Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
1986. szeptember 26., péntek Somogyi Néplap 3 Aszályos év vége közeleg a mezőgazdaságban DR. MAGYAR GÁBOR MINISZTERHELYETTES SOMOGYBÁN Dr. Magyar Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tegnap Kaposváron tárgyalt dr. Fenyő Istvánnal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével és dr. Tóth Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével. Dr. Győri József, a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője adott tájékoztatót a megye agrárágazatának helyzetéről. Elsősorban az idei év eddigi tapasztalatai, a nagyüzemek pénzügyi helyzetének várható alakulásáról volt szó. Megyénkben is megsokasodtak az ágazat gondjai, s az aszály okozta gondokat csak tovább nehezíti, hogy kedvezőtlen, a korábbiaknál jóval gyengébb pénzügyi feltételekkel kezdődött az év. A kalászosoknál a tervhez képest mintegy kétszázhetven millió forint kiesés keletkezett, s ma még nem mérhető pontosan, hogy milyen termésátlaggal fejeződik be a másik jelentős gabonanövény, a kukorica* betakarítása. Az állattenyésztésnél a juhágazat kivételével az év közben hozott intézkedések hatására Korszerűsített melioráció A VII. ötéves terv időszakában 900 ezer hektáron kerül sor meliorációs beavatkozásra; korszerű eljárásokkal javítják a talaj termőképességét, elejét veszik az eróziónak és a földek vízforgalmát is javítják. A munkákat nagyrészt az AG- ROBER irányítja és a ter- vezésben-kivitelezésben is jelentős szerepet vállal. Szakemberei új, szabadalmaztatott eljárást dolgoztak ki a melioráció egyik legköltségesebb műveletének, a talajvíz szabályozósának megoldására. Az új eljárást Csongrád megyében több helyen is sikerrel próbálták ki és a következőkben üzemszerűen alkalmazzák. A földeken összegyűlt csapadékot, amely a talajszerkezettől függően eltérő mértékben szivárog a mélybe, eddig úgynevezett dréncsőhálózattal egyesítették a föld mélyén, majd nagy kiterjedésű felszíni árokrendszerekben gyűjtötték ösz- sze. A szabadalmaztatott eljárás szerint az eddiginél kisebb arányban alkalmaznak nyílt árkokat — amelyek egyébként is csökkentik a termőterületet —, ezeket főleg föld alatti gyűjtőcsatornákkal helyettesítik. Ezekben szinte önműködően áramlik a víz. Az AGROBER az új módszer segítségével máris több helyen tervez úgynevezett térségi meliorációt. bizonyos föllendülés tapasztalható. Ennek ellenére a múlt évi alacsony szinthez képest is várhatóan tovább romlik a gazdaságok pénzügyi helyzete, tovább csökken a nagyüzemek nyeresége és nő a veszteséges szövetkezetek száma. Szóba került az is, hogy a gondok mellett a .somogyi gazdaságok nagy odaadással, szorgalommal és valóban az észszerű takarékossági követelményeket figyelembe véve végzik mostani, feszített őszi munkáikat, igyekeznek gondosan megalapozni a jövő év termelését. . Ennek az igyekezetnek a nagyberki Kaposvölgye Tsz- ben személyesen is tanúja lehetett dr. Magyar Gábor. Papp Jenő elnök és a nagyüzem vezetői tájékoztatták a miniszterhelyettest a nagy múltú Kapós-völgyi szövetkezet sajátosságairól, fejlesztési elkép zeléseikr ől. A beszélgetés egyik központi témája az itt nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztés volt. A nagyüzemben két éve elkészült ezres tehenészeti szaktelep még nincs teljesen benépesítve. A Kapós-völgyi .adottságok, a völgyekben húzódó legelőterületek kínálják a lehetőségét, a gyepre alapozott szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének. A mi- niszhelyettes az ehhez szükséges anyagiak előteremtése érdekében pályázat benyújtására biztatta az üzem vezetőit, s az üzemlátogatás során maga is megtekintette, milyen kiváló lehetőséget ad ez a vidék az ilyen irányú fejlesztésnek. Ez a téma később az itteni gazdasági kis- körzet vezetőivel folytatott eszmecsere során ismét szóba került; Bihari András, a kaposvári tangazdaság igazgatója öt éves kísérleti tapasztalatokkal bizonyította a módszer előnyét, gazdaságosságát. Őszinte, a gazdálkodásért érzett, felelősség érződött a beszélgetésen. Toponár, Ma- gyaratád, Igái, Somogyszil, Gölle, Baté, Szentbalózs szövetkezeti elnöke nyíltan tájékoztatta a miniszterhelyettest legfeszítőbb gondjaikról. Szóba kerültek a műszaki ellátás ellentmondásai, a pénzügyi helyzetből adódó egyre nyomasztóbb feszültségek. Válaszában a miniszter- helyettes megértést tanúsított az üzemi vezetők türelmetlen aggodalma iránt, de ugyanakkor biztatta, bátorította őket a nehézségekkel való megbirkózásra. Mint mondotta, az ilyenfajta eszmecsere mindenképpen jó célt szolgál, a főhatóság valóban életközelből szerezhet így tapasztalatokat, s ha jó néhány probléma azonnali megszüntetésére nincs is lehetőség, a holnap formálásához nélkülözhetetlenül fontosak ezek az ismeretek. A házigazda nevében Papp Jenő, a kis- körzet nevében pedig Sebők József igali elnök mondott köszönetét dr. Magyar Gábornak a találkozás, az eszmecseré lehetőségéért. Vörös Márta Főibontott szerződés A név maradt A barcsi áfész 1986 elején nyitotta meg a Dráva-parti városban Agrohobbi- és műszaki boltját. A székesfehérvári Agrokerrel kötött szerződést, s eszerint a Fejér megyei cég látja el áruval a barcsi üzletet. A megállapodás úgy szólt: osztoznak a szállítási költségeken és a hasznon is, ennek fejében az Agrohobbi márkanévnek megfelelő árukínálatot biztosítják a székesfehérváriak. Az áfész néhány hónappal az aláírás után felmondta ezt a szerződést. Némi díjazás fejében az Agrohobbi márkát a barcsi üzlet megtartotta, de az áru- beszerzést maga végzi és a hasznot senkivel sem osztja meg. Szalai József üzletvezető így számolt be a „páltfordu- lásról”: — Árunk volt bőven, nem is ez okozta a bajt, hanem az, hogy a magas szállítási költségek és a nyereség megosztása miatt az üzletnek, így az áfésznak veszteséget hozott ez a szerződés. A márkanevet megtartottuk, mert továbbra is biztosítani tudjuk azt a választékot, amely az Agro- hobbi-bolthálózaíban szükséges. De az árut közelebbről hozzuk, illetve egyéb úton-módon olcsóbban oldjuk meg • a fuvarozást, mint régebben. Korábban szóba került az is, hogy megválunk az Agrohobbi jelzéstől, de vásárlóink már megszokták a föliratot, vidékről és az ország távolabbi részeiből érkező emberek pedig épp erre a megkülönböztető jelzésre figyelhetnek föl, úgyhogy balfogás lett volna teljesen fölrúgni a korábbiakat ! — A bolttól jelentős nyereséget vártak s ehelyett az év első felében vesztesége lett. Van remény’ rá, hogy fordul a kocka? — Természetesen van. Veszteségünk minimális volt, s említett forrásai jórészt megszűntek. Kevesebben vagyunk itt, mint nyitásikor, menet közben kiderült, hogy kisebb létszámú személyzet is jól ki tudja szolgálni a vevőket, így két ember fizetését megspóroljuk. Júliusban és augusztusban amúgy- is uborkaszezon volt, az emberek nyaraltak vagy az iskolakezdésre készülve járták a boltokat s nem nálunk vásároltak. Szeptember elején kezdett emelkedni a forgalmunk. Közeleg az őszi csúcs, s ettől kezdve már nyereségünk lesz. — A városllakók szerint nyáron is lett volna vevő például hűtőszekrényre, csakhogy áru kevés akadt. — Ez igaz. Hiába is tagadnám. Az viszont sovány vigasz a vevőknek és nekünk is, hogy nemcsak nálói fizet a napraforgó IKR gazdaságainál az Befejezték a napraforgó betakarítását a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságai. Eddig még nem termelték hasonló nagyságú, együttesen 37 ezer hektárnyi területen ezt a fontos ipari növényt. A hozam is minden eddigit meghaladott: a két tonnánál is jóval tölbbet takarítottak be hektáronként. A kitűnő eredmény egy olyan tervszerű fejlesztés eredménye, amelynél messzemenően figyelembe vették a költségek és a jövedelmezőség arányait. Több szélsőséges időjárású tenyészidőszak tényezői alapján választották ki azokat a hibrideket, amelyek aszályos körülmények között is legtöbb talajtípuson megfelelnek a nagyüzemi termelés követelményeinek és magas olaj tartalmúak. A szelekció további lényeges alapjának a betegségek elleni ellenállóképes- séget vették. A költségtakarékosság fontos tényezője volt az évek óta jól bevált és egyre nagyobb területen alkalmazott preventív védekezés. lünk nem volt hűtőszekrény. De sorolhatnék még jó néhány hiánycikket. Bővítettük az árubeszerzési kört; meglátogatjuk a szomszédos megyék nagykereskedőit, építgetjük üzleti kapcsolatainkat. Reméljük, hogy így sikerül a barcsi kínálatot jobbítani. A vetőmagtermeltető vállalat dombóvári területi központjánál többször jártunk, készséges üzlettársakra leltünk ott, úgyhogy az Agrohobbi-részleg kínálata •javul az idén. A bolt néhány napja bizományi üzletként is működik. Műszaki cikkeket' vesznek, s továbbadják őket. Az első napon, amikor ott jártunk, még csupán egyet; len zsebszámológép árválkodott a bizományi forgalmazásra leválasztott sarokban a polcon, de ennek az üzletágnak is kell a türelmi idő. A- barcsi áfész a bútorboltot telepítette át az év elején a mezőgazdasági üzlet helyére, s a gazdák boltját „házasította' össze” a műszaki üzlettel. A cserétől gyorsabb sikert remélt, ám a tanulópénzt ez esetben is meg kellett fizetni. Szalai József elmondta: . — Hosszú ideje dolgozom a szakmában, s már a nyitás előtt a borúlátóbbak közé tartoztam. Akkor .elmondtam; kisebb lesz a forgalom és a nyereség, mint amennyi az idei tervben szerepel. Bár ne engem igazolt volna a gyakorlat! Most főbben csüggedni látszanak, pedig szerintem épp most lehetne reménykedni; az eddigi veszteség ellenére is. Veszteség vagy nyereség ... Nemcsak az áfész „belügye” ez. A várost és környékét műszaki áruval, valamint a háztáji és hobbikertek tulajdonosait mezőgazdasági cikkekkel ellátó bolt a barcsi üzlethálózat fejlesztési terveibe illően nyílt meg az év elején. Jó működése mindkét félnek: eladónak és vevőnek egyformán fontos. L. P. A Me sszel át ó szerencséje — Megkínálhatom egy pohár borral? — Csak egy kis szódát kérek. — Miért szódát? Az pénzbe került, a bor meg csak úgy megterem. Igaz, én sem iszom; egész gyűjteményem van már a különböző évjáratokból. Nem is dohányzóm. Kérdezheti: akkor miért élek? — Hátravan még a kártya ... Vettem a tréfát, pedig jól tudtam, mi Győr József igazi „szenvedélye”. A 66 éves simonfai tsz-nyugdíjasról azt tartják, ő hajtja a falut. Társadalmi munkában tanácselnökhelyettes, községi népfrontelnök, pártvezető- ségi tag, elnöke az áfész területi ügyvezető bizottságának ... Személye garancia e szervek jó együttműködésére. Akiknek bajos ügye van, s nem szívesen kilincselnek hivatalokban, tudják az utat a faluvégi házhoz. Meglehet, Győr József nem nyom bélyegzőt iratokra, ám ad hasznos tanácsot, nincs fogadóórája, de mindig jut ideje a közösség dolgaira, néhány közvetlen szóra. — Méghogy pletykapadok! Kinek lenne itt arra ideje hétvégén. Ami kismotor a világon létezik — kerti kapák, permetezők, fűrészek — az mind itt berreg olyankor a domboldalakon. Azelőtt Kaposvár szívta el a falu lakosságát, most meg ez a környék vonzza a városiakat. Sorban állnak a zártkerti telkekért. Ugyancsak keresettek lettek a házhelyek is. Nemcsak nálunk, hanem a társközségekben is. Pár éve nagy szó volt, ha egy új ház épült. Most meg például Zselicszentpálon egész házsor készül. Egyre több fiatal telepedik le itthon. Si- monfa mindig 10 kilométerre volt Kaposvártól, ma mégis sokkal közelebbinek látszik. Másféle ez a közelség: már gyarapítja és nem fogyasztja a falut. Elsorvadt a piacozás. Amit azelőtt az asszonyok kosárban hordtak Kaposvárra azt most a városiak maguk termelik itt meg. Győr Józseffel először egy hónapja találkoztam a kitüntetési ünnepségen, ahol kiemelkedő közéleti tevékenységét ismerték el. Akkor hívott Simonfára, mert — mint mondta — lenne mit mutatnia. Most büszkén kalauzolt végig az összefogást példázó létesítmények során. Láttam a megszépült óvodát, az új orvosi rendelőt és a nyáron nyílt Kökényes kocsmát. A kocsmacégér már csak a régies hangulatot erősíti. Valójában ízlésesen berendezett kisvendéglő ez, mely színvonalasan szolgálja a közeli turistaház vendégeinek ellátását is. A kocsma környékét a helyi KISZ-esek szépítették és parkosították társadalmi munkában. — Mi is sokat vitatkoztunk a népességmegtartó képességről, arról, hogy hogyan tehetnénk vonzóbbá a falut. Ehhez mindenekelőtt az emberek bizakodását kellett visszaadni. Eloszlatni a korábbi érzést, hogy itt úgysincs jövő. Fontos lépés volt e munkában az alapellátás javítása. Az áfész és a tanács együttműködésével eddig Bőszénfán, Zselickisla- kon és Simonfán alákítottak ki új vendéglátóhelyet. A soron lévő feladatunk a zse- licszentpáli vegyesbolt bővítése. Ugyanitt egy régi épület átalakításával új italbolt is épül majd. A víz bevezetése szintén olyan cél, amely serkenti az összefogást. Ez fejlesztési tervünk kiemelt feladata. Az első 800 méternyi szakasz itt Simonfán már meg is épült a kultúrházig. Szentpálon és Kislakon remélhetően jövőre épül majd meg a vezeték. A víztársulás mindhárom településen rövidesen megalakul. — Hogyan lehet itt társadalmi munkát szervezni? — Házról házra járva, mindenkivel megtalálva a hangot. Fontosabb ennél, hogy aki beszél, az tegyen is, hogy első legyen ásóval a kezében is. Örömmel tapasztalom, hogy ma könynyebb mozgósítani az embereket. A bűvös szó: magunknak építjük. Az itt élők már büszkék rá, ha télen külön- busz hozza a síelőket. Valahogy fölértékelődött a falu. Van, akit a turistaház példája nyomán már az foglalkoztat, hogyan lehet idegenforgalmi vonzerőt teremteni. Beszédtéma az is, hogy a nagyberki takarék- szövetkezet rövidesen fiókot nyit Simonfán. Győr József a falu könyvtárosa is. — A fiamtól vettem át ezt a feladatot. 120 állandó olvasóm van. Telente sokan 20—30 könyvet is kivisznek egyszerre... A Simonfát övező dombok egyikét Messzelátónak hívják. Úgy mondják, erős távcsővel tiszta időben a Balatonig is el lehetett innen látni. A messzeség azelőtt olyan érdekesnek, hívogató- nak látszott. A mostani fiatalok már nemigen kapaszkodnak föl a Messzelátó- hegyre: motorjaikkal barangolják be a környéket. Kivéve a szombat estét, mert akkor mindannyian a helyi diszkóban ropják. Biró Ferenc
