Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

1986. október 30., csütörtök Somogyi Néplap 5 Hátrányos helyzetben Az értelmiségiek szerepe a mezőgazdaságban „Könyvüzlet” az irodában A gépi technikán alapuló, komplex rendszerű technoló­giáik és tartási módszerek elterjedésével, a kémiai esz­közök és különbőz» szaktu­dományok eredményéinek alkalmazásával egyidöben fokozatosan megnőtt az ag­rárértelmiség szerepe a me­zőgazdasági termelésben. A somogyi termelőszövet­kezetekben dolgozó értelmi­ségiek helyéről, élét- és munkakörülményeiről, köz­életi tevékenységéről a szö­vetkezetek megyei szövetsé­ge fölmérést készített, hogy a helyzetkép ismeretében meghatározhassák a követ­kező évek feiadattait. Az agrárértelmdségi réteg­hez a gaizdaiságökfoam dolgo­zó felsőfokú végzettségű, és a mezőgazdasági irányultsá­gú, nem mezőgazdasági ter-^ mélésfoen foglalkoztatott, fő­iskolát vagy egyetemet vég­zettek tartoznak. Számúik az elmúlt negyedszázadban több mint háromszorosára nőtt. A mezőgazdaságii ága­zat 1899 felsőfokú végzettsé­gű szakembert foglalkoztat, a termelőszövetkezetekben ebből 1200-ian dolgoznak. A megye szövetkezeteiben az agrárértelmiségiek több­sége — az országos arányok­hoz hasonlóan — általános növénytermesztő, állatte­nyésztő képesítésű, mintegy 10 százalékuk műszaki, a többiek kertészeti, gépészeti végzettségűek, állatorvosak, jogászok. A fő-ága zatveze- tők, a termelésirányítók 95 százaléka, a főkönyvelők 54 százaléka felsőfokú végzett­ségű. Egyes pénzügyi, szám­viteli, növényvédelmi, köz- gazdasági munkakörökben továbbra is a szakemberek A Fogyasztók Somogy Me­gyei Tanácsának legutóbbi ülésén megyénk gyógyszer-, illetve egészségügyi ellátásá­nak helyzetéről és gondjai­ról tárgyaltak. Dt. Cyőrbíró Árpád, a gyógyszertári központ igaz­gató főgyógyszerészének elő­terjesztéséből kitűnt, hogy megyénkben ötezer lakosra jut egy gyógyszertár, míg az országos átlag hétezer lakos. Somogyiban 68 patika műkö­dik 127 gyógyszerésszel és 275 okleveles asszisztenssel- Egyes vidéki helyekre azon­ban nem kapnak diplomás szakembert. Ezt a magas kö­vetelményeket állító gyógy­szerésztudományi karok igen kis létszáma és a hivatás iránti érdeklődés csökkenése okozza. Több vidéki patikát csak heti kétszeri nyitvatar- tással tudnak működtetni. Ezen a gondon enyhít a kör­zeti orvosok által üzemelte­tett 34 kézi gyógyszertár. A patikák létesítésénél és fenntartásánál a gazdaságos­ságot is figyelembe kell ven­ni, mivel a gyógyszertári központ közszolgáltató és közüzemi vállalat, melynek pénzügyi teherbírása korlá­tozott. A folyamatos ellátást a központi raktárban 2,5, a gyógyszertárakban pedig 1,5 hónapos törzskészlet bizto­sítja. Ennek ellenére vannak hiánykészítmények, melyeket beérkezésük után azonnal szétosztanak. Ezekből a Ba- laton-parti gyógyszertárak — a nyári szezonban — többet kapnak. A hiánycikkek okoz­ta gondot a központ gyógy- szerkészítö laboratóriuma — ahol 'középüzemű méretben elkészíthetők a gyári specia­litások — igyekszik enyhíte­ni. A körzeti orvosokat és a kórházak igazgató főorvosait tájékoztatják a tartós hiány­cikkekről — 15—20 készít­számának növelése szüksé­ges, más szakmákban a számbeli növekedés helyett a már alkalmazott szakem­berek tudásának jobb ki­használásai indokolt.- A szak­ember^-ellátottsági mutatók szorosan összefüggnek az ag­rárgazdaságot érintő gazda­ságpolitikai döntésekkel, ér­tékeléssel, a települések fej­lődésével. A szakemberek korössze­tételében kedvező a kép: 37 százalékuk fiatal, az 55 év fölöttiek aránya mindössze nyolc százalék. Más értelmi- ,sógi csoportokhoz viszonyít­va vezetői, temelésiirányítói munkakörbe 3—6 éven belül kerülnek a végzett fiatal szakemberek. A termelőszö­vetkezetekben foglalkozta­tott értelmiségiek 15 százalé­ka nő, közülük igen kevés a vezető beosztású. Legtöbben pénzügyi, számviteli, jogi, ellenőr zésü, üzemgazdasági munkakörökben dolgoznak. A fölmérés a változatla­nul jelentős fluktuáció okait kutatva megállapította, hogy főként bérezési problémák, az előmeneteli lehetőségek elmaradása, lakásgondok miatt változtatnak munkahe­lyet a szakemberek. Az éiet- és munkakörülmények jelen­tősen befolyásolják az ag­rárértelmiség közérzetét. Bár e tekintetben az utóbbi években javulás tapasztalha­tó, még mindig hátrányban vannak más értelmiségi cso­portokkal szemben. Ennek egyik oka, hogy döntő több­ségük szolgáltatási, ellátott- sági szempontból elmaradott kis településeken él. Keve­sebb lehetőségük van kultu­rális igényeik kielégítésére is, ezért sokan inkább városla­ményről van szó —, esetleg a közeli patikában rendelke­zésre álló, azonos eredmény­nyel használható gyógysze­rekről. 1985-től a gyógyszertári központ átvette valamennyi vényköteles gyógyszeres pre- mix és néhány más állat­egészségügyi készítmény, va­lamint a II. félévitől a baba- ápoitási cikkek és a gyógy- kozmetikuimok forgalmazá­sát. A következő feladat a kórházak gyógyszerellátása lesz. A tájékoztatót a tanács tagjainak hozzászólásai kö­vették. A kérdésekre a gyógyszertári központ igaz­Rossz kedve volt. Az ut­cán megbámulták az arcát, olyan fanyar és üres volt. Undorral nézett vissza az emberekre. Gyalog ment ha­zafelé, hideg volt, ősz, és késő délután. Bement a könyvesboltba, egy Csinszká­ról szóló könyvbe belenézett, dühösen meredt az egyik fényképre. Szenvelgő papa­gájnak tartotta Csinszkát. Ki­ment a boltból, csúnya volt az arca. örült neki, csak le­gyen még csúnyább, hadd lássák rajta a keserűséget, a megbántottságot, lássa min­denki, hogy nincs ragyogó kedve. A legjobb barátja nagyszerű barát, de nem tö­rődik vele, kihasználja, mu­lattathatja, ha rosszkedvű, bezzeg fordítva ... Egyedül van, mindig így volt. Nem tud alkalmazkodni másokhoz, ügyetlen, tehet­ségtelen, mi a fenének kel­kóként ingáznak az otthon és a munkahely között, ami nehezíti a szövetkezeti ta­gokkal valló kapcsolalttartást. A kötődésben fontos sze­repet játszanak a jövedelmi viszonyok. A bérek növeke­dése más ágazatokhoz ké­pest elmaradt, a sokszor na­pi 10—12 órás munkaidőt, ünnepi munkáit is figyelem­be véve alacsony a bér- és jövedelemszínvonal. Az ér­telmiség közhangulatát, lete­lepítését nagymértékben be­folyásolja a lakáshelyzet is. A szövetkezetek szolgálati la­kásokkal, építési támogatás­sal segítenek a gondök meg­oldásában. A megyében a szakembereknek több mint a fele saját, csaknem 40 száza­léka szolgálati, a fennmara­dó hányad pedig bérelt la­kásokban Iákik. Az agrárértelmiség közéle­ti tevékenységét vizsgálva a fölmérés adatai szerint fe­le, kétharmada végez vala­milyen társadalmi, köizéleti munkát. Több településen ők alkotják az értelmiség egyet­len csoportját. A közéleti te­vékenység különösen az idő­sebb korosztályra jellemző. A Magyar Agrártudományi Egyesület tagjaként mint­egy 450-en vesznek részt a szakmai munkában. A megyei szövetség a rész­letes fölmérés alapján töb­bek között feladatként hatá­rozta meg az agrárértelmi- ség támogatását, vezető, irá­nyító munkába való fokozot­tabb bevonását, az anyagi és erkölcsi megbecsülésük nö­velését. Elő kell segíteni, hogy felkészültségükhöz mérten vegyenek részt a szövetkezetek előtt álló fela­datok megoldásában. gatója és Jakab Pál megyei főgyógyszerész válaszolt. Mi­vel a patikáik 20 százaléká­nak minősége nem megfele­lő, felvetődött a mozgó gyógyszertárak ötlete. A ha­sonló rendszerű szolgáltatás azonban a szomszédos Zala megyében nem vált be, így bevezetésének újabb kísérle­tét nálunk nem indokolja semmi. Szó esett a devizáért vásárölt gyógyszerekről és a készítmények egyedi behoza­taláról. Az egyedi import 30 —60 napot vesz általában igénybe, az életmentő gyógy­szerek azonban 24 óra alatt rendeltetési helyükre kerül­nek akár az Egyesült Álla­mokból is. lett egyáltalán megszületnie. Régebben szeretett sétálni, amikor mindenki hazafelé megy már, szeretett vásárol­ni. Annyi anya, apa volt az áruházakban gyerekek­kel ... Ilyenkor az sem bán­totta, hogy árva, hogy nin­csenek családélményei. Ka­rácsonytájt ragyogott ő is, fi­gyelte nagy boldogan, ha a szülők titokzatos arccal téb- láboltak a játékosztályon. A nagymamáktól is megható­dott: mennyi sálat-sapkát kötnek az öreg kezek, meny­nyi buta-kedves ajándékot gyártanak a gyerekek, meny­nyi fény fut körbe az áru­sok pultján, mennyire szép minden. Most ostobának, kétszínűnek látta ugyanezt, értelmetlennek. A nagyma­mák máskor siránkoznak, hogy milyen ritkán látják az unokákat, akiknek csak az ajándék kell, pedig úgy sze­Ha a munkatársaik meglát­ják Bertényi Zsuzsannát a folyosón, innen is, onnan is odiakiabálnak néki: „Jött-e valami jó új könyv?!” Ti­zenegy éve dolgozik a Szá­mítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalat kaposvári központjában, most diszpé­cser. A régiek és az újak is jól ismétlik, mint a Kossuth Könyvkiadó helyi terjesztő­jét. — Még nem voltam párt­tag, amikor 1978-ban rám bízták a politikai művek terjesztését. Azóta foglalko­zom vellülk. — Az a híre a SZÜV.nek, hogy kiemelkedő a könyvek iránti érdeklődés. — Ez így is van — hagy­ja helyben. — A százhetven dolgozó mintegy kilencven százaléka fiatal, az átlagélet­kor 25—26 év. Minden fia­tal fogékony az újna, sokuk­nak ez az első, esetleg a második munkahelye, így saját könyvtárukat most alakítják ki,. Ugyanakkor meg is indokolják mire és mennyit költhetnek. — A könyvek árának változása érezhető a jorgal- mon? — A forgalom minden év­ben növekszik. Vonzó a részletfizetés. Havonta száz­százötven könyv talál gaz­dára. Érdeklődnek a politi­kai könyvek iránt. Ennyi év alatt megismertem, hogy ki­nek mi aiz igénye, mit sze­ret olvasni. Ha van időm, elolvasom az ismertetőket is a művekről. — Mit keresnek a leg­jobban? — Változó... A fiúk a háborús kiadványokat. Sokat el tudtam adni gz 1956-os ellenforradalom történetéről megjelent művekből. Érdek­lődnek e korszak iránt. A rétik őket. De a mai gyere­kek hálátlanabbak, mint a szüleik. Sírnak, zokognak mindenért. A szülők ilyenkor a jóságosak, megértők, más­kor unják a ^gyerekeiket, kiabálnak velük, idegesek, kapkodnak. Panaszolják, hogy feláldozzák minden sza­badidejüket a gyerekekre, néha már megőrülnek tő­lük. Gyűlölöm őket — mondta ki, s ettől megriadt. Majdnem elesett valami­ben, ahogy áthaladt a téren. Visszanézett, éppen szitko­zódni akart. Egy kutya fe­küdt ott, rémületféle volt a szemében, könyörgés, gyáva­ság és valami remény. Oda­lépett, félt tőle. Aztán leha­jolt, megsimogatta. Volt a táskájában szalámi, adott belőle. A kutya szorgalmasan evett. Ha most fölvinné a la­kásába ... Ha lehetne vala­mi, ami megváltoztatja az életét... Ez? Ez a remegő állat? Annyiszor lehet ol­vasni, hogy a kutya a leg­jobb barát. Okos lehet, nem is igen látszik rajta, hogy csavargó, pedig biztosan az. Ha valakié is ez a kölyök. nők elsősorban a sorozatokat kedvelik, az Univerzumot, a Szivárványt, a Népszerű tör­ténelmet. Sajnos, az utóbbi sorozatban erre az évre ígért öt műiből még egy sem ért el hozzánk, ötvenen fi­zetnek elő a Nők Magazinjá­ra. Tölbb férfi kolléga is megveszi a feleségének. — Vannak-e törzsvásár­lók? — Hogyne ... Tízen átlag­ban ezer és kétezer fonint között vásárolnak évente. Rendszeresen veszünk fon­tos műveket, járatjuk a páirtfoly ©iratokat a pártszer­vezet könyvtárába. Az esti egyetemre, szakosítóra járók innen elkérhetik ezeket. A legtöbben azonban megve­szik, amire szükségük van. — A Kossuth Könyvkiadó megyei iklirendeltségével jó a kapcsolatom. Ha valamit Korszerű könyvtárépület­tel bővül a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székháza az épülettömbjének Arany Já­nos utcai frontján álló lakó­ház átalakításával. Ez a la­kóház is több mint egy év­századdal ezelőtt, az akadé­miai székházzal egyidöben épült, s az egykori szolgálati lakások helyén alakítják ki az új könyvtárt a Középü­letépítő Vállalat dolgozói. Az épület tetőzetét újjáépítették újabb egy évszázadot kiálló tartós anyagokból: műem­lékpalával borították be, eső­csatornáját pedig vörösréz­lemezből készítették. A régi formát őrző hom­lokzat és oldalfalak között elviszi. Az övé lesz, miért engedték el. Értelme lesz a lakásnak. Értelme... majd takaríthatja. De ezzel a kö­lyökkel futni is kell, sétál­ni, mozogni, csavarogni. Mi­csoda ostobaság most arra gondolni, hogy megváltozik az élete, ha fontos lesz egy kutyának az is jó, nagyon jó, örül neki, társa lesz. Fel­vitte. Nem ijedt meg a lép­csőházban sem, talán sokat aludt már ilyen helyeken. A kiskutya figyelte az edényt. Meleg és illatos volt az étel, lelkesen lefetyelte. A sarokban valami kerek dol­got vett észre, jókedvűen kergetni kezdte. A férfi nem szidta meg, nevetett rajta. Ügy találta, biztató jel a kalapiparnak, ha legalább egy kutyának tetszik a re­mekművük. Volt a szekrény­ben egy régi póráz. A ba­rátja kutyája itt veszett el a környéken még a tavasz- szal, a kellékek itt marad­tak nála. A kiskutya en­gedte nyakára tenni a pó­rázt. A férfi örült, boldog volt. Az áruház előtt egy kis­kérek, igyekszenek teljesíte­ni. A Népszerű itörténelem- sorozatból, a lexikonokból, az enciklopédiákból 40—50-et előre megrendelek, s nem nagyon kell visszaküldeni. Persze a szakácskönyvekből, a krimikből nem mindig elég, amit kapunk. A leg­nagyobb gond, hogy nem egyenletes a könyvkiadás, kevés mű jön az első, aránytalanul sok a negyedik negyedévben. Ezen változtat­ni kellene. — Mit olvas a könyvter. jesztő? — A „nagy adósok” közé tartozóim, mert szinte min. denrt megveszek a lexiko­noktól a politikai könyvekig, özvegy édesanyámmal és a húgomékkal családi házban lakiunk, de már kinőtték a könyvek a helyüket... csak a főlépcsőház maradt változatlan az épületen be­lül. Balogh Gézáné építésveze­tő irányításával — aki elő­zőleg az Operaház rekon­strukcióját vezette — a pontos ütemtervnek megfe­lelően dolgoznak az építők. Így az év végére befejezik a betonszerkezetek építését és a jövő évben a szakipa­ri, valamint a cső- és vil­lanyszerelőmunkák; szerel­vényezések következnek A teivek szerint 1988 tava­szán adják át az épületet, a dolgozók ígérete szerint leg­alább olyan minőségben, mint legutóbb az Operahá­zat. fiú sírt. Odalépett hozzá, biztosan elmászkált a szülei­től. A gyerek bömbölve mondta, hogy kapott egy kiskutyát, nagyon szerette, de elveszett. A gyerek arca maszatos volt. A férfi ta­nácstalanul állt és lenézett a földre. A kutya kerek szem­mel figyelt, főleg a kisfiú táskája érdekelte. Kilátszott belőle a megmaradt tízórai. A férfi felkapta a kutyát és a fiú karjába tette. — Csöpi, ha még egyszer elcaplatsz szó nélkül... — dadogta a gyerek, és esetle­nül tartotta az ebet. — Eljössz hozzánk? —né­zett fel a gyerek a férfira. — Nem lenne baj, anyu­kámnak sok dolga van most, segítünk neki, jó? MajdCsö- pit együtt sétáltatjuk. Tudod, legjobban rohanni szeret, alig bírom utolérni. A múlt­kor is úgy megtetszett neki az egyik macska, hogy el­szakadt a póráza, nem tud­tam tartani. A férfi hallgatott. Most meg az fájt neki, hogy nincs gyereke... Prekáczkó Ágnes A gyógyszerellátás helyzete Somogybán Figyelembe kell venni a gazdaságosságot is FÁJDALMAK L. G. Korszerű könyvtárépülettel bővül az Akadémia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents