Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

1986. október 27., hétfő Somogyi Néplap 3 A KÁDERPOLITIKA HATALMI KÉRDÉS Elkötelezetten, eredményesen Testületi döntés a vezetésről Mint arról tájékoztattuk olvasóinkat: a megyei pártbizott­ság a közelmúltban közérdeklődésre is számot tartó döntést hozott a iKözponti Bizottság 1986. március 18-i határozata alapján a káderpolitikai elvek végrehajtására. Közismert tény, hogy a párt politikájának ez az eleme rendkívül fontos, hi­szen hatalmi kérdésről van szó. Az sem kétséges, hogy az élet változásával, a fejlődéssel, az adott körülményekkel össz­hangban - mint a politika általában - ez is állandó megújí­tásra, korszerűsítésre vár. E követelményeknek tett eleget a megyei párttestület. Határozatának ismertetését ma kezdjük meg folytatásokban ismertetni olvasóinkkal. Úgy gondoljuk: ez a tény is a káderpolitika nyíltságát és demokratizmusát fejezi ki közéletünkben. Az elemzés, a visszapillan­tás elengedhetetlen egy új haitározat meghozatalához. Ezt tartottja szem előtt a megyei pártbizottság, amikor összegezte a korábbi határo­zatok végrehajtásának ta­pasztalatait. Megállapította többek között, hogy az utób­bi években tervszerű, folya­matos volt a kádermunka Somogybán. Fejlődött a ká­dermunka demokratizmusa, s az egyre fokozódó követel­ményekkel együtt nőtt a pártszervek kádermunkáért érzett felelőssége is. De nem rejtette véka alá azt sem, hogy az elvek nem minden területen valósultak meg, s hogy a gyakorlat lassan kö­vette az Irányítás korszerű­sítésével összefüggő változá­sokat. Kifejezte ezzel azt a tényt, hogy a vezetők köré­ben eltérően érvényesül a politikai és erkölcsi alkal­masság, a szakmai hozzáér­tés és a vezetni tudás kö­vetelménye. Mégis megálla­píthatta a testültet: „A veze. A kedvező tapasztalatok ellenére elveinkkel ellentétes jelenségek is tapasztalh ajtók megyénkben. Vannak veze­tők, akik határazatlanok, nem vállalják a politika melletti nyílt kiállást, mind­untalan fölfelé mutogatnak, kezdeményezés helyett meg­kísérlik meghúzódni a de­mokratikus fórumok árnyé­kában. A „csallhaitaitlanség”, a túlzott önbizalom, a krit.i- kátlan légkör, a hatalommal való visszaélés épp úgy elő­fordul még, mint a jogtalan előnyszerzés, a jobbító szán­dék elfojtása, az úrhatnám- ság. Csökkent ugyan, de még nem szűnt meg, hogy egyes vezetők szembekerültek a törvénnyel. A visszaélések miatt több vezetőt kellett fe­lelősségre vonni az utóbbi időiben. De az is előfordult, hogy az intrikák, a felelőtlen tők döntő része elkötelezet­ten, eredményesen szolgálja szocialista rendszerünket, a dolgozók érdekeit. Értik, képviselik, védelmezik és ál­talában helyesen alkalmaz­zák a párt politikáját.” Nem véletlen, hogy a szó­beli kiegészítőben ezt hall­hattuk: „Köszönet helytál­lásukért!” Külön elismerést fejezte ki a testület a több évtizede eredményesen dol­gozó, nyugdíj felé közeledő vagy már nyugdíjas veze­tőiknek, akik életünk meg­alapozói voltak. Népünk szolgálatában, a megye elő­rehaladásában vállalt áldo­zatkész munkájuk, elkötele­zettségük, szorgalmuk, fe­gyelmük mindnyájunk szá­mára tiszteletet parancsol, nak. Gazdag tapasztalatukra ezután is számít a párt. Megállapította azt is a me­gyei pártbizottság, hogy az áldozatkész, önzetlen vezetői magatartást nagyra értékeli a megye közvéleménye. rágalmak ellen nem léptek föl kellő határozottsággal a párt- és állami szervek; nem álltak ki a rendet, fegyelmet követelő vezetők mellett. S ez legalább akkora hiba, minit az elnéző magatar­tás . .. A vezetőik egyre nagyobb része tart lépést a tudomá­nyok, az élet fejlődésével; alkalmazza az új eljárásokat, a korszerű vezetői módsze­reket. De gyakori még a bi­zonytalankodás, a bátorta­lanság, a félelem minden­fajta kockázat vállalásától. Hiányos a vezetők közötti együttműködés, néhol ötlet­szerű a szakembergazdálko­dás. Vannak, akik még ide­genkednek a képzett, tehet­séges szakemberektől, mások a bürokratizmusban, a lélek­telen ügyintézésben élik ki magukat. a tervszerű cserét, egyes — megoldásra érett — személyi kérdések elhúzódtak. A veze­tőik többségének munkavi­szonya jelenleg is nyugdíja­zásukig tart, tíz százalékuk koréngedménnyel vonul visz- sza. Többségüket volt mun­kahelyük megbecsüli. Ennek ellenére sokan sértetten mennek nyugdíjba, s ez a még dolgozó vezetők közér­zetét is károsan befolyásol­ja. A cseréknél többnyire a minőségi követelmények ér­vényesülnek — állapította meg a testület. S ez kifejezi: javult a vezetők felkészült­sége, kora. A cserék kéthar­madát belső előléptetéssel oldották meg. Egyes terüle­teken azonban kevés a I Fő forrásként az egyeteme­ken, főiskolákon végzett, gyakorlati. tapasztalatokkal rendelkező szakembereket jelöli meg az elemzés. Kevés a technikus, nem kielégítő a munkásfcáder-nevelés. Nehéz­séget okoz az utánpótlás a kedvezőtlen adottságú gaz­dálkodó egységekben. Hiány mutatkozik közgazdász, könnyűipari és mezőgazda- sági gépész, speciális mű­szaki mérnök, kereskedelmi A párt munkastílusának változásával függ össze ez az előremutató jelenség. Javult a vezetőkkel való foglalko­zás, nőtt az alternaltív javas­latok, azaz a választási le­hetőségek száma. Csökkent a szubjektivizmus; s bár a ve­zetői munka pártellenőrzése javult, a demokratikus kontroll még nem kielégítő. A személyi ügyek eldöntésé­ben nőtt a testületek szere­pe, s a pályázati rendszer, a meghatározott idejű kine­vezés is fokozta a káderpo­litika demokratizmusét. Az új irányítási formákra való átállás ugyan nem volt zök­kenőmentes, mégis ez a jö­vő útja. Fejlődött az állami sze­mélyzeti munka — állapítot­szakemiber, s itt a minőség rovására is engedményekre kényszerülünk. Ez kiváltképp a kereskedelemben és a fő­könyvelői, a számviteli be­osztásokban igaz. A megyé­ből tovább tonuló fiatalok egy része letelepedési gon­dok miatt nem tér vissza. Valamennyi területen gon­dot okoz a termelésirá­nyítók pótlása. Csökkent a pálya vonzása az államigaz­gatásban, az ügyészi és bí­rósági szerveknél, az állam- ha'talmi szervek és a műve­lődési intézmények területén. A vezető beosztású nők ará­nya alacsony, de ezzel együtt igaz: Somogybán egyre terv­szerűbb a káderek nevelése, utánpótlása. és vendéglátóipari, közműve­lődési és számviteli szakem­berekben. A testület megállapította: nőtt a politikai és szakmai felsőfokú végzettségű veze­tők száma, általános és szak­mai műveltsége. Sokan a második diplomát is megsze­rezték, s mintegy tíz száza­lékuk tanul. A jövő tehát biztató, s ez a káderpolitikai munka eredményességét bi­zonyítja. ta meg elemzésében a vezető testület —, bár még min­dig tapasztalható a szakis­meret éltül zása épp úgy, minit az általános feladat- meghatározás. A kádermunkában érvé­nyesül a párt vezető szerepe — így értékelte a testület. Következetesen számonlkérik a káderpolitikái elvek érvé­nyesítését. Fokozódott a fele­lősségérzet e fontos hajtalmi kérdés ésszerű megoldása iránt. A tapasztalatok tehát ked­vezőek. E megállapítás nem mond ellent azöknak a dön­téseknek, amelyeket követ­kező folytatásainkban tá­runk az olvasók el'é. (Folytatjuk.) STABILITÁS ÉS VÁLTOZÁS A párt testű let azt állapít- szerű cserélődésükkel sincs háttá meg, hogy a vezetők gond. S bár a generációvál- stabilitása megfelelő, terv- tás. a választásók segítették KRITIKUS HANGVÉTEL DEMOKRATIZMUS A KÁDERMUNKÁBAN AZ UTÁNPÓTLÁS FORRÁSAI Kommunista műszakot szervestek szombaton a Kapós- gép Vállalat kaposvári törzsgyárában. 180-an Jöttek el dolgozni. A különböző üzemcsarnokokban éppen úgy dolgoztak, mint máskor, sőt az udvar csinosításán Is szorgoskodtak. A bevételt a közelmúltban részben elké­szült igái! üdülő befejezéséhez használják fel. A vállalat többi gyáregységében is tartanak még az idén kommu­nista műszakot Célkitűzések és gondok ELNÖKSÉGI BESZÁMOLÓ A TESZÖV-NÉL Az elmúlt öt év tapaszta­latainak összegezése, az eredmények és a gondok megvitatása szerepelt fő na­pirendi pontként tegnap a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnökségi ülésén. A két kongresszus közötti munkát taglaló írásos beszá­molóban az elismerésre mél­tó eredmények mellett ott sorakoztak a termelést, a dinamikus fejlődést hátrál­tató gondok is. Az utóbbi há­rom év kedvezőtlen időjárá­sa, a gazdasági körülmények nehezebbé válása következté­ben a szövetkezetek nagy részének tartalékai csökken­tek, illetve kimerültek, s ez jelentős visszaesést jelentett. A mezőgazdasági szövetke­zetek a megye földterületé­nek 78 százalékán gazdál­kodnak, a termelésből 63 százalékkal részesednek. Feladataikat összességében eredményesen teljesítették, a VI. ötéves terv célkitűzéseit megvalósították. Munkájukat — főként az időszak máso­dik felében — a fokozott nehézségek ellenére is be­csületes helytállás, a szövet­kezeti mozgalom iránti fe­lelősség jellemezte. A két kongresszus közötti munka értékelését ezúttal másodszor tűzték az elnökségi ülés na­pirendjére. Az írásos beszá­molót azóta némileg módosí­tották a tapasztalatokat ösz- szegező viták és hozzászólá­sok alapján: a kendőzetle­nebb, olykor élesebb megfo­galmazások hitelesen tükrö­zik á szövetkezetekre jellem­ző helyzetet. Az elmúlt időszakban a legdinamikusabban a nö­vénytermelés fejlődött. A szö­vetkezetek évi 700 ezer ton­na gabonával járultak hozzá az országos 15 millió tonna eléréséhez. Különösen a búza, a kukorica és a nap­raforgó termésmennyisége növekedett. A jó eredmé­nyek ellenpontjaként az idei gabonatermés már sokkal kedvezőtlenebb, alig éri el az öt év előtti mennyiséget. Az állattenyésztés eredmé­nyei nem rosszabbak a bázis időszakénál, annak ellenére, hogy minden fajnál csökkent a létszám. A tejtermelésre erőteljes, a sertés- és a juh­ágazatra a mérsékelt növe­kedés volt a jellemző. Nehe­zítette a munkát, hogy az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltsége és meg­becsülése romlott az utóbbi években. Az ez évben meg­hirdetett új támogatási rend­szer némileg javítja az ága­zat gazdaságosságát, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy feloldja az ellentmon­dásos helyzetet. A mezőgazdasági termelés­ből mintegy egyharmaddal részesedő háztáji és kister­melés változatlanul " elvá­laszthatatlan a szövetkeze­tektől. . A gazdaságok jelen­tős részében fejlődött a ház­táji gazdálkodás, ugyanakkor szerkezetében módosult; nőtt a kihelyezett szarvasmarha-, a sertés- és nyúlállomány, csökkent viszont a vágómar­ha- és a múlt évtől a sertés­értékesítés. A természeti és gazdálko­dási sajátosságok mellett gondot okozott a szakképzett dolgozók számának bizto­sítása is. Ebben az is szere­pet játszott, hogy a szövetke­zetek és a tagok kevésbé voltak érdekeltek a tovább­tanulásban. Bogó László titkár kiegé­szítőjét élénk vita követte, amelynek összegezéseként megállapították, hogy az el­múlt évek jelentős visszaesé­sét csak részben magyarázza äz aszályos időjárás és a szabályozók szigorodása. Az említett hátráltató körülmé­nyek mellett belső szervezet­lenségek, eseti hibák, nem mindig átgondolt intézkedé­sek is okai voltak a gazdál­kodás eredménytelenségé­nek. Mivel a megye szövet­kezeteinek több, mint fele külső segítség nélkül csak nagy áldozatok árán tudna a jövőben javuló eredménye­ket elérni, ezért a szövetke­zetek országos tanácsától egyedi elbírálást és támoga­tást kér a szövetség. N. Zs. 12 milliós üzlet Kölnben A tahi kempingcikkek sikere A SPOGA elnevezésű sport- és kempingcikkeket bemutató nemzetközi szak­vásárt minden év őszén megrendezik .Kölnben. Csak­nem 40 ország több száz ki­állítója vonultatja föl ter­mékeit.' A Budaif lax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat tabi kempingcikk-gyára az 1970- es évek elejétől rendszere­sen részt vesz legújabb ter­mékeivel a szakvásáron. Varga Istvánnal, a gyár igazgatójával beszélgettünk arról, hogy miként szerepel­tek az idén. — Üzleti tárgyalásaink kedvező eredménnyel zárul­tak. A kiállításon csaknem 200 megrendelővel tárgyal­tunk, és szerződést is kötöt­tünk. A kiállítás történeté­ben először kaptunk fix megrendelést. December 15-i határidővel 1500 darab Klá­ra fantázianevű négyszemé­lyes lakósátrat kell szállíta­nunk francia sátornagyke- dőknek. Ugyancsak decem­beri határidővel szállítunk 400 darab vegyes túrasátrat görög megrendelésre. Ez a két megrendelés 12 millió forint árbevételt jelent. A kölni bemutatón egyéb­ként négy új termékkel sze­repeltünk, nagy sikert arat­tak. A Parti-pavilon elneve­zésű sátorból például 50 mintadarabot rendeltek. Az idén először amerikai és ka­nadai megrendelésre 2—2 mintapéldányt kell gyárta­nunk. Továbbfejlesztettük a tömlővázas sátorcsaládot, s a szakvásáron a Lufi ka és a Szűzi kétszemélyes túrasá­torral igyekeztünk kedves­kedni a fiataloknak. Ugyan­csak idei fejlesztés a hat tagból álló Lee Cooper sá­torcsalád, amely két-, há­rom- és négyszemélyes, szimpla és dupla kivitelben is készül. E három típusból a nyugat-európai cégek 20 mintapéldányt kértek. A külföldi nagykereskedők a rendelésen kívül valamennyi új termékünket szerepeltet­ni fogják katalógusaikban. — Jövő évi szállításra kötöttek-e megállapodást? — Igen. Egy görög nagy- kereskedőnek 600—1000 da­rab közötti sátorra van igé­nye. A holland partner sze­mélyesen jön Tabra, és vár­hatóan 6—8 millió forint értékű sátrat vár tőlünk. Tárgyaltunk japán megren­delőkkel is, tőlük 300—400 darabos lakósátor megren­delés várható. 1987 első ne­gyedévére a nyugatnémet áruházaktól 200 darab meg­rendelés érkezett. Összesen mintegy 13—15 millió forin­tos megrendelésről tárgyal­tunk. — Milyen tapasztalatokat szűrt le a kiállításról? — Megállapítható, hogy a sátorgyártók száma tovább csökkent. A nagy nyugat­európai gyártók pénzügyi okok miatt ki sem állították termékeiket. Gyártmánya­ink iránt a korábbinál na­gyobb volt az érdeklődés: a minőséggel elégedettek a tőkés piacon. ' Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents