Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

4 Somogyi Néplap 1986. szeptember 5., péntek sehova! vagy anélkül? A munkaviszony megszűnésének módjai és következményei Az ország 3079 települése közül 2740-lben a lakosság többsége megszavazta a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás bevezetését. 149 településen a tanács nem kezdeményez­te a hozzájárulás megállapí­tását, 65 településen még nem zárták le a témát, s eddig csupán 125 községben és városban mondtak ne­met a tehóra. Németh Zoltán pénzügymi­nisztériumi osztályvezető ad­ta ezt a tájékoztatást a kö­zelmúltban egy kerékasztal- beszélgetés során. Ugyanott mondta el dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke, hogy a teho kilenc­ven százalékos elfogadása — hiszen ilyen az arány — A kéményseprők kormo­saik, szerencsét hoznak, mert — nem törődve a babonák­kal — dolgoznak. Keresztú­ri Jánostól, a Somogy Me­gyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Vállalat műsza­ki igazgatóhelyettesétől tu­dom, a megyében 238 ezer kéményt tisztítanak. Ebben a számban nem szerepel a gyárkémények aknáinak, füstcsatornáinak tisztán tar­tása. A munkát 45-en vég­zik, közülük 26 a szakember. Kevés a kéményseprő! A megyében nem folyik kép­zés, ezért aztán öregszik a szakma. A legfiatalabb szak­munkásuk most 35 éves. Nyolc éve még 54 szakkép­zett kéményseprő járta a megyét. A kéményseprők évente négy alkalommal el­végzik a kémények műszaki felülvizsgálatát, és — szük­ség szerint — a kéményége­tést. Ha a kémény állapota az élet- és vagyonvédelmi szempontoknak nem felel meg, akkor betiltják az üze­méltetését. Évente 30—40 ezzel kapcsolatos eljárást folytatnak le. A kéményre egyre több gázkészüléket kötnek, a ké­ményseprők feladata annak a vizsgálata és bizonyítása, hogy a kémények gáztamör- sége milyen. Ha rossz, a vállalat elvállalja a belső vakolást. A fűtési szezon előtt so­kan ellenőriztetik a cserép- kályhákat, olajkályhákat. A kevés szakember is eleget tesz a kéréseknek. A tüzeléstechnikával kap­társadalompolitikailag lénye­gesen többet jelent az így befolyó évi 800—900 millió forintnál, hiszen a lakosság akaratát és segítő szándékát fejezi ki. A tehóval vagy anélkül eldöntése természetesen a községek és városok lakói­nak szuverén joga. Az is tény, hogy a VII. ötéves terv időszakában a településfej­lesztési hozzájárulás a taná­csok bevételének nem jelen­tős része. Az a 149 település, ahol nem is kezdeményezték, s az a 125, ahol nemet mondtak rá, bizonyára elbol­dogul majd a hozzájárulás nélkül. Mégis érdemes felfi­gyelni arra, mi van a hozzá­járulásról való lemondás hátterében. S az is tanulsá­csolatos tevékenységből szár­mazik bevételünk fele. Az olaj- és gázégők szervizelé­sét, javítását, a kazánok vegyszeres tisztítását és a vízlágyítók regenerálását je­lenti ez a tevékenység. Fog­lalkoznak tüzelőberendezések biztonságtechnikai és ener­giagazdálkodási vizsgálatá­val, valamint a szaktanács- adással is. Mindez nagy fe­lelősséget jelentő bonyolult munka, és nem hasonlítható a falusi kémények tisztán­tartásához. Ezen a területen — ellentétben a kéménysep­rőkkel — szinte csak fiatal szakmunkások dolgoznak. Az érettségi bizonyítvány mellé legtöbben műszerész végzett­séget szereztek, vagy más szakmájuk van. A kéményseprő-vállalat végzi már két éve a pb-gáz háztartási készülékek javítá­sát, illetve a lekötési tervek műszaki felülvizsgálatát, ja­nuártól a levegő tisztaságá­nak a védelmét szolgálja az is, hogy a közületeknek, a gyáraknak éves bevallást kell készíteni a levegőbe ki­bocsátott szemcsés szennye­ződés mértékéről. A határér­ték átlépése után bírságot fizetnek a szabálytalanko­dók. Jelenleg csak megbízás alapján végez a vállalat ilyen méréseket. Ahhoz, hogy ezt a munkát a hatósági jog birtokában is el tudják végezni, műszerek­re lenne szükségük. A mos­tani kapacitás csak az ese­tenkénti mérésékhez elég. L. R. gos, hogy számos helyen miért múlott csak néhány százalék „nem” szavazaton a teho sorsa. A tapasztalatok szerint alapvető kérdés volt az iga­zán népszerű, a lakosság többségét érintő közérdekű célok megválasztása. Ahol ezt nem sikerült előzetesen kipuhatolni, ott még a való­ban hasznos, a nagy többség érdekeit szolgáló létesítmény ígérete sem nyerte meg az embereket. Volt olyan vá­ros ahol például az idősek helyzetét javító szociális központ, nyári úttörőtábor, iskolaépítés, biztonságos víz­ellátás került az elérendő célok közé, mégis csak fele arányban voksolt mellette a lakosság. A sokféle vonzó cél bizonyára megosztotta a szavazatokat az érdekviszo­nyoknak megfelelően, s eZ volt az oka a sikertelenség­nek. Másutt, ahol kezdettől fogva megígérték, hogy a befolyó összeget a tanácstagi alapba helyezik s a lakossá­got közvetlenül érintő célok­ra fordítják, ez az arány jó­val kedvezőbben alakult. Elmondták a Hazafias Népfront e munkára felkért aktivistái és a bevont segí­tőtársak azt is, hogy sok múlott a beszélgetések tónu­sán, a meggyőző érveken, vagyis a felvilágosítást nyújtó személyen, annak fel­készültségén és bizalmat éb­resztő szavain. Ahol a ta­nácstag nem vette azt a fá­radtságot, hogy legalább házcsoportonként beszéljen a választóival, ott az a látszat alakult ki: a tanácsi szer­veknek sem fontos ez az egész. Volt olyan városrész, ahol a házfelügyelő csönge­tett be a kérdőívvel, s ő is szedte össze — minden ma­gyarázat nélkül — a papíro­kat. Érdemes (lenne) összegez­ni a családoknál lefolyt be­szélgetések legfőbb tapaszta­latait, az ott elhangzott ész­revételek a teho „intézmé­nyét” illető általános véle­mények lényegét. Nyugdíjas pedagógus ismerősöm pél­dául, mások aggodalmát is tolmácsolva, az egyenlősdi ellen emelt szót. Szerinte a jövedelmek szerinti diffe­renciálás volna igazságos. Akadtak, akik a pénzösszeg „megválthatóságának” lehe­tőségeire hívták föl a figyel­met, mondván: sok olyan szakember van, aki szívesen ledolgozná a hozzájárulási összeget, s hátha épp a ru­galmas megoldások teremt­hetnék meg az egész lakos­ságot mozgósító — a célok elérését segítő — nagy, né­pi összefogást. F. Tóth Pál TARDI GÁBOR 29. — Nem akarta? — csodál­kozott az asszony. — Talán összevesztek? — Dehogy. — Akkor miért? — Az anyja miatt... — araszolt tovább a hazugság csikorgó láncán a kőműves. — Annyira féltette? — hi­tetlenkedett az asszony. — Egyszem gyerek volt... — ejtette maga elé a szava­kat a férfi. Az asszony szerencsére nem kérdezett többet a dolog felől, a kőműves pedig sza_ pulta magát: miért is hoza­kodik elő ezzel a régi törté­nettel, aminek felelevenítése még önmaga számára sem okoz örömet? Hiszen az a szakácsnő — mint később kiderült — nemcsak vele volt kedves, és az a gyerek, aki megszületett, nem az ő A munkaviszony megszű­nésekor a munkáltató be­jegyzi a dolgozó munkaköny­vébe a munkaviszony meg­szűnésének módját. „Áthe­lyezve” bejegyzést alkalmaz, ha a munkaviszony áthelye­zéssel szűnt meg, vagyis a korábbi és az új munkálta­tó a dolgozóval egyetértésben ebben megállapodott. Nem tagadható meg az áthelye­zéshez a hozzájárulás, ha a munkaviszonyban álló dol­gozó áthelyezését államigaz­gatási vagy igazságszolgál­tatási szervhez kéri. Az áthe­lyező munkáltató hozzájáru­lása kell viszont. ha a dol­gozó a felmondási idejénél rövidebb idő alatt kív4n az új munkáltatójához szegőd­ni. Az áthelyezett dolgozó­nak az áthelyezést megelőző munkaviszonyát úgy kell te­kinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el. „Felmondás a dolgozó ré­széről” szöveget kell beje­gyezni a munkakönyvbe, ha a munkaviszony a munka­vállaló részéről történt fel­mondással szűnik meg. Nincs már hatályban az e bejegy­zéshez fűzött kötelező mun­kaerő-közvetítés útján való elhelyezkedés szankciója, amely az egy éven belül munkahelyét háromszor fel­mondó munkavállalót sújtot­ta. „A kilépett” bejegyzés a következő jogszabályban Almás termésű és csonthé­jas gyümölcsfákon helyen­ként igen elszaporodtak a vértetvek. Telepeiket fehér színű, viaszos, vattaszerű be­vonat takarja, erről a fertő­zés könnyen fölismerhető. A telepek elsősorban a fák gyökémyáki részén és a gyö­kereken alakulnak ki, a té­ny észidőszatoban a lárvák innen vándorolnak a föld fe­letti részekre, s ott elsősor­ban sebhelyeken és vízhajtá- sokon telepednek meg. Szí- vogatásuk hatására szövet­burjánzás indul meg, ez a fá­ban tápanyagutánpótlási za­varokat okoz; súlyosabb esetben bekövetkezhet a részleges vagy teljes pusz­tulás. A fertőzöttség teljes fel­számolása nem megy gyor­vére volt, hanem a katona­vőlegényé; össze is bútoroz­tak, amint a baka leszerelt, áldása rajtuk ... Az asszony hangja zökken­tette ki gondolataiból: — Árulja el — fordult fe­lé, tüzetesen szemügyre vé­ve az arcát —, egészségesen él maga? Sportszerűen? A kőműves büszkén jelen­tette: igen, ő egészségesen és sportszerűen él — korán fekszik, és már napkeltekor talpon van, sokat tartózko­dik szábadlevegőn, azonkí­vül nem rongálja a szemét újságolvasással, továbbá nem néz televíziót csak a rá­diót hallgatja olykor, de kizárólag a zenei műsorokat. — Mindez nem elég — ál­lította az asszony. — Mo­zogni kell! — Mozgok ér. eleget... Egész nap dolgozok. — A munkavégzés csupán az izmok egy csoportját meghatározott esetekben ke­rülhet a munlkakönyvbe: Ha a dolgozó felmondás nélküli kilép vagy az előírt felmondási időt nem tölti le és ez alól felmentést sem kap, illetve munkaviszonyát a munkaviszony megszűnésé­re meghatározott időpont előtt megszünteti; ha a dol­gozó munkaviszonyának megszüntetésére fegyelmi el­bocsátás vagy bírói ítélet folytán kerül sor; ha a kine­vezéssel létrejött munkavi­szony fegyelmi elbocsátással vagy azonos hatályú fel­mentéssel szűnik meg; ha a megválasztott dolgozó mun­kaviszonyát összeférhetet­lenség megállapítása, vá­lasztó jogosultságának el­vesztése, valamint fegyelmi határozat vagy büntető íté­let alapján történő visszahí­vás miatt szüntetik meg. Mivel a jogellenes munka­viszony-megszűnéseket úgy kell tekinteni, mint fegyelmi elbocsátást, ezért a „kilépett” munkakönyvi bejegyzések a fegyelmi elbocsátás jogkö­vetkezményeit vonják maguk után. így három évig mind­azokban az esetekben, ami­kor munkaviszonyra vonat­kozó szabály a munkavi­szonyban töltött idő figye­lembevételét írja elő — munkaviszony alapján járó pótszabadság, felmondási idő, jubileumi jutalom —, az elbocsátás előtti időt szá­mításon kívül kell hagyni. Növényvédelmi tájékoztató san;' most is, később is csak fokozatos gyérítésükről az egyedsűrűségnek a veszé­lyességi szint alá szorításá­ról lehet szó. E célra jelen­leg, illetve a telepek észlelé­sekor, házikertekben és kis­üzemekben a Pirimor 50 WP készítmény a legalkal­masabb, 0,1 százalékos tö­ménységben. A hatékonyság növelésére a felület teljes permetlébevohását szüksé­ges kialakítani a fertőzött növényen. Az ilyen fákat ko­ra tavasszal és rügypattanás­kor Novenda vagy Ágról ké­szítménnyel kell majd ázta- tásszerűen permetezni, így a kártevő egyedszáma jelentő­mozgatja meg, és a tétlen­ségre ítélt részek elsatnyul- nak... A kőműves önérzetes kép­pel nézett végig magán: sat­nya volna? — Tolja csak le a nadrág­ját! — halottá az asszony felszólítását. Nem hitt a fülének. — Hogyan?... — Engedjen a szíjon, az­tán tolja le a nadrágját! — ismételte ellentmondást nem tűrő hangon az asszony. — Az alsónadrág maradhat, a fehérneműt pedig nem kell szégyellni. — De miért... eresszem le? — Azért, mert kiváncsi va­gyok a combjaira. S hogy lássa, miért kell minden iz­mot dolgoztatni. A kőműves elvörösödött: egyrészt fehérneműt évek óta nem viselt, még alsónad­rágot sem, megtette a féke­Korábban következmény volt az is, hogy a. jogellenes kilépőnek és az egy éven be­lül munkahelyét háromszor felmondó dolgozónak a sze­mélyi alapbérét az alkalma­záskor és az azt követő egy­évi időtartam alatt a jogsza­bályban előírt alsó határnál magjaslabban nem lehetett megállapítani. Ezt a szabályt a múlt évben hatályon kívül helyezték. Általános, szankcióval nem járó munkakönyvi bejegy­zés a „munkaviszony meg­szűnt” szöveg. Ezt kell beír­ni, ha a határozott időre szó­ló munkaviszony lejárt, ha a próbaidő alatt, vagy an­nak elteltével szűnik meg a munkaviszony, ha a munka­viszonyt a munkáltató mond­ja fel. Ez a bejegyzés a ma­gánmunkáltatónál történő felmondás vagy azonnali ha­tályú kilépés esetén is. Kis­iparos és magánkereskedő munkavállaló alkalmazottja munkaviszonyának megszű­nésekor (a létesítésékor is) a bejegyzéseket az illetékes Kiosz- és Kisosz-szervezetek- kel láttamoztatni kell. Az elhunyt dolgozó mun­kakönyvét érvényteleníteni kell, és az előbbiektől elté­rően ebben az esetben a munkaviszony megszűnésé­nek módja csak a „meghalt” bejegyzés lehet. Dr. Hegedűs György sen csökken. A következő permetezéseknél ismét a Pi­rimor 50 WP kerüljön elő­térbe — egészen addig, amíg a vértetűtelepak el nem tűn­nek a gyümölcsfákról. Fontos teendő a málnások­ban a letermatt és károsítók- kal fertőzött vesszők eltávo­lítása és elégetése,- majd az ez évi záró permetezés. Mindkét kezelés a málna két veszedelmes károsítója, a málnavesszőszúnyog és a di- dimellás vesszőfoltosság ellen hat, s a jövő évi biztonságo­sabb termesztést szolgálja. A javasolt permetlé kombiná­ció: a rézdioxiklorid 50 WP 0,1+Unifosz 50 EC 0,1 szá­zalékos adagja. A hatás fo­kozása végett használjunk ta­padást elősegítő készítményt (Nonitot) is! te glottgatya — jó mosó! —, másrészt a combja és a láb­szára valóban nem dagad az izmoktól, ráadásul fehér, né­hol visiszeres. — Igaza van, Edit asszony — mondta halkan. — Na látja. És hajlandó tenni is valamit, vagy csak belátja az igazamat? A kőműves azt felelte, hogy hajlandó, mivelhogy belátja..-. — Helyes mondta az asz- szony. — Akkor holnap reg­gel találkozunk a strandon. Lehetőleg minél korábban. — A strandon... — he­begte a férfi. — De a mun­ka ... Mi lesz a sok dolog­gal? — Nekilát, mihelyt leúszta velem a távot. — A... távot??? — Igen, a távot. A nyolc­száz métert. Kezdetnek. A kőműves éppen nyitotta a száját, hogy újabb kifogás­sal hozakodjon elő, amikor észrevette, hogy az asszony tekintete a bejárat felé me­red: a sás között, a hepehu­pás úton szalmakalapos fér­fi közeledett fehér vászonöl­tönyben. — Uramisten ... — hebeg­te az asszony sápadtan. — Ki ez? — tudakolta a kőműves mit sem sejtve. — A férjem — suttogta maga elé az asszony. (Folytatjuk.) Rendkívül energiatakarékos, korszerű hősugárzók gyártását kezdték meg a FÉG angyalföldi gyárában. A korábbi vál­tozatokhoz képest, mintegy kétharmad résszel kevesebb energiahordozóra van szükség az új sugárzó üzemeltetésé­hez; a készülékeket elsősorban csarnokok fűtéséhez, szárí­tók, baromfikeltetők olcsóbb, gazdaságosabb üzemeltetésé­hez, valamint lakóhelyek és munkahelyek fűtéséhez ajánl­ják a gyártók. 1986-ban kétezer darab készül belőle, a nö­vekvő érdeklődésre való tekintettel azonban a jövőben már évente tízezer darabot kívánnak gyártani az új, földgázzal és pb-gázzal egyaránt működtethető sugárzókból Műszerészek és kéményseprők Lakótársak Vértetűtelepek a gyümölcsfákon Jogi szakértőnk írja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents