Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
1986. október 28., kedd Somogyi Néplap 3 A KÁDERPOLITIKA HATALMI KÉRDÉS Á változó körülményekhez igazodva kommentárunk Elmaradt gratuláció Testületi döntés a vezetésről ÁLLAMDÓSÁG ÉS CSERE Következetes és tervszerű munkával, a hiilbák felszámolásával kell elérni, hogy minden területen a magasabb követelményeket teljesíteni tudó, megújulni képes vezetők dolgozzanak — mondta ki nagy jelentőségű határozatában a megyei pártbizottság. És hozzátette, hogy növelni kell a pártszervek, a vezetőik felelősségét az irányításiban, a fejlődő demokrácia követelményeinek megteremtésében. Nagyobb érzékenység, bátrabb kiállás, elvszerű magatartás és kezdeményezőkészség kell ahhoz, hogy az alkotóképesség a szó nemes értelmében kibontakozhasson Somogybán. Ezzel együtt növelni kell a vezetői munka tekintélyét, a vezetés erkölcsi és anyagi elismerését — az értékaHikotással arányosan. E gondolatok jegyében szabott konkrét feladatokat önmaga és mások számára a megyei pártbizottság. Kimondta, hogy a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség változatlanul nélkülözhetetlen alapkövetelmény. S e néhány gondolatból kiolvasható: a társadalmi érdék képviselete, a politika melletti nyílt kiállás, a beosztottak szocialista szellemű nevelése nélkül „senki sem lehet vezető. A megyei pártbizottság határozata kellő hangsúllyal taglalja a stabilitás és csere összefüggéseit. Az ésszerű és megalapozott stabilitás, s a tervszerű, egyenletes és folyamatos vezetői csere mellett foglal állást. A távlati elképzelések érvényesítése, a feladatok sokrétűsége és változékonysága szükségessé teszi, hogy a vezetők lehetőleg hosszabb ideiig dolgozzanak funkcióikban. Ugyanakkor társadalmi szükségszerűség, hogy új erőkkel, képességékkel 'frissüljön föl a vezetés, azaz az idősebbek tapaszlalata együtt hasson a fiatalok új iránti lendületével, fogékonyságával. De nem mond ellent e várakozásnak az a megállapítás sem, hogy minden vezető csak addig dolgozzon beosztásában, ameddig képes ma. radéktailanul ellátni a feladatát. A határozat arra is kitér, hogy tervszerűbbé kell tenni a kádermozgást a párt-, állami,' gazdasági és tömeg- szervezeti területek között. Megállapítja — a Központi Bizottság határozatának szellemében —, hogy a megújulás miatt, a megszökottság, a rutinszerűség, az összefonódás elkerülése miatt a megyei és az alsóbb szinteken is folyamatos kádermozgásra, átcsoportosításra van szükség. Nem kétséges: ez a szándék is a munka színvonalának javítását szolgálja. KIVÁLASZTÁS, ÖNÁLLÓSÁG Á VEZETŐK UTÁNPÓTLÁSA Rendkívül fontos megállapítás, hogy a vezetők kiválasztásánál körültekintően kell megvizsgálni a korábbi teljesítményeket, a feladathoz való alkalmazkodás képességét, az önállóság készségét, s e készség fejlődését. A szakmai hozzáértés minősítésének alapja, a szervezet működési színvonala, a vezetői munka tartalma és eredményessége — mondja ki a határozat. Nem kevésbé fontos, hogy minden vezetőtől meg kell követelni és el kell várni az elvszerű, korrekt kapcsolatot a munkahelyi pártszervekkel, tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal. Tiszteletben kell tartaniuk a demokratikus fórumokat, és személyes példájukkal, tekintélyükkel is szorgalmazniuk kell a jó közösségi, lakossági kapcsolat kialakítását, a demokratikus magatartás kibontakozását. A továbbiakban azt írja elő a megyéi pártbizottság határozatai, hogy a vezetők (is) éljenek a szocialista erkölcs normái szerint, mutassanak példát a szakmai, a politikai munkában, a köz- és a magánéletben. A hivalkodásnak, a nagy lábon élésnek, a hatalmaskodásnak, az elbizakodottságnak, az anyagias szemléletnek ugyanis nincs helye társadalmunkban. Kemény, következetes szavak ezek, s a határozat még hozzáteszi: megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a törvények és erkölcsi normák megtartására, a korrupció, a protekció, az elvtelen összefonódás visz- szaszorítására. S az útmutatás: kellő időben és határozottan 'kell reagálni egyes vezetők mulasztásaira, s minden eszközzel védeni kell őket a visszaélésektől, azok következményeitől. A megyei pártbizottság határozata ezután a párt-, állami és gazdasági szervek közötti munkamegosztásról szól — a vezetőik kiválasztását, nevelését és megbízását illetően, majd hangsúlyozza, hogy az előkészítés szakaszában nélkülözhetetlen megszerezni a munkahelyi közösségek véleményét. Vezetőnek csak azt szabad javasolni — rögzíti a dokumentum —, akinek tekintélye van, élvezi a közösség bizalmát és megfelel a vezetés valamennyi követelményének. Továbbra is bizalmat szavaz a határozat a párton kívüli vezetőknek; politikai, szakmái támogatást, az előmenetel lehetőségének megteremtését írja elő környezetük szám'ára. Megkülönböztetett figyelemre utal a határozat a vezetőik utánpótlását, felkészítését és kiválasztását illetően. E témakörben is hangsúlyozza, hogy Somogy társadalmi, gazdasági, kulturális előrehaladása nagy mértékben függ a káderek helytállásától. Ezért nélkülözhetetlen a vezetésre alkalmasnak látszó emberek nevelése, fölkészítése és megfontolt kiválasztása. Követelményként írja elő a határozat: az utánpótlással úgy kell foglalkozni, hogy folyamatosan elégítse ki a tervezett és a minőségi csere szükségleteit; tegye biztonságossá a megyei szakemberekkel való gazdálkodás választási lehetőségét, a pályázati rendszer elterjedését, a vezetői munka színvonalának állandó megújulását. A sízervezeti kereteket az ötéves káderképzési és utánpótlás-nevelési tervek biztosítják. A káderutánpótlás elsődleges forrása továbbra is az. egyetemeken, főiskolákon végzett, a gyakorlati munkában már kipróbált fiatalok — hangsúlyozta a megyei pártbizottság. Elsőbbséget kell biztosítani azoknak a szakembereknek, akik vezetői tapasztalatot szereztek, elhivatottságot éreznek és hajlandók a vezetői ismeretek megszerzésére. Követelmény tehát, hogy szorosabbra kell fűzni kapcsolatainkat az egyetemeken, a felsőfokú intézményekben működő somogyi klubokkal, hogy mind többen — képzett szakemberként — visszatérjenek szülőföldjükre. Biztosítani kell letelepedésük feltételeit — különösen a gyenge adottságú térségekben. Ezen túlmenően — mint a határozat kimondja —: segíteni kell a tehetséges munkás- és parasztfiatalok előmenetelét. A testület igen határozottan foglalt állást amellett, hogy esélyegyenlőséget kell biztosítani a nők vezetővé válásához. Az előítéletekkel szembeni fellépésre, rátermettségük „fölfedezésére”, ösztönzésükre és bátorításukra hívja föl a figyelmet ez a határozat, amelynek végrehajtása jövőnk egyik biztosítéka. S nem feledkezik meg arról sem, hogy a káderutánpótlási tervekben — mündenekelőitt a javarészt nőket foglalkoztató üzemekben, intézményekben — érdemes és nagyobb figyelmet kell fordítani rájuk. (Folytatjuk.) Hőszigetelt üveget gyártanak Jó ütemben folyik a hószigetelt üveg gyártása a barcsi ÉSZKV Hőszigetelő Üveggyártó Üzemében. A jövő évi tervük 70 ezer négyzetméter. Az üveget ablakgyártó vállalatok részére és egyedi lakossági megrendelésre készítik. Egyre érzékenyebbek az emberek az apró hétköznapi figyelmességekkel kapcsolatban. Különösképpen bosz- szantja őket, ha elmarad az együttérzés, egy köszöntés vagy jókívánság, amely pénzbe sem kerül. A napokban megkeresett egy régi ismerősöm, aki negyvenötös párttag. Sok hasznos társadalmi munkát végzett. Egy ideig Veszprémben éltek az unokák miatt, a feleségének azonban any- nyira hiányzott Kaposvár, hogy visszaköltöztek. Ez a „vándorlás” arra is jó volt, hogy kitapasztalja, mennyire más lehet egy-egy körzeti pártalapszervezet gyakorlata. Amikor Kaposvárról Veszprémbe mentek, az első taggyűlésen bemutatták őket, elmondták az életútjukat és közéleti múltjukat. Sajnos, ugyanez elmaradt a visszatelepülés után a kaposvári lakótelepi körzeti pártalapszervezetben. S ami még ennél is jobban fáj: még egy gratuláció sem hangzott el a 60. születésnapja alkalmából. A kaposvári körzeti párt- alapszervezetek gyakorlata eltérő. A legtöbb helyen gondot fordítanak erre, még ajándékot is vesznek, hiszen az idős párttagoknak jólesik a megemlékezés. Különösen fontos, hogy mindenhol őszinte gondoskodás vegye körül a negyven, ötös párttagokat, akiknek életútjuk, gazdag tapasztalatuk miatt nagy a befolyásuk a környezetükre. Joggal várják el, hogy meghallgassák a véleményüket, javaslatukat, rendszeresen foglalkozzanak velük, s ha gondjuk van, akkor próbálják orvosolni. Természetesen ez a figyelmesség terjedjen ki a kerek születésnapokra is. A következő időszakban sok nyugdíjas jelentkezik át a gyári, a szövetkezeti, az intézményi pártszervezetből a körzetibe. A zökkenő nélküli beilleszkedésük alapja, hogy az első pillanattól érezzék a meghitt, családias légkört. Csak így tudják az új környezetben kibontakoztatni a tevékenységüket. S ebbe beletartozik a bemutatástól a születésnapi jókívánságig sok minden. L. G. Textilipari konferencia 9 TERMÉKENY ESZMECSERE Szombaton befejeződött a textilipari vezetők és jogászok tizennyolcadik országos tanácskozása, amelyet az idén Kaposváron rendeztek meg. A textilipari tudományos egyesület által szervezett konferenciának a technika háza adott otthont, s pártfogolta a rendezvényt a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyára is. Gazdasági életünk fontos kérdései kerültek terítékre a kétnapos rendezvényen, amelynek néhány résztvevőjét a tanácskozás befejezése után tapasztalatairól kérdeztünk. , Dr. László Gábor, az állami cipőgyárak jogi irodájának vezetője: — Kiváló előadásokat hallhattunk. Ezt nem udvariasságból mondom, valóban egy percig sem unatkoztam. A viták során pedig egy sor azonnal hasznosítható tapasztalatot gyűjtöttem. Számomra a legtanulságosabb a külföldi részvétellel működő vegyesvállalatokról szóló eszmecsere volt, ugyanis egy NSZK-beli céggel épp a következő napokban kezdtünk tárgyalni közös cipőgyártásról és forgalmazásról. — Ez jó hír lehet a cipő- boltok szűkös választéka miatt kesergő hazai vásárlóknak. Mondana róla bővebbet? — Nem. Majd a tárgyalások befejezése után tehetjük közhírré a tényeket. Legyen elég annyi: valóban javulhat a hazai boltokban a helyzet, ha az üzletet sikerül nyélbeütni. — És sikerül-e? Sokan bírálják a hazai bürokratikus akadályokat, amelyek a vegyesvállalatok alapítása előtt tornyosulnak. — A legutóbbi szabályozás már megkönnyítette a helyzetet. Számunkra lényeges adminisztrációs enyhülés volt. De egy külföldi gazdasági szakember még mindig lassúnak tartja a magyarországi eljárást. Itt a tanácskozáson örömmel hallhattuk, hogy további intézkedések szolgálják majd a folyamat gyorsítását. Dr. Bakos Sándor, a Pannónia Szőrmegyár jogásza a fizetésképtelen vállalatokkal kapcsolatos új szabályozásról mondta: — A mi cégünk ugyan nem küszködik ilyen gondokkal, de ez a kérdéskör ma minden vállalati szakember számára érdekes, hiszen nemcsak a kerítésen belüli dolgokkal kell foglalkoznia annak, aki talpon akar maradni. — Sokhelyütt, például a Magyar Kereskedelmi Kamara fórumain kifogásolták a vállalatok képviselői, hogy a régi gyakorlat szerint a bajban levő cégek ideig-óráig ható erősítő injekciókat kapnak csupán. — Ez így volt, s előfordulhat, hogy egyikét esetben így is van. De itt az előadást és a vitát hallva meggyőződhettünk róla: a gazdaságirányítás ezután nem törekszik arra, hogy rosszul működő vállalatok hosszú ideig vegetáljanak. Tehát az új lehetőségekkel élve nem az egykét évig ható tüneti kezelés lesz a jellemző, hanem a hosszú távú megoldás. Nem szabad félni a rossz vállalatok felszámolásától. Bajer Nándor, a kaposvári textilművek igazgatója házigazdaként is szerepelt, de a szombati előadás korreferense is volt. Az új vállalatirányítási formákról szóló vita után elmondta: — Itt is kiderült, hogy még a legalaposabban végiggondolt újdonságok sem lehetnek tökéletesek. A jogalkotóknak senki sem tudott tanácsot adni, amikor az új formák „ábécéjét” kidolgozták. így aztán a vállalati tanácsok megalakítása és működése idején keletkeztek apróbb zavarok. A tartalmi kérdésekkel ma még korai foglalkozni, hiszen fél év, egy év után mélyreható tapasztalatunk nincsen. Viszont a formai dolgok máris tökéletesíthetek. — S hol a hiba? — Egészen apró és köny- nyen javítható gond például a szavazás rendjének kérdése. Erre itt azonnal hasznosítható javaslatok hangzottak el. Kissé bonyolultabb kérdéskör, hogy a vállalati tanácsok megalakítása után keletkeztek bizonyos egymást átfedő, esetleg egymásnak ellentmondó hatáskörök. Például a vállalati tanács és a szakszervezeti bizottság között vannak súrlódási felületek. De ezek megszüntetéséhez is nagy segítséget adott a kaposvári konferencia. L. P.
