Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
1986. október 27., hétfő Somogyi Néplap 5 Podagóguthiány Somogybán Gondok a középiskolákban 0 Újjávarázsolt ház KÖNYVTÁR AVATÓ CSOMÁBAN A demográfiai hullám lassan elvonul az általános iskolákból, hamarosan a középiskolákban okoz gondokat. Megyénk évek óta pedagógushiánnyal küzd — többek között a folyamatosan növekvő tanulólétszám miatt. Az 1986—87-es tanév kezdetén a középiskolai tanárok száma csaknem kilencvennel nőtt, helyenként azonban súlyosabb nehézségek tapasztalhatók, mint korábban. A 393 pályázati hirdetésre főként pályakezdőik jelentkezését várták. Az intézmény- vezetők mindössze 208 pályázatot fogadhattak el. A munkáltatók többsége az öt helyre beadható pályázati lehetőségben látják a hiány okát, hiszen a jelentkezők minden következmény nélkül visszavonhatják a már elfogadott pályázatot. A fiatalok a jobb élet- és munka- körülményeket biztositó munkahelyeket keresik, azonban a szolgálati lakások mérete és minősége még sok kívánnivalót hagy maga után. Az oktató-nevelő munkát ebben a tanévben 121 pályakezdő pedagógus kezdte meg, tizenöttel több, mintáz előző évben. Kicsi az érdeklődés a gyógypedagógiai intézmények és a zeneiskolák iránt, s továbbra is nagy gondot okoz a szakoktatói állomány biztosítása. A végzett pedagógusok nagy többsége városi intézményekben szeretne elhelyezkedni, csak elenyésző részük vállalkozik a kistelepülések pedagógushiányának enyhítésére. Megyénkben 438 képesítés nélküli pedagógus dolgozik, számuk emelkedett. Közülük száznál valamivel többen tanulnak felsőoktatási intézményekben. Ezen az elnőiesedett pályán nehéz megoldani a gyesen, gyeden levő nők helyettesítését. Egyre több azoknak az intézményeknek a száma, ahol a tartósan távol levő nevelőt a helyi szakképzett pedagógusok közötti órafelosztással vagy nyugdíjasok alkalmazásával igyekeznek pótolni, illetve helyettesíteni. Az óvodai hálózat ellátottsága, valamint a tanítói álláshelyek szakképzett nevelőkkel való betöltése megfelelő. Az általános iskola felső tagozatában azonban továbbra is kevés a készség- tárgyakat tanító szakember és a német, angol nyelvszakos tanár. A középiskolák pedagógusellátottsága tovább romlott. Idén mindössze 14 pályakezdő helyezkedett el megyénk középfokú intézményeiben. Különösen aggasztó a helyzet a kisebb települések középiskoláiban. A városokban működő középfokú oktatási intézmények legnagyobb gondjai közé tartozik az idegen nyelvszakos és testnevelő tanárok hiánya, de kevés a magyart, a matematikát és a szakmai tárgyakat oktató pedagógus is. Jelenleg 100 megyei ösztöndíjas tanul az ország különböző egyetemein, főiskoláin. Ösztöndíjuk —7 1300—1500 forint — országos viszonylatban is magas. A Somogy Megyei Tanács és a Művelődési Minisztérium évente 1 millió 200 ezer forint ösztöndíjat biztosít a megyei gondok enyhítésére. Ennek ellenére több ösztöndíj ap elhagyja a megyét, illetve a pályát, vállalva döntésének anyagi következményeit. Indokolt esetben a Baranya, Zala, Tolna és Somogy megye közötti megállapodás lehetővé teszi, hogy megyénk ösztöndíjasai e három megyé valamelyikében kezdjék meg munkájukat. Az ellátottságért felelős munkáltatókra hárul az a feladat, hogy a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, lakáshelyzetüket javítsák, s hogy a végzett, illetve hamarosan végző tanárjelöltek érdeklődését fölkeltsék 'eTvidéki iskolák iránt. Régen elmúlt már az az idő, amikor csak kevesek szakíthattak a tudás fájáról. Ma részese lehet bárki az irodalom minden porcikájá- nak. Az csak rajtunk áll, mennyire használjuk ki ezt a lehetőséget. Élünk-e az olvasás örömével, vagy eltaszítjuk magunktól a könyveket. A községekben a kultúra háza hozhatja az irodalomhoz és egymáshoz is közelebb a település lakóit, lehetőséget adva a művelődésre és a szórakozásra. Csorna — ahol pénteken új könyvtárat avattak — húsz kilométerre van a megyeszékhelytől. Ahhoz elég közel, hogy a csornaiak gyakran eljussanak Kaposvárra, de ahhoz messze, hogy szervesen bekapcsolódjanak a város kulturális életébe. De miért is kéne bekapcsolódniuk? önálló település, saját tervekkel és bajokkal. Miért menjenek a csornaiak máshová, mikor otthonukban megteremthetik a szórakozás és a kulturált művelődés lehetőségét? — Olyan lakóhelyi közérzetet kell kialakítanunk, hogy igazán otthon érezzék magukat az emberek — mondta Orbán Ottó, a csornai Kossuth Kör, Művelődési Egyesület vezetője. — Hiába lenne a ház, a vagyon, igazán csak az emberi kapcsolatokkal lehet az életet újjávarázsolni. Lenyűgözően szép a felújított terem, ahová a könyvtár került. Aranyszínűén csillogó lámpákat szereltek a mennyezetre, az ablakok közé az oldalfalakra is nemes vonalú falikar került. Még érezni lehetett a nemrégiben festett falak friss illatát. A szoba nyolcvan négyzet- méteres, bőven kielégíti a falu igényeit. A terem bal oldalára kerültek a könyvespolcok, szembe az ablak mellé olvasóasztalokat raktak. A könnyen mozgatható bútorok sokféle rendezvény megtartásához adnak lehetőséget. A berendezést a megyei könyvtár erre a célra szánt pénzügyi alapjából vásárolták, de segített a kaposvári városi könyvtár is. — Az ifjúsági klubból lett ez a könyvtár — mondta Virág József KISZ-titkár. — Meg kellett győzni a fiatalokat, — akik kezdetben berzenkedtek —, hogy később kapunk majd egy önálló termet, addig is a megújult könyvtárban lesz rengeteg szórakozási lehetőség: filmvetítéseket, vetélkedőket tartunk és zenét is hallgathatunk az olvasás mellett. A megnyitó ünnepségen ott volt Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója, Schmidt Ervin, a nagyberki nagyközségi tanács elnöke és Varga Csaba, író. Az érdeklődők a tulajdonosok alig fértek a terembe. A kezdeti fellángolás a falu méreteihez képest hatalmas volt, ugyanúgy, mint mikor a szobát csinosították. Az október 24-i megnyitó után Varga Csabával író—olvasó találkozót tartottak. Faragó László Tamási Rita VÁLTOZÁSOK Á KÍNÁI GAZDASÁGBAN ' * V*viv.'u\ Tartsuk nyitva az ablakot! „Néha túl tágra nyitottuk a kapukat, néha szűkebb bejáratot hagytunk. Volt olyan külföldi beruházás, amelynél csorbát szenvedett a kölcsönös előnyök elve” — ilyen tapasztalatok is megfogalmazódtak a sencseni városatyákban, amióta a különleges gazdasági övezetek tárt karokkal fogadják a tengerentúli befektetőket. Mindezek ellenére Sencsenben is és Kína egészében is szilárd, hosszú távú stratégiai célnak tekintik a nyitást a külvilág felé. Gyakorta tesznek erről nyilatkozatot a kínai vezetők, és igyekeznek megnyugtatni a „kapuk bezárásának” lehetősége miatt aggódó vállalkozókat. 1979 óta összesen mintegy 6700 vegyes vállalat létesült Kínában, köztük 130 olyan, amely teljes egészében külföldi tőkével működik. A beruházási láz azonban alábbhagyott — ez év első felében 1,24 milliárd dollárt fektettek be, 20 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A külföldi működő tőke importjának visszaesése nem egy a kínai gazdaság állapotát jelző, sokfajta mutató közül — a modernizáció folyamatosságára, esetleges törésére utal ez a jelzőszám. E program tartóoszlopa omlana össze, ha a külföldi vállalkozók tartózkodnának az új technika meghonosításától — vélik a szakértők. A pekingi vezetők, a legilletékesebbeket, a vállalkozókat faggatták arról, hogy miképpen ítélik meg a beruházási klíma változását. Egy nyugati kezelésben lévő szálloda igazgatója elmondta, hogy nem elég stabilak az adózási feltételek, és előfordul, hogy a különböző hatóságok ötletszerűen emelik az adókat. A hatóságok túl sok kínai alkalmazott felvételére kötelezik a vállalatokat, és ez tetemes termelékenységi hátrányt okoz — panaszkodott egy másik vállalkozó. A Sanghajban repülőgépeket összeszerelő McDonald Douglas ezzel magyarázta azt is, hogy Kínában három hónapig, az Egyesült Államokban pedig egy hétig tart egy gép összeszerelése. A párizsi vagy a New York-i bérleti díjakkal vetekedő kínai díjak, a kínai alkalmazottak bérének többszörösét kitevő béradófizetési kötelezettség, a bürokratikus ügyintézés nem tetszik a tőkés vállalkozóknak. Legfőképpen azonban az, hogy nem gazdálkodhatnak eléggé szabadon a valutabevételekkel. Tény, hogy Kínában a „nyitási politika” beindítása óta most első ízben hajtanak végre pályakorrekciót a külföldi befektetésekben. Tavaly ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a vegyes vállalatok maguk is inkább fogyasztották az ország keményvaluta forrásait, ahelyett hogy növelték volna azokat. A vegyes vállalatok kínai partnerei erőteljesen fokozták az importot, s ezzel megterhelték az ország kereskedelmi mérlegét. Azóta szigorúbban ellenőrzik, hogy mire költhetnek devizát a vállalatok. Sencsen persze ebben is kivétel, itt nem érezhetők az országos gondok. A különleges övezetben a vállalatok maguk döntenek, hány embert alkalmaznak és bocsátanak el, ha csökken a világpiacon a kereslet. Nem is panaszkodik a Sony vállalat vezetője, hiszen a cég az országos 30 százalékos adóval szemben 15 százalékos nyereségadót, négyzetméterenként mindössze 1—2 jüant (14—28 forintot) fizet az 50 évre haszonbérbe kapott földterületért. A tőkés hazautalhatja a nyereséget, de azt újra be is fektetheti, adómentesen. A sencseni polgár- mester első helyen említi: a városi tanács csak a vállalatok törvényes eljárását ellenőrzi, és arra ügyel, hogy minél kevesebb legyen az akta, a bizonylat, kisebb a bürokrácia. Nyilvánvalóan megéri a hongoki tőkéseknek, hogy néhány millió dolláros befektetéssel üzemeket létesítsenek. Komoly jövedelemhez jutnak, mert olcsó bérrel dolgoznak és a korlátlan lehetőséget nyújtó piacon értékesítik az árut. Számukra nem okoz fejfájást, hogy a termelés felét, harmadát külpiacokon értékesítsék. Ez újabban valamennyi külföldi befektetéssel szemben az egyik legfőbb követelmény. Még nem sikerült összhangba hozni a külföldi cégek legfőbb törekvését az országos szándékokkal. A vállalkozók a kínai piacot akarják meghódítani, Kína viszont exportbevételre akar szert tenni. Az ellentétes szempontok látványosan csaptak össze nemrégiben az American Motors (AMC) kínai dzsipgyártó részlegének ügye kapcsán. Fennállt az üzem bezárásának veszélye, pedig a gyár a külföldi vállalkozások egyik jelképének számít. A vállalat ugyanis nem kapta meg az alkatrészimporthoz szükséges devizát. Kínában azt rebesgetik, hogy Csao Ce-jang miniszterelnök maga lépett közbe. Erre a vállalat megkapta a devizát és egyben ígéretet tett arra, hogy a jövőben több dzsipet exportál a külpiacokra. Nagy súlyt helyez arra a kínai vezetés, hogy javuljon a külföldiek üzleti közérzete. A „kifelé nyitást” határozottan védelmükbe vették a vezetők a gazdasági egyensúly múlt évi megingásakor, amikor nemcsak a technika, de a „kártékony eszmék” beáramlását is bírálatokkal illették. Kínának szüksége van a korszerű technológiára, nyitva akarja tartani az ablakot. Teng Hsziao-ping mondását idézik gyakran Pe- kingben: „Egyesek azt mondják, hogy csukjuk be az ablakot, mert berepülnek a legyek és más rovarok. Mi azonban azt mondjuk, hogy nyissátok ki az ablakokat, szívjátok be a friss levegőt, ugyanakkor harcoljatok a legyek és a rovarok ellen.”. Marton János Szent-Györgyi Albert 1893-1986 Kilencvenhárom éves korában elhunyt Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar származású amerikai biokémikus. Szent-Györgyi Albert halálának hírét a Maryland államban lévő Bethesdai Rákkutató Alapítvány jelentette be, amelynek az év elejéig a tudományos igazgatója volt. A világhírű tudós szerdán veseelégtelenség következtében halt meg és pénteken lakóhelyén a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban helyezték örök nyugalomra. A temetésén a rokonok, barátok és a munkatársak szűk köre vett részt. hírügynökségi beszámolók tudományos munkássága mellett kiemelik, hogy a békeharc, a nukleáris leszerelés elkötelezett híve volt. Határozottan fellépett az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen. Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Tanulmányait, amelyeket az I. világháború miatt meg kellett szakítania, a budapesti egyetemen végezte, itt szerzett orvosi diplomát 1917-ben. Tanult Cambridge-ben is, ahol Hopkins professzor intézetében kémiai doktorátust szerzett. 1937-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott. „A biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”. Mindmáig ő az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon élve nyerte el ezt a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerést. Szent-Györgyi professzor a II. világháború alatt az ellenállás egyik központi alakjává vált, majd a német megszállás után illegalitásban vészelte át a felszabadulásig tartó hónapokat. 1945 után Szent-Györgyi Albert aktívan bekapcsolódott mind a tudományos, mind a közéletbe: a budapesti egyetem professzora lett, az akadémiának másodelnöke, számos társadalmi szervezet vezetésében is részt vett. Szent- Györgyi Albert 1947-ben hagyta el Magyarországot és az Egyesült Államokban telepedett le, ahol '1955-ben kapott állampolgárságot. 1975-től ez év januárjáig a Bethesdai Rákkutató Alapítvány tudományos igazgatójaként dolgozott. Tíz könyvet és 200-nál több tudományos cikket írt. Szent-Györgyi Albert Magyarországhoz való viszonya az idgk folyamán változott, de amint első hazalátogatásakor adott televíziós interjújában kijelentette: soha nem tagadta meg ezt az országot, amely szintén nem tagadta meg őt. Hat évvel ezelőtt, 1978. januárjában tagja volt a magyar koronát hozó amerikai küldöttségnek. 1983. szeptemberében az Elnöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság rubinokkal ékesített zászlórendjét adományozta a világhírű tudósnak. A magyar film- és tv-művészek szövetségének közgyűlése A magyar film- és tv-mű- vészek szövetsége szombaton megtartotta VII. tisztújító közgyűlését. A tisz.tújí.tó közgyűlésen Kovács András, a szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Lugos sy László főtitkár, illetve Mihályfi Imre alelnök szólt a szövetség eddigi eredményeiről. Lugossy László kitért az alkotó műhelyekben dolgozók felelősségére, s azokra a tennivalókra, amelyekből jelentős szerepet kell vállalnia a magyar filmművészetnek, különös tekintettel a szocializmus építéséneik folyamatára, a társadalom sorskérdéseinek az emberi sorsokban való bemutatására. Beszélt a gazdasági nehézségekről, a szövetség egyes szakosztályainak tevékenységéről. A közgyűlés vitájában felszólalt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság itagja, a Központi Bizottság titkára. A film- és tv-művészét szerepéről szólva kiemelte: — Életünkben előtérbe került a vizuális kultúra. Az emberek látóhatára a szó szoros és eredeti értelmében rendkívüli .mértékben kiszélesedett. Taián még úgy is fogalmazhatnék, hogy az olvasás után most tanulunk látni is. Az emberek ma összehasonlíthatatlanul többet látnak, mint akárcsak néhány évtizede. A film, ,a tv építhet erre az újonnan kialakuló képességünkre, s egyben maga is fejlesztheti azt. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: van olyan aggodalom, hogy az értékek devalválódnak, s ezáltal a művészetek is válságba kerülhetnek. Bizonyára van alapja ennek az aggodalomnak. De ha így van, annáli nagyobb a film és a tv féleflőssége, hogy tegyen ellene. Az értékek devalválódása ellen, leginkább új értékek teremtésével lehet fellépni. Ha aggódunk az értékekért, és aggódunk, figyelni kell arra is, hogy kezd divatossá válni egy újfajta sematizmus: a pesszimizmus, a kilátásitalanság, a kívüli álllás sematizmusa. Ilyen szemlélettel nem lehet új társadalmat építeni, nem lehet művészetet éltetni, hiszen a művészeteket mindig a cselekvő, a jobbra törő, az olykor el is bukó, de a küzdelmet vállaló ember drámája ihlette. A vitában többen szóltak a filmgyártásnak a megújulással járó problémáiról, pénzügyi nehézségeiről. Elmondták többék között, hogy a közművelődési filmek készítésénél az állami támogatás általános növelése mellett szükséges a tartalmi, szellemi megújhodás is. Rámutattak arra, szükséges emelni a gyermekeknek szóló produkciók számát. A vitát követően a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolókat, valamint az alapszabályzat módosítására tett javaslatokat. Ezután megválasztotta a hatvan tagú új választmányát.
