnek a figyelmesség, a gondoskodás, a szeretet lépten-nyomon megmutatkozó jeleivel meg- unhatatlanok. A nyalka banda Litzbairk is kicsiny város. A somogyiak fogadtatása ott volt a legforróbb. Nagy gyü­lekezet várta a főtéren a buszt, kivonulj; a tűzoltóze­nekar és fújta, nem is akár­hogyan. A nyafka banda vezéralakja (hamisítatlan tombunrnajor) nem 'kapott időt rá, hogy — mint a slá­gerben — elcsavarja a lá­nyok fejét, de, komoly, idős úr lévén, valószínűleg nem bánta ezt. Az önkéntes tűzoltók pa­rancsnoka a rövid fogadási ceremónia után azonnal be­terelte a látogatókat a házi tűzoltóraúzeumiba, ahol kide­rült: az egység igen régi, sok mostani önkéntesnek már az ükapja is tűzoltó volt. S ne valami amatőr szervezetre gondoljon az olvasó: ezek az önkéntesek a mi profijaink­kal vetekedő fölszereléssel állnak résen, s oltanak, ha keli. A múzeumi ámulat még alig múlt el, amikor a kö­zeid klubházban a tűzoltóze­Ez a parkett csúszni fog nekar bebizonyította, hogy nemcsak indulóikat, de szük­ség esetén tónezenekanrá alakulva egyéb melódiákat is képes sárgán csillogó hang­szereiből elővarázsolni. Ekkor bocsánatos bűnt kö­vetett el a Kerékkötő együt­tes három tagja. Gyorsan előkerftetlték instrumentu­maikat, és eltérve a tiszta forrástól, magyar nótát húz­tak, tán még apere ttrészletet is. Így föloldódva készült a társaság az újabb föllépésre. Egy iskola tornatermében még a zenészek is azt vizs­gálták: ez a parkett bizony inkább korcsolyázóiknak va­ló. Csúszkáltak is a tánco­sak, de a gyerekkozönség ezt nemigen vette észre. A ke­ményen dobbanó csizmák (kikoppantotta ritmus annál jobban megtetszett a kisdiá­koknak. Pöttöm gyerekek próbálták magyar módra ropni búcsúzáskor a busz körül. A higgadt fiatalok Ne mondja senki nekem: ifjúság bolondság! Hogy mi­ért? Ehhez némi magyará­zat tartozik. A program lengyel szer­A tűzoltómúzeumban vezői nagy igyekezettél akartak kitenni magukért. S ahogy az ilyenkor történni szokott: a tökéletes szerve­zésre való törekvés okozott apróbb-nagyobb gondokat. Dzialdowóbani történt a 'baki. Ezt a várost annak idején lakéi vágya ellenére tette a köziigazgatási módosi- fós Olsityn ból Oiechanów me­gyébe. Azóta aztán érkezhet Gieohanówiból a legparádé- sabfo program, nem ússza meg kifütyülés nélküli. A BM Kaposvár Táncegyüttest is kedves figyelmességnek szánta a megyeszékhely ... Nos, itt-térek vissza az el­ső részben tett kijelentés no­ne: micsoda diplomaták! Füttyögetött rendesen a közönség kisebbik fele h táncos oport és a zenekar láttán, mert magyarok ide vagy oda, de Ciechanówból jöttek. „Szellemes” meg­jegyzések is bele-bel ehasítot­tak a zenébe. Egészen a má­sodik számig. Pedig a cuk- kolás volt akkora, hogy a lányok sírva szaladjanak az öltözőibe tőle, s a nagybőgős kettétörje a vonóját. De nem ez történt. A tízegyné- hányéves átlagéletkort meg­hazudtoló nyugalommal’, mo­solyogva tették dolgukat az együttes tagjai. S győztek. A fütty ellmaradt, a taps erő­södött. Epilógus Huszonnyolc név van fel­írva a papíromra. A BM Ka­posvár Táncegyüttes tagjai­nak és úti kísérődnek a név­sora. Csiltri lánykák, ka- maszfiúk, néhány asszony és férfi neve. A felsorolást nem tűrd az újság szigorú terje­delmi korlátja. Kár. Ha „-odaát” ezer kilométer tá­volságból valaki szeretettel gondol ránk, somogyiakra, akkor ezt többek között ne­kik, huszonnyolcuknak kö­szönhetjük. Mini színpadot, csúszós parkettot és harapós közönséget nem félő lelkese­désüknek. Luthár Péter MAGYAR KULTÚRA CIECHANÓWBAN Mosollyal győztek Nemzedéki emlékmű Filmjegyzet Sérült gyerekek ◦ Petőfi bölcsődében A Petőfi utcai bölcsődében Együtt a szülőkkel szeptember közepén speciá­lis csoportot indítottak. Há­rom gondozónő irányításá­val sérült gyerekekkel fog­lalkoznak. Fodorné Zana Gál Zsu­zsannától, a bölcsőde vezető- helyettesétől megtudtuk, hogy eddig négy kislány, egy vak, egy süket, egy szellemi fogyatékos és egy mozgás­sérült tagja a csoportnak. Beadta még jelentkezését két mozgásfcorláitoizott kisfiú édesanyja is. A gyerekék négy vagy hat órát tölthetnék el naponta a bölcsődében. Hetente két­szer gyógytornász, konduk­tor és gyógypedagógus fog­lalkozik velük. Ekkor kap­nak útmutatót, tanácsot a gondozónőik. Bemáth Sándorné, Szabóné Blinov Ilona és Sándorné Csécs Mária gondozónők szá­mára új ez a munka, ön­ként vállalták feladatukat, majd a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetéiben egy­hetes képzésen vettek részt. Gyógytorna-foglalkozásokat és egyéb specialis gyakorlati bemutatókat látogattak. A tanf olyam egész évben rend­szeresen tart majd. — Ezek a gyerekek sok­kal több figyelmet és gon­doskodást igényelnék, mint egészséges társaik — mond­ja Szabóné. — A háromna­pos szoktatás alatt megfi­gyeltük az anyukákat, hogy foglalkoznak a kicsinyekkel; Nagyon sok apró részletre kell ügyelni, még az sem mindegy, hogyan fogjuk meg a gyereket, hisz könnyen’ sé­rülést okozhatunk. Egyéni foglalkozásokat szervezünk számukra, attól függően, hogy kinek mire van szük­sége. Nem szeretnénk azon­ban elkülöníteni őket egész­séges társaiktól. Az udvaron együtt játszanak, hogy meg­szökjék egymást, a közössé­get. Dr. Rámpay Ernőné, a böl­csőde orvosa elmondta, hogy kettős céllal kezdték el a speciális csoporttal való foglalkozást. Egyrészt a gye­rekeken szeretnének segíte­ni, szellemi és mozgásté­ren szak-gondozásban része­síteni őket, másrészt köny- nyítés ez a szülőnek is. Az anyukának nem kell egész nap a gyerekkel lennie, négyórás munkát tud vállal­ni:. Két hónap után, ha nem tetszik a gondozás a szülő­nek, még visszaléphet. A gyerekek öt-hat éves korukig járhatnak ebbe a bölcsődébe. Utána fejlettsé­güknek megfelelően iskolá­ba vagy óvodába kerülnek. A bölcsőde már most kiépí­ti kapcsolatait az óvodákkal, a süketek és a vakok inté­zetével. Rendszeresen tájé­koztatják a szülőket is gye­rekük előrehaladásáról, szü­lői értekezleteket, családlá­togatásokat szerveznek szá­mukra. Az együttműködés fontos, hisz a család és a bölcsőde csak együtt képes biztosítani a gyermek za­vartalan fejlődését. A szü­lők bármikor bejöhetnek a bölcsődébe, részt vehetnek a foglalkozásokon’. S hogy miért éppen erre a kaposvári bölcsődére esett a választás? Az intézmény százhúsz kisgyereket képes ellátni, s jelenleg csak het­venkét lakója van. A jól föl­szerelt otthonban a gondozó­nők szívesen vállalták ezt a nem könnyű feladatot. Kaposváron kívül a vá­roskörnyéki szülők jelentke­zését is várják. A bölcső­de úgy tervezi, ezentúl az igényeknek megfelelően minden évben elindítja spe­ciális csoportjait. H. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents