Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

1986. szeptember 8., hétfő Somogyi Néplap 3 Az ország tisztelete övezi a bányászokat (Folytatás az 1■ oldalról) — Fokozott figyelmet kell fordítanunk a megújuló energiaforrásokra. Minden esetben, akár új energiafor­rásokról, akár takarékosság­ról van szó, a kisebb ráfor­dítást, az olcsóbb megoldást kell választani a behozatal növelésével szemben.. A szánok a továbbiakban a szénbányászat, helyzetéről, azokról a kormányzati dön­tésekről beszéld, amelyek a szénbányászat fejlődését az utóbbi években meghatároz­ták, illetve azokról, amelyek a jövőre nézve döntő jelentő­ségűek. — A kormányzati intéz­kedések közül ki kéül emel­ni a Minisztertanács 1985- ben hozott határozatát a szénbányászat műszaki­gazdasági helyzetéről. Ez egy sor kérdésben rendezte a problémákat, az 1985. évi termelési terv teljesítésére és a távlati feladatok meg­alapozására irányult. A vál­tozatlan létszámgondok, a növekvő pénzügyi veszteség és a termelés technológiai problémái együttesen szük­ségessé tették a helyzet is­mételt áttekintését. — Az elemzések azt iga­zolták, hogy a ma kitermelt szénmennyiségre hosszú tá­von is szükség van. Ez a mennyisiég gazdaságilag is versenyképesen termelhető ki, de jelentős szerkezeti át­rendezést kell végrehajtani. — Középtávon a nagy munka termelékenységű, kedvezőbb önköltségű kül- fejtéses lignitter.melés nö­vekszik. Visszaszorul a gaz­daságtalan, szükségből tele­pített. úgynevezett perem­külfejtés. Növekszik a ter­melés koncentrációja azáltal, hogy 14 bányaüzemben, ahol- a legnagyoíbbak a fajlagos termelési költségek, a szén- vagyont gyorsított ütemben fejtik le. Kibontakozik és teljessé válik az a folyamat, amely még a XI. pártkong- resszusnák az ásványkincse­ink hatékony és gazdaságos hasznosítását előíró határo­zatával indult meg, s amely a szénvagyon fokozott föld­tani kutatásával, feltárásá­val és új bányák telepítésé-' vei folytatódott. — Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenlegi korszerűsí­tési program alapvetően kü­lönbözik az emlékezetes társadalompolitikai feszült­ségeket okozó, 1968-tól vég­rehajtott visszafejlesztéstől. Akkor a ráfizetéses, korsze­rűtlen aknák erőltetett be­zárására került sor, anélkül, hogy korszerűvé, versenyké­pessé tétték volna azokat a bányákat, amelyeket pedig azzá lehetett volna tenni. A visszafejlesztéssel együtt járt a beruházások késleltetése, a földtani kutatás és feltá­rás háttérbe szorulása. Sze­mélyes és társadalmi gon­dot okozott a kényszerű munkahely- és szakmavál­tás, csökkent .a bányamun­ka tekintélye és társadalmi megbecsülése. — Most a leggazdaságta­lanább bányaüzemekben is gyorsított leműveléssel hasznosítják a még igénybe vdhető szénvagyont. A szer­kezetváltással, a gépesítéssel, a szervezési, irányítási és egyéb intézkedések révén, és számítva a bányászok alkotó részvételére, az egész ma­gyar szénbányászat terme­lékenységét, hatékonyságát kell növelni. Most a bányá­szat létszámhiánnyal küzd. A szerkezeti átalakítás révén a nagy termelékenységű mun­kahelyek talán szakképzett munkaerőhöz jutnak. Szí­vünkön viseljük a bánya­munka megfelelő anyagi el­ismerésiének ügyét, társalal- mi megbecsülését. — Meggyőződésem, hogy a program végrehajtásával a kormányzati és vállalati feladatok sikeres elvégzésé­vel a szénbányászat kike­rülhet a válságágazatok kö­zű] — hangoztatta befejezé­sül Havasi Ferenc. Bányásznap Siófokon Pénteken este Siófokon a SZOT Ezüstpart üdülőiben randieziték meg a Kőolajve­zeték-építő Vállalat bányász- napi ünnepségét. Zábrák Sándor vezérigaz­gató ünnepi beszédében megemlékezett a szakma ne­héz, áldozatos munkát végző dolgozóiról, értékelte a kő- olajvezetéki-építőb tevékeny- ságiét, majd kitüntetésieket adtak át a vállalat legjobb dolgozóinak. Asztalos István, Bakó Béla, Baksai Sándor, Derkovits György, Geiger László, Megyeri Sándor, Sa- vanyó Tibor, Sváb László, Szinável Károly és Kardos Ferencné az építési, illetve az ipari minisztérium által adományozott Kiváló mun­káért kitüntetésben részesült. A Bányász szolgálati ér­demérem' gyémánt fokozatát négyen, arany fokozatát öten, ezüst fokozatát huszonné­gyen, bronz fokozatát ' het- venketten kapták meg. Vál­lalati kiváló dolgozó kitün­tetést harmincnégyen vehet­tek át. Az ünnepséget hangulatos családi est követte. A Kő­olajvezeték-építő Vállalat sok dolgozója nem vehetett részt a központi ünnepsé­géin, amivel Siófoktól távok valahol a szabad ég alatt van a munkahelye. A mun­karendhez igazodva Hajdú­szoboszlóin, Endrődön és Szentendrén rendeztek házi ünnepségeket a vezetéképí­tők. Európai agrárszakemberek Somogybán Tudomány, gyakorlat, tapasztalat A múlt hét csütör­tökén ért véget Buda­pesten az Európai Állattenyésztők Szö­vetségének 37. tudo­mányos ülésszaka. Hét szekcióban mint­egy hatszáz előadást haügottak és vitattak meg a résztvevők. A kongresszus után a tudományos ülésszak résztvevőinek hat cso­portja indult az or­szág különböző vidé­kére. Két csoport me­gyénket kereste föl a hét végén. Az Oktatás és kutatás ha­zai gyakorlata iránt érdek­lődő szakemberek pénteken déliután a keszthelyi egye­tem kaposvári állattenyész­tési karára látogatták. Igaz, a találkozás során kialakult élénk eszmecserén „csak” úgy emlegették az intéz­ményt, hogy „kaposvári fő­iskola”, hiszen mindössze egy hete vált nyilvánossá a szervezeti változás. Nem vé­letlen, hogy a konefrencia résztvevői nagy érdeklődés­sel és várakozással tekin­tettek a kaposvári látogatás elé, hiszen a fórumon tíz előadást hallgathattak meg az intézet kutatói, illetve kutatócsoportjaitól, és pél­dául először fordult elő, hogy a lipcsei egyetemmel való együttműködés alapján Európa szakemberei közös kutatások eredményeivel is­merkedhettek. Az intézet látogatására dr. Steffler József kutatási főigazgatóhelyettes kísérte el a vendégeket, akik először egy film segítségével ismer­kedtek meg aiz oktató, ku­tató .munkával, majd meg­látogatták a kísérleti telepe­ket. Látogatás közben dr. Peter Wilsonnal, a skóciai edin­burghi egyetem mezőgazda- sági karának professzorával beszélgettünk. — Hogyan értékeli az eu­rópai szövetség budapesti ülését? — Sikeres, nagyszerűen megszervezett konferencia volt! Számomra három szempontból volt különösen jelentős. Több mint egy év­tizede foglalkozom azzal a nagy körbe foglalható témá­val, hogy a genetika miként függ össze a takarmányozás­sal, a takarmányozás a tar­tástechnológiával, ez hogyan hat vissza az etológiára, s az egész kör eredményeként, miként lehet magasabb szin­tű állattenyésztést folytatni. E szempontból fontos állo­más volt a budapesti kon­ferencia. Másodszor: nagyon megragadott az, hogy Ma­gyarországon mennyire együtt van az oktatás, a nevelés, a tudományos kuta­tás és a szaktanácsadás, vagyis a gyakorlat. A har­madik, aminek örülök, hogy egyre több ország nemcsak a biológiai, a tudományos eredményeit hozza el, hanem olyan tárnákról is tartanak előadásokat, melyek a fo­gyasztót érdeklik, a piaci igényeket veszik figyelem­be. Gondolók itt például a hús minőségére. Űj termékek a betonüzemből A barcsi városigazdálkadá- si vállalat betonüzemánek termelési értéke öt éve alig haladta meg az egymillió forintot, s az idén 12,5 mil­lió forint értékű különféle betonelemeit .gyártanak. Ár­bevételi tervük 10 millió fo­rint, a gyártmányok továb­bi részét a vállalat saját építkezésein használják fel. A mindössze 18 embert fog­lalkoztató üzem eredmé­nyességéhez hozzájárul, hogy a gyártmányokban saját úszóegységeik által kiter­melt kavicsot használják fel. Fontosabb azonban ennél a termékszerkezet folyamatos megújítása, az igényekhez való rugalmas alkalmazko­dás. Jó példája ennek a bar­csi ÉSZK-val kialakult koo­peráció, melynek kereté­ben az idén 5 millió forint értékű, a vasúti pályák mel­letti vízelvezetésire használt mederelemet gyártanak. Hagyományos termékeik — a különféle aknaigyűrűk, szűlkítők, az autóparkolókból ismert betonelemek — mel­lett több új, tetszetős közté­ri elemet is gyártanák. Űj technológiával különböző színekben 'készülnek itt ut­cai virágtartók és homokfú- vott felületű köiztéri gyönigy- beton, díszítőelemek. Ezek egyelőre csak a barcsi utcá­kon, illetve Kaposváron az igazgatási központ előtt lát­hatók. A sokoldalú felhasználha­tóságot bizonyítja az a tér­elem-együttes, melyet a be­tonüzem szocialista brigádja társadalmi munkában készí­tett, s melyet a napokban állítottak fel a 2-es számú barcsi általános iskola udva­rán. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen nemzetközi kon­ferencián elhangzó számos tudományos eredmény mi­ként kerülhet mielőbb a gyakorlatba, Wilson profesz- szor példákat sorolt. Hang­súlyozta, hogy a piaci igé­nyekét mindenkor figye­lembe kell venni a kutatók­nak, ám ezzel, együtt a tu­dománynak a holnapért keli dolgoznia, tehát kettős köve­telménynek kell megfelelnie. Elismeréssel szólt a kapos­vári agrár intézetben folyó Oktató, kutató munkáról, kü­lönösen a dám-, és gím­szarvasok háziasításával folytatott, egyedülálló kísér­letekről. A tudományos ülésszak résztvevőinek egy másik né­pes csoportja szombaton a Balatonnagybereki Állami Gazdaságba látogatott eL A sajátos adottságú és profilú nagyüzem igazgatója, Sütő Ödön fogadta a vendégeket és tájékoztatót adott arról a Balaton-pairti nagyüzemről, amelynek ugyan tradíciója nincs, de — mint mondta — hányatott története annál inkább van. Évtizedekig tar­tó próbálkozás vezetett a felismeréshez^ egyedüli út, hogy a termelési szerkezetet kell igazítani a természet­hez — és nem fordítva. Nem véletlen, hogy a résztvevők nagy tetszését is kiváltó film azt a címet viselte: A meg­talált út. Keresztmetszetei kaptak a szakemberek a be- reki gazdaság tevékenységé­ről, törekvéséiről. A kép ter­mészetesen teljesebbé, élőb­bé vált az üzemlátogatás során. Dákai Tibor termelési osztályvezető kalauzolásá­val ismerkedhettek meg a gazdaság szarvasmairha- ágazatával. A húsmarhára szakosodott, mintegy nyolc­ezer szarvasmarhát tartó nagyüzemben gazdaságosan, országosan is kimagasló eredményességgel folyik a -tenyésztés. Záporoztak a kér­dések, és nem fukarkodtak az elismeréssel sem a kül­földi szakemberek. A tet­szésnyilvánítás fokozódott, mikor Szénási János bemu­tatta a vadászikutya.-kikép- ző telepet, Sárkány Kornél, a vadászati kerület vezető­je pedig a mesterséges fá­cánnevelőt, a csaknem ezer hektáros vadászerdőt. Ezek után valóban az üzemláto­gatás ,/koronájának” számí­tott aiz a lovasibemutató, me­lyet a gazdság lovardájánál tartottak. Angolok, franciák, néme­tek, finnek, svédek/ svájciak tudásai fordulták meg e két nap alatt megyénkben. Be­szélgetések közbeni fél és egész mondataik arra utal­tak, marandandó élménye­ket visznek haza. Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents