Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

1986. szeptember 6., szombat Somogyi Néplap 3 Eseménysorozat a fegyveres erők napján Bemutatjuk a néphadsereg életét A honvédelem a nép, az egész társadalom ügye. Ah­hoz azonban, hogy a köve­telmény még teljesebben megvalósuljon, arra is szük­ség van, hogy a közvéle­mény még sokoldalúbb képet kapjon a néphadsereg életé­ről. Ezt a célt az eddigiek­nél jobban kívánja szolgál­ni a fegyveres erők napjá­hoz kapcsolódó eseménysoro­zat. Erről tájékoztatta lapunkat tegnap Kaposváron Gyuricza Béla vezérőrnagy, helyőrség- parancsnok. Elmondta, hogy a fegyve­res erők napját az idén na­gyobb nyilvánosság mellett szeretnék megünnepelni. Or­szágosan is kiemelkedő lesz a kaposvári program. Az ese­mények nemcsak arra adnak majd alkalmait, hogy So­mogy lakóinak bemutassák életüket, felszereltségüket és felkészültségüket Szol­gálni kívánják a honvédel­mi nevelés ügyét is, felkelt­ve a pályaválasztás előtt álló fiatalok érdeklődését a katonai pályák iránt. honban nyitják meg. Ekkor kezdődik a néphadsereg éle­tét bemutató filmhét és ki­állítás. Katonafestők alkotá­saiból állítanak össze tárla­tot, s rendeznek egy könyv­kiállítást is „A katona az irodalomban” címmel. A kö­zelgő ünnep tiszteletére több sportágban írtak ki verse­nyeket. Különösen gazdag lesz az eskütétel napjának program­ja, melyen jelképesen az egész megye lakosságát ven­dégül kívánják látni. A kü­lönféle technikai bemutatók és kulturális programok mel­lett újszerű látványosság lesz a több helyen felállított tv, amelyen az esküt tevő fia­talok katonaéletének első hónapjáról készült videofel­vételeket vetítik. Elsősorban a középiskolák tanulóit kívánják meghívni arra a szeptember 29-i lak­tanyalátogatásra. Ott ugyan­csak sokoldalú képet igye­keznek adni a katonai pá­lyákról, a sorkatonai szolgá­latról. Százhatvanmillió forint ér­tékű készterméket állítanak elő a kaposvári villamossági gyár vezérlőműhelyébcn az idén. A műhely túlteljesítet­te első félévi tervét; nyolc­vannégymillió forint értékű elektromos vezérlőberende­zést készítettek. Az üzemcsarnokban jelen­leg Abu-Dhabi számára száz darab kétmezős, négyszáz voltos főelosztószekrény ké­szül. Itt állítják elő a Szer­számipari Művek és a Cse­pel Művek számára is a kü­lönböző vezérlőberendezése­ket. Átállítják az automatákat Fölmérik az aszálykárokat, a kiesést Operatív bizottsági ülés a somogyi tennivalókról A hélyórségparancsnok szólt az augusztusban bevo­nult fiatalok felkészítéséről. Szeptember 27-én a kapos­vári Kossuth téren tesznek majd katonai esküt. A pa­rancsnokok jól tudják, hogy a laktanya nemcsak a szol­gálati feladatok ellátásának, hanem a nevélésmek is szín­tere s hogy a szülőkkel, a. családdal való közvetlen kapcsolat kialakítása leg­alább olyan fontos, mint az iskolákban. Több rendezvé­nyük — így az eskütétel napján a szülők számára rendezett technikai bemutató és laktanyalátogatás is — ezt a kapcsolatot kívánja élőbbé tenni. Az eseménysorozatot szep­tember 22-én a kaposvári helyőrségi művelődési ott­Az első szeptemberi hét. A tárt kapukon új felada­tok, új ismeretek megszer­zésére szólították a diákokat az iskolai csengők a hónap legelső napján. Sok ezer ne­buló számára meghatározó­an fontos fordulópontot ho­zott: vége a pihentető, fel­hőtlen szünidőnek, emberré nevelő felelős hónapok kezdődnek. Az új tanév szá­mos újdonságot hozott — az új oktatási törvény szelle­mében kezdték meg min­denütt a munkát; új iskolá­ban tanulhatnak a vendéglá­tóipar holnapi dolgozói, és „felsőbb osztályba” lépett, a keszthelyi egyetem kaposvá­ri kara lett a mezőgazdasá­gi főiskola. Természetesen nem teljes a felsorolás, csu­pán jelzi: az első szeptem­beri hét fordulópont volt. Az ifjúság a holnapunk. Rájuk gondolva, róluk szól­va képzetünkben elválaszt­hatatlanul ott a kívánság: békében nevelődjön a hol­napunk. Ez az év a béke éve, és szép egybeesés, hogy az új tanévvel csaknem egy időben kezdődött a béke­mozgalom őszi szolidaritási rendezvénysorozata. A no­vember 10-ig .tartó sokszínű eseménysorozat nyitánya ha­tár menti városunkban, Bar­cson volt. A gazdasági építőmunká­ban is új tennivalókat ho­zott az első „emberes” hó­A napokban vált ismere­tessé. hogy a Magyar Nem­zeti Bank kivonja a forga­lomból a régebbi típusú, nikkel 5 és 10 forintos ér­méket. Az MTI munkatársai arról érdeklődtek, milyen in­tézkedéseket szükséges ten­niük az automatákat üze­meltető vállalatoknak az MNB bejelentése nyomán. Az Utasellátó Vállalatnál elmondták, hogy az auto­maták többségét nem kell átalakítani, hiszen 2 forin­tosokkal szolgáltatnak ételt, italt. Elsősorban a pénzváltó automatákat érinti a pénzér ­nap. Mind nyilvánvalóbbá válik a gyárakban, az üze­mekben, hogy feladataikat mennyire sikerült időarányo­san megoldani, nyolc hónap után egyre tisztább a kép, teljesíthetők-e az elképzelé­sek, avagy szükség van-e különböző további intézkedé­sekre a vállalt kötelezettsé­gek elvégzése érdekében. Intézkedéseket említet­tünk, ezért feltétlenül ide kívánkozik: a héten valtak ismertté azok az elhatározá­sok, amelyeket a MÉM, a Pénzügyminisztérium és Nemzeti Bank hozott a me­zőgazdaságot sújtó aszályká­rok enyhítése, a folyamatos gazdálkodás érdekében. Üze­menként is, megyei szinten is felelős felmérés folyik, hogy a somogyi gazdaságok többségét érintő veszteségek saját erőből és a hozott in­tézkedések ismeretében mi­ként mérsékelhetők, s mit kell tenni a jövő évi terme­lés megalapozásáért. Feszült napok ezek, hiszen nemcsak a gazdálkodási egyensúly fenntartása kíván több ener­giát, erőfeszítést, hanem a szeptemberrel beköszöntő őszi betakarítási csúcs ten­nivalóinak minél körültekin­tőbb elvégzése is. Ha vala­ha igen, most különösen szükség van a gondos szer­vezésre, megfontoltan éssze­rű takarékosságra. Olyan tá­rnék bevonása, mivel ezek 10 forintossal működnek, össze­sen 25 ilyen készülék van jelenleg az országban, zöm­mel a fővárosban. Ezek ere­detileg csak a régi tízesek befogadására készültek az új, sárga színű érmék meg­jelenésekor azonban néhány készüléket átállítottak az új fogadására. A forgalmasabb helyeken kétféle pénzváltót állítottak fel, hogy mód le­gyen a régi és az új tízesek felváltására egyaránt. Mivel 1987. március végéig mind­két fajta érme forgalomban lesz, nem állítják át azonnal az összes pénzváltót. karékosságra, amely nem a holnap munkájának eredmé­nyességét veszélyezteti, ha­nem a „sok kicsi sokra megy”-elve alapján kiadá­soktól, felesleges költségek­től mentesíti a nagyüzeme­ket. Ebben a takarékosság­ban a takarmányt szállítók­tól, a nagyüzem első számú vezetőjéig mindenkinek le­het és van is feladata. Napraforgót aratnak a kombájnok, szedik a burgo­nyát, télre való silótakar­mány gyűlik a majorokban, kezdődik a szüret, traktorok, talajművelő gépek készítik az ágyát a jövő évi kalászos óknak. Sok a tenni­való, és a még mindig várt csapadékon túl sok függ a mezőgazdaságban dolgozók­tól. Az, hogy négy hónap múlva milyen eredmények­ről, tapasztal átokról adhat­nék majd számot az évet zá­ró közgyűléseiken... S ahogy lenni szokott, ez ádő tájt, hirtelen megcsende­sedett a nagy idegenforgalmi központ, a Balaton-part. Már nem gond szállást kapni, nincs zsúfoltság az üzletek­ben, s sokan talán most fe­dezik föl, mennyi szépség van az utószezonban. Mert ha az idényboltokban zá­rásra készülődnek is, és ösz- szegezik már* a nyár tapasz­talatait; a tópart még ko­rántsem zárt be. Vörös Márta Intézkedési tervet dolgo­zott ki a Mezőgazdasági ésv Élelmezésügyi lyiinisztérium az aszályos időjárás okozta' károk felmérésére, a károk­ból eredő üzemi kiesések rendezésére, a termelés fo­lyamatosságának biztosítá­sára. A MÉM, a PM és a Magyar Nemzeti Bank köz­ponti pénzügyi intézkedések­kel segíti a pénzügyi felté­telek megteremtését — ter­mészetesen az érintett me­zőgazdasági üzemek erőfe­szítése, tehervállalása mel­lett. A Somogybán adódó tennivalók megbeszélésére, a MÉM-ben kidolgozott in­tézkedési terv részletes meg­ismertetésére és az ebből adódó helyi feladatok meg­vitatására (Ír. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhe­lyettese tegnap operatív bi­zottsági ülést hívott össze Kaposváron. Az ülésen részt vettek mindazoknak a me­gyei hatáskörű vállalatoknak, intézményeknek a vezetői, amelyek termeltetés, árufor­galmazás, finanszírozás, szak­mai és felügyeleti irányítás érdekképviselet révén kap­csolódnak a minisztériumi intézkedési terv egyes pont­jainak megvalósításához, elő­segíthetik a gondok enyhíté­sét. A részletes intézkedési ter­vet dr. Győri József, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­je ismertette, s az előzmé­nyekről, a somogyi helyzet­képről szólva egyebek kö­zött elmondta: a csapadék­szegénység már márciusban kezdődött, és a nyári aszály­ban ért a csúcsra. Amíg ta­valy például június és augusztus között száz milli­méter csapadékot kapott So­mogy, az idén ugyanabban az időszakban mindössze 27 milliméter hullott le. A szárazság főként a rossz vízgazdálkodású. többnyire homoktalajú területeken gaz­dálkodó üzemekben okozott nagy károkat; ezeken a he­lyeken sokat romlottak a kukoricatermesztés termés- kilátásai. A kapás növények közül a napraforgót érte leg­kisebb veszteség, a tavasszal elvetett cukorrépaterületnek mintegy a felét viszont újra kellett vetni, s a szokásos­nál gyengébb eredménnyel jár a burgonyatermesztés is. Takarmányalapjuk bővíté­sére a somogyi gazdaságok 15 ezer hektáron végeztek másod- és tarlóvetést, ám ezek fejlettsége sok helyütt messze elmarad attól, ami­lyennek ebben az időszak­ban lenniük kellene. A ker­tészetekben kevés és apró a szántóföldi paradicsom, a szőlőn meglátszik a fagy, az aszály, a többszöri jég- és viharkár nyoma. A mezőgaz­dasági nagyüzemeknek so­kat kell tenniük azért, hogy az önhibájukon kívül kelet­kezett károk mérséklődjenek, s közben a háztáji és kise­gítő gazdaságokról se vehe­tik le a szemüket. Dr. Fenyő István, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője föl­hívta a figyelmet arra, amit az operatív bizottság több más résztvevője is említett: fontos — az állattenyésztés fejlesztését célzó munka di­namikus folytatása végett — a takarmánybázis megterem­tése, az alapos felkészülés a jövő évre. Az utóbbi gondolatsor folytatásaként mondta dr. Tóth Károly: az olyan költ­ségekkel, minit amilyenek a műtrágya, a növényvédő szer, a vetőmag vásárlásakor fölmerülnek, nem szabad ta­karékoskodni. A közeljövő­ben pontos fölmérések ké­szülnek a somogyi gazdasá­gokban az aszálykárokról, s az ádott üzem helyzetére épülő intézkedéseket hoznak azok ellensúlyozására. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Darut kölcsönöz a Sáév 38 millió forintos társadalmi munka A városszeretetre alapozva 350—400 millió forint értékű társadalmi munkára számít a Kaposvári Városi Tanács a VII. ötéves terv időszaká­ban. Az idén, a terv szerint, ebből hatvanhat és fél mil­lió forintot szeretnének el­érni. Az év elején kiküldött fel­hívásnak és a megjelölt tár- sadalmimunka-leh etőségek- nek megvolt az ösztönző ha­tásuk. Sokan választották az oktatási intézmények pártfo- golását, a javítások elvég­zését, kisebb berendezéseket készítettek. Vonzó volt a Béke utcai pihenőpark épí­tése, itt ugyanis a tanács legalább két-három millió fo­rint értékű segítséget vár a vállalatoktól és a lakosságtól. A Deseda továbbfejlesztésé­hez, tornatermek építéséhez, a közterületek rendbentartá- sához és szépítéséhez szintén ajánlottak fel önkéntes mun­kát. Dr. Molnár István, a váro­si tanács terv- és munka­ügyi osztályának vezetője megmutatta a kaposvári cé­gek vállalásait. — Sokat segített az idei társadalmi munka szervezé­sében, hogy a tanács veze­tői személyesen tárgyaltak néhány nagyobb kaposvári vállalat vezetőivel a társa­dalmi munkáról, az együtt­működési szerződés szelle­mében. — Mit ajánlottak fel a na­gyobb vállalatok? — Csak néhány példa. A húskombinát a megjelölt húszezer órából háromezret a gyermek- és művelődési intézmények támogatására fordít. A villamossági gyár óvodák, iskolák egész sorát jelölte meg, ahol a felaján­lott tizenötezer óra alatt ki- sebb-nagyobb munkákat vé­geznek. Folytatják a kisasz- szondi kastély felújítását is. A Sáév autódarut, kotrót kölcsönöz a parképítéshez és máshová. A Sefag a tizenöt­ezer óra belső társadalmi munkán kívül ezerötszáz órát ajánlott fel a desedai, a tokaji és a gyertyánosi parkerdő rendbentartására. A textilművek a * hétezer­négyszáz prán kívül har­mincezer forintot is befizet. A Kaposker húszezer forin­tot ajánlott fel, 's rendben tartja a boltok környékét. Ezenkívül dekorációt, szem­léltető eszközöket készíte­nek. A Dédász a vállalt két­ezer-ötszáz óra társadalmi munka nagy részét villamos berendezések javítására ajánlotta feli. Jelentős az FMV, a Csepel kaposvári gyárának nyolc-, illetve hét­ezer órás vállalása is. — Mit mutat az első fél­évi összesítés? — Szép eredményt értünk el a társadalmi ’ munkában; hat hónap alatt mintegy harmincnyolcmillió forint értékűt végeztek el Kapos­váron. Ez tizennégymillió fo­rinttal több az 1985-ös első félévinél. — Miben segítettek a ka­posváriak a legtöbbet? — Nagy az előrelépés a lakosság gázvezeték-építé­séhez vállalt földmunkájá­ban. Ennek az értéke nyolc­millió forint volt az első fél­évben. Többet segítettek az emberek útépítésben is. A gyermekintézmények a tava­lyi első félévi ötmilliónál többet: csaknem hétmillió forintot kaptak javításokban, új eszközökben a vállalatok­tól, brigádoktól. — Mit vár a tanács az év hátralevő részében? — Az idén jobban állunk, mint más évben. Bízhatunk abban, hogy az 1986-ra ter­vezett hatvanhat és fél mil­lió forintot túl is fogják tel­jesíteni. Ehhez arra van szükség, hogy a Vállalatok, a szocialista brigádok, a ka­posváriak az eddiginél is na­gyobb aktivitással segítsék a megyeszékhely fejlődését. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents