Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLII. évfolyam, 231. szám Ara: 1,80 Ft 1986. október 1., szerda Kádár János fogadta Alessandro Nattát TÍZ NÁP MÚLVA REYK3AVIKBAN Gorbacsov—Reagan találkozó Swardnadze, Shultz a tervezett csúcsról Megállapodás született, hogy Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke október 11— 12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találko­zót tart - jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban megbeszélést folytatott Alessandro Naftával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón a két párt ve­zetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfonto- b kérdéseiről, mindenek­et az emberiség létét fe- gető veszélyek elhárítá­snak feladatairól. Sürgették x fegyverkezési verseny to­vábbi kiszélesítésének meg­akadályozását, és állást fog­laltak amellett, hogy a fegy­verzetkorlátozás és a lesze­relés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irá­nyú erőfeszítéseit, és üdvö­zöltek minden erre vonatko­zó konstruktív kezdeménye­zést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú dön­tését a nukleáris robbantá­sok felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és bizton­ság szempontjából különös jelentősége van az össz-euró- pai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat keretében a résztvevő államok a fe­szültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttmű­ködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi ta­nácskozás eredményes befe­jezését és kifejezték remé­nyüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókon­ferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommu­nisták, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társa­dalmi bázisra épülő háború­ellenes mozgalmak erőfeszí­téseit. Ezeket az erőket, szer­vezeteket és mozgalmaikat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást foglaltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kap­csolatainak elmélyítése mel­lett, és síkraszállrtak minden olyan erő szolidaritásáért, (Folytatás a 2. oldalon.) A reykjaviki találkozó ré­sze azoknak az előkészüle- teknék, amelyek Mihail Gor­bacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgál­ják. Ez utóbbiról a felek 1985 novemberében Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok hálásak az iz­landi kormánynak. hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére — tette hoz­zá a bejelentéshez a TASZSZ. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter New Yorkban, Ronald Reagan amerikai elnök Washington­ban egyidejűleg jelentette be, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Reagan amerikai elnök októ­ber 11—12-én Izland főváro­sában, Reykjavikban talál­kozik egymással. Reagan azt mondotta, hogy a találkozó célja a két ország közötti tárgyalások folytatása. Az amerikai elnök az iz­landi megbeszélést nem mi- nősítétte csúcstalálkozónak, hanem azt hangoztatta, hogy annak célja egy későbbi, az Egyesült Államok területén sorra kerülő csúcstalálkozó előkészítése. George Shultz amerikai külügyminiszter szerint „re­mélik, hogy Mihail Gorba­csov amerikai látogatására még az idén sor 'kerülhet”. A külügyminiszter, aki rész­letesebben szólt az izlandi találkozóról, közölte: annak napirendjén szerepelnek majd leszerelési kérdések, a kétoldalú kapcsolatok témái, regionális kérdések, valamint emberi jogokkal kapcsolatos problémák. Az amerikai külügyminisz­ter a Fehér Házban megtar­tott sajtókonferenciáján kö­zölte: egy brooklyni bíróság kedden délelőtt tárgyalást tartott Gén nagyíj Zaharov szovjet ENSZ-alkalmazott ügyében. Mint ismeretes, az amerikai hatóságok kémke­dés címén emeltek vádat Zaharov ellen. A bíróság el­ejtette a vádat két vádpont­ban, a harmadik vádpontban elhalasztotta az ítéletet to­vábbi ötéves próbaidőre. Zaharov haladéktalanul el­hagyhatja az Egyesült Álla­mok területét. Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy a szovjet hatóságok hozzájárultak a korábban szovjetellenes tevékenység miatt börtönbüntetésre ítélt, és jelenleg száműzetésben levő Jurij Orlov távozásá­hoz. Orlov feleségével együtt október első hetében hagyja el a Szovjetuniót. Az izlandi találkozóról szólva Reagan elnök kijelen­tette: erre Mihail Gorbacsov tett javaslatot. Az elnök kö­szönetét fejezte ki az izlandi kormánynak, hogy lehetővé teszi a találkozó megtartását. Shultz sajtókonferenciáján szó volt arról is, hogy az Egyesült Államok korábban követelte a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviselete 25 beosztottjának haladéktalan távozását az Egyesült Álla­mok területéről. A külügy­miniszter erről szólva kije­lentettem Szovjetunió ENSZ­(Folytatás a 2. oldalon.) Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Eredményes munka Őszinte, közös útkeresés VÁRKONYI PÉTER FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉSEN Nem egészen két hét múl­va, óktóher tizedikén ül ös.z- sze az ipari szövetkezetek TX. kongresszusa. Az elmúlt öt év tapasztalatairól, a szö­vetkezetek jelenéről és fel­adatairól Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke tájékoztat­ta tegnap Budapesten, a Kongresszusi Központban a sajtó képviselőit. 1980-tól, a hatodik ötéves terv során elismerésre mél­tó, ugyanakkor ellentmondá­soktól nem mentes fejlődés jellemzi hazánk ipari szövet­kezeteit. Ma mór ők adják az ipar termelésének mint­egy hét százalékát, ám egyes területeken ennél jóval na­gyobb. meghatározó a szere­pűik. Például a belkereske­delemben. levő textilruházat felét az ipari szövetkezetek állítják elő, ők készítik a szőrme- és cipőipari termé- keknék több mint a negye­dét, a műszeripar cikkeinek húsz százalékát. Termelési értékük ez idő alatt hatvan - kétmilliárd forintról kilenc- venegymilliárdra nőtt. A szö­vetkezetek történetében je­lentős szervezeti változást hozott ez az időszak, a ko­rábbi centralizációval ellen­tétes folyamat ment végbe; amíg a tervidőszak elején még nem volt, a következő években rohamosan nőtt a kisszövetkezetek száma. Ma már az 1468 szövetkezetnek csaknem a fele kisszövetke­zet. Fő feladatuknak megfele­lően a szövetkezetek sokol­dalúan igyekeztek hozzájá­rulni a belkereskedelmi igé­nyek minél teljesebb, szín­vonalasabb kielégítéséhez, A szövetkezetek exporttel­jesítményeiről szólva az OKISZ elnöke elmondta, hogy különösen a rubelelszá­molású szállítások emelked­tek jelentősen (öt év alatt 85 százalékos a növekedés), ezen belül például a gépipa­ri szövetkezetek megkétsze­rezték exportjukat. Elmarad viszont a várakozástól, öt év alatt nem érte el az ötszá­zalékos növekedést a tőkés export. Hasonlóan gondok jellemezték az építőipari szö­vetkezetek tevékenységét a beruházási kereslet csökke­nése miatt. Tevékenységük­ben a fenntartás jellegű munkák kerültek előtérbe. A tervezettnél lényegesen ke­vesebbet, mintegy tizenhá­romezer lakást építettek fel a tervidőszakban. Javult és szélesedett szolgáltatásaik színvonala és köre. Nagy szerepet kapott a szövetkezetek tevékenységé­ben a műszaki fejlesztés. En­nek során több olyan új anyag- és energiatakarékos technológiát vezették be, több olyan termék gyártását kezdték, mely a népgazdaság számára is számottevő meg­takarítást jelent. Figyelemre­méltó tény, hogy az ország­ban évente bevezetett talál­mányok nyolc—tíz százalékát az ipari szövetkezetek hasz­nosítják. Szólt Köveskúti Lajos a szövetkezőtök vagyoni gya­rapodásáról. A feladatokról szólva az előadó hangsúlyozta, hogy to­vábbra is évi hét-nyolc szá­zalékos termelésnövekedés­sel számolnak. Fő feladatuk­nak tekintik a versenyké­pesség javítását, a lakossági igények teljesebb kielégíté­sét és azt. hogy az eddiginél jobban fejlődjön háttéripari tevékenységük. A csaknem egy éve tartó kongresszusi előkészület zá- rószakaszához érkezett. Ok­tóber 10-én és 11-én vitatják meg helyzetüket, döntenek további feladataikról az ipa­ri szövetkezetek küldöttei. A magyar külügyminiszter az ENSZ-fcözgyűlésen kedden elhangzott felszólalásában emlékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt, az ENSZ fenn­állásának 40. évfordulóján átfogóan értékelték a szer­vedet ttöbb évtizedes tevé­kenységét, és a nemzetközi politika rendszerében betöl­tött szerepét. — Az a tény, hogy ez alkalomból a tag­államok, köztük a Magyar Népköztársaság képviselői egybehangzóan megerősítet­ték elkötelezettségüket az ENSZ alapokmányában foé- lalt elvek és célok iránt — mondta egyebek között —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy jelentő­ségű. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. A jövő nemzedékeinek meg­óvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megakadályozását, az embe­riség egészének megmenté­sét, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború el­kerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszhat. De küldetését a világszerve­zet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításkor meghirdetett elvek és célok által megha­tározott úton haladnak. Ne­künk az egyenjogú, gyümöl­csöző együttműködés útján kell haladnunk, hogy érvé­nyesülhessenek az alapok­mányban megfogalmazott el­vek. És éppen ezen elvek érvényesítésének szándéka, az azókban megjelölt nemes célok eléréséhez szükséges korszerű feltételek megte­remtésének igénye, a világ államai közötti kölcsönös egymásrautaltság ténye ve­zérelte kormányomat, amikor kilenc más tagország kormá­nyával együtt leveliben for­dult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék na­pirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendsze­rének megteremtését. Meg­győződésünk ugyanis, hogy korunkban egyetlen állam biztonsága sem garantálha­tó mások rovására. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhely­zet az ENSZ minden tagál­lamától fokozott erőfeszíté­seket kíván, mert valameny- nyi ország felelős azért, hogy minden tőle telhetőt megte­gyen az egész emberiség sor­sát veszélyeztető kedvezőt­len irányzatok megállítása és visszafordítása érdékében. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tar­tozó nagyhatalmak tevé­kenysége. Ezért a nemzetkö­zi közvélemény üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szin­tű vezetőinek egy évvel ez­előtt megtartott genfi talál­kozóját, amely bizonyos ér­telemben kiinduló pontja volt a szovjet—amerikai vi­szonyban és általában a vi­lágpolitikában azóta tapasz­talt néhány kedvező jelen­ségnek. Továbbra is nagy figyelemmel és várakozással kísérjük a két ország kap- < ,-olatainaik alakulását, és re­méljük, hogy a megbeszélé­sek végül olyan csúcstalál­kozóhoz vezetnek a nem túl távoli jövőben, amely ked­vezően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének ala­kulását. Megítélésünk szerint (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál látogatása Borsod megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke kedden kétnapos látogatásra Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyébe érkezett. Miskolcon a megyei pártbizottság székhá­zéban a vendéget Fejti György első titkár és Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke fogadta, majd a me­gye vezetői tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét a te­rület gazdasági, társadalmi helyzetéről, a párt- és taná­csi szervek munkájáról, az ipari, a mezőigazdasági ter­melés eredményeiről és gondjairól. A tájékoztatást követően Losonczi Pál a megye veze­tőinek kíséretében Szerencs­re utazott; ott a cukorgyár és az édesipari vállalat dol­gozóinak munkájával ismer- kedétt. A vendéget Pál György, a cukorgyár és Ko­vács György, az édesipari vállalat igazgatója kalauzol­ta. Az üzemlátogatást követő­en Losonczi Pál a Szerencsi Cukorgyár és a Szerencsi Édesipari Vállalat tanácsá­nak tagjaival, továbbá a szo- cialistabri'gád-vezetőkkel ta­lálkozott. Az Elnöki Tanács elnöké­nek útja ezután a Tokaj- hegyaljai Borkombinát tolcs- vai üzemébe vezetett; ott Mitró László vezérigazgató adott áttekintést a gazdaság munkájáról, eredményeiről, a történelmi borvidéken fo­lyó termelésről és a telepí­tésfejlesztési tervekről. Az Elnöki Tanács elnöke ma folytatja Borsod megyei programját. Panelből családi házakat épít {Kaposváron, a Búzavirág ut­cában — típustervek alapján — a SÁÉV. Az idén tizen­egy otthon készül el.

Next

/
Thumbnails
Contents