Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
4 Somogyi Néplap 1986. október 8., szerda A brigád rangja Budapesten, a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban megnyitották a holland gazdasági és műszaki napokat. A rendezvényen több holland vállalat, gépipari, kereskedelmi cég közös kiállításon mutatkozik be. A képen: Magyarországon is népszerűek a SKIL fúrók — a műszaki cikkek kiállításán. ASZÁLYOS HÓNAPOK A jó példát felmutatni örömtelibb és hálásabb, mint ellentmondások okát bogozni, gondokat szóvá tenni. Talán ezért használjuk aiz indokoltnál is gyakrabban a „kiemelkedő, példamutató” szavaikat. A DRV barcsi üzemegységében a Gábor Andor szocialista brigád tagjaival beszélgetve olyan közösséget ismertem meg, amelynek élete a brigádmozgalom megújulásának lehetőségét példázza. A brigád 1982 óta dolgozik mai összetételében. Azóta minden évben elnyerték az aranykoszorús címet, az idén az alkotmány ünnepe alkalmából pedig a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet vették át. Hosszú volna fölsorolni az általuk kezdeményezett közösségi megmozdulásokat, a végzett társadalmi munkák eredményeit. A tíztagú brigád csupán az idén 60 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett különféle gyermekintézményeknél és a város sportlétesítményeiben. — Nem akartuk felduzzasztani a brigádot — mondta Vincze Zoltán kőműves, brigádvezető. — Nemcsak azért, mert egy kisebb csoportot könnyebb összefogni. Azért alakult így, ment csak olyan embereket hívtunk, ákik akarnak tenni, mert fontos nekik a brigád. Akik elfogadják az itt érvényes szigorúbb mércét. Ha volna széthúzó, hamar kívül találná magát a brigádon. — A közösségért tenni kész önzetlenség mellett ma másféle példák is hatnak ... — Aligha alakulhat ki tartalmas brigádélet ott, ahol két-hérom ember csinálja becsülettel, a többiek pedig inkább csak saját anyagi gyarapodásukkal törődnek, esetleg maguk között „balekoknak” tartják húzó társaikat. Ahhoz, hogy követelményt lehessen állítani, egységes akarat kell — mondta Szőlős Gyuláné laboráns. — Itt a vállalatnál jó a közösség, csak alig hallhatók Az ellenforradalom alapjaiban rázta meg a pártot is. 1956. december 1-én az MSZMP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttagság létszáma meghaladta^ a 125 ezret, majd a belépések és átigazolások után a. június végén tartott országos értekezletig befejeződött az MSZMP újjászervezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a volt MDP-tagság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 párta lapszervezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP-nek is, de nem lebecsülhető számiban — több, mint 50 ezrem! — az ellenforradalom hatására, a párt megtisztulása, eszmei megújulása láttán, a legnehezebb időkben, mondhatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatását döntöttek úgy, hogy a kommunisták soraiba lépnek. Egyébként az MSZMP veze-i tése mára kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-itagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a párt 'tagjai lenni.” A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett vodjt a Központi Bizottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az * az önzést jelző hangok. Jó a KISZ-szervezetünk is. Több brigádtagunk KISZ-tag, így az alapszervezet és a brigád egymást erősíti. Nem az a fontos, hogy valamit milyen keretben vagy cím alatt teszünk, hanem, hogy találjunk hasznos célt. — Volt, aki megkérdezte, hogy nekem nem kell a pénz — így a brigádvezető. — Miért a rossz kocsimat foltozgatom, ha egyszer kőművesként hétvégeken ezreket kereshetnék azzal, amit most társadalmi munkában végzők. Egyszer még a feleségem is megkérdezte, van ennék értelme? Igaz, a pénzre szükség van, de nemcsak arra. Ha bárhol segítséget kérnek tőlünk, nem mondhatunk nemet. Az elismerés, amit szereztünk, kötelez is. Ha hr-igádvezetői értekezletre hívnak, jó érzéssel ülök a többiek közé. A vállalaton belül valamiféle hallgatólagos verseny bontakozott ki a brigádok között. Hogy ez miért ilyen nagy húzóerő, azt nem értheti az, aki az elismerést csak forintban méri. Mi büszkék vagyunk a közös sikerre. Gál Csaba művezető, a brigád legfiatalabb tagja, most készül a technikusi minősítő tanfolyamra. 27 kilométerről jár be naponta. ott elfogadott határozat. Ez a marxista—leninista elemzés szabatosan kifejtette az ellenforradalom kiváltó okait, a fő mozgató erőket, és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vonásaiban mindimáig érvényes meghatározója az MSZMP tevékenységének. Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig „forradalom” vagy „nemzeti forradalom”, még ha demokratikus tömegmozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt a háttérben meghúzódok ellenforradalmi céljait nem ismerő, becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi— Gerő-klíkk tevékenységének züllesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva program, ténykedés! mód és stílus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948 végétől, tehát a fordulat éve után letért a. marxizmus—leniniz- mus elvi alapjairól, szektás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszereket honosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan megsértette a törvényességet. A gazdasági élet — Ami fontos valakinek, arra jut ideje. Márpedig itt olyan közösség alakult, amelyben jól érzem magam, ahol félszavakból is értjük egymást, egyet alkarunk. Nemrég díszkerítést csináltunk a sportcsarnoknál, felújítottuk az MHSZ-lőtér épületét, a sportkomplexumnál öltözőt építünk. Jó ezeken végignézni és tudni, hogy mi csináltuk. Ezt erősítette meg Balogh Ferenc is, riki a nyáron építkezett, mégis jött, ha hívták. — Lett volna okom távol - maradni, csakhogy én nem akartam kimaradni semmiből. Mikor például az óvodában dolgozunk és látják a gyerekek örömét... Az ilyesmit valahogy nem is érzem munkának, egyszerűen jó együtt lenni. Egyébként már a házam is lakható, hiszen segítettek a többiek. A brigád tagjai csaknem kivétel nélkül családosok, kisgyerekesek. Mint elmondták, ez sem okoz konfliktust. Rendezvényeiken a családtagokat is szívesen látják, s nemcsak ott. Gál Csabának például a menyasszonya is besegít a közös munkába, s az sem véletlen, hogy Szőlősné férje is olyan közösség 'tagja, amelyik ugyancsak kiváló társadalmi munkájáért kapott kitüntetést. Mindez arra utal, hogy a Gábor Andor brigád tagjainak lelkesedése talán elsorvadt volna a nagyobb munkahelyi közösségnek a hármas követelményt komolyan vevő értékrendje, s az ezekkel azonosulni tudó családi háttér nélkül. Brigádnaplójuk életük tényszerű krónikája. — Szándékosan igyekszünk kerülni a oiikornyakat — mondta Szőlős Gyuláné. — Nem azért teszünk bármit is, hogy a naplóban1 „kipipálhassuk”. Egyszerűen segíteni akarunk. Nem is értem, miért található egyes brigádok naplójában annyi formális vállalás. Hiszen olyan sok értelmes cél és tennivaló van mindenütt. B. F. irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors ütemű fejlesztésekor — ~ figyelmen kívül hagyta, a termelőszövetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének megsértésével, kompromittálták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyar—szovjet barátságot, a nemzeti érdekeket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a nemzeti értékeket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzéseket sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mindezt tetéízte, hogy e vezető klikk még az S2KP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembefordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kijavítását. A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától revizionista elhajlásiba torkolló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvéseinek is utat nyitó tevékenységét jelölte meg okként a A meteorológiai előrejelzés szerint a hónap második felében eső várható. No és? A meteorológusoknak az a dblguk, hogy azt is jelezzék, ha eső lesz, mondanánk akkor, ha nem szűkölködtünk volna csapadékban az idén. S hiába, ért véget a nyár, az ősz sem hozta meg edd:ig a várva várt esőt. A szakemberek aszályról beszélnek, amelyből' a laikusok is tudják: a szokottnál kevesebb esőt, hosszam tartó szárazságot jelent, amely elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, de a gyakori vízhiányok révén — ebben volt is részünk — a városi ember saját bőrén is tapasztalja a hatását. A kaposvári Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson rendszeresen mérik a hőmérsékletet és azt is, mennyi csapadék esett, Ja- sinka János főmérnök tömnödecemberi határozat. Megjegyzendő, hogy a Nagy Im- re-csopoct ténykedését a későbbiek folyamán, nyilvánvalóan új ismeretek birtokában, ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és államvezetés; nem csupán a pártel- lenzák jobbszárnyának, hanem a néphatalom élárulóinak minősítették, és ennek megfelelően btíróiliag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos ítélettel sújtották. A harmadik tényező: a horthysta, kapitalista-földesúri elemek, akik itthon illegálisan szervezkedve a Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva a tömegek elkeseredését, a szocializmus híveinek bénultságát, kihasználva hatalmuk restaurálására, az 1945 előtti állapotokhoz való visszatérésre törekedték, bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyekezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend ellen, nagymértékben a nyugati rádiók és adóállomások útján. Céljuk az volt, hogy a tömegeket a népi demokratikus rendszer, a népköztársaság ellen fordítsák, és az ellenforradalom nyeregbe segítésével hajlottak még arra is, hogy új háborús tűzfészket nyissanak Európa szívében. Már a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után, de azóta is, visszatérően, egyesek azt feszegetik, hogy nincs-e valamiféle „fontossági rangsorolás” a négy ok között. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenforradalmat előidéző négy tényező együtt, egymással összefonódva hären csak rendkívülinek nevezi az idei időjárás, s hogy ez nem dicséretet jelent, az kitűnt abból, amit magyarázatként, adatokkal alátámasztva mondott: — A mai napig összesen 453 milliméter csapadék hullott a megyében. Ez a rendelkezésünkre álló 50 éves adatokhoz képest lényegesen kevesebb. A múlt hónapban például! mi-ndösz- sze hat milliméter csapadékot .mértünk, ez az 50 éves átlagnak csupán a tizede. Pedig nagyon fontos lenne az eső, részben az őszi talaj- munkák előkészítésiéhez, részben a vetések kelése miatt. A méréseink szerint átlagosan 25 centiméter mélyen teljesen száraz a föld, a gépek alig-ailig tudnak dolgozni. Nem volt kedvezőbb a július sem, hiszen akkor 24,7 tóit, így az egyik sem törölhető ki az összképből. Persze az tagadhatatlan, hogy sem a külső, sem-a belső ellenség, sőt még az úgynevezett revizionista ellenzéki tevékenység sem vezethetett volna ellenforradalmi lázadáshoz — ezek kisebb-na- gyobb mértékben a népi hatalom agy évtizedes fennállása alatt mindig működitek —, ha nem lett volna meg a táptalaj a felkelésihez, amelyet a Rákosi—G erő-klikk amtSmarxista politikája, a torzulások és a 'bűnök teremtettek meg. Ebbe ágyazódtak be, nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a helyen indultak rohamra az ellenségek. Az 1956 decemberi határozatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezett és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanákkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékéket, amelyek meg voltaik mindvégig a magyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását.” Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot is vállaló — állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a magyar viszonyoknak, a jelen követ élményeinek megfelelően kell alkalmazni, . föllépett a másolás ell-en, és ki merte mondani, hogy „a szodialdzmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni”. A szervezeti és vezetési rendszabályok alapélve az, hogy az országot vezető párt milliméter eső esett, a csapadékos napok száma hét volt: Az átlagosnak még a felét sem érte el a csapadékmennyiség. Elsősorban a kukorica', a napraforgó, a burgonya, a szőlő és az alma fejlődését hátráltatta az asziályos időjárás, de a cu- konrépatesték súlya is elmaradt a korábbitól. A kártevők eső híján a kultúrnövényekből fedezték nedves- ségigényüket, s ez még növelte a károsodást. Mindenkinek jólesik a kellemes októberi napsütés, főleg a városlakók nem vágynak esőre, sárra, a földeknek viszont igen nagy szükségük lenne a csapadékra. Reméljük beválik a meteorológia előrejelzése, és végre megjön az annyira várt eső. N. Zs. nem uralkodó, hanem a nép szolgálatát tartja szép hivatásának. Tisztaság, puritanizmus, példamutató áldozat- készség a munkában — ezt követeld a párt minden tagjától. A demokratikus centralizmusnak — éppen a múlt tapasztalatai alapján —nagy hangsúllyal a demokratikus vonásait emelte ki, felihíva minden szervezetet és tagot, hogy bátran lépjen fői a szektás, antidemokratikus vezetési módszerek felújításának minden kísérlete ellen. Fontos figyelmeztetés, hogy nem lehet a párt tagja, aki szembekerült az internacionalizmussá!, és nacionalista álláspontot képvisel, A határozat V. fejezetében az aktuális teendők .mellett perspektivikus kérdések is megfogalmazódtak. így az a javaslat is, hogy az állami szervek, a legjóbb gazdasági szakemberek bevonásával dolgozzák ki az új helyzetnek megfelelő gazdasági politikát. Irányelvként újra figyelmeztetett a hazai gazdasági adottságok figyelembevételére, az egyéni kezdeményezés, és a szaktudás, és minden területen az anyagi ösztönzés érvényesítésére. A tervezés fontossága nem csökkent — állapította meg —, de nem részletes utasítás, hanem a legfontosabb népgazdasági és fejlesztési arányok megállapítása a feladat. A gazdaságpolitika elsődleges szempontja a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése. A decemberi határozat kétfromtos szellemével nagy hozzájárulás volt a gazdasági, társadalmi, politikai konszolidálódáshoz. Nemes János (Folytatjuk.) A szocializmus megújulásának útja A decemberi határozat
