Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
1986. szeptember 23.. kedd 3 Somogyi Néplap Tervit az »xr»dfordulóig ______ A Dráva-teraszon Kaposvár ivóvize BESZÉLGETÉS Á VGM-EKRÖL Kaposvár vízellátását a Dunántúli Regionális Vízimű Somogy Megyei Üzemigazgatósága saját vízbázisából és a fonyódi regionális vízmű révén biztosítja. Napi har- mdnchétezer köbméter inni való érkezik a várasba: az átlagos igény jelienleg napi 26—27 ezier köbméter. A nyári csúcsban pedig sokszor kevés az a vízmennyiség, amivél Kaposvár gazdálkodni tud. A DRV — a városi tanáccsal közösen — már most keresi azt az utat, amellyel hosszú távon megoldhatóvá válna a város folyamatos és biztonságos ellátása. Előzetes számítások szerint 2000- ben a város lakossága megközelíti majd a százezret, s egyelőre ismeretlen tényezőként, de potenciális vízf el- használóként jelentkezik a kialakuló új ipari szerkezet. Ma a víz 52 százalékát a lakosság használja fel. A századfordulóra nem elképzelhetetlen az sem, hogy ez az arány megfordul, 9 az ipar, az új intézmények igényelnek majd több vizet. A városfejlesztési tervek ugyanis hosszú távon nem számolnak Kaposvár lakosságának hirtelen felduzzasztásával, a dinamikus fejlődés eredményeként reálisnak látszik, hogy a város lélekszáma nem haladja meg a százezret 2000-fben sem. Hat éve országos tervpályázatot hirdettek a Dél-Du- nántúl regionális vízellátásának megoldására. Harmincegy .tanulmány érkezett a pályázatra, s kivétel nélkül mindegyik a Dráva völgyi vízművek kiépítésiével kísérelte megoldani a problémát. Számos más tudományos dolgozat is utal ma már arra, hogy az úgynevezett Dráva- terasz, azaz a Berzence—Ör- tilos—Zákány vonalon kiépülő vízművek üzembehe- lyezésével: a térség vízellátása gyakorlatilag mindenkorra .megoldhatóvá válna. A Dráva az ország legtisztább vizű folyója, természetes parti szűrése, kavicsos talaja alkalmassá teszi arra is, hogy az innen, nyert vizet kevésbé kelljen tisztítani, mint például a Balaton vizét. A vízigény — előzetes számítások szerint — tizenöt év múlva napi 100 ezer köbméter lesz Kaposváron. Ezt a vízmennyiséget sem a Balaton irányából, sem a város környéki mélységi rétegekből beszerezni nem lehet. Az előzetes tanulmányok fölmérései szerint mintegy 25-30 ezer köbméter jó minőségű, parti szűrési vizet lehetne nyerni naponta Vízvár térségében, a Dráva ika- viesteraszan pedig százméterenként 'telepített kutakkal tizenöt kilométeres távon a napi vízmennyiség 130—180 ezer köbméter is lehet. Ahhoz azonban, hogy a Dráva-völgyet beköthessék és ezzel megoldhassák a város vízellátását, nemcsak reális tervék, de sók pénz is kell. A mai árak mellett egy milliárd forint értékű beruházásról lenne szó. Ezért a DRV úgy alakította ki hetedik ötéves tervét, hogy a most elkészülő fejlesztések előkészítsék a következő tervidőszak feladatait. A városi .tanács, a DRV és az Országos Vízügyi Hivatal arányosan viseli a jelenlegi tervidőszakban felhasználható 165 millió forint fejlesztési összeg biztosításának terheit. A feladat: Kaposvár úgynevezett „zónásítá- sa”, mely szerint három kiemelt .terület — az észak- nyugati városrész, a belváros és a Donner zavartalan vízellátását tervezik megoldani. A vezetéképítést már elkezdték, s a tervidőszak végére előreláthatóan megépül a csorda-hegyi magaslati ötezer köbméteres víztároló. Ez megfelelő ellennyomást biztosít majd a városba érkező víznek, s így egész Kaposvár területén egyenletes lesz az ellátás. A csorda- hegyi tározó szerepe azonban nemcsak ez. A távlati tervekben. megvalósítandó, a Dráva teraszról érkező vizet is fogadni tudja majd, s szükség szerint bővíthető. A hős szú távú terv első fontos feladata a gerincvezeték kiépítése. Későbbi feladat a kutak létesítése, azonban ez a munka., a ráfordítható anyagi fedezet függvényében szakaszolható. A Dráva-távvezeték építése alatt fellépő vízigények kielégítésére mód van arra, hogy a kaposvár—fonyódi regionális vezeték mentén, Juta térségében levő mintegy 5—7 ezer köbméter napi .mennyiséget adó mélységi kút feltáráséival és bekötésével a fonyódi lehetőségek kimerülése uítán. is biztosítani lehessen a város zavartalan vízellátásét. A városi tanács és a DRV illetékesei nem kergetnek álmokat, amikor a Dráva ^terasz bekapcsolását tervezik. A századf ordulóig megvalósítandó beruházás majdan hosszú évtizedekre szól., megvalósítását pedig már most elkezdik ütemezni. Minden fejlesztési munka, új beruházás a távlati tervet veszi figyelembe, az eredmény pedig nem lehet kétséges. Az őszi és téli csúcsidőszakra központilag .és helyileg is felkészülési tervet készítettünk. Azon vagyunk, hogy az üzemanyagok, a kenőanyagok, valamint a különböző hűtőfolyadékok, hi- degindítók, jég- és páramentesítőik megfelelő ütemben érkezzenek, zökkenő- és hiánymentes legyen a forgalmazás — mondta Pósfai István, az Áfor kaposvári kirendeltségének telepvezetője. — A tankautókon már a tavasz és a nyár folyamán elvégeztük a műszaki vizsgálatot és a kettes szemlét. Jó munka Sok vita kíséri a vállalati gazdasági munkaközösségeket. Az eddigi viták érvanyagából hiányzott egy átfogó felmérés. Erre vállalkozott a Pénzügyminisztérium, amikor reprezentatív vizsgalatot végzett 500 vállalatnál. — Az már a vizsgálatunk előtt köztudomású volt, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek többsége az eredeti szándékkal szemben nem a lakossági szolgáltatásokat gazdagította, hanení saját vállalatánál, szövetkezeténél vállalt munkát — mondja dr. Szebellédi István, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának osztályvezetője. — Nem véletlen, hogy a vgm-ek megalakítását- többnyire maga a vállalat kezdeményezte, mert így bővítette a kapacitását. Nem érdeke, hogy a vgm gyárkapukon, kívül dótgoz- zan .tehát nem is támogatja azt. Persze találtunk olyan szövetkezetét és vállalatot, ahol munka híján a vgm kilépett a gyárkapun, és az anyacég sem akadályozta. — A vállalatok többsége a többletkapacitáson túl is esküszik a vgm-re, hiszen rugalmasan, gyorsan és viszonylag olcsón dolgoznak. — Kétségtelen.. Egyébként is jóval előnyösebb házon belül vállalkozót keresni. Nem kell ugyanis, sorba álad egy külső cégnél, nem kell hosszas és kimerítő tárgyalásokat folytatni a műszaki A dombóvári telepen — szükség esetén — a nyitvatartási időt meghosszabbítjuk. Tervezünk éjszakai kiszállításokat is a tankautókkal. Erre csak akkor leszünk képesek, ha a fogadó fél biztosítja az átvevő személyzetet. — Az első félévben gázolajból és benzinből 75 ezer tonnát forgalmaztak. Kenőolajból pedig 2800 tonnát. Ez a mennyiség a tavalyi hasonló időszakban eladottnak csak a 97,4 százaléka. Nőtt a kereslet a 98-as .és 92-es szuolcsóbban paraméterekről, technológiáról, és megspórolják a szállítási költségeket is. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalati emberek — jól ismervén a saját termékeket — a minőségre is jobban ügyelnek. És, amit először magunk sem akartunk hinni: sokkal, de sóikkal olcsóbban dolgoznak. Néhány cég .ezelőtt a háromszorosát, négyszeresét fizette ugyanazért az alkatrészért. Csodák a vgm-ben sincsenek, de az biztos, hogy nem várnak másokra. A tavalyi rendkívüli .tél idején^ amikor energiakorlátozás miatt nem fűtötték a gyár helyiségeit, az alkalmazottak nem dolgoztaik,, a .vgm viszont igen.. — A vgm olcsóbban dolgozik. — A vállalatnak már az is nagy haszon, .hogy időben elkészül egy munkával, tehát mentestül a kötbér, a többletköltség kifizetésétől. És a vigm áltálában első osztályú munkát végez, ugyanakkor átlagosan 25 százalékkal olcsóbban. — Tapasztaltak-e szabálytalanságokat? — Ezek nem gyakoriak. A vállalatok közelsége miatt kevesebb a számviteli, pénzügyi szabálytalanság, mint az egyéb vállalkozásoknál. Emellett azonban vizsgálatunk rámutatott néhány nem kedvező jelenségre, amelyek megszüntetése a vgm-ek létének alapvető feltétele. perbenzinek iránt, a háztartási tüzelőolaj eladása viszont csökkent. — Idén, megszűnt a kilenc megyét összefogó székesfehérvári központ és helyette körzeti telepek alakulták — mondta a telepvezető. — A partnerekkel való kapcsolatban ez lényegi változást nem hozott. A körzeti telepek általában egy vagy két megye ellátását szolgálják. Somogy és Tolna most a budapesti központhoz tartozik és hasonló önállósággal rendelkezik, mint korábban. IKlie Ágnes ŐSZI CSÚCS AZ ÁFOR-NÁL Színei zeregszemle az ó'zzi BNV-n Öltözködéskultúránk Aki ma és a holnap öltözködéskultúrájába szeretne betekintést kapni, annak egy nagyon kényelmes cipőt ajánlatos húzni, mert a hazai és külföldi gyártók, termelők a múlt évinél lényegesen nagyobb, csáknem hétezer négyzetméteren állítják ki textil-, bőr és ruházati termékeiket, válogatott szőrmekészítményeifcet. Aki a látottakból vásárolni is kíván, arra még további gyaloglás vár — mert ezen a BNV-in a szó igaz értelmében a vásárra is széles körű lehetőséget teremtettek a rendezők. Változik a divat és változnak, az iigénydk. Ennek a megszakítás nélküli folyamatnak egy „kimerevített” pillanatát láthatjuk az őszi vásáron. Azt, hogy az alap- anyaggyártók és feldolgozók milyen műszaki, technikai korszerűsítésekkel, nemzetközi együttműködésekkel igyekeznek minél jobban megfelelni a változó igényeknek. A kép, amit nyújt ez a BNV, biztató. Sok az újdonság, s a múlt évinél jóval több területen lehet találkozni a licence vásárlás, a nemzetközi együttműkö - dés fényeivel, amely egyik fontos feltétele a termelés korszerűsítésének, a piaci versenyképesség fokozásának. Jó példa erre az osztrák Liska prémkereskedőházzal létrehozott vegyes- vállalat, az Imperial — Pelz Kft. kiállítása, ahol a kiváló magyar szőrmék magas színvonalú feldolgozását csodálhatják meg a látogatók. Magamban úgy fogalmaztam: bundacsodák, —bizonyosan nem áltlagos pénztárcához szabott árakon. Ha valaki azt kérdezi, mi a divat a budapesti vásáron, akikor azt felelem: minden! A sportos, az elegáns, a bő, a szűk, a hosszú, a rövid, az egyszínű, a mintás. Pénztárcához, igényhez, alkalomhoz illően meglehetősen széles választékot sorakoztatnak fel a gyártók. Az bizonyos, hogy minden minőségben a puha, lágy esésű anyagok kerülnek előtérbe mint áhogy a cipőknél, csizmáknál, szandálóknál is az elegáns, puha kényelem a domináló. Divat a bakacsizma és a térdig érő, jól megfér egymás mellett a lapos- sarok és az éppen tipegésre ajánlott tűsarak és gazdag a kínálat a kettő közötti átmenetiben is. A vásár A pavilonjában járva egy ideig az volt az érzésem, hogy színben most a lila, a zöld, a szürke különböző árnyalatai és kombinációi, a fémszállal szőtt, vagy díszített kelmék, ruhák kerültek előtérbe, ám aztán kiderült, itt sem egészen így van. Mert a gyönyörű pasztellszínek mellett jelen van az ordító narancssárga, a ciklámen, a kék. esetenként meghökkentő, de például egy sportos öltözékhez, pulóverhez mégis jól elfogadható párosításban. Sók a csíkos és a kockás, férfiöltönynél, ingnél épp úgy, mint a női felsőruházatban, és gyakori, hogy egymással párosítva jelenük -meg a két minta. A Budaprint bemutatója — nem egy BNV-díjas terméket lehet látni itt — utal arra, hogy ismét divat lesz a jersey, korszerű poliészter és pamut keverékből. Űj- donságszám'ba megy és szerte a világon keresették a felülikezeit textíliák. Ezeknek a műgyantával kezelt, sport-, szábadidő szöveteknek rendkívüli előnye, hogy Légáteresztők, nedvszívók és vízlepergető tulajdonságnak Így aztán alkalmasaik szél-, eső-, porkabátok, köpenyek, anorákoik, dzsekik készítésére, gyermekruházati célokra. A sikert nem nehéz megjósolni. mert. ezen túl ezek a termékek, a konyhaabroszokon át, a fény-, és hangszigetelő függönyökig sok mindenre alkalmasak. A Boscoop rendszer angora társasága ma már évi ötven tonna angóranyúLszőrt termel, lehelet finom pulóverek, lágy szövetek jelzik fejlődő termelésüket. És akkor még nem szóltam a háziipari szövetkezetek csodálatos szövött, hímzett termékeiről, az örök divat fekete-fehér felsőruhákról, fehérneműkről, hálói.ngkölte- ményekről, a váci kötöttáru- gyár Senior sportruháiról És sok mindenről, amit látni lehet itt a csaknem hétezer négyzetméteres kiállító- területen. A Budapesti Kötöttáru- gyár megszámozta vagy húsz válogatottan szép, női felsőruháját. Szavazni lehet a legtetszetősebbre. Bármelyik is győz, kissé irigylem a nyertest, mert az övé lesz a legszebb ruha. Vörös Márta Pályázat révén támogatás Bekötőutak Az országban 1500 kilométernyi bekötőút kiépítésére lenne szükség az évezred végéig. Jónéhány olyan település van ugyanis hazánkban, amely mindössze egy főúthoz csatlakozik szilárd burkolatú úttal. Sok apró falu lakóiinak nehezítette közlekedési gondjait az is, hogy a járások megszüntetésével több falut összevontak, így egyes területekről távolabb kerültek a köz- igazgatási intézmények. Mindezék különösen indokolják a bekötőút-építési program fontosságát, sürgősségét. A szükséges bekötőutak megépítése azonban — a mostani árak szerint is — 7—8 milliárd forintba ke. rülne. A közlekedési ágazat beruházási forrásainak szűkössége miatt nincs lehetőség arra, hogy a tárca egymaga lásson hozzá a feladat végrehajtásához. Ezért ez évtől a Közlekedési Minisztérium saját erőforrásai mellett más anyagi eszközöket is igyekszik bevonni az országos közúthálózat fejlesztésébe, bővítésébe. A mezőgazdasági tárcával közösen úgy határoztak, hogy pályázati rendszer segítségével próbálnak javítani a. kisebb települések közlékedési feltételein, s ezzé! egyúttal az aprófalvakban lakók életkörülményein. A sikeres pályázók minisztériumi támogatást kapnak a bekötőutak építéséhez. Az -első pályázati felhívás az év elején jelent meg, erre tizeinkét vállalat, szövetkezet és intézmény jelentkezett. A Közlekedési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakembereiből álló közös bíráló bizottság nyolc pályázatot fogadott el. Azt mérlegelték, hogy valóban indokolt-e az adott körzetben az új út megépítése, ennék milyen gazdasági hatásai lehetnek, mekkora forgalom várható a megépítendő úton, s milyen helyi anyagi forrásokra lehet számítani. A pályázati kiírás szerint a létesítendő bekötőút beruházási költségeinek 50 százalékát mezőgazdasági intézmények: a MÉM, valamint a helyi termelőszövetkezetek, mezőgazdasági üzemek viselik, a másik felét pedig a KM, továbbá a helyi tanácsi szervök adják össze. A helybéli vállalatok, gazdálkodó szervezetek anyagi hozzájárulási készsége természetesen attól is függ, hogy milyen előnyökhöz juthatnak, az új út megépítésével. Van olyan termelőszövetkezet például, amely több mint 3 millió forintos támogatást ad. mert az új bekötőúttal töredékére csökkentheti a járművei által naponta megtett kilométereket, s így jelentős mennyiségű üzemanyagot takaríthat meg. Sikeres pályázatok alapján több helyen már meg is kezdődött a munka. Az új utak építésére versenytárgyalásokat hirdetnek meg, s azok a vállaltatok kapják a megbízást, amelyek energiatakarékos megoldáso. kát, olcsóbb, de jó minőségű pályaszerkezeteket, rövid határidőt ajánlanak, s építőanyagként elsősorban a helyben található alapanyagokat veszik számításba. Ebben az évben a MÉM 32 millió forintot, a Közlekedési Minisztérium pedig 26 millió forintot adott a pályázatokat elnyert bekötőutak építéséhez, amelyek összes idei beruházási költsége eléri a 81 millió forintot. Ugyarerre a nyolc útra jövőre 75 millió forintot fordítanak, az 1988-ra áthúzódó építések pedig további 16 millió forintot igényelnek. A bekötőút-építési pályázatot ezentúl minden évben meghirdetik, a jövő évi építésekre szóló igényeket szeptember 30-ig kell benyújtani.