Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
} 4 y Somogyi Néplap 1986 októb" 2i- pé"tek AZ ÉPÍTŐIPAR KÖZÉPTÁVŰ FELADATAI KAPOSVÁRON Több mint két és félezer lakás épül Az építőipar helyzetével, feladataival, gondjaival rendszeresen foglalkoznak a Kaposvári Városi Tanács testületéi. Egy település jelenét, jövőjét és arculatát döntően ennek az ágazatnak a tevékenysége határozza meg. Az összefüggésekre is kiterjedően a közelmúltban értékelte a városi tanács testületé a megyeszékhely tanácsi beruházásainak és a felújításoknak a helyzetét. Fejlődés ellentmondásokkal Kaposvár fejlődésében hosszabb távra visszatekintve ellentmondásos, kettős az építőipar szerepe. Az egyik oldalon az áll, hogy az elmúlt húsz évben változott a város arculata, szinte új város épült, s ez vitathatatlanul az építők teljesítményének eredményé is. A másik oldalon az építőipar az igényektől folyamatosan elmaradt; szinte állandósultak a gondok, a feszültségek. A tervszerűség hiányát, a minőséget jogos bírálat éri. Ez a kettősség nemcsak hosz- szabb távon, hanem napjainkban is igaz, megszüntetése fontos. A megyeszékhely térségének építőipara számottevően fejlődött az elmúlt két évtizedben. Korszerű telepek épültek, új termelő kapacitások alakultak ki, új technológiák honosodtak meg, jelentősen jobb a gépesítés, rninfr-körábban. Ez az előrehaladás azonban nem arányosan ment végbe, egyes területek, munkafázisok lemaradtak a fejlődésben. A SÁÉV három leányvállalata nemcsak új színt, hanem jó teljesítményt is hozott. Számos kisvállalkozás jött létre az építőiparban, de mindez csak mérsékelte, nem oldotta meg a gondokat. Húsz év, tizenkétezer lakás Kaposváron az elmúlt húsz évben tizenkétezer új lakás épült. Tanácsi beruházásban több mint háromszáz bölcsődei, ezerötszáz óvodai helyet létesítettek, százhúsz új tanteremben tanulhatnak az általános iskolások. Középiskolák, kollégiumok és tornatermek sora épült. A városi tanács több mint kétmilliárd-kétszázezer forintot fordított beruházásra és felújításra a hatodik ötéves tervben, amelyet tovább növelt az OTP által épített lakások mintegy hatszázmillió forintos értéke. A lakásépítési tervet az elmúlt öt évben túlteljesítették, ám ez a többlet a családiház-építés- ből származott. Nem lehet ennyi megnyugtató tényt elmondani a felújításról, ahol a költségek meghaladták a tervezettet, így elmaradt egy sor munka. A Somber beruházásszervező tevékenysége az utóbbi két évben romlott, számos fogyatékosság jellemzi a műszaki tervezést. Csupán néhány általános példa: késve érkeznek és nem hibamentesek a tervek, hiányzik a résztervek összehangolása, a kivitelezés során gyakori a módosítás, a kiegészítés. A magasépítésben meghatározó szerepet betöltő SÁÉV az utóbbi években javította a panellakások minőségét, ugyanakkor a szavatossági kötelezettségekre kevés gondot fordított. Említhetnénk a falak penésze- sedését (ami nemcsak kivitelezői hiba!), az épületek beázását, a nyílászárók rossz minőségét is. Körültekintő előkészítés A városi tanács ülésén beruházók, tervezők, kivitelezők, tanácstagok őszintén váltottak szót az okulásra szolgáló tanulságokról. A mostani középtávú terv során Kaposvár tanácsa mintegy két és fél milliárd forint értékű beruházási és felújítási munkát szeretne elvégeztetni. Kétezernégy- száz-kétezerhétszáz lakás felépítése a cél. Kiemelt program a középiskolai hálózat fejlesztése, az észak-déli felüljáró építése. A korábbiaknál semmivel sem kisebbek és egyszerűbbek ezek a feladatok. Végrehajtásuk biztonsága megkívánja, hogy minden szinten és minden lehetséges módon mérsékeljék a korábbi gondokat. Ahogy a tanácsülésen többen is szóvá tették: mindenekelőtt a beruházások előkészítésének a javítására van szükség. Ez éppúgy, mint a folyamat minden szakasza, körültekintőbb, alaposabb szervezettséget követel. A minőség javításának érdekében elengedhetetlen, hogy szigorítsák a műszaki ellenőrzést, az átvételi követelményeket. V. M. VÁLTOZÁSOK Á KÍNAI GAZDASÁGBAN Városi reform — dilemmákkal A legtöbb kínai vállalatnak egyelőre alig van beleszólása a döntésekbe. Az ország csaknem ötvenezer vállalata közül mindössze néhány ezer állami vállalat működik az új kísérleti rendszerben — magyarázza Csi- ang Jd-vej, a kínai ipargazdasági intézet tanácsadója, aki maga is aktív részese volt a reformfolyamat beindításának a hetvenes évek végén. Csiang akkor, mint aiz akadémiai intézet igazgatója, a sanghaji iparvállalati kísérletekért volt felelős, és az akkori vitáikban azt vallotta, hogy a gazdasági megújulási folyamatnak az iparból kell kiindulnia. Azóta ismert, hogy késett az ipari reform, a mezőgazdasági felelősségi rendszer az agrárgazdaságban viszont teljes sikert aratott. Az iparban, ahol a változások a nyolcvanas évek derékén kezdődtek, még a régi irányítási formák uralkodnak az újak felett — mondja a szakértő. Ha még meglehetősen korlátozott a kínai iparvállalati vezetők önállósága. A vevő és az eladó szabadon alkudozhat ugyan a termékek eladásáról, köthet szerződést a gépek, anyagok vásárlásáról, de csák a termelési kapacitások egy részére, mintegy egyiharmadára. Csökkent persze az elmúlt években az állami szervezeteknek kötelezően átadandó bútorok, vízmelegítők, vagy az acéltermékek részaránya, de például ez utóbbi esetben a 'terv a vállalati termelés 85 százalékát rögzíti. Akárcsak a mezőgazdaságban, az iparban is fölként a könnyűipari,.élelmiszeripari termékeknél oldották föl a kötöttségeket, ott, ahol a hiányt hamarabb föl lehetett számolni. A gépiparban, a nehéziparban viszont csak folyamatosan és hosszabb távon történik meg az átállás. A gyufa ára Kantonban 2 fenben volt rögzítve, most 3 fen körüli mozog a szabad ár, és a termelők érdekeltsége fokozódott — meséli HeSzi- an, a kantoni tervbizottság vezetője az eddig megtett lépésekről. A reform kezdetekor még több száz fogyasztási cikk elosztásáról döntötték Pekingben, azóta már csak a gabona, az étolaj, a cukor és a gyapot árát rögzítik központilag. A többi termékpiac szabályozása a tartományi terv feladata. A kínai vezetők ismerik azokat a gondokat, amelyék ebből a „kettős irányításból” fakadnak. Ha a vállalatok kedvező áron, a szabadpiacon is értékesíthetnek, akkor húzódoznak a terv téli esetésétől; nem lelkesíti őket az acél tonnánként 600 jüanos felvásárlási ára, amikor a szabadpiacon 1700 jüant is adnak étté — magyarázza He Szian. Az elképzelés az, hogy a vállalatok idővel közvetlenül, egyezzenek meg a termékek árában, alakuljon ki egy közbülső irányár, amely ösztönzi is a termelést és egyben lehetővé teszi a tervcélok teljesítését — hangsúlyozza a kantoni vezető. A kínai vezetők megrázkódtatásoktól mentessé akarják tenni az átmenetet minden téren, így a foglalkoztatáspolitikában is. De végre akarják hajtani az átállást, mert nem megfelelő a mostani, .felemás vállalatvezetői magatartás: minél nagyobb részesedést szerezni a központi keretekből és minél többet értékesíteni a piacon. Hogy miért nem történhet meg egy csapásra a változtatás? — Amikor növelték a mezőgazdasági felvásárlási árakat, annak egy részét a városlakók fizették meg. 9 százalékkal emelkedtek tavaly a fogyasztói árak, de egyes városokban még ennél is gyorsabb volt a drágulási tempó. Óvatosan, két, három lépésben kell a tényleges értékviszonyoktól elszakadt, elforzuft árrendszert korszerűsíteni — han- gdztatják a vezetők. Fontos döntés született nemrégiben a rugalmasabb vállalati munkaerő-gazdálkodás terén ahol eddig szintén az állam döntötte el, melyik vállalat hány emberrel dolgozhat, mennyivel növelheti a létszámot. „Előfordult, hogy az állam nem adott munkaerőt oda, ahol hiány volt. A vállalat ilyenkor nem vehetett fél a piacról dolgozót, de nem is bocsáthattáik el embereket onnan, ahol túl magas volt a fölösleges létszám.” A kutatóintézeti tanácsadó ésszerűtlennek nevezi ezt a módszert, amelyet októbertől felvált a vállalati, szerződéses foglalkoztatás, lehetőséget adva a hanyag dolgozó elbocsátására, vagy a piac által indokolt vállalati létszámleépítésekre. A foglalkoztatási stabilitást azonban nem akarják egy csapásra feladni a kínai vezetők. Az önálló vállalati létszámgazdálkodást egyelőre csak az állami ipar dolgozóinak töredékére terjesztik ki. Az „új gazdasági struktúra” kereteit az évtized végére szeretnék megteremteni Kínában. Olyan gazdasági környezetet létrehozni, amelyben önálló döntéseket hoznák a nyereség szempontjait mérlegelő vállalatok. Intenzív munkát folytatnak ennek megalapozására és ilyen kérdéseket elemeznek: miként választható el egymástól a központ és a termelők feladata, milyen vállalati tulajdonformák bevezetése az ésszerűbb? Több kínai vezető visszatérő gondolatiként fogalmazta meg, hogy ma az a legfőbb dilemma, miképpen lehet a rugalmas vállalati gazdálkodást a központi, tervszerű ellenőrzéssel, irányítással szinkronba hozni. Feszültségek, esetleges kudarcok lesznek a végrehajtás során — mondotta a legutóbbi parlamenti ülésszakon Csao Ce- jang miniszterelnök. Ezeket a hibákat azonban nem szabad magával a reformmal azonosítani, szem előtt kell tartani, hogy a kínai gazdaság felélénkülése, korszerűsödése az elmúlt évek változásainak köszönhető. (Folytatjuk.) Marton János JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A közös tulajdon megszüntetése A közös tulajdon megszüntetésének háromféle módját ismeri a jog. Az első kettőt, a természetbeni megosztást és a tulajdoni illetőség megváltását egy hete ismertettük. Ha az említett módokon a közös tulajdon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentékeny, éi lékcsökkenés- ' sei járna, illetve gátolná a rendeltetésszerű használatot, a bíróságnak el kell rendelnie a közös tulajdoni dolog értékesítését, és a vételárat kell a tulajdonostársak között tulajdoni illetőségük arányában felosztania. A bíróság az értékesítést árverés útján rendeli el, és meghatározza a legkisebb (ún. kikiáltási) vételárat. A tulajdonostársakat az elővá- §árlói jog megilleti a bíróság által elrendelt értékesítés során is. Általános tapasztalat, hogy az árverés többnyire nem vezet eredményre. Különösen igaz ez a lakott közös tulajdoni ingatlanok esetében. Ezért ilyenkor, az árverés sikerének előmozdítására a bíróság a bennlakó tulaj d onestársait k öt el ezheti, hogy az ingatlan jogos lakásigényét meghaladó részét (lakrészt vagy egyéb helyiséget, pl.: műhelyt vagy más gazdasági épületet) bocsássa kiürítve az árverési vevő rendelkezésére. Ha az árverési vevő megfelelő cserelakást ajánl fel, akkor a bennlakó tulajdonostárs köteles az ingatlanból kiköltözni. Ezeket az eseteket leszámítva, a bennlakó tulajdonostárs lakáshasználata nem korlátozható és nem szüntethető meg. Az árverési vevővel való jogviszonyára, és a bennlakás által okozott értékcsökkenés viselésére a korábban leírtak az irányadók. A lakásingatlanok esetében — végezetül — a közös tulajdon megszüntetésének még egy módozatára ad lehetőséget a törvény. Akkor, ha a közös tulajdonban levő épületben legalább két — műszakilag különálló — lakás van, a közös tulajdon társasház tulajdonna alakítható. Ilyenkor a jogszabály által megkívánt aiapító okiratot pótolja a bíróság ítélete. A társasházzá való alakítás abban különbözik a többi módozattól, hogy , ehhez mindig valamelyik tulajdonostárs kérelmére van szükség; a bíróság hivatalból nem rendelheti el. Gyakorlati jelentősége pedig az, hogy a tulajdonostársak lakáshoz fűződő érdekeinek messzemenő figyelembevételével az egyes lakások — a telek közös tulajdonban maradása mellett — önálló helyrajzi számmal rendelkező és a tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő ingatlanokká válnak. Ezáltal egymás „előjogaitc! ’ (előbérleti, előhaszonbérleti, elővásárlási) nem korlátozott rendelkezési jogot nyernek. A közös tulajdon megszüntetése iránti perekről el kell mondani, hogy abban valamennyi ingatlannyilvántartási érdekeltnek (tulajdonostársak, bejegyzett haszon- élvezeti, használati, tartási, életjáradéki és jelzálogjog jogosultja stb.) részt kell vennie. A keresetlevélhez csatolni kell a perbe vitt közös tulajdon ingatlan vagy ingatlanok tulajdoni lapjának hiteles másolatát. A közös tulajdon mekszünteté- sére irányuló per megindítása nem akadálya annak, hogy bármelyik tulajdonostárs szabadon értékesítse a salját tulajdoni illetőségét. A tulajdonostársak az elővásárlási jogukat ilyen esetben is gyakorolhatják. A fentiekben csak vázlatosan ismertettük a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos főbb szabályokat. Az életviszonyok ennél sokkal változatosabbak, és egy ügy kapcsán számos olyan további fontos kérdést vethetnek föl, amelyekre — a tényeket mérlegelve — csak jogász adhat minden részletre kiterjedő tanácsot. Dr. Pintér Gyula i" Növényvédelmi tájékoztató V értetű-fertőzések Az idén is megfigyeltük megyénk töhb pontján a vértetű által okozott fertőzéseket. A fertőzés többnyire a rendszeres növényvédelemben részesített ültetvényekben fordul elő. Ennek oika, hogy a. gyakori rovarölő szeres permetezések a vértetű természetes ellenségének — a vértetű fürkésznék — jelentős mértékű pusztulását okozzák. Különösen sok házikertben figyelhető meg a fertőzés Nagyatád, Csurgó, Marcali, a Bataton-part, valamint Kaposvár körzetében. A kártevő kizárólag almán él, szívogatásával károsítja a fa hajtásait. Nagy egyedsű- rűségű telepekben lepd el a fás részeket, különösen ott, áhol a kérget valamilyen sérülés érte. Kora nyáron telepeit megtalálhatjuk a zöld hajtásokon és a levélnyeleken is. Szívogatásuk következtében sima felületű duzzanatok, a vastagabb ágakon, gallyakon pedig karfi- olszerű daganatok, elváltozások keletkeznek. A kártevő rovarok potrohút dús, fehér viaszbevonat borítja, mely fokozatosan ellepi az egész telepet, és őszre már fehér, vaittaszerű, gyapjas külsőit kap. Ezekről a telepekről lehet ilyenkor — a lombhullás előrehaladtával — már messziről felismerni a kártevőit. A vértetűtelepek a téli hidegnek ellenállnak, s nemcsak a fák föld feletti részét károsítják, hanem az erősebb fagyok beköszöntésével lehúzódnak a föld felszíne alá, és ott a fa gyökérnya- ki részén telelnek át. Kora tavasszal ismét- felivándoral- nak a fa koronájára, megtelepedésükhöz előszeretettel választják a sebzésS felületeket, metszés helyeket. A kártevő áttelélésének és a tavaszi újrafertőződésnek megelőzése érdekében még az erősebb fagyok beköszöntése előtt távolítsuk el a fákon található fertőzött galy- lyakat, vesszőket. A vastagabb ágakon a vértetves sebeket, telepeket terpentinnel vagy gyümölcsfaoiajjail ecseteljük le, és a sebeket pár nap múlva éles késsel tisztítsuk ki. A sebek felületét faragjuk simára, és kenjük be Santar SM, vagy Celcid sebkezelő anyaggal. Tavasz- szal rügyfakadás előltt a No- venda 2 százalékos, vagy a Neopol 5 százalékos oldatának valamelyikével végrehajtott lemosó permetezéssel tudjuk elpusztítani a koro- nasziint felé húzódó kártevőket.
