Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
1986. szeptember 26., péntek Somogyi Néplap 5 Kereskedőket, vendéglátókat nevelnek Új szakmunkásképző és szakközépiskola Siófokon Megjelenésében is szép iskolával lett gazdagabb Siófok. A diákok — akik szeptember eleje óta már használják a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőt és szakközépiskolát — azt mondják, hogy nemcsak szép, hanem jó is az új intézmény. A tizenkét tanteremben minden megvan ami a nyugodt tanulás feltétele, és a segédeszközök sora teszi könnyebbé az ismeretszerzést. A nyelvi laboratórium felszerelését némelyik felsőoktatási intézmény is szívesen elfogadná. Tornaterme 541 négyzetméter alapterületű. Öltözők, orvosi szoba tartozik még hozzá, valamint — vendéglátó tanulókról is szó van — tankonyha és tanétterem. Az új iskolát, amely — mint dr. Gyenesei István megyei tanácselnök avatóbeszédében hangsúlyozta — az ezredfordulót követő első évtizedek vendéglátóit és kereskedőit neveli éppen harminc évvel azután adták át, hogy megkezdődött a Ba- laton-parti városban ezeknek a szakmáknak az oktatása. — Akkor — mondta dr. Gyenesei István — számottevő fejlesztésnek számított, hogy a gimnázium mellett megkezdődött a vendéglátóipari és kereskedelmi szakmunkásképzés is. A község azóta várossá fejlődött és a hajdan mindössze egy osztályból álló intézmény fokozatosan nőtt és — önálló iskola nem volt — albérlőként pergette az éveket. Az intézmény 1969-ben önálló lett és azóta évente százszázötven szakembernek ad a tudást bizonyító okiratot. A gyakorlati képzés 1971- ben kezdődött el a Kapos- kereskedelmi Vállalat, a Pannónia, a siófoki áfész valamint a Somogy Kereskedelmi Vállalat támogatásával. Ennek is része van abban, hogy javult a munka minősőge. Az itt végzett emberek közreműködésével az idegenforgalom a megye harmadik legfontosabb gazdasági' ágazatává vált. A volt diákok többsége a déli parton dolgozik ma is. A megyei pártbizottság 1983-ban foglalt állást amellett, hogy fejleszteni kell Siófokon a kereskedelmi és vendéglátóipari képzést. Az önálló iskola a megye és a város jelentős anyagi támogatásával készült el. A beruházás 105 millió forintba került. Az intézmény kiviteli terveit a Dél-dunántúli Tervező Vállalat, valamint a Tervfejlesztési és Típustervező Intézet mérnökei készítették el. A beruházással kapcsolatos ügyintézést a Somber végezte el. A kivitelezésre a megbízást versenytárgyaláson a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat nyerte el. A köny- nyűszerkezetes Clasp-tech- nológiával épült új iskolában szeptember 7-én szólalt meg először a tanítás kezdetét jelző csengő. Tegnap az ünnepélyes avatásra meghívtak mindenkit, aki segítette az intézmény megvalósítását. A vendégeket — köztük a siófoki városi tanács és a városi pártbizottság tagjait — ünneplőbe öltözött diákok köszöntötték. Dr. Törley Dénes, a városi tanács osztályvezetője külön is köszöntötte dr. Gyenesei Istvánt, a megyei tanács elnökét, dr. Tröszt Tibort, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, valamint Balassa Bélát, a városi pártbizottság első titkárát és dr. Gáti István siófoki tanácselnököt. Diákok énekelték az ünnepség megnyitásakor a Himnuszt s befejezésekor a Szózatot. Nevükben Pécsi Józsefné, az intézmény igazgatója köszönte meg a tanuláshoz jó feltételeket biztosító kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképzőt és szakközép- iskolát. tájoló HÉTVÉGI Ügy látszik, a technika egyre inkább teret hódít mindennapi életünkben és a szabadidős foglalkozások között is. Egyre több művelődési intézmény hirdet számítógépes tanfolyamot, szakkört. Most új ötlettel állt elő a barcsi Művelődési Központ: ma délután hat órától számítógépes találkozót rendeznek a táncteremben. Várnak minden számítógép tulajdonost és a programozás iránt érdeklődőt. A találkozón a szakemberek és az ide látogatók kötetlen beszélgetés formájában adhatják át egymásnak tapasztalataikat. Ugyanitt vasárnap este nyolctól a könnyedebb szórakozásra vágyó fiataloknak a Paix együttes húzza a talpalávalót. A Dráva múze. umban az emeleti kiállító- teremben a Somogy népművészete című kiállítás tekinthető meg. Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban a fiatalok háza várja gazdag programmal a szórakozni vágyókat. Szombaton öt órától a Gyilkosok körútja című színes olasz krimit vetítik, majd fél héttől az Első Emelet együttes két tagjával, Kikivel, az énékessel és. Bogdán Csaba gitárossal beszélgethetnek az érdeklődők. A vendégek a közönség- találkozó keretében bemutatják video clip felvételeiket, valamint a közeljövőben megjelenő nagylemezük hanganyagát. A programot Szabó Gyula műsorvezetésével diszkó zárja. Hétfőn hat órától a szabadidős teremben beszélgetést, kép- és könyvbemutatót rendeznek a pákozdi csata emlékére. Marcaliban a Helyőrségi Művelődési Otthonban ma este hét órától rendezik a fegyveres erők vacsorával egybekötött bálját. Az esten fellépnek Puskás Sándor és Molnár Júlia nótaénekesek, a műsort Lelkes Péter vezeti. Az előtérben hétfőig még megtekinthetők A dolgozó népet szolgálom című gyer- mekrajz-pályázatra beküldött munkák. A Helytörténeti Gyűjtemény épületében Orosz István grafikusművész munkáit állították ki. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban Csurgói Máté Lajos festőművész, grafikus kiállítása tekinthető meg. Kaposváron, a Helyőrségi Művelődési Otthonban is fegyveres erők napi bál lesz ma este héttől az étteremben, zenével, tánccal, tombolával. Ugyanitt a héten katonafestők alkotásai láthatók. A megyeszékhelyen több rangos kiállítás nyílt a Múzeumi és Műemléki Hónap keretében. A Somogy Megyei Múzeum első emeletén a múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményéből látható válogatás, a kamarateremben Kunffy Lajos európai és afrikai utazásairól készített festményvázlatait tárták a nagyközönség elé. A Kaposvári Galériában a nagyatádi faszobrász művésztelep bemutatója tekinthető meg. Ma délután három órától Zichy Mihály munkásságáról vetítenek videofilmét — a látottakat Horváth János múzeológus egészíti ki. Képzőm ű vészét — ínyenceknek Szobrok és Kunffy-képek KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT MAGYARORSZÁGON A képzőművészeti világhét minden alkalommal kellemes meglepetéseket kínál a festészet, szobrászat iránt érdeklődőknek. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága az idén is két, különösen érdekes kiállítással ünnepelte meg az eseményt. „Nemzetközi szimpozionok — alkotói együttműködés a megértésért és barátságért" — ezt a jelszót tűzték zászlajukra az idei világhét szervezői. Mivel a szimpo- ziummozgalomnak megyénkben is igen jelentős képviselője tevékenykedik, ennek széles körű bemutatására vállalkoztak a múzeum munkatársai. A nagyatádi nemzetközi szobrászalkotótelepről van szó. Persze, nem könnyű egy hatalmas, szabadtéri szoborEGY SZELET GONDOLAT A mólóról felcsap a víz. Sokkal jobban szeretem ezt a tavat, mint a Balatont. Az olyan nemzetközi, ez meg az enyém. A strandolok most nem dugják ki az orrukat, mosolygok rajtuk, nézem a vizet. Szeretem. . Kiskoromban is itt cap- lattam a parton, örökké, de úszni ma sem tudok. Féltem? Most is félek, mindig; csapkod a víz, ugrok egyet, nehogy átázzon a to- pánkám> Fázok újra, nem baj, becsukom a szemem, elképzelem, hogy jön felém a tó, fodrozódik, kéklik, közelről ronda a színe, távolról csodakék, nádas alig van már. Te, te gyönyörűen ronda ... Nem ülök a padta, nagyon jó nekem itt a mólón. Megpróbálok bemászni a csónakba. Megint a naplemente, ezt is szeretem. Vérpiros, narancsszínű. Ide csak akkor érdemes kijönni, ha egyedül vagyok. Másnak nincs köze ehhez a helyhez. Szent hely ez, az enyém.... Napsütés, kutyámmal rohanok a porban, eltévedünk • fent a hegyen. Nem merek sírni, tétován nézek körül. Nem ismerős semmi. Van egy üres présház, az érett körte illata idáig csap, s ez megnyugtat. Különben is olyan kalandos az út. Futunk újra, otthon vagyok. Színek, szeretem őket. A dinnye, aminek örülök, vérpiros, bordós, életszínű. Nézem a kék-fehér kockás ruhámat, a piros kiskacsát rajta, beszélgetek vele, megkínálom dinnyével, még pirosabb lesz. Hű, összekentem a ruhát, a kockákat, anyu nem haragszik, egyedül vagyok itthon, és nézem a zöld kerítésünk mögül a vizet. A kerítés becsukva, nem engedhetek be senkit, csak itthon lesz már valaki. Sóhajtva visszamegyek a váramhoz, akáclevéllel feldíszítem a bástyát, és lelkesen belerúgok, hadd építhessek újat, sokkal szebbet. Kiho- zbm a bátyám katonáit, de nagyon rondák a sárga homokon, bánatos műanyagfigurák. Félni kezdek, olyan csöndes minden. Sírjak? Le- könyörgöm a kismacskát a fáról, nem engedem el, hiúiba mereszti a körmeit. Megszidom, mit csavarog folyton. Jó neki, mert ő csak macskamagányban él, de egy gyereknek sokkal rosszabb. Elalszik a vállamon, tartom, de kezd nehéz lenni, dorombol. Kaptam egy éppen elcsípett kék, kicsi lepkét a bátyámtól. Ijedten tartom, állok sírásra görbülő szájjal. Nem lehet bőgni, az olyan lányos ... Épp elég .baj, hogy az vagyok, de állítólag csak mi bömbölünk mindenért. Tartom a lepkét, verdes' a szárnya, sikítva eldobom, felrepül, fellélegzek. Szép, átlátszó kék, de akkor micsoda egy lepke? Miből van? Állunk a dombnál, kezemben őszibarack, nem is figyelek rá, pedig az előbb még örültem neki. Zöldek a fák körülöttünk, szeretnék valami nagyosat mondani, de befogom a szám, nem is lehet most szólni. Ragyog a tó, lebámulok az útra, hogy végigfussak rajta, ha nem figyelnek már rám. Most lehet, trappolok a szandálomban, fölverem a port, kitárt karral rohanok a zöld ■ felé. Kiabálnak utánam, nem megyek, meg se fordulok, míg lihegve le nem érek a partra, és be nem csukom a szemem, hogy gondolatban vihessen a víz. Prekáczkó Ágnes parkot a Kaposvári Galéria szűkre szabott falai közé szorítva méltón reprezentálni. A rendezők azonban ügyesen oldották meg a feladatot, hogy mégis bepillantást adjanak a szobrásztelep mindennapi életébe, az alkotások születésének folyamatába, a' szoborpark jövőjébe. A kiállított szobrok nagy része makett, az utolsó két- három kurzus termékei. Elkészült, vagy csupán tervezett szabadtéri kompozíciók kicsinyített, fából készült modelljei. Közülük jóné- hányra ráismerhet az a látogató, aki az utóbbi években a szoborparkban járt. Ilyenek például Várhelyi György Sorsforgója, vagy a japán Akira Nishizawa Élet IV. című lendületes alkotása. A rendezők azonban azokra is gondoltak, akiknek eddig még nem sikerült eljutniuk Nagyatádra: az ő számukra a legjellegzetesebb szabadtéri szobrokat fényképen mutatják be. A szoborpark további elképzeléseibe ad bepillantást Illés Gyula terepasztala, s az átrendezett terepen elhelyezendő alkotások makettjei. A művész tervei szerint a most egybefüggő parkot, melyen az egyes alkotások látványa zavarja egymást, a továbbiakban fasorokkal tagoltan kellene továbbfejleszteni, s a szobrokat apszis szerű erdőkivágatok- ban, önállóan elhelyezni. A Kaposvári Galériában ezeken kívül bemutatásra került még néhány kész, nagyméretű festett faszobor, melyeket véglegesen középületekben fognak elhelyezni. . A másik tegnap megnyílt érdekesség a Somogy Megyei Múzeum kamaratermében látható Kunffy kiállítás. A festőt a somogyi közönség általában a somogytúri képtárban kiállított, nagyszabású falusi életképeiről ismeri. Most kevésbé ismert oldaláról mutatkozik be. Az 1913SEMAINE MONDIALE DES BEAUX ARTS EN HONGRIE as olaszországi és afrikai utazáson készült kisméretű olajképek talán kevésbé látványosak, a festő maga is csupán vázlatnak szánta őket. Festői szempontból, modern szemmel azonban ma már ezek számítanak igazán időtállónak. A tuniszi sikátorok boltívei alatt játszó fények, a humuszosán nyüzsgő beduinok kavalkádja, a mulató táncosnője és pompásan kiöltözött szórakozó társasága élénk, színes foltokkal, az élmény elevenségével idézi a déli élek hangulatát. A taorminai bizánci templom piros kupoláiból, a napsütötte házfalak sokaságából, a velencei lagúnák partján sétálgató napernyős hölgyek látványából Olaszország pihentető, nyugalmas derűje árad. A hangulatok könnyed, pontos rpegragadása azonban a hazai,1 tájon készült festményekre is jellemző, akár az Alföld sárgán terpeszkedő boglyái, akár a hegyvidék szürkés-lilás, havas csillogása, akár a rozsdásodó őszi lombok adják a témát. Máshol fáklyás felvonulás tarka foltjai tűnnek fel, vagy épp a karádi vásár színes forgataga. Kunffy ezeken a miniatűr „vázlatokon” finom színkezelésével, érzelmi hatásaival remek impresszionista alkotóként mutatkozik be. Érdemes őt az igazán érdeklődő, igényesebbre vágyó közönségnek erről az oldaláról is megismerni. Mindkét tegnap nyílt tárlat november harmadikéig látogatható Kaposváron. Tersztyánszky Krisztina
