Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 11., csütörtök KÖZÖS KÖZLEMÉNY Láxár György ét Willi Stoph tárgyalásairól Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter - . tanácsának elnöke Willi Stophmak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökiének meghívására 1986. szeptember 9— 10-én hivatalos, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban Lázár Györgyöt baráti megbeszéűiésen fogadta Erich Honeckef, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársasáig államtanácsának elnöke. Lázár Gyöngy és Willi Stoph tájékoztatta egymást az MSZMP XIII. és az NSZEP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításáról. Áttekintették a két ország együttműködésének helyzetét és feladatait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdésedről. A miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy Magyarország és az NDK kapcsolatai az 1977- ben aláírt kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződés alapján eredményesen fejlődnék. A felső szintű megállapodások eredményeként megélénkült a két ország együttműködése, különösen a gazdasági és műszaki-tudományos területen. A fedek méltatták a gazdasági kapcsolatok, különösen a termelési együttműködés — a igyántásszakosítás és a termelési kooperáció — fejlesztésében, valamint a műszaki-tudományos együttműködés kiemelt területein elért eredményeket. Egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a két ország vállalatainak, kombinátjainak és tudományos intézményeinek közvetlen kapcsolatait. Az árucseréi orgalam az elmúlt években folyamatosan bővült & ebben az évben eléri az 1,9 milliárd rubelt. Az 1986—1990. évi tervkoordináció előirányzatai és a hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodás kedvező feltételeket teremt a gazdasági együttműködés eredményes fejlődéséhez. Lázár György és Willi Stoph megtárgyalta az MNK és az NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése fejlesztésének 2000-ig szóló, hosszú távú programja megvalósításához szükséges intézkedéseket. A program fontos szerepet játszik a két ország gazdasági együttműködésének elmélyítéséiben. A hagyományos területek mellett külön figyelmet szentelitek a csúcstechnológiák kutatását, gyártását, bevezetését és hatékonyabb kihasználását célzó közös feladatoknak. Egyetértettek abban, hogy mindenek előtt a mikroelektronika, a számítástechnika, a robottechnika, a korszerű energia- és anyaggazdálkodás, valamint a biotechnológia területén fokozzák az együttműködést. Megbízták a magyar— NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottságot, hogy továbbra is aktívan munkálkodjon a gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlesztésén, irányítsa és ellenőrizze a megállapod ásókban rögzített feladatok következetes végrehajtását. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a Varsód Szerződés tagállamai közötti baráti szövetség erősítésére, az egyeztetett külpolitikai irányvonal érvényesítésére, a KGST- ben tömörült államok szóBenazir küldetése 90 akAz elmúlt hónapok egyik legvéresebb terrorcselekménye, a \Pan American óriásgépének elfoglalása és a fedélzeten kitört lövöldözés az utóbbi napokban ismét Pakisztánra irányította a figyelmet. Miközben a kegyetlen akció kapcsán még mindig jónéhány kérdés megválaszolatlan, helyi megfigyelők emlékeztetnek olyan, immár a töményebb politika világába tartozó eseményekre is, amelyek szinte kiszámíthatatlan következményekhez vezethetnek a dél-ázsiai országban. A Hakk-rendszer ellen egyre határozottabb eszközökkel fellépő ellenzéki pártok ugyanis szabályos ultimátumot adtak ki: ha az iszlamabadi kormány nem jelenti be záros határidőn belül (az eredeti követelés szerint a jövő hét végéig) új választási kiírását, akkor megindítják a beígért országos ellenállási kampányt. Ez pedig — az elmúlt időszak százezres tömeggyűlései, tiltakozó felvonulásai ismeretében — könnyen a feszültség kirobbanásához vezethet a milliós államban. (Még kor is, ha az ellenzék nem nevezhető egységesnek.) Ha viszont ilyen kiélezett a helyzet, miként döntött a pakisztáni vezetés Benazir Bhutto szabadon bocsátása mellett? — Mondják ugyanakkor mások. Tény, hogy az egykori miniszterelnök, Ali Bhutto lányának, akit lazítás vádjával tartóztattak le, most kellett volna bíróság elé kerülnie, így őrizetbe vételének megszüntetése sokakat meglepett. Egyelőre valóban nehezen dönthető el, hogy a váratlan intézkedés a pakisztáni kormány (s így közvetve Hakk tábornok-elnök) magabiztosságát sugallja-e — a hivatalos indoklás mindenesetre a politikai állapotok megnyugvására hivatkozott —, vagy épp ellenkezőleg, a még nagyobb vihar kitörésének elkerülése volt a cél. Maga Benazir változatlanul derűlátó. „Feltett szándékom valóra váltani apám „befejezetlen küldetését” — nyilatkozta ismét rámutatva az ország demokratizálásának elkerülhetetlenségére. Szólt az Egyesült Államok szerepéről is, hiszen nyilvánvaló, hogy a washingtoni támogatás, illetve annak elmaradása létfontosságú lehet a pakisztáni hatalmi harcok szempontjából. Ügy tűnik azonban, hogy a Fehér Házban mindeddig az a vélemény, hogy Hakk nem azonos Morcossal —, vagyis a pakisztáni állapotokat közel sem ítélik még olyan kritikusnak, mint a Fülöp- szigeteken annak idején dúló válságot. Kérdés, hogy a mostani ultimátumot menynyivel súlyosbítja a helyzetet, s közelebb juttatja-e a Bhutto-lányt vállalt feladatának elvégzéséhez? Sz. G. ciaiista gazdasági integráció- jánák dinamikus fejlesztésére. Fontos feladatnak tekintik a KGST-tagállamok gazdasági és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának megvalósítását. A Varsói Szerződés tagállamainak a Politikai Tanácskozó Tesltület budapesti ülésén a nemzetközi helyzetről, adott értékeléséből kiindulva az MNK és az NDK sürgető feladatnak tartja az imperializmus szélsőségesen agresszív körei által szított fegyverkezési verseny megállítását, a világűrre történő kiterjesztésének meg-' akadályozását és pozttív fordulat elérését a nemzetközi kapcsolatokban. A szovjet kezdeményezések és a Varsói Szerződés tagállamainak közös javaslatai ehhez járható utat mutatnak. A Szovjetunió következetes békepoiitilkája fejeződik ki a nukleáris robbantások moratóriumának egyoldalú meghosszabbításában. 1987. január 1-dig. A felek azt várják, hogy az Egyesült Államok ól a jelentős lehetőséggel, csatlakozik a nukleáris kísérletek moratóriumához. E kísérletek teljes betiltása megnyitná az utat a nukleáris leszereléshez. Űjra kifejezésre juttatták * meggyőződésüket, hogy elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok alakításának új módon történő megközelítése. A két kormány a jövőben is folytatja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti, a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyét szolgáló politikai párbeszédet. A Magyar Népköztársaság üdvözli azt a javaslatot, amelyet az NDK és a CSSZK kormánya az NSZK kormányának tett arra, hogjf hozzanak létre vegyi fegyverektől mentes övezetet Közép-Európában. A kormányfők megelégedéssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak békejavaslatai a nemzetközi közvéleményben széles körű, kedvező visszhangot' váltanak ki, s azokat a reálisan és józanul gondolkodó politikai tényezők támogatják. A felek jelentősnek értékelték a hat állam- és kormányfő mexikói, valamint az el nem kötelezett országok hararei csúcstalálkozójának eredményeit. A megbeszélések szívélyes, ' baráti légköriben folytak, és minden megtárgyalt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg az NDK Minisztertanácsának elnökét. Willi Stoph a meghívást köszönetéi elfogadta. Schmidt parlamenti búcsúja Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán kijelentette, hogy az NSZK kormánya az autóbbi időiben kez- deményezőleg lépett fél. a leszerelési tárgyalások előmozdítása céljából, s több javaslatot is előterjesztett a kelet—nyugati fegyverzet- korlátozási megbeszéléseken. A kancellár a szövetségi gyűlés ('Bundestag) ülésszakának megnyitása alkalmából elmondott beszédében egyúttal méltatta a parlamenti életből visszavonuló Helmut Schmidt volt kancellárnak az ország szolgálatában szerzett állaimférfiúi érdemeit. Sdhlmiditnék, akii hosszú politikai pályafutás^ így 37 éves képviselői tevékenység után ügy döntött, hogy az 1987. januári -országos választásokat követően, nem tér vissza a Bundestagba, a parlamenti képviselők nagy tapssal, állva fejezték ki elismerésüket. Sdhimidtet 1974 májusárban választották meg kancellárinak, s hivatali ideje alatt sokat tett az enyhülési és a nyugatnémet keleti politika kibontakoztatásáért. 1982-iben kénytelen volt távozni, nem utolsósorban az amerikai rakétatelepítéssel kapcsolatos NATO-ha.tározat után az SPD-ben támadt viták következtében. Jelenleg a Die Zeit című hetilap kiadója. Kohl eddigi kormányzásának mérlegét megvonva elutasította elődjének azt a megállapítását, amely szerint Bonn túlságosan alkalmazkodó politikát folytat Washington irányában.. A kancellár példaként megemlítette: az NSZK nemet mondott a Líbia elleni szankciókat sürgető amerikai követelésekre. Kohl, aki a nemzetközi béke biztosítását és a leszerelés előbbre vitelét az elkövetkező időszak döntő fontosságú külpolitikai feladatának minősítette, javulónak, építő szelleműnek ítélte meg a kétoldalú nyugatnémet—szovjet viszony alakulását. Űjra emlékeztetett arra, hogy több alkar lommal üzenetet váltott Mihail Gorbacsowal, az SZiKP KB főtitkárával. Az érintkezés eredményeinek sorálban megemlítette a műszaki-tudományos együttműködési keretmegállapodást, valamint Walter Wall mann környezeti, természetvédelmi és realkltorbizton&ági miniszter legutóbbi moszkvai látogatását. Októberre tárgyalásokat irányoztak elő egy környezetvédelmi megállapodás megkötése céljából — mondotta. Hasonlóképpen megemlítette, hogy más kelet-euró- paii szocialista országokkal is terveznek környezetvédelmi, kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. A kétórás beszédben búcsúzó Helmut Schmidt — mintegy poitikai hagyatékként — arra ösztönözte a Bundestagot, hogy ápolja a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, mint a legerőr sebb és legfontosabb, valamint Franciaországgal, mint a legszorosabb szövetségessel, és ezen az alapon bontakoztasson ki tevőleges keleti politikát, fejlessze kapcsolatait a Szovjetunióval. Schmidt kételyeinek adott hangot az amerikai hadászati védelmi kezdeményezéssel, az SDI-vel, valamint minden olyan, a valóságtól elrugaszkodó, ártalmas törekvéssel szemben, amely arra irányul, hogy a Szovjetuniót fegyverkezési versenyre kényszerítve okomon számára gazdasági nehézségeket. Noha Sdhimidt megítélése szerint a szociáldemokraták távozásával sem következett be fordulat a nyugatnémet külpolitikában, a volt kan- oeilár hiányolja Bonn megfelelő súlyát a nemzetközi életben. Ugyanakkor a Kohl- konmánjy javára írta, hogy fenntartotta a folyamatosságot a két német állam kapcsolataiban, s ebben a* vonatkozásiban szorgalmazta a további legmagasabb szintű személyes érintkezést, kapcsolattartást. Mint a Bundestag vitájában felszólaló Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter megállapította, a nyugati szövetség ápolása mellett szükség van arra, hogy kialakítsák az együttműködés biztonsági rendszerét a Varsói Szerződés országaival is. Enélikül ugyanis aligha lehet szavatolni a közös biztonságét. Most először kínálkozik esély arra — jelentette ki Genscher —, hogy tárgyalások kezdődjenek az Urad és az Atlanti-óceán között elhelyezkedő hagyományos fegyveres erőkről. A nyugatnémet külügyminiszter szerint e lehetőség megteremtéséhez jelentékenyen hozzájárult az NSZK mostani kormánya is. Nyugatnémet turisták dinárt égettek A jugoszláv tengerpart néhány üdülőhelyén a lag- utóbi hetekben többször előfordult, hogy nyugatnémet turisták vendéglőkben és bárokban nyilvánosan bankjegyeket égettek. Ezért a rendőrség közülük jónéhá- nyat letartóztatott ési átadott a kihágási bírónak. A Vjesmik munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett az NSZK zágrábi konzulátusához, amely a következő felvilágosítást adta: „A zágrábi nyugatnémet konzulátus jugoszláv rendőrségi bejelentés alapján tizenegy ilyen esetről tud. Minden alkalommal 19—24 éves korú fiatalok égettek el jugoszláv bankjegyeket, általában ittas állapotban. Az NSZK konzulátusa a legélesebben! elítéli ezt a helytelen maiga tartást, amit egy valóban vendégszerető állammal szemben tanúsítottak.” A Vjesnik kiemeli, hogy a pénzégetőket a kihágási bíró miindien alkalommal elzárásra ítélte. A jugoszláv nemzeti valutát elégető nyugatnémet turisták közül az utolsót szeptember 7-én. engedték ki a fogdából, s ezt követően hazautazott. Hogyan kellene megszabadulni Ibrahim Abdallahtól? Franciaország a merénylőtök után Párizsban szerdán újabb ülést tartott az áprilisban létrehozott belbiztonsági tanács, amelyben Chirac miniszterelnök mellett a bel- ügy-, igazságügy, hadügy- és külügyminiszter vesz részt. Az NSZK és Francia- ország kérésére összehívják az EGK-országok belügymi- ndszteri értekezletét, hogy újból megvizsgálják, milyen közös lépéseket tehetnének az újból fellángolt terrorizmus megfékezésére. A párizsi városháza ellen végrehajtott hétfői gyilkos merénylet után a francia kormány berkeiben nyomott a hangulat. Chirac keménységet ígérő nyilatkozatát ugyanis tetteknek és eredményéknek kellemne követniük, de egyáltalán nem világos, mit lehetne tenni a további merényletek megakadályozására. Albin Cha- landon igazságügyminiszter kedden egy rádióbeszélgetésben elismerően beszélt Izrael, módszereiről. amely ötszörösen ad vissza min" den csapást. Ez a példálózás nem keltett éppen, jó benyomást a politikai életben, ezért Charles Pasqua belügyminiszter a Le Quotidian de Paris-nak nyilatkozva óvatosan elhatárolta a kormány vonalát ettől: „Vannak dolgok, amiket Franciaország nem tehet meg, mert az ellenkezne hagyományaival és eszményeivel ... Ilyen módszereket nem alkalmazhatunk. ’ ’ Mindazonáltal ő sem zárta ki végső soron a katonai akciót. A hangsúlyt viszont inkább arra helyezte, hogy a nemzetközi információ- csere máris eredményes, sikerült megakadályozni készülő merényletedet és „ismerjük a célpontokat és megvannak az eszközeink a beavatkozásra, ha kell.” Felvetette, hogy minden ország vállalja nemzetközi konvencióban, hogy nem fogad be üldözött terroristát, és ha mégis menedéket nyújt neki, bélyegezzék meg a terrorizmus cinkosaként. A francia sajtó egy része már úgy teszi fel a kérdést, hogyan kellene megszabadulni Ibrahim Abdallahtól. Az „Arab és közel-keleti politikai foglyokkal való szolidaritási bizottság” szerdán az AFP párizsi központjához eljuttatott kézírásos francia nyelvű üzenetében ismét az ő kiszabadítását követelte és a városházi merénylethez hasonló további robbantásokkal fenyegetőzött, ha nem teljesítik követelését. „Chirac és miniszterei azt mondják, hogy ez háború. Hát jó, legyen* háború .. .Ezt a háborút mi a rendszer és nem a francia nép ellen vívjuk” — szól a terroristák üzenete. Ibrahim Abdallah a „Libanoni fegyveres forradalmi frakciók” feltételezett vezetője, rajta kívül egy iráni és egy örmény terrorista kiszabadítását követeli a földalatti szervezet, amely az év éleje óta hét robbantásos merényletet követett el, illetve kísérelt meg Francia- országban. Pasqua az említett interjúban azt mondta, hogy Abdallah ügye nem a kormányra tartozik, csak az igazságszolgáltatásra. Ugyanakkor meggyanúsította az előző, szocialista kormányt, hogy a színfalak mögött alkudozva szabadságot ígéri AbdaHahnak egy libanoni francia túsz szabadsága fejében, de miután az kiszabadult, nem tartotta be ígéretét.
