Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

1986. október 7., kedd Somogyi Néplap 3 Jó példa lőtt a húskombinát Megújított újítómozgalom Pályakezdés, családalapítás A SZOT és a KISZ vezetői Ismertek az újítómozgailom Somogyiban is élő gondjai. Az ügyintézés nehézkessége, a több oldalú érdektelenség, az esetenkénti szakmai félté­kenység és a felelősségválla­lás hiánya folytán az elmúlt években visszaesett az újítá­si kedv. E háttérből különö­sen kiemelkednek a jó pél­dák. A témával kapcsolatos jelentés néhány sora kíván­csivá tett. „A Kaposvári Húskombinátban az új újí­tási előadó munkába állása óta megkétszereződött az újí­tások száma. A javaslattevők 40 százaléka fiatal.” — Voltaképpen nem csi­náltam semmi különöset — állítatta Tar Imre iparjog- védelmi előadó, alki tavaly februárban került a kombi­nátba, s aki azóta az újítá­sokkal is foglalkozik. — Csu­pán végrehajtottam mind­azt, amit a jogszabályok elő­írnak, és megpróbáltam al­kalmazni azőka't a jó mód­szereket, amelyeket korábbi munkahelyemen, a Ganz- MÁVAG-ban tapasztaltam. Több jel mutatta, hogy itt korábban nem vették elég komolyan a mozgalmát, öt­ven függőiben lévő újítást vettem át, néhány ügy évék óta húzódott. Nem volt vég­leges újítási szabályzat sem, melyet pedig már 1983-ban meg kellett vollnla csinálni, Jócskán volit pótolnivaló ... 1984-ben 286 nap volt egy újítás átlagos „átfutási ide­je”, tavaly 50, az idén 42 nap. Két éve 400 ezer fo­rint volt az újíitásokbóll szár­mazó évi (megtakarításuk, ta­valy 1,8 millió, a>z idei há­romnegyed évben pedig már 3,3 millió. A számokból az is kitűnik, hagy a húskom­binátban nemcsak több lett az allkaimazatt új megoldás, hanem értékesebb, nagyobb hasznot hozó újítások is szü­lettek. A 23 húsipari válla­lat rangsorában a 21. hely­ről a 9-re liéptek elő, a me­gyei újítási versenypályáza­ton pedig tavalyi eredmé­nyükkel második helyezést értek el. — Sok újítónak kedvét szegi, hogy hosszú az idő, Ionosén jelentős újítások. Az új technológiai eljárás, amellyel a esülökhúsból több export minőségű szín- húsit nyernek, eddig 1,7 mil­lió megtakarítást hozott. Ugyancsak jelentős hasznot hoz a szálannáliehúzó terem­ben kialakított magas pá­lya. Az erre kifizétett újítá­si díj 35 ezer forint volt. Kordély Zoltán csontozó művezető a törzsújítók közé tartozik. Eddig kilenc elfoga­dott újítása több mint 3 mii­zott a vállalatnak. Két éve ldó forint megtakarítást ho- mégis fogaidkozott, nem ad be több javaslatot. — Nem csupán a pénz mi­att ment el a kedvem, in­kább azért, ment bántott az a közöny, amellyel a legjobb kezdeményezést is fogadták. Volt olyan megoldásom, amelyik négy évig kallódott. Máskor, csakhogy lerázza­nak, néhány száz forintot akartak adni százezreket ho­zó megoldásért. Tavaly óta sok minden megváltozott, s most elégedett embernek val­lom magam. Az egyik mun- kátánsammal épp ma adtunk be egy újabb újítást. — Hogyan születik egy jó javasüat ? — Ügy, hogy az ember valami gondot lát a munka­helyén, és törni 'kezdd a fe­jét. Sóik vesződséget ökozott például, hogy az üzemünk­ben használt forgózsámoly- kocsdk görgőd idő előtt tönk­rementek ... Kordély Zoltán máris pa­pírt vett elő, s rajzolni kez­dett ... — Mit javasolna a válla­laton beiKili újítómozgalom további föllendítésére? — Pontosabbá kéne tenni az újítási feladatterveket. Részletesebben körülírni, hogy a vállalat milyen gon­dok megoldását várja az újítóktól. A Kaposvári Húskombinát­nál végül is sikerült megújí­tani az újítómozgalmat. Jel­szó lett az „egy brigád, egy hasznosított újítás.” Bíró Ferenc tanácskoztak Tegnap a SZOT székházá­ban Baranyai Tibornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának és Há­mori Csabának, a KISZ KB első titkárának részvételével a két szervezet képviselői áttékdntették az együttmű­ködés időszerű kérdéseit. A tanácskozáson naigy fi­gyelmet fordítottak arra, hogy a KISZ és a szakszer­vezetek miként mozgósíthat­ják eredményesebben a fia­talokat az ország és a nép­gazdaság előtt álló feladatok elvégzésére. A KISZ vezetői részlete­sen szóltak a fiatalok társa­dalmi helyzetével, szerepével, élet- és munkakörülményei­vel kapcsolatos törekvések­ről. A SZOT képviselői egyet­értettek a KISZ vezetőivel mindazokban a kérdésekben, amelyek aiz ifjúság fagEal- koztátásávail, élet- és mun­kakörülményéivel, lakás- helyzetével, valamint a fia­talok pályakezdésével, csa­ládalapításuk feltételeinek jav í fáséval kap csola't osak. Fontosnak tartják, hogy ezékben a kérdésekben rend­szeresen konzultáljanak. A továbbiakban a SZOT vezetői a szakszervezeti moz­galom feladatairól, az ifjú­sági tagozatok megalakulá­sával kapcsolatos tapasztala­tokról adtak tájékoztatást. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy sokat várnak a szakszervezeti ifjú­sági tagozatok, tanácsok megalakulásától. A KISZ támogatja és a maga eszkö­zeivel segíti a szákszerveze­tek ifjúsági tevékenységét. Megállapodtak abban, hogy a törekvések valóra váltásához közös álláspontokat alakíta­nak ki, s együttműködnek a rendelkezésre álló összegek felhasználásában, a jog- és hatáskörök kimunkálásában. Robotokat készítenek elektroncsövek helyett Két éve a lámpagyántással kezdődött, most ismét egy újdonsággal, az ipari robotok gyártásával folytatódik a termékszerkezet-váltós a Tungsram Rt. kaposvári gyá­rában. Az előrelépés hátteré­ről, a felkészülésről Simkó Antal igazgató mondta: — Nagy jelentőségű változás előtt állunk, amelyre azóta készülünk, hogy az első ter­mékszerkezet-váltást befejez­tük. Ez tulajd ónképpen az előbbinek a folytatása, s hogy sikeres legyen az in­dulás, annak pillanatnyilag minden háttere biztosított. Elsősorban biztonságot je­lent a gyár életében, hogy a nem is olyan régen még eiléktroncsöveket készítő üzemcsarnokokban most egy egészen más, lényegesen ma­gasabb technológiai igényű terméket gyártunk. Ezeknek a termékeknek stabil a fel­vevő piaca, másrészt a dol­gozóknak is magasabb szín­vonalú a munkájuk, komo­lyabb felkészültséget igénylő tevékenységet tudunk bizto­sítani. — A korábbi és az új gyártmányok között több lépcsőfdknyi különbség van a bonyolultságot .illetően. Ho­gyan készítik fel erre a dol­gozókat ? — Több mérnököt vettünk fel, kizárólag erre a munká­ra, a betanított vagy szak­munkát végző dolgozóinkat pedig átképezzük. Ehhez a megyéi tanácstól is kaptunk átképzési támogatást. A két munkát tényleg nem lehet összehasonlítani, de ez utób­bit bizonyára mindenki szí­vesebben vállalja. Változato­sabb lesz a feladat, és anya­gilag sem járnak rosszabbul a dolgozóik, sőt. .. — Az új termék gyártásá­val hogyan változik a szak­képzett és szakképzetlen munkaerő aránya? — Az új üzemrészben fe­lére csökken a betanított munkások aránya, a fenn­maradó hányadnak több mint a félét érettségizettek, körülbelül 20 százalékait pe­dig üzemmérnökök teszik ki. Azt hiszem ez már nem olyan munka lesz, amihez úgy kell csalogatni a fiata­lokat. — Mit takar ez a kifeje­zés, hogy ipari robot? — Veaérlőszekrónyeket gyártunk majd szovjet meg­rendülésre. Partnerünk az autógyártásban hasznosítja ezeket a termékeket. Le­egyszerűsítve egy komplett egység vezérlőrészét, ha úgy tetszik az agyat készítjük mi, a szovjet partner pedig ezt egészíti ki mechanikus egy­séggel. A kettő együttesen különböző hegesztésekre használható, igen nagy pon­tosságú munkát lőhet végez­ni vele. — Hal tartanak az előké­születekkel és mikor kezdő­dik a gyártás? — Az üzem átalakítása már befejeződött, a beruhá­zási munkák előkészítése még folyik. Október második felében érkezik meg a Szov­jetunióból a vezérlőhöz kap­csolódó mechanikus rész (ez­zel próbáljuk ki a terméke­inket), addig mi is elkészü­lünk az első vezérlőszekré- nyekkel. A személyi feltéte­lek már biztosítottak, meg­kezdődtek az átképzések. Mint minden új tevékenység beindításánál, itt is vannak nehézségék. Egy robot gyár­tásához több tízezer alkat­részre van szükség, ezek be­gyűjtése, előkészítése nem egyszerű dolog. A tervek szerint az idén negyven ro­botot készítünk el, ezekét el is szállítjuk a megrendelők­nek. Jövőre már ennél jóval több, összesen 180 robot gyártását tervezzük. Nagy Zsóka mire ötletéből hasznosított megoldás lesz, s mire meg­kaphatja az újítási díjat. Vannak, akik inkább béltetö- rődnek, hogy újításukra a „kis jelentőségű” címkét ra­gasszák, mert így a becsült haszon alapján előbb kap­nak — igaz jóval kevesebb — pénzt. — Azt szorgalmaztam, hogy a dolgozóik valósítsák meg ötleteiket, s csak az­után adják be újításaikat, így mire elbírálásra kerül a sor, a haszon már mérhető. Igaz, ezzel a módszerrel az újító magára van utalva, vi­szont elmarad a hosszas tor­túra. Két éve mindössze 25 ezer forintot fizettek ki újítások­ra, tavaly 170, az idén ed­dig már 200 ezer forintot. Fi­gyelemre méltó, hogy az el nem fogadott újításokat is jutalmazzák. A kezdeménye­ző kedv megtartása megér néhány száz forámtolt. — Gyakran szóvá tett gond az újítást véleményező szak- irányítóik érdektelensége. — Ügy gondolom, a válla­lati eredményesség javulása önmagában is érdekeltsé­get teremt. Nálunk koráb­ban a termelési igazgatóhe­lyettes vollt az újításök egy­személyi elbírálója, ami azért nem volt szerencsés, mert az újításoknak osak egy ré­sze vonatkozik a termékek­re. Most a műszaki megol­dásokat külön szakember ér­tékeli. Mindkettőjükben jó partnerit találtam, amit mu­tat az ügyintézés rövidülése is. — Vannak-e tailállimány szintű újításaik? — Két megoldást kívá­nunk szabadalmaztatni, ám ezek mellett is születtek kü­A SÁÉV második igazga­tói rendelkezése azonnali és szigorú válasz volt egy olyan esetre, aminek hallatán még most is összeszorul az em­berek gyomra a vállalatnál. Január végén a kecel-hegyi iskola építkezésénél az egyik dolgozó italos állapotban bor helyett fagyálló folyadé­kot ivott, életét csak a gyors beavatkozás mentette meg. A hasonló balesetek meg­előzésére, a munkahelyi fe­gyelem javítására született meg az az igazgatói utasítás, amely az egész vállalat te­rületén kötelezővé tette a rendszeres alkohol el lenőr­zést, s megtiltotta munkaidő­ben, és azon túl is a ma­gántermészetű ünnepségek szervezését. — Hirtelen jött a rendel­kezés, egyértelmű volt és szigorú — mondja Bogdán Imre, a munka- és környe­zetvédelmi osztály vezetője. — A januári baleset az utolsó csepp volt a pohár­ban, elkerülhetetlenné vált az eddiginél szigorúbb és következetesebb ellenőrzési rendszer bevezetése. Vállala­tunk tagja az 1982-ben lét­rejött munkavédelmi társu­lásnak is, melyben hat építő­ipari vállalat fogott össze. A SÁÉV vezetősége nem elége­dett meg a házunk táján megtett intézkedésekkel, felhívást intézett a tásulás- bam részt vevőkhöz is, hogy hasonló rendelkezésekkel a 1 kohol fogyás zta s t. Egy ilyen rendelkezés sok­féle reakciót vált ki a munkások körében. Vannak, akik örülnek neki, s vannak, akik felháborodottan tilta­koznak a szerintük megalá­zó tortúra ellen. Bár a „ki­nek mi köze hozzá, ha iszom egy pohárkávar'-szemlélet követői vannak kevesebben, a rendelkezés keltette vissz­hang eleinte mégis tőlük származott. A poligonüzem, azaz a lakóépület-előgyártó üzem az egyik legveszélye­sebb munkahely a SÁÉV­nél. Itt a baleset a kéz- és lábtörésnél kezdődik, sem­mi f éle f egyelimezetl enséget eltűrni nem lehet. Ezért az­tán a vállalatnál „goromba rendeletnek'’ nevezett igaz­gatói utasítást „megfejelte” Jónás Sándor poligonüzem- vezető. A művezetőknek elő­írta, hogy szeptember 24-tól naponta 5—10 ember alko­hol el len őrzés ét kell rutinsze­rűen elvégezni, és a mun­kaidő kezdete után akár csak öt perccel is később lézengő munkásokkal szemben szigo­rúbban kell föllépni. — Tetszik vagy nem tet­szik az embereknek, ez az utasítás — mondja Borsi Dé­nes művezető. — Előbb- utóbb rájönnek, hogy mind­ez az ő érdekükben is törté­nik. Egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki ellenérzés nélkül fogadja a rendelkezést; sokan szüksé­ges rossznak ítélik meg. De látják, hogy a vezetőket ugyanúgy szondáztatják, s ha alkoholfogyasztáson ér­nék őket, nem lenne par­don/. Az igazgatói utasítás óta megszűntek a névnapo­zások, ha valaki ünnepelni akar, otthon, baráti körben megteheti. Ebben az évben eddig 96 alkalommal szon­dáztunk, hétszer követte fe­gyelmi eljárás a rutinellen­őrzést. Akinél sivítani kez­dett az alkoholtester, bajban volt. Felnőtt emberekről van szó. s ha más módszerrel nem megy, hát akkor így kell megértetnünk: a mun­kahelyen fegyelmet kell tar­tani. Zóka István is beleesett a szórásba májusban. A rutin- ellenőrzés során ugyancsak jelzett a készülék, nem volt helye vitának. — Névnapot ünnepeltünk, ami kissé elnyúlt — kezdi a számára nem túl kellemes emlékezést. — Az a rend­szer, hogy a falézból ínja ki a főnök a neveket, aki­ket másnap ellenőrizni kell, s én is rákerültem a listára. Rögtön hazaküldtek, igazo­latlan napot kaptam, s be­ígérték a fegyelmit. Itt bent hetekig cukkoltak. Én még egyszer ilyen helyzetbe nem kerülök, ezt megfogadtam magamban. Birkás László tizenhárom éve dolgozik a vállalatnál, miniszteri kitüntetése is van. Májusban került fel ő is a negatív listára, s neki sem szerzett örömet. Ő azonban sarkosabban fogalmaz, mint a társa. — Bolond ember az, aki reggel nem issza meg a féldecit — mondja. — Húsz éve dolgozom az építőipar­ban. megszoktam. De szerin­tem egy féldecitől még sen­ki nem megy a falnak, s nem eszerint, hanem a vég­zett munka szerint kell meg­ítélni az embert. Én mun­kaidőben soha neim iszom, jól dolgozom. Most elkaptak, s ha még egyszer megtörténik, a pénzem bánja. Mit tehet­nék? Alkalmazkodom, és megváltoztatom a szokáso­mat. Ezt mindenkinek egyé­nileg kell eldöntenie magá­ban. Én nem piszkálom a többieket, hogy ne igyál, ba­rátom, én is magam döntök a dolgaimról. A rendelet pe­dig rendelet, a főnökök dol­ga, hogy be is tartassák. A „goromba rendelet” te­hát célravezetőnek bizonyult. Adatok is alátámasztják ezt. Tavaly a poligonüzemben 13 fegyelmi eljárást indítottak a munkaihelyi alkoholfo­gyasztás miatt, az idén ez jóval kevesebb. Lehet, hogy sokan morognak, vagy ma­gukban lázadoznak az ellen­őrzések ellen, azonban emi­att egyetlen- dolgozó sem ke­resett magának másik mun­kahelyet. Inkább, ahogyan Birkás László mondta, vál­toztatnák a szokásokon. Fe­gyelmezettebben dolgoznak, s a népszerűtlen rendeletből lassan példa válik. Klie Ágnes Kitiltott alkohol „GOROMBA RENDELET" AZ ITAL ELLEN csökkentsék a munkahelyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents