Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám
986. október 31., péntek Somogyi Néplap A közegészség- és járvány- igy időszerű nevelési feladati egei ózós és teendő rársadalmi prograi íz egészségűnkért Megnyitották 12 egészségnevelési hónapot Tegnap délután a városi inács nagytermében ünne- élyesen megnyitották a So- logy megyei egészségnevelé- i és egészségvédelmi hóna- okat. Papp János Kaposvár inácselnöke köszöntötte a észtvevőket. Dr. Ujsághy Erzsébet me- yei főorvos beszédében angsúlyozta, hogy az egész- égügyi ellátás feltételrend- jerének folyamatos fejlesz- ése mellett egyre nagyobb aerepe van a megelőzésnek. . rendezvénysorozat szerve- sn kapcsolódik az országos rogram megvalósításához, zéles körű társadalmi prog- amot kell meghirdetni az gészségkárosító magatartás- armák visszaszorítására, hi- zen ar statisztikai adatok ro- amosan emelkedő halálozá- i arányszámokról, a szüle- ésszám soha nem látott sökkenéséről, egészségi álla- otunk romlásáról „beszélek”. 1985-ben Európában azánkban volt a legnagyobb halálozás. A betegségek allege, a megbetegedettek ársadalmi rétegződése azt ükrözi, hogy az egészségomlás elsősorban a helyte- an életmód következménye, íz állampolgárokban tuda- Dsítani kell, hogy mindenki elelős saját és embertársai gészségéért. Ezt követően a szív- és rrendszeri betegségek meg- lőzése címmel dr. Boros lyörgy osztályvezető főorvos ártott előadást. Három fő :érdésre adott választ: miért ktuális erről beszélni, ho- ;yan lehet ezeket a betegséget megelőzni és mi a eendő? Somogybán a múlt vben a halálesetek több dint ötven százalékának szív- s keringési rendellenesség olt az oka. E betegségcso- iort visszaszorításában nagy zerepe lehet a kiváltó és eszélyeztető tényezők meg- smertetésének. A rizikófakorok ismertek: a helytelen áplálkozás, a mozgássze- íény életmód, a káros szen- 'edélyek és a civilizációs ár- almak. A baleseti sebészetek be- egeinek ijesztő számáról be- zélt dr. Tóth Károly osz- ályvezető főorvos. A balheteket elsősorban a fele- ősség, a körültekintés, az ivatosság hiánya idézi elő. V balesetek megelőzésében a vöröskereszt és más társa- lalmi szervek és a tömegtá- ékoztatás eszközeinek segítségére van szükség. tait ismertette dr. Virágh Zoltán, a megyei Köjál igazgató főorvosa. Beszélt az egészségügyi ismeretek terjesztésének, a rizikófaktorok csökkenésének, az egészséges környezetért való küzdelmek és az ezekhez • kapcsolódó szemléletváltozásnak a jelentőségéről. Az eseményen dr. Varjú Irén városi főorvos mondott zárszót. Raksányi Lajos (1895—1986) Hónapok óta beteg volt, de bíztunk a felépülésében. S amitől féltünk, október 29-én bekövetkezett: 92. életévében Csurgón meghalt Raksányi Lajos nyugalmazott gimnáziumi tanár, festőművész, az egykori tanítványok, pályatársak, helyiek és az ország különböző részén élő ezrek szeretett Lajos bácsija. Életének nagy részét Csurgón töltötte. Itt volt diák, és 1925-től több mint öt évtizedig tanított a csurgói gimnáziumban. Nyugdíjasként minden idejét a művészetnek szentelte. Képei olyan derűt, harmóniát sugároztak, amilyen magánéletét is jellemezte. A magyar művészek sok jeles képviselőjével volt kapcsolata. A budapesti rajztanárképző főiskolán Szinyei Merse Pál, Glatz Oszkár, s a szintén Csurgóról indult Bosznay István tanítványa volt. Rippl-Rónai Józseftől atyai tanácsokat kapott. Tagja volt a Művészeti Alapnak, 1971-ben önálló kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Többször bemutatkozott Kaposváron, Csurgón és a megye jelentősebb településein. 1985. május 23-án, 90. születésnapján Somogy és a nagyközség vezetői köszöntötték tisztelői százainak jelenlétében. Számos elismerés birtokosaként legbüszkébb volt a Tegyünk többet So- mogyért! kitüntetésére. Raksányi Lajossal a csurgói gimnázium nagy tanárnemzedékének egyik tagja, Csurgó és a megye köztiszteletben álló művésze távozott el közülünk. Emlékét megőrizzük. AZ ŐSZ KÉPEKBEN Erdős Péter kiállítása Négy év után ismét találkozhat a közönség a Vásárhelyen élő festő, Erdős Péter alkotásaival Kaposváron a Képcsarnok Vállalat Bernáth- termében. Az érdeklődőt egy csendélet fogadja: az ősz virágaiból, a barnára érett körtékből és a tanyavilág hangulatát érzékeltető tükrösből összeállított csendélet Erdős sajátos festői világát tárja elénk. Bensőséges kapcsolat vezeti ecsetjét az alföldi táj megfestésében. Az ősz színeivel bemutatott magyar róna megannyi arcával találkozunk képein. A festő erős szálakkal kötődik az alföldi festészet hagyományaihoz, ám egyénien dolgozza föl az iskola törekvéseit. A vásárhelyi festészet korántsem jelent egységes irányzatot. Erdős Péter művészete a romantikus vonulathoz tartozik. A lovát itató csikós olyan témakör, amelyikkel gyakran találkozhatunk az alföldi piktorok műveiben. Ám a túlzó romantikát kerüli a festő, s ezt nemcsak ez az egy képe igazolja. A tanyavilágról sem idillit, sem lehangoló képet nem fest. Realista módon tárja elénk a tájat, keresve azokat a hangulatokat, amelyek nemcsak szemet gyönyörköd- tetők, hanem az ott élő emberek hétköznapjait is élménnyel töltik meg. A meleg sárga, barna színek a csend, a belső béke kifejezői. A táj emberarcán keresztül az érzelmek széles skáláját képes fölébreszteni a nézőben. A Tisza partján a kikötőben a csónak, a fának támasztott varsa a hajnali halászra vár. A vizen nesztelenül evező pákász előtt a párát a várt zsákmány reménye oszlatja. Az ősz keveri a legszínesebb palettát a természetben. Az Alföld is kiszínesedik ilyenkor. Erdős nem is mulasztja el, hogy ellesse azt, amit a természet önzetlenül nyújt. A hajnal szürkéjében már megcsillan a sárga lomb, de még a vizen a hideg lilában fürdik a napkorong. A korai est be- köszöntve még sejteti a fényadó tűzpirosát. A festő gondos felkészülése az újabb kiállítására fölidézi bennünk a négy évvel ezelőtti sikeres bemutatkozást és ismét mély nyomot hagy bennünk képeivel. A kiállítást tegnap délután Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg. Horányi Barna Már nem a petróleumlámpa világít... Felújították a gyékényesi „pengős házat" Gyékényes az ország ígyik legforgalmasabb országkapuja. A vasútállomáson napjában néha kétezer socsi is megfordul. Értékes portékát visznek Jugoszláviába és Olaszországba, gépeket és élelmiszert, egyebek között narancsot és citromot hoznak a Balkánról, vagy éppenséggel a gyékényesi kavicsot hordják az építtetőkhöz. Nyáron két nemzetközi gyorsvonatpárt is fogadnak: itt lép be az országba, illetve itt hagyja el az államhatárt az Adria- tica és a Maestrál. Gyékényes vitathatatlanul fontos vasúti csomópont, nem mindegy hált, hogy miként élnek a vasutasok. Mindennapi gondjaikról volt szó tegnap késő délután is. A határszélen, Zákány és Zákánytelep között áll egy épület a sportpálya szélén. A vasutasoké, ök építették saját pengőikből, hogy ide is eljusson a mozgókép, hogy öntevékeny irodalmi csoportjuknak bemutatkozási lehetőséget biztosíthassanak, hogy találkozhassanak a munkában eltöltött nehéz órák után. A fáma úgy szól, hogy az 1930-as évék közepén az egykori lőtér helyén a gyékényesi vasutasok adományaiból Major István és Kálmán Sándor pályamester vette meg a téglát, amiből az építkezéshez is értő jegyvizsgálók, pályamesterek és váltókezelők húzták föl a falakat. Villanyra sem futotta. Petróleummal világítottak, s fűteni is csak a saját készítésű fűrészporos kályhával lehetett. A háború zűrzavaros napjaiban, ki tudja honnan, de kerítettek egy áramfejlesztő generátort, s mindössze két liter borért szereztek egy filmvetítőt is, hogy elsők között nyithassanak mozit. Az ötvenes években színre vitték a Csárdáskirálynőt, hogy a belépti díjakból székeket, függönyöket vásárolhassanak. A csaknem ötvenéves épület időközben természetesen megrokkant. Rendre fel kellett újítani. Legutóbb a MÁV Építési és Hídfenntartási Főnökségének tervezőcsoportja vázolta föl az elképzeléseket. A csurgói karbantartó gazdasági munkaközösség február elején kezdett a munkához és október 21-én már a felújítás befejezését jelenthették. Tegnap délután Zámbó Tibornak, a gyékényesi körzeti főnökség vezetőjének köszöntőjét követően Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóságának helyettes vezetője már a korszerűen berendezett művelődési központot adhatta át a gyékényesi vasutasoknak. A határszéli pengős házra két és fél millió forintot költöttek. A tanács kétszázezer forinttal járult hozzá a HÉTVÉGI tájoló Az első ködös novemberbe nyúló hétvégén nem túlságosan bőséges a megye művelődési házainak kulturális kínálata. Akadnak azért néhány helyen rendezvények, kiállítások, amelyek megérdemlik az érdeklődők figyelmét. A megyeszékhelyen a Kilián György Városi Művelődési Központban ma filmklub jellegű sorozat kezdődik. Minden második pénteken láthatnak ezentúl délután hat órától olyan filmeket, amelyek a már legendássá vált Balázs Béla Stúdióban készültek. A vetítéseket ezeken a rendezvényeken beszélgetések követik. A sorozat 1961-től kíséri figyelemmel a stúdió munkáját. A mai első alkalommal olyan kiváló rendezők alkotásait láthatja a közönség, mintáz azóta Oscar-díjat kapott Szabó Istvánét, akinek Te című filmjét mutatják be, vagy Huszárik Zoltán Elégiáját. A programban szerepelnek még Sára Sándor: Cigányok, No- vák Márk: Kedd és Kardos Ferenc Miénk a világ című alkotásai is. Az est vendége Durst György, a Balázs Béla Stúdió munkatársa, aki válaszol az érdeklődők kérdéseire. Ugyancsak a Kilián György Városi Művelődési Központban tekinthetjük meg azt a kiállítást, amely szerdán nyílt Szép Lajos pedagógusfestő munkáiból. A Nagykanizsán élő festő a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán végzett, s ezen a kiállításán olaszországi, törökországi és csehszlovákiai emlékeit dolgozta föl a vásznon. Képünkön egyik munkáját láthatjuk. Maradjunk még egy rendezvény ajánlásáig Kaposvámunkához. Nemcsak a gyékényesi vasutasok megbecsülésének jeleként, hanem azért is, mert ennek az épületnek az előnyeit a helybeliek és a társközségekben lakók is élvezik. Kicserélték a nyílászáró szerkezeteket, újáépítették a padozatot, parkettáztak, átépítették a kályhákat, és öltözőket készítettek a színpadhoz. Öltözőt és fürdőt kapott a fo- cicsapaí is. A vasutasok tegnapi ünnepére eljöttek a település vezetői, a vasutasok hozzátartozói is, ígérve, hogy látogatásuk nem egyszeri alkalom, hanem visszatérő vendégek lesznek a művelődési házban. A házigazdák gazdag programot ígérnek. Késő délután föllépett a MÁV nagykanizsai művelődési házának tánckara, s a gyékényesi vasutasok vegyeskórusa klasszikus kórusművekből válogatott műsorával. N. J. ron, s egyúttal kivételként egy hétfői programra hívjuk föl a figyelmet. Este fél hétkor a zeneiskola hangversenytermében Bánki József zongoraművész ad koncertet. Műsorában a Liszt-évhez való kötődés jegyében az ünnepelt zeneszerző hat művét játssza el. Érdekes kiállítást láthatnak a vendégek a kadarkúti művelődési házban. A meglehetősen egyedülálló anyag érdekessége, hogy képregényeket mutat be. Több képregényváltozatot láthatunk, különböző technikai eljárásokkal készítve. Annál is érdemesebb megtekinteni ezt a képregény iránt érdeklődőknek, mert ezekben a napokban láthatják utoljára. Hétvégi ajánlatunkban gondolunk a gyerekekre is. Kaposváron a napokban a Macskafogó című magyar rajz mesefilmet élvezhették a legfiatalabbak, most pedig egy újabb, számunkra bizonyára sok érdekességet rejtő alkotást nézhetnek meg. A Lutra színes magyar természetfilm, s bár igaz az is, hogy a visszhangja nem a legjobb, általában azt tartják a kritikusok róla, hogy a klasszikus Homoki Nagy István-filmek sikerületlenebb utánzata, mégis ajánljuk, hiszen a városi gyerekeknek sok érdekességet rejthetnek a szép tájak, állatok. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a kritikákat felnőttek írják, még az ifjúságnak szánt filmek esetében is. Pályakezdők a Videotonban (Tudósítónktól) Hagyomány a Videoton tabi számítástechnikai gyáregységének, hogy - a pályakezdő szakembereknek bemutatják a telephelyeket. A gyár gazdasági vezetőinek és KlSZ-bizoittságának szervezésében tegnap' a budapesti fejlesztő intézetből és a székesfehérvári központból több mint hatvan fiatal mérnök, közgazdász, matematikus látogatott a tabi gyáregységbe. A gyár új dolgozóit — fejlesztőket, meósokat, technológusokat és bemérőket —, akikkel majd kapcsolatba kerülnek a tabiak, fogadta Chudich Antal igazgató, és áttekintést adott a somogyi gyáregység feladatairól, nehézségeikről. Elmondta, hogy a korábbi félkészgyártást egyre jobban fölváltja az önálló termékek komplett szerelése és mérése. Múlt évi termelési értékük meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A pályakezdő fiatalok ezután megtekintették a gyártási műveleteket.
