Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
1986. szeptember 10., szerda Somogyi Néplap 5 Bárkák a Volgán A SZÍNHÁZREKONSTRUKCIÓ KÉT HETE Ezer lyukat fúrtak Az üzemi épületzzárnyon dolgoznak az építők Minden iskolás konyvnen legalább annyi áll a Volgáról, hogy a legoroszabb folyó. Farrósvídéke és — 3500 kilométeres út után — a torkolata is ugyanabban az országban, van. Nem tudom-, mit takar ez a megállapítás? Azt, hogy területét tekintve is nagy ez az ország, vagy azt, hogy a szülőföldhöz, a hazához való hűség jelképe a folyó? Egy azonban tény: nincs Európában: még e,gy folyó, amelyről annyi dal szólna, s amelynek költők állítottak emléket, s partjait festők örökítették meg. Egy halászbárka nagyságú motoros fedélzetén a fehér tarajai, kissé barnás hullámokat figyelve gondolkodom, a Volga hűségén. Késő őszt idéző, esőre hajló^ szeptemberi délutánon vet't fedélzetére a motoros, s a metsző széliben elindultunk fölfelé a folyón. A Volgán mindig éles a szél. Karéliából. iramodik meg, s mire ideér Kaláinyinba élesre csiszolódik. Kálinytin fölött magas part foigja meg a tekintetet.. Erre még hajózható a folyó, s ezt az tette lehetőivé, hogy az 1930-as éviek második felében Moszkva felett megduz- zasztották; azóta 5—6 méter mély a víz, s a legnagyobb uszályokat is elbírja. A parton viszont sekély a folyó: a horgászok derékig gázolnak a vízben, úgy lendítik meg a botot. Nemcsak lendíteni, bevágni is gyakran kell: hai'ban is gazdag a Volga. A megállapítást szakembertől hallottam, s elhiszem akkor is ha tudom, hogy panasz- koidpak a horgászok, mert fogy a honogravaló. Erről nemcsak a horgászok gyorsan gyarapodó tábora tehet: ludasak benne a folyópartra települő üzemek is. A vízgazdálkodással foglalkozóknak más a véleményük: ők azt mondják, hogy óvják a Volgát, s erre minden okuk megvan, hiszen Moszkva ivóvize a tét. A 8 millió embert számláló szovjet főváros ivóvizének 80 százaléka Kalinyin megyéből származik, s ennek egy részét a folyó szállítja. Mosit felfelé úszik egy kis hajó a folyón. A neve Robinson. Építője, tulajdonosa, kapitánya nevezte el így. A fehérre és szürkére festett hajónak története van. Valaha — pontosan seki sem ■tudja, hogy mikor — valóban halászbárka volt, aztán megöregedett. Először a só- íyaiténre került, azt követően pedig az ócskavasak közé. Itt talált rá egy sokat megélt férfi, aikinék szenvedélye a folyó, hivatása pedig csaknem negyven éve az újságírás. L. A. Kuznyecovnak hí|vják és a Kalimyiiszkaja Pravda munkatársa. Nyolc hónap múlva nyugdíjas lesz. Az arcán mélyek már a ráncok, haja is fehéredik, akár a hajótest,' de a szakálla sűrű fekete. Munkás- kabátot visel, és olajos ronggyal törolgeti a kezét. Van annak már tíz esztendeje is, hogy egy Balartonparti sétán meghívott a Robinsonra. Érkezésünk hírére a város közepén egy lépcső- lejárathoz kötötte a hajót, aztán nagy íybe fordult, és elindult a folyással szemben-, fölfelé. Fotós kollégáimnak szigorú utasítást adott: a piros bolyát jobbról, a fehéret balról kell elhagyni. A hidák alatt a középső nyílás a bajőzóút. Az új kormányos megkapta a feladatát, s Kuznyecov mellém könyökölt a korláton, Néztük a vizet, hallgattuk a csobogást. Kajakok’, kenuk csorogtak lefelé, aztán csöndesebb lett a vízpart. Jobb oldalt erdő szegélyezi a folyót, a bal parton flaliu. A szemerkélő esőben a zöldre, kékre festett fiaházak egymáshoz bújtak. A kertekben paradicsom pirosuk, uborka zöldell, szedésre érett már a krumpli és a fákon az alma. A házak előtt kövesút vezet, s az út mentén vödörben, kosáriban — vevőre várva — ott a termés. A palatetős. faiházak mögött a folyó hömpölyög, s hozzá földút vezet. Mielőtt a víztükörhöz érne az út, elkanyarodik a folyás irányába-. Itt az út és a víz találkozásánál — félig oldalra dőlve — csónak pihen. Oldalán — akárcsák évszázadokkal ezelőtt — egy fejkendős asszony ruhát mos. Távolabb a hídon vonat csattog; a speciálisan megépített meggypiros kocsikon a felirat: Moszkva—Lenin - grád. A kis hajó traktor-motorja keményen birkózik a folyóval. — Ezzel a két kezemmel építettem a hajót — mondja Kuznyecov. — Amit itt látsz, az az én tervem, az ón muinlkám.1. Csak anyagot vettem. Horgonyt vetünk. A vas- rpacska sokáig süllyed a mélyben. Távolabb a parton hegytmagasságú homokdombok. Hatalmas markoló pró- báljla rendben tartani a Volga medréből kikotort tiszta homokot, amelyet Moszkvá— Nálunk egész évben lemezhetek vannak — mondta Kis Veronika, a kaposvári 409-ies Művelt Nép könyvesbolt vezetője, amikor a várható forgalomról, a sikerliemezekről kérdeztem. Még kevés a vásárló, a kirjaíkat is rendezés alatt áll. Az üzletbe főleg vidékiek járnak, inkább a könnyűzenei felvételeket, mesekazet- fálkait keresik. így is jelentős a kereslet; idei 8 millió forintos tervünkből körülbelül 2,5. millió forint a hanglemezeikből származik. Vannak törzsvevőink is, akik várják a lemezhét újdonságait. Arany János versei, Latinoviits Zoltán tolmá- asdlásában, Babits Mihály Erato-ja, Siroándy József Pa szalutangiK majd az építkezésekre. Lent a hajó kabinjában asztalt terít a vendéglátó. Főtt tarját, fehér kenyeret, paradicsomot tesz az asztalra, és ásványvizet. — A Volga az életem — bök a ví,z felé háború ron- csolta kezével a hajós. Megnyugszom, megpihenek. Otthon felesége van, három gyerek-e és kétszer any- ny-i unokája. _ — Nagy a forgalom a vizen — mondom. — Nem zavar. A barátok ismerik a háj ót, ha nem- vagyok rajta, hagynak üzenetet nekem. Azt is tudom, mikor széli nekem a hajókürt. A Volga táplálja is az embert. Hal mindig akad, ha horgot vetek a vízbe. A parti erdőkben pedig sok a gomba. A gázrezsón hamar elkészül az étel-. Itt a város fölött inni is lehet a vizet. — Soha nem féltél, hogy elsüllyed az öreg hajó? — -Egyszer a hullámverésben. Akikor a tetőn folyt be a víz, a kabinban egyre magasabban állt... De a Robinson ma is járja a Volgát. Dolgozik a motor, megyünk fölfelé, szép ívű kanyarokat ír le évezredes útján a folyó, s- berzenkedés nélkül cipeli hátán a sokemelet magas kárá-niduló és üidiülőhajókat, a nehéz gyotn- ■rú ulszályokat, s tűrd, hogy csíkot hasítsanak a sodorvonalon a szivar formájú szárnyas hajók. Közben éltető vizeit ad a partmenti földeknek. Alkonyaikor fordul meg a Robinson, könnyedén, siklik lefelé, s a kőparthoz apró koccanással simul. Amikor utasái nekákészülőldnek a ki tudja hiány lépcsőfoknak, széles hullámot vetve fordul, hogy éjszakai menedékhelyére, a kikötőibe menjen. Visszanézek még a folyóra, azt látom, hogy a hajó orrán- égnek emelt kézzel egy szakállas, munkásruhás férfi áll, a Robinson pedig nyílegyenesen siklik a folyón fölfelé. nagylemeze és Lőrincréve népzenéje számíthat nagyobb érdeklődésre. Természetesen a többi sikerdiemez is kapható. A 127-es Elektriika szaküzletben Vass Gábomé, a Hungaroton Hanglemezgyár tó Vállalat áruforgalmi előadója tájékozódik az ellátásról. Itt is megkapták a lemezeiket, de a kirakat, még nem készült el, s gyér a forgalom. — Beneveztünk a kirakat- nendeaési versenybe, és nem készültek el időben a dekorációs keretek — mondta Reichel LásZlöné eladó. Egy tucat aranyozott rámát mutat, amelybe lemezek kerülnék majd. A hét közepére várják a legnagyobb forgalA hét végén is dolgoztak a zágrábi fingra cég varazs- di Zagorje vállalatának munkásai a kaposvári szinti ázrekonstrukción. Két hét telt el azóta, hogy hozzáfogtak a 6,8 millió dolláros munkához a színházépítésben nagy gyakorlatra szert tett jugoszláv munkások. A tapasztalatok kedvezőek — állapította meg Hernesz. János, a színház műszaki vezetője, aki a megyei tanács építési biztosaként tevékenykedik. Zajos a színházpark reggel hattól este hatig. Szinte nincs olyan része az épület üzemi szárnyának, ahol ne dolgoznának. Elkészült az épület utólagos szigetelése, mintegy ezer lyuk jelzi a korszerűen elvégzett munkát. Bejártuk az építési területet. A színházi klubra rá sem ismerni. Ezen a részen folyik a legjelentősebb át- adlakítás. Bővül az épületrész, raktárát, konyhát alakítanák ki. Mintegy száz négyzetméterrel lesznek tágasabbak és klímaberendezést is kapnak az itteni helyiségek. A külső munkák is szépen haladnak. Az épület északi és déli szárnyának beépítése megkezdődött, itt szociális helyiségeket alakítanak ki. A héten befejeződik az üzemi épületrész alapjainak megerősítése. Ezután látnak hozzá az emeletráépítéshez. Műhelyek lesznek, és itt kap helyet a színház stúdiója is. — 1987. december 31-én kéthónapos üzemelésre átvesszük a színházat — mondta Hernesz János. — A munkaszervezés, a jó teljesítmények biztos garanciának látszanak. Negyvenötén dolgoznak a rekonstrukción. Szombaton reggel hattól este hatig folyik a munka, vasárnap reggel hattól délután kettőig. Kéthetenként hazautaznak hétvégére a jugoszláv munkások. siker mat. A Hungaroton ígérte, hogy az utánrendeléseket is kielégítik. — Ilyen sem volt még! — fogadott Miklós Piroska, a József Attila könyvesbolt előadója. — Minden lemezt időiben megkaptunk, csupán Liszt Ferenc összes szimfonikus költeménye nem érkezett meg. A Hungaroton képviselője példás gyorsasággal jegyezte a hiányosságokat. A kirakat itt is csak készülőben van. A „jó bornak nem kell-cégér”, tartja a szólás, ám a Hungaroton lemezhetek premierje ászt bizonyítja, hogy kelendő portékára is érdemes időben felhívni a figyelmet. épületrészhez márciusban érnek el az építők. Ettől kezdve mintegy kétszázötvenen dolgoznak majd a reAúgusztusban látott napvilágot a Somogyi Könyvtárak idei első száma. A megyei könyvtár évente kétszer megjelenő módszertani kiadványa ezúttal is sok hasznos információt, érdekes beszámolókat, összegezéseket tartalmaz. Szita Ferenc és Kellner Bernát cikke az elmúlt ötéves tervidőszak, Varga Róbertné pedig az 1985-ös év megyei munkájáról ad sok adattal alátámasztott, pontos mérleget. Az eredményék felsorolása mellett valamennyiünknél visszatér néhány aggasztó tünet. Az utóbbi öt évben csökkent a hálózat egységeinek száma, a kisebb könyvtárak nagy része épp csak tengődik, részben a rossz tárgyi feltételék miatt, részben pedig azért, mert a nem főhivatású könyvtárosok tiszteletdíja igen alacsony, így sok helyen nehéz megfelelő embert .találni erre a posztra. A legtöbb heflyen visz- szaesett az olvasók és az egy főre jutó köücsönzések száma. Az állománynövelés nehézségeiről szólva többüknél is felmerüli egy, talán ritkán emlegetett fogalom: a megfontolt állo- mányapasztás. A jó könyvtárosnak az is feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt a gyűjtésben és az őrzésben., s ne sajnáljon megválni az elavult, korszerűtlen, évek óta nem keresett köteteiktől. Szinte valamennyi ösz- szegzésben súlyos gondként' szerepel, hogy a könyvtárak többsége igen zsúfolt. A munkáját felelősséggel végző, tenni akaró ember türelmetlenségével ir erről a témáról Pálné Leinberger Ágota, a megyei gyermek- könyvtár vezetője. „Végezhető-e 2600 gyermekolvasóval még évekig színvonalas konstrukción, amelynek második szakaszai az év végéig munka 120 négyzetméteren?” — teszi föl a kérdést. Igényesen, színvonalasan aligha. A könyvek egy része ládákba kényszerült a polcokról, nincs hová tenni az újonnan vásárolt köteteket. Külön gondot okoznak a csoportos foglalkozások. Napközis, óvodás csoportokat csak előzetes bejelentés után tudnak fogadni. Így is sokszor várni kell, míg az előző társaság végez. S ha sikerül; is bejutni, egyetlen höiyiségben folyik a bábozás, beszélgetés, kölcsönzés, válogatás, kutatás. Különösen nehéz csúcsidőiben, hétfőn és szerdán délután. A csoportos foglalkozásokról azonban nem mondhatnak le, mert sok gyermekolvasónak csak ilyenkor van alkalma kölcsönözni, nézelődni. Szerencsére néhány jó példát is olvashatunk a kiadványban : olyan könyvtárakról, ahol a lelkes tenni- akanás szerencsés tárgyi feltételeikkel találkozik. Lelkesítő olvasmány a háromfai községi könyvtáros, Györkös Jánosné beszámolója, alká a felújítás ideje alatt is kölcsönzött, s az idős embereknek házhoz viszi a könyvet. Nem csoda, hogy magasan az országos átlag fölött van a beiratkozott olvasók aránya. Ügyancsak jó . hírekkel szolgálhat Somogyi Magyar Ilona Somogysám- sonbál, ahol az ünnepi könyvhéten avatták föl a nagy társadalmi összefogással készült, 130 négyzetméter alapterületű új községi könyvtárat. A közművelődési könyvtárak idei első tájékoztatóját számos módszertani tanács, könyvajánlat és hír teszi teljessé. T. K. Dr. Kercza Imre A színpadi és a nézőtéri A LEMEZHETEK NYITÁNYA Liszt és Latinovits a A MEGYEI KÖNYVTÁR KIADVÁNYA Örömök és gondok
