Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

1986. október 21., kedd Somogyi Néplap 3 Segítség a hátrány Vízrendezés a dél-balatoni térségben leküzdéséhez Az Országgyűlés 1985-ben a hosszú távú terület- és településfejlesztési koncep­ció elfogadásakor határozott a gazdasági fejlődésben kü­lönösen elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló kü­lön program szükségességé­ről. Az ország 23 kijelölt tér­ségében 400 000 ember él. Megyénkben három kijelölt térség van, és ez csaknem 40 ezer ember otthona. A hátrányos helyzet elsősor­ban a munkahelyek hiányá­ból, a kedvezőtlen mezőgaz­dasági adottságokból ered. Társadalmi-gazdasági prog­ramunk célja — amelyet legutóbbi ülésén határozott meg a megyei tanács —, ezen a helyzeten úgy változ­tatni, hogy a fejlettebb tér­ségekhez való felzárkózás bekövetkezzen. Áz előkészí­tés csaknem egy-éve folyik. Az érdeklődés és az aktivi­tás hallatlanul erős. Ta­pasztalhattuk ezt a párt és a KISZ ülésein, a népfront és a szakszervezet fóru­main éppen úgy, minit az érintett térségekben gazdál­kodóknál, a tanácsi fóru­mokon, a közéleti emberek­kel, a tanácstagi bizottsá­gokkal folytatott megbeszé­léseken. Mindenhol helyesnek-, szükségesnek tartották a program alapvető törekvé­sét: azt, hogy a gazdasági­lag elmaradott, halmozottan hátrányos helyzetű telepü­lések felzárkóztatását, az ott élők helyzetének javítását tekinti a legfontosabbnak. Az e térségekben élőkkel szemben adósságunk, hogy a településfejlesztési politika korábbi hiányosságait pótol­juk. Egyöntetű a vélemény: nem segélyakcióra van szük­ség, hanem a kedvezőtlen folyamatokat mérséklő, megállító és kedvezővé for­dító, összehangolt és tartós eredményeket biztosító cse­lekvésre. A program a gondokat komplexen, kistérségi ösz- szefüggésekben kezeli és igyekszik megoldani: a fej­lesztés a gazdasági bázis elsődlegességét tartja szem előtt, a feltételeket (például infrastruktúra) és következ­ményeket (például lakossá­gi életmódváltozások) együtt vizsgálja. Jellemző volt a programtervezet vitáira a sokirányú megközelítés, a sokszínűség. A vélemények legerőteljesebben a program társadalmi jellege, töltése, a fejlesztések közötti sorrend és a támogatások tervezett módszere körül csaptak ösz- sze. A felzárkóztatásra ké­szített program döntően gaz­daságfejlesztési cselekvésso­rozat. A terv készítésekor már éreztük, a most követ­kező végrehajtásban pedig igényeljük a helyi állami, gazdálkodási szervek és ál­lampolgárok közös gondol­kodását, cselekvését. A döntően gazdaságfej­lesztési feladatok végrehaj­tásától közép- és hosszú tá­von kedvező társadalompo­litikai hatásokat várunk. Azzal, hogy új munkahelyek létesülnek, növekszik a jö­vedelemszerzés biztonsága, csökken a távolsági ingázás kedvezőtlen hatása, erősebb lesz az anyagi alap a meg­élhetéshez. A termelést szol­gáló infrastruktúra (például a közlekedés fejlesztése) egyúttal az elzártság érzését is csökkenti, és megköny- nyíiti a magasabb, a mai kornak megfelelő igények kielégítését: A program csatlakozik a helyi tanácsok VII. ötéves tervéhez, s annak erőtelje­sebb megvalósítását is szol­gálja például az egészséges ivóvízellátás, vagy az alap­ellátás teljessé tétele révén. A fejlesztések közötti sor­rendet is többféleképpen ér­tékelték az előkészítést szol­gáló viták résztvevői. Vol­tak, akik az időskorúak je­lentős aránya és átlagosnál is rosszabb helyezete miatt szociálpolitikai programot láttak volna szívesebben. Mások az életvitelhez, az életszínvonalhoz való azonos esély megteremtését tekin­tették legsürgősebb teendő­nek. Álláspontunk az, hogy a rövid távú támogatás he­lyett a kedvező folyamatok tartós megalapozása, kibon­takoztatása a fontos. Ez pe­dig csak a gazdasági szer­kezet, a bázis és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésével alapozható meg. így csökkenhet az el­vándorlás, így lehet Megál­lítani az elöregedési folya­matot. Figyelemreméltó — olykor aggályoskodó — véleménye­ket lehetett hallani a támo­gatás mértékét, módszerét illetően. Ilyen , kérdések hangzottak el: elég-e a terv­be vett központi és megyei támogatási alap? A felelet erre az, hogy arra nem elég, hogy minden gondot közép­távon megoldjon. Hosszú tá­vú cselekvéssorozatra kell felkészülni és a támogatás csak ösztönző, kiegészítő for­rása lehet az erők összefo­gásának. Lényeges az is, hogy ne aprózzuk el erőin­ket. Hangsúlyozták a vitá­ban azt is, hogy ez a prog­ram nem vállalhatja át a kedvezőtlen adottságú mező- gazdálkodás gondjainak, ba­jainak orvoslását. Ez alap­vetően ágazatirányítási és kormányzati feladat. Mi is így gondoljuk, de az is tény, hogy a térségben az agrárgazdaság nélkül nem lehet előrelépni. Dr. Orosz László a megyei tanács osztályvezetője Űj munkavédelmi eszközök Két új mezőgazdasági munkavédelmi eszköz gyár­tásához láttak a budapesti Védőszemüveg- és Fémáru- készítő Kisszövetkezetben. A sapkás, műanyag pajzsos permetező álarcot a háztáji kertészeknek ajánlják. Hasz­nálata nemcsak a szemet és az arcot, hanem a fej egyéb részeit is megfelelően védi. Az álarc átlátszó pajzsa olyan anyagból készült, amely a hazánkban haszná­latos növényvédő szerek mindegyikének ellenáll, vagyis nincs szükség a szem­védő lap gyakori cseréjére. Elsősorban a poros mun­kakörülmények között tevé­kenykedő traktorosoknak, kombájnvezétőknek és a be­takarító gépek kezelőinek fejlesztették ki a Szahara tí­pusú védőszemüveget, amely minden olyan munkahelyen használható, ahol mérgező porok nem keletkeznek. Ha mások is többet segítenének... Három és fél éve hozott határozatot a Minisztertanács a Balaton vízminőségének ja­vításáról, az üdülőkörzetté! összefüggő faládátokról. A MÉM e határozat alapján ál­lította össze intézkedési programját, mely egyebek mellett a tó déli vízgyűjtő­jére vonatkozó, a könnyezet- védeknli szempontokat figye­lembe vevő térségi, a komp­lex meliorációs feladatokat tartalmazó tanulmányterv el­készítését is előírja. Ez a vízgyűjtő csaknem 145 ezer hektár, és 76 köz­séget érint. Harmincnégy me­zőgazdasági termelőszövet­kezet, hát állami gazdaság és a Sefag gazdálkodik itt. Az erózióval veszélyeztetett terű-' let megközelíti a 83 ezer hek­tárt, a káros vizekkel ve­szélyeztetetteké pedig a 20 ezer hektárt. Ez is jelzi: nagy szükség van a mezőgazdasá­gi területek termőképességé­nek meliorációval való nö­velésére. A Balaton déli vízgyűjtőjé­ben az erdőkhöz viszonyít­va magas — töibb mlint 62 százalékos — a mezőgaizdasá- gi területek és ezen belül is főiként a szántó aránya. — A lejtős területek szán­tóföldi hasznosítása — a je­lenlegi berendezkedés, vetés- szerkezet és művelési mód mellett — a megengedettnél nagyobb talajpusztulást okoz — mondja Szabados Károly, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főimunkatársa. — A gyep gazdálkodás színvona­la alacsony, nem töltheti be mindenütt talajvédő szerepét. Az idén indult és 2010-ben befejeződő program ötéves tervekre bontott ütemezés szerint valósul meg Somogy­bán is. 1984-ben elkészült a tanulmányterv, tavaly óta folyamatosan készülnék a ki­viteli tervek a térségben, ugyanakkor a támogatások mértékétől függően a kivi­telezések is megkezdődtek. A mostani ötéves tervben a ki­sebb vízgyűjtőikben a rang­sorolás szerint folyik ez a te­vékenység, a legkedvezőbb főművi kapcsolódások, a tár­sulások kezelésében levő víz­folyások állapotának, a köz­célú vízfolyások jókarba he­lyezésének, illetve az anyagi és technikai kapacitás függ­vényében. A VII. ötéves . terv idősza­kára a dél-balatonii vízgyűj­tő meliorációs munkáira olyan program készült, mely­nek minimum 468 millió, maximum 552 millió forint a költsége, és tizennyolc somo­gyi mezőgazdasági nagyüze­met érint. Az idén tervezés­re és kivitelezésre együttvé­ve mintegy 65 millió forin­tot fordítanak. Közcélú mun­kák kivitelezése folyik a za- rnárdli, a kéWhelyi, a marcali, a balatonszentgyörgyi téesz- ban és még néhány gazda­ságban, s elkészülitek a kivi­teli tervek a kis vízgyűjtők­re aiz Öreglaki Állami Gaz­daság sáriipusztai részére is, aihol jövőre kezdődhet a be­ruházás. A program megvalósulásá­nak alapfeltétele: álljon ren­delkezésre a szükséges pénz — az ütemezésinek megfele­lően — valamennyi érdekelt, s nemcsak a MÉM részéről. Ezen a' téren ugyanis gon­dók varinak — például a közcélú beruh ázásoknál a bevezető vízfolyások — nem mezőgazdasági területeket érintő szakaszain. Goindok nehezítik a vízvédelmi táro­zók építését — ezek környe­zetvédelmi célokat is szolgál­nának —, megvalósításuk hi­ánya károsan befolyásolja a meliorációs munkák komplex jellegét. A mezőgazdasági üzemeket és az általuk alakított tár­sulatokat magukra haigyni már csak azért is helytelen, mert a fejlesztések, a me­liorációs munkák elvégzése korántsem csupán mezőgaz­dasági, hanem általában víz- és környezetvédelmi célokat szolgál. Abból a támogatás­ból, melyet a mezőgazdasági nagyüzemek erre kapnak és saját erejükből arra telik csak, hogy a maguk terüle­tét rendbe tegyék, ám a kap­csolódó, az egész programot teljessé tevő munkák a si­ker érdekében ugyancsak nélkülözhetetlenek. H. F. A biztonság fölé Új termékek gyártására készül a barcsi mészhomok-téglagyár A nyári elkeseredett han­gulatot mára bizakodással teli várakozás váltotta fel a barcsi mészhomok-téglagyár­ban. Akkor — ahogy ezt la­punkban is megírtuk — nemcsak az ott dolgozók, de még a gyár sorsa is bizony­talan volt. Rendelés híján egyműszakós termelésre áll­tak vissza a háromról, több dolgozónak máshol kellett munkát keresnie, s még az is kérdéses volt, hogy a meg­marad,taknak tudnak-e meg­felelő feladatokat adni. Az elmúlt hónapokban több döntés is született. A legfontosabb, hogy a gyár továbbra is a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat­hoz tartozik, nem adják el másnak. Valamelyest fellen­dült a termékek iránti ke­reslet. Jövőre hatmillió tég­la gyártására van igény, ami azt jelenti, hogy a januári karbantartási munkák után már kétműszakban dolgoz­hatnak. — Az idei két és fél mil­liós termeléshez képest már ez is előrelépés — mondta Bódis János üzemvezető, aki a dolgozókkal együtt most már egy kicsit nyugodtabb, mint néhány hónappal ez­előtt volt. — Az igazi meg­oldást mégsem ettől a ter­méktől várjuk. Már koráb­ban is foglalkoztunk két vállalati újítással, amelyek gyártására ez a gyár min­den átalakítás vagy beru­házás- nélkül képes. Azért nem akarok erről többet mondani, mert még folynak a tárgyalások a megrende­lőkkel, nem fejeződtek be a piackutatások. Csak akkor leszünk biztosak a sikerben, ha megkaptuk a rendelése­ket. Ha ezeknek a termé­keknek valóban olyan kelet­jük lesz, ahogy azt az elő­zetes érdeklődés jelzi, akkor szép nyereséget hoz majd ez a gyár. Récsey Károly préskezelő lakatos, egyben szakszerve­zeti bizalmi: — Ismerjük a vállalat terveit, tudjuk, hogy új ter­mékek gyártásának gondola­tával foglalkoznak. Ez már némi biztatást jelent, de tel­jesen nyugodtak majd csak akkor leszünk, ha elkezdtük a gyártást. Ahogy hallattam, téglából is lesz annyi meg­rendelés, hogy jövőre két műszakban dolgozhatunk. Szabó György, a vállalat főmérnöke nagyon bízik az új termékek sikerében. Mint mondta, a piackutatás, a reklám is nagyon fontos ehhez. Most látják csak, hogy többet kellett volna foglalkozniuk termékeik nép­szerűsítésével. — Míg nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat, nem volt érdekünk, hogy reklá­mozzuk magunkat. De mára megváltozott a helyzet. A gyáraink hasznosítását ille­tően az az álláspontunk, hogy a bezárás, az eladás helyett inkább az ésszerű termelésen kell törni a fe­jünket. Hiszem, hogy a bar­csi gyárnak van jövője. Er­ről szeretnék beszámolni az év végéig lezáruló tárgyalá­sok után. N. Zs. Utat építenek Űj “kövezett úttal gaz­dagodik Balatonújlak. A szilárd burkolatú út nemcsak a falu lakói­nak közlekedését köny- nyíti meg: ez vezet a ba­latoni 3-as régió most épülő központi szenny­víztelepéhez. Ennek fő­művét az Oviber építi, míg lakossági hozzájáru­lással több mint tíz ki­lométernyi csatorna ké­szül el a környező tele­püléseken. Az építés jó ütemben halad; várható­an 1987 végén kerül sor az első ütem átadására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents