Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
6 % Somogyi Néplap 1986. szeptember 27., szombat GYERMEKEKNEK Szarvasbőgés Augusztus végén ki-ki mentünk a vadászterületre hallgatózni. A fülledt, nyárias meleg időben késett a magyar erdők legszebb harsonája. a gímszarvas hímjé nek messzehahgzó hangja. Ez a különös hang.nemcsak a vadászatot ejti ámulatba, hanem mindenkit, akinek sikerül hallani. Széchenyi Zsigmond neves vadászunk mondta: „... a világon sehol sincs szebb szarvasbőgés, mint a mi ha- zánlkfoan, Magyarországon”. ö bizonyosan meggyőződött róla, hiszen sok helyen vadászott a világon; Alaszkától Afrikáig, Indiától a tiroli hegyekig. Számos könyvet int rendkívül szép, érthető stílusban, -melyet — meggyőződésem — nemcsak a vadászok olvasnak szívesen, hanem a vadászattól távol állók is. No, de ne kalandozzunk el ilyen messzire, hiszen itt ülünk Andrissal a kedvenc magaslesünkön. Hátunkat HÁZ KÖRÜLI RAGADOZÓ A menyétfélék családjába tartozó nyestektől a téli hónapók alatt sincsenek biztonságban a baromfiólak szárnyasai. A bokros, sziklás területek lakója, a szürkés,barna bundájú, rendesen fehér torokfoltú, görény nagyságú állat szívesen megtelepszik az ember közelében is — parkokban, kertekben, padláson. Nem gyakori állat, sőt olyan ritka, hogy emiatt védetté nyilvánították. Ahová viszont befészkeli magát, ott nagy pusztítást végez. Éjszaka jár zsákmány után, s olyan óvatos, hogy évekig ellakhat feltűnés nélkül a közvetlen közelünkben, hacsak nem a baromfiólban garázdálkodik. Táplálkozásában egyébként nem válogatós, elfogyaszt minden nála kisebb emlőst, madarat, hüllőt, lakott helyeken pusztítja a patkányt, az egeret is. Áldozatainak csak a vérét és az agyvelejét fogyasztja el. Rendkívül gyors és fürge mozgású, igen jól kúszik, s akár a sima falon is bizton- sággal'közl eked ik. Júliusban és, augusztusban párzik. s annak sikeres voltáról csaknem egy évig semmi sem árulkodik, lévén, hogy a menyétfélék hajlamosak az úgynevezett nyugvó terhességre. (Ez azt jelenti, hogy párzás úján a megtermékenyített pete nem indul azonnal fejlődésnek, hanem csak rövidebb-hosszafob ideig tartó nyugalmi időszak után kezd fejlődni.) Az anya áprilisban-májusban három- hat kölyiköt ellift. A kicsinyek csupaszon és vakon jönnek a világra, de egy-két hónapos korukban már önállóan esznek, sőt vadásznak. Egyéves korukban pedig elérik végleges nagyságukat: 60—70 centiméteresre nőnek, s ebből 25 centi jut bozontos farkukra. Képünkön egy felnőtté serdült, szép és értékes bundájú nyestet láthatunk. szinte égeti a nap, mert elég korán fölkapaszkodtunk. A kis unokám szorgalmasan nézegeti a siskanáddal benőtt fenyvest, melyben egy- egy nyíres folt is található. Előttünk a tölgysorok is szépen kinőttek már „a vad szája alól”, az erdei fenyők meg helyenként embermagasságúnál is nagyobbak már. Sók a vitánk az erdőt telepítőkkel és felújítókkal, -nem tudnak eredményes munkát végezni, mert a csemetéket lerágja a vad. A vad viszont az erdő lakója. Közben Andris már a harmadik őzet mutatja a kisebb fenyők között és a szajkók állandó riasztására is felhívta figyelmemet. Ennek az erdőrésznek a legmagasabb pontjára állította a közelmúltban elhunyt Váradi Jósika vadőrünk a magaslest. Innen jól látható az elmúlt évi vágásterület beerdősített része, melyet már kezd beborítani a tejfehér köd; Ahogy a nap lassan ereszkedik a fák teteje felé. úgy nyúlik felénk délnyugatról a köd, lassan bebújik a buckák közé. Amikor aztán a nap vörös korongjába beleszúr az erdei fenyő heigyes csúcsa, akkor már köd borítja az egész tavalyi vágásterületet. v El is csodálkozunk, hogy mit láthat vajon a hangosain riasztó őz, melynek bau-bau- zásét visszhangozzák a szálaserdők magas fái. Hamarosan megtaláljuk a magyarázatot az őz felháborodására, mert a vágáson keresztbe kocog hat vaddisznó, mit sem törődve az őz „ugatásával”. Enyhe szellő simogatja jobbról az arcomat, hideg lett a levegő, fel is veszünk egy-egy jó meleg pulóvert mindketten, aztán távcsővel pásztázzuk a fenyvest. Lenn a vágásban megláttuk a hangoskodó őzbakot, mert a köd megvékonyodott, aztán még három újabb vörös folt is előkerült a sötétzöld fenyők között. Andris mutatja, hogy már hét őzet látott - eddig, aztán hirtelen megáll a feje és a kezével az ej-dő széle felé mutat. Én is odairányozom a távcsövemet. Egy szarvastehén ál] mozdulatlanul az akácos szélén, majd néhány . méterbe mellette föláll egy borjú, pár perc múlva kiiballag a fák közül egy szarvasbika. Agancsának mindkét szárán hármas korona. — Tizenkettes — súgja Andris. — Nem nagy agancs, de szép szabályos, egyforma ágakkal. Hány kiló lehet? — Hat, hét — felelem —, de ez nem lőhető, mert középkorú. Legfeljebb 7—8 éves lehet. Ebből még nagy agancs lesz, ha megéri a 10—12 évet. A bika közben elballagott egy bokorhoz és az agancsával verni kezdte. A tehén és a borjú mozdulatlanul állt, szerencsére nem felénk, hanem oldalt fordított fejjel -néztek valamit. Nyolc óra után egy kis bagoly háromszor körülrepülte a lest és leszállt a fejléc sarkára. Tágra nyílt világító szeme csodálkozást váltott ki és ahogy odaszállít, olyan hangtalanul el is reppenf. A köd egyre sűrűsödött, 'eltakarta a szarvasokat is. Betettük a párnákat a hátizsákba, aztán lassan leereszkedtünk a létrán. Amikor elindultunk az autó felé, akkor szólalt meg a szarvasbika, csak így röviden: Eö! Augusztus 22-én az idén is megkezdődött a szarvasbőgés ... Tóth Ferenc Bede Anna versei Petró Kanyarog a metró. Rajta ül a Petró. A Petró az matróz, de azért ő metróz. Megzöttyent a metró, hasra esett Petró. így jár minden matróz, ki szárazon metróz! A hiú sziú fiú Folyóparton járt a hiú sziú fiú. Vízbe nézett, mert a sziú fiú hiú. Vízbe pottyant ott a hiú sziú fiú! Sáros! Sír is. mert a sziú fiú hiú. Szóvirág Ha a virág szirmaiban található betűket helyes sorrendben olvassátok össze, egy közmondást kaptok eredményül. Hogy szól ez a közmondás? (A helyes választ megtaláljátok a 15. oldalon.) Labdajátékok Ha összejönnek a fiúk, és kerül egy labda is, csak a foci jöhet szóba. Pedig menynyi érdekes játék játszható labdával! Remélem, egyik- másiknak sikere lesz. HINTAFOCI Kellékek: egy felszerelt hinta, egy labda és egy műanyag kugllkészlet. A játék menete: A játékos felül a hintára, meghajtja magát és a harmadik lendületnél az álló labdát az öt méterre felállított kuglik felé rúgja. Amennyit ledönt, any- nyi pontot kap. Nehezíthető a játék, ha távolahb helyezitek el a bábukat, vagy ha csak egy kuglit állítotok fel! KI LESZ A GÓLKIRÁLY? A ház falára, vagy valamilyen kemény helyre rajzoljátok fel egy kaipu körvonalait (kapufáit). A belső részt osszátok fel kilenc egyenlő négyzetre. Számozzátok be az 1. számú rajz, vagy saját elképzelésetek alapján. Feladat: a labdát 10—15 méterről az általatok megjelölt négyzetbe kell rúgni. Akinek sikerül, az annyi pontot kap, amennyi a négyzet száma. Ha a labda nem a tervezett négyzetbe megy, akkor az eltalált négyzet számának csak a fele jár. KARIKAFOCI Egy faágra vagy valami szilárd pontra függesszetek fel páronként egy-egy karikát a játszó páros fejénél 50 centiméterrel magasabbra. Feladat: a párok egymásnak úgy fejeljék át a labdát, hogy az a karikán áthaladjon és az ellenfél fejére szálljon. Minden jó labdatovábbítás 1—1 pontot ér. (2. számúrajz.) LÁBTENISZ Ha a hálót a röplabda-- méretű pályán a földtől számított 1 méterig leengeditek, akkor máris kész a lábtenisz- viagy ahogy ismertebb, a „lábtangó” pálya. Az asztalitenisz szabályai szerint kell játszani. A pálya nagyságától függően döntsetek. hány fős csapatokkal játsszatok le a bajnokságot. Régmúlt idők hobbijai Még nem létezett a hobby, vagy ahogyan ma írjuk magyarosan: a hobbi, a gyűjtés, azonban már akikor a szakemberek szenvedélyévé vált. Igaz, hogy csak a dúsgazdagok hódolhattak neki, de talán éppen ennek köszönhetjük, hogy sok-sok érték maradt fenn a késő utókor számara. Most egy kis ízelítőt adunk belőle. A krónikák szerint a műalkotások első rendszeres gyűjtője Nagy Sándor, az ókor egyik legnagyobb uralkodója, a makedónok királya volt. Egy-egy győztes csatája után végeláthatatlan szekérkaravánokkal hordat-ta el a leigázott tartományok műkincseit. A rómaiaknál már köz- kiniccsé váltak ezek a gazdag régiséggyűjtemények. Julius Caesar tanácsára " Asinius Pollio szabad bejáratat engedett a művészet barátainak és a kíváncsiskodóknak, Augustus császár barátja, Harangozó vitézek Réges-régen, a világ innenső végén volt egy falu, hozzá meg, köhajításnyira egy másik. Mindkettőben harangoztak a lábukkal a gyerekek a krumplileveshez. De, mert rátartiak voltak, lesték az/ órát, perccel előbb kezdhessék, mint a másik falusiak. Na, akkoriban történt, hogy arra járt egy zászló- szakállú, katonafogó generális. Felfogadott minden kislegényt, aki délebéd előtt kongatott az asztal alatt. S egy szép, piros 'arcú, harmatpárás hajnal hasadtára össze is gyűjtött a seregéibe száznál több maszatos, csákótlan gyereket. — Nem lesz jó! —mondta a reggeli szemlén a zászlószakállú generális —, csákó kell rátok, paroli meg paszomány és csillag is, krumplivirág annak, aki a krumplilevesnek leginkább húzza. A generális főzött egy nagy kondér krumplilevest, tett bele babért, majoránnát. kakukkfüvet, meg persze paprikát is pirított, amíg a gyerekek körülülték a két falu legnagyobb asztalát, s kongatták, hogy a harangozó sem különben! A generális meg csak kavarta, kavarta a krumplilevest, míg rá nem bukkant-bökkent, hogy kivel is varrassa vitézeinek a esc - kőt, dolmányt, paszományt. A harkályra esett a választása, mivel annak úgy kopog a csőre, mint a varrógép tűje. Közben megleste, kinek hogyan jár a lába. Hát, látta ám, hogy a Peti Palkó a legkülönb kisle- gény. Ügy harangozott, hogy a Tiszán innen, de még a Dunán túl se akadt párja! Meg is tette tizedesnek, és rögtön két krumplivirágot varrt a parolijára. A harkály meg közben bükkfából, fűzfából faragta a sok csákót, dolmányt, parolit, paszományt. Mondjam-e, a századik csákóba beletört a csőre. És ebből lett a baj! Mert pont a Peti Palkónak nem jutott csákó, meg paszomány. így aztán hiába volt tizedes, nem állt neki vigyázzba senki. A generális meg megszökött, mert otthon felejtette az óráját. Vallató Géza Agrippa kezdte elsősorban sürgetni a magántulajdonban levő műkincsek állami tulajdoniba vételét'és egyesítését. Javaslata az állampénztár szegénységén bukott meg. Ha ez sikerül, akkor Róma a történelem legelső és talán legnagyszerűbb közgyűjteményének a birtokába juthatott volna. Ki volt az első magyar ötvösmester? Nevét IV. Béla király 1234-ben kelt aranypecsétes oklevele őrizte meg a számunkra. Az irat szerint Mária királyné udvari ötvös- mestere Szemőcs mester volt, akinek a király nemességet adományozott. A híres mester főként edényeket, ékszereket és fegyvereket készített, olyanokat, amelyek méltó versenytársai voltak a nyugat-európai mestermű- veknök. Hazánkban az államalapítás utáni években kezdtek felfigyelni a könyvekre. Már a 11. században 800 kötetes könyvtára volt a pannonhalmi monostornak, amely korabeli mértékkel mérvé hihetetlenül nagy volt. Mátyás király több mint 500 kötetet számláló udvari könyvtárának első szerzeményei firenzei kódexmásoló és miniatúrafestő műhelyekből érkeztek. 1476 után a király Budán is felállított egy mi- mátordskolát és egy könyvkötőműhelyt. Ma a világ nagyobb gyűjteményeiben 170 azonosíthatóan valódi Corvina található. Ezéknek egynegyede hazánkban, közgyűjteményeink tulajdonában van. Bethlen Gábor Gyulafehér- várott olyan építkezésbe kezdett, mint amilyen Mátyás palotája volt. A szekerek ládaszám hordták a legpompásabb árukat: asztaldíszeket, orvosszereket, szöveteket, bronz- és üveg gyertyatartókat, drága bútorokat, gobelineket, viaszgyertyákat, és befőtteket, sőt még gyümölcsöket is. Bethlen egy ilyen szállítmányért nyolcezer aranyforintot fizetett. Ekkora összegből egy nagyobbacska templomot építtethetett volna fel, vagy tizenöt gyereket válthatott volna ki a török rabságból. GYERMEKSZAJ — Miért éppen ezt a két barátodat hívtad meg a születésnapodra ? — Mert ők nem szeretik a süteményt! *. * * — Gyerekek, mit tartalmaz az alma? — kérdi a tanítónő. — Kukacot! — felelte egy tanuló. * * * — Hányféle úszást ismersz? — kérdik testnevelés- órán. — A mellúszást, a pillangóúszást és a ... mentőövön való úszást. * * * — Mit kell csinálnunk a tankönyvvel, hogy mindig tiszta és új maradjon? — kérdezte az osztályfőnök. — Az a legjobb, ha egyáltalán nem hozzuk el az iskolába — hangzott a válasz. * * * — Milyen bogyókat ismersz? — kérdezte a tanítónő. — Amelyiket meg lehet enni. * * * Diákbölcsesség: Ha te a táblánál azt hallod, hogy súgnák neked az utolsó pádból, azt jelenti, hogy abszolút hallásod van. * * * Egy fogalmazásból: A kutya hasával fekszik a hátán és alszik. (Oroszból fordította: Mizser Lajos)