Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

1986. szeptember 23.. kedd 3 Somogyi Néplap Tervit az »xr»dfordulóig ______ A Dráva-teraszon Kaposvár ivóvize BESZÉLGETÉS Á VGM-EKRÖL Kaposvár vízellátását a Dunántúli Regionális Vízimű Somogy Megyei Üzemigazga­tósága saját vízbázisából és a fonyódi regionális vízmű révén biztosítja. Napi har- mdnchétezer köbméter inni való érkezik a várasba: az átlagos igény jelienleg napi 26—27 ezier köbméter. A nyári csúcsban pedig sok­szor kevés az a vízmennyi­ség, amivél Kaposvár gaz­dálkodni tud. A DRV — a városi ta­náccsal közösen — már most keresi azt az utat, amellyel hosszú távon megoldhatóvá válna a város folyamatos és biztonságos ellátása. Előze­tes számítások szerint 2000- ben a város lakossága meg­közelíti majd a százezret, s egyelőre ismeretlen tényező­ként, de potenciális vízf el- használóként jelentkezik a kialakuló új ipari szerkezet. Ma a víz 52 százalékát a la­kosság használja fel. A szá­zadfordulóra nem elképzel­hetetlen az sem, hogy ez az arány megfordul, 9 az ipar, az új intézmények igényel­nek majd több vizet. A vá­rosfejlesztési tervek ugyanis hosszú távon nem számolnak Kaposvár lakosságának hir­telen felduzzasztásával, a dinamikus fejlődés eredmé­nyeként reálisnak látszik, hogy a város lélekszáma nem haladja meg a százez­ret 2000-fben sem. Hat éve országos tervpá­lyázatot hirdettek a Dél-Du- nántúl regionális vízellátásá­nak megoldására. Harminc­egy .tanulmány érkezett a pályázatra, s kivétel nélkül mindegyik a Dráva völgyi vízművek kiépítésiével kísé­relte megoldani a problémát. Számos más tudományos dol­gozat is utal ma már arra, hogy az úgynevezett Dráva- terasz, azaz a Berzence—Ör- tilos—Zákány vonalon ki­épülő vízművek üzembehe- lyezésével: a térség vízellátá­sa gyakorlatilag mindenkor­ra .megoldhatóvá válna. A Dráva az ország legtisz­tább vizű folyója, természe­tes parti szűrése, kavicsos talaja alkalmassá teszi arra is, hogy az innen, nyert vi­zet kevésbé kelljen tisztíta­ni, mint például a Balaton vizét. A vízigény — előze­tes számítások szerint — ti­zenöt év múlva napi 100 ezer köbméter lesz Kaposváron. Ezt a vízmennyiséget sem a Balaton irányából, sem a vá­ros környéki mélységi réte­gekből beszerezni nem lehet. Az előzetes tanulmányok fölmérései szerint mintegy 25-30 ezer köbméter jó mi­nőségű, parti szűrési vizet lehetne nyerni naponta Víz­vár térségében, a Dráva ika- viesteraszan pedig százméte­renként 'telepített kutakkal tizenöt kilométeres távon a napi vízmennyiség 130—180 ezer köbméter is lehet. Ahhoz azonban, hogy a Dráva-völgyet beköthessék és ezzel megoldhassák a város vízellátását, nemcsak reális tervék, de sók pénz is kell. A mai árak mellett egy mil­liárd forint értékű beruhá­zásról lenne szó. Ezért a DRV úgy alakította ki hete­dik ötéves tervét, hogy a most elkészülő fejlesztések előkészítsék a következő tervidőszak feladatait. A vá­rosi .tanács, a DRV és az Országos Vízügyi Hivatal arányosan viseli a jelenlegi tervidőszakban felhasználha­tó 165 millió forint fejlesz­tési összeg biztosításának terheit. A feladat: Kapos­vár úgynevezett „zónásítá- sa”, mely szerint három ki­emelt .terület — az észak- nyugati városrész, a belváros és a Donner zavartalan víz­ellátását tervezik megolda­ni. A vezetéképítést már el­kezdték, s a tervidőszak vé­gére előreláthatóan meg­épül a csorda-hegyi magasla­ti ötezer köbméteres víztá­roló. Ez megfelelő ellennyo­mást biztosít majd a város­ba érkező víznek, s így egész Kaposvár területén egyenle­tes lesz az ellátás. A csorda- hegyi tározó szerepe azon­ban nemcsak ez. A távlati tervekben. megvalósítandó, a Dráva teraszról érkező vi­zet is fogadni tudja majd, s szükség szerint bővíthető. A hős szú távú terv első fontos feladata a gerincve­zeték kiépítése. Későbbi fel­adat a kutak létesítése, azon­ban ez a munka., a ráfor­dítható anyagi fedezet függ­vényében szakaszolható. A Dráva-távvezeték építése alatt fellépő vízigények ki­elégítésére mód van arra, hogy a kaposvár—fonyódi regionális vezeték mentén, Juta térségében levő mint­egy 5—7 ezer köbméter na­pi .mennyiséget adó mélységi kút feltáráséival és bekötésé­vel a fonyódi lehetőségek ki­merülése uítán. is biztosítani lehessen a város zavartalan vízellátásét. A városi tanács és a DRV illetékesei nem kergetnek ál­mokat, amikor a Dráva ^te­rasz bekapcsolását tervezik. A századf ordulóig megva­lósítandó beruházás majdan hosszú évtizedekre szól., meg­valósítását pedig már most elkezdik ütemezni. Minden fejlesztési munka, új beru­házás a távlati tervet veszi figyelembe, az eredmény pe­dig nem lehet kétséges. Az őszi és téli csúcsidő­szakra központilag .és he­lyileg is felkészülési tervet készítettünk. Azon vagyunk, hogy az üzemanyagok, a ke­nőanyagok, valamint a kü­lönböző hűtőfolyadékok, hi- degindítók, jég- és páramen­tesítőik megfelelő ütemben érkezzenek, zökkenő- és hi­ánymentes legyen a forgal­mazás — mondta Pósfai Ist­ván, az Áfor kaposvári ki­rendeltségének telepvezető­je. — A tankautókon már a tavasz és a nyár folyamán elvégeztük a műszaki vizs­gálatot és a kettes szemlét. Jó munka Sok vita kíséri a vállalati gazdasági munkaközössége­ket. Az eddigi viták érv­anyagából hiányzott egy át­fogó felmérés. Erre vállal­kozott a Pénzügyminisztéri­um, amikor reprezentatív vizsgalatot végzett 500 vál­lalatnál. — Az már a vizsgálatunk előtt köztudomású volt, hogy a vállalati gazdasági munka­közösségek többsége az ere­deti szándékkal szemben nem a lakossági szolgáltatá­sokat gazdagította, hanení saját vállalatánál, szövetke­zeténél vállalt munkát — mondja dr. Szebellédi István, a Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának osztályvezetője. — Nem vé­letlen, hogy a vgm-ek meg­alakítását- többnyire maga a vállalat kezdeményezte, mert így bővítette a kapacitását. Nem érdeke, hogy a vgm gyárkapukon, kívül dótgoz- zan .tehát nem is támogatja azt. Persze találtunk olyan szövetkezetét és vállalatot, ahol munka híján a vgm ki­lépett a gyárkapun, és az anyacég sem akadályozta. — A vállalatok többsége a többletkapacitáson túl is esküszik a vgm-re, hiszen rugalmasan, gyorsan és vi­szonylag olcsón dolgoznak. — Kétségtelen.. Egyébként is jóval előnyösebb házon belül vállalkozót keresni. Nem kell ugyanis, sorba ál­ad egy külső cégnél, nem kell hosszas és kimerítő tárgyalá­sokat folytatni a műszaki A dombóvári telepen — szükség esetén — a nyitva­tartási időt meghosszabbít­juk. Tervezünk éjszakai ki­szállításokat is a tankautók­kal. Erre csak akkor leszünk képesek, ha a fogadó fél biz­tosítja az átvevő személyze­tet. — Az első félévben gáz­olajból és benzinből 75 ezer tonnát forgalmaztak. Kenő­olajból pedig 2800 tonnát. Ez a mennyiség a tavalyi ha­sonló időszakban eladottnak csak a 97,4 százaléka. Nőtt a kereslet a 98-as .és 92-es szu­olcsóbban paraméterekről, technoló­giáról, és megspórolják a szállítási költségeket is. Leg­alább ilyen fontos, hogy a vállalati emberek — jól is­mervén a saját termékeket — a minőségre is jobban ügyelnek. És, amit először magunk sem akartunk hin­ni: sokkal, de sóikkal olcsób­ban dolgoznak. Néhány cég .ezelőtt a háromszorosát, négyszeresét fizette ugyan­azért az alkatrészért. Csodák a vgm-ben sincse­nek, de az biztos, hogy nem várnak másokra. A tavalyi rendkívüli .tél idején^ ami­kor energiakorlátozás miatt nem fűtötték a gyár helyisé­geit, az alkalmazottak nem dolgoztaik,, a .vgm viszont igen.. — A vgm olcsóbban dol­gozik. — A vállalatnak már az is nagy haszon, .hogy időben elkészül egy munkával, te­hát mentestül a kötbér, a többletköltség kifizetésétől. És a vigm áltálában első osz­tályú munkát végez, ugyan­akkor átlagosan 25 százalék­kal olcsóbban. — Tapasztaltak-e szabály­talanságokat? — Ezek nem gyakoriak. A vállalatok közelsége miatt kevesebb a számviteli, pénz­ügyi szabálytalanság, mint az egyéb vállalkozásoknál. Emellett azonban vizsgála­tunk rámutatott néhány nem kedvező jelenségre, amelyek megszüntetése a vgm-ek lé­tének alapvető feltétele. perbenzinek iránt, a háztar­tási tüzelőolaj eladása viszont csökkent. — Idén, megszűnt a kilenc megyét összefogó székesfe­hérvári központ és helyette körzeti telepek alakulták — mondta a telepvezető. — A partnerekkel való kapcsolat­ban ez lényegi változást nem hozott. A körzeti telepek ál­talában egy vagy két megye ellátását szolgálják. Somogy és Tolna most a budapesti központhoz tartozik és ha­sonló önállósággal rendelke­zik, mint korábban. IKlie Ágnes ŐSZI CSÚCS AZ ÁFOR-NÁL Színei zeregszemle az ó'zzi BNV-n Öltözködéskultúránk Aki ma és a holnap öl­tözködéskultúrájába szeret­ne betekintést kapni, annak egy nagyon kényelmes ci­pőt ajánlatos húzni, mert a hazai és külföldi gyártók, termelők a múlt évinél lé­nyegesen nagyobb, csáknem hétezer négyzetméteren állít­ják ki textil-, bőr és ruhá­zati termékeiket, válogatott szőrmekészítményeifcet. Aki a látottakból vásárolni is kíván, arra még további gyaloglás vár — mert ezen a BNV-in a szó igaz értel­mében a vásárra is széles körű lehetőséget teremtettek a rendezők. Változik a divat és vál­toznak, az iigénydk. Ennek a megszakítás nélküli folya­matnak egy „kimerevített” pillanatát láthatjuk az őszi vásáron. Azt, hogy az alap- anyaggyártók és feldolgozók milyen műszaki, technikai korszerűsítésekkel, nemzet­közi együttműködésekkel igyekeznek minél jobban megfelelni a változó igé­nyeknek. A kép, amit nyújt ez a BNV, biztató. Sok az újdonság, s a múlt évinél jóval több területen lehet ta­lálkozni a licence vásárlás, a nemzetközi együttműkö - dés fényeivel, amely egyik fontos feltétele a termelés korszerűsítésének, a piaci versenyképesség fokozásá­nak. Jó példa erre az oszt­rák Liska prémkereskedő­házzal létrehozott vegyes- vállalat, az Imperial — Pelz Kft. kiállítása, ahol a kivá­ló magyar szőrmék magas színvonalú feldolgozását csodálhatják meg a látoga­tók. Magamban úgy fogal­maztam: bundacsodák, —bi­zonyosan nem áltlagos pénztárcához szabott ára­kon. Ha valaki azt kérdezi, mi a divat a budapesti vásá­ron, akikor azt felelem: min­den! A sportos, az elegáns, a bő, a szűk, a hosszú, a rövid, az egyszínű, a mintás. Pénztárcához, igényhez, al­kalomhoz illően meglehető­sen széles választékot sora­koztatnak fel a gyártók. Az bizonyos, hogy minden mi­nőségben a puha, lágy esésű anyagok kerülnek előtérbe mint áhogy a cipőknél, csiz­máknál, szandálóknál is az elegáns, puha kényelem a domináló. Divat a bakacsiz­ma és a térdig érő, jól meg­fér egymás mellett a lapos- sarok és az éppen tipegésre ajánlott tűsarak és gazdag a kínálat a kettő közötti át­menetiben is. A vásár A pavilonjában járva egy ideig az volt az érzésem, hogy színben most a lila, a zöld, a szürke kü­lönböző árnyalatai és kom­binációi, a fémszállal szőtt, vagy díszített kelmék, ruhák kerültek előtérbe, ám aztán kiderült, itt sem egészen így van. Mert a gyönyörű pasz­tellszínek mellett jelen van az ordító narancssárga, a ciklámen, a kék. esetenként meghökkentő, de például egy sportos öltözékhez, pu­lóverhez mégis jól elfogad­ható párosításban. Sók a csíkos és a kockás, férfiöl­tönynél, ingnél épp úgy, mint a női felsőruházatban, és gyakori, hogy egymással párosítva jelenük -meg a két minta. A Budaprint bemutatója — nem egy BNV-díjas ter­méket lehet látni itt — utal arra, hogy ismét divat lesz a jersey, korszerű poliészter és pamut keverékből. Űj- donságszám'ba megy és szer­te a világon keresették a felülikezeit textíliák. Ezek­nek a műgyantával kezelt, sport-, szábadidő szövetek­nek rendkívüli előnye, hogy Légáteresztők, nedvszívók és vízlepergető tulajdonságnak Így aztán alkalmasaik szél-, eső-, porkabátok, köpenyek, anorákoik, dzsekik készítésé­re, gyermekruházati célokra. A sikert nem nehéz megjó­solni. mert. ezen túl ezek a termékek, a konyhaabroszo­kon át, a fény-, és hangszi­getelő függönyökig sok min­denre alkalmasak. A Boscoop rendszer ango­ra társasága ma már évi öt­ven tonna angóranyúLszőrt termel, lehelet finom puló­verek, lágy szövetek jelzik fejlődő termelésüket. És ak­kor még nem szóltam a há­ziipari szövetkezetek csodá­latos szövött, hímzett ter­mékeiről, az örök divat fe­kete-fehér felsőruhákról, fe­hérneműkről, hálói.ngkölte- ményekről, a váci kötöttáru- gyár Senior sportruháiról És sok mindenről, amit lát­ni lehet itt a csaknem hét­ezer négyzetméteres kiállító- területen. A Budapesti Kötöttáru- gyár megszámozta vagy húsz válogatottan szép, női felsőruháját. Szavazni lehet a legtetszetősebbre. Bárme­lyik is győz, kissé irigylem a nyertest, mert az övé lesz a legszebb ruha. Vörös Márta Pályázat révén támogatás Bekötő­utak Az országban 1500 kilo­méternyi bekötőút kiépítésé­re lenne szükség az évezred végéig. Jónéhány olyan te­lepülés van ugyanis hazánk­ban, amely mindössze egy főúthoz csatlakozik szilárd burkolatú úttal. Sok apró falu lakóiinak nehezítette közlekedési gondjait az is, hogy a járások megszünte­tésével több falut összevon­tak, így egyes területekről távolabb kerültek a köz- igazgatási intézmények. Mindezék különösen indo­kolják a bekötőút-építési program fontosságát, sürgős­ségét. A szükséges bekötő­utak megépítése azonban — a mostani árak szerint is — 7—8 milliárd forintba ke. rülne. A közlekedési ágazat beru­házási forrásainak szűkössé­ge miatt nincs lehetőség ar­ra, hogy a tárca egymaga lásson hozzá a feladat vég­rehajtásához. Ezért ez évtől a Közlekedési Minisztérium saját erőforrásai mellett más anyagi eszközöket is igyek­szik bevonni az országos közúthálózat fejlesztésébe, bővítésébe. A mezőgazdasági tárcával közösen úgy hatá­roztak, hogy pályázati rend­szer segítségével próbálnak javítani a. kisebb települések közlékedési feltételein, s ez­zé! egyúttal az aprófalvak­ban lakók életkörülményein. A sikeres pályázók minisz­tériumi támogatást kapnak a bekötőutak építéséhez. Az -első pályázati felhívás az év elején jelent meg, er­re tizeinkét vállalat, szövet­kezet és intézmény jelentke­zett. A Közlekedési Minisz­térium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um szakembereiből álló kö­zös bíráló bizottság nyolc pályázatot fogadott el. Azt mérlegelték, hogy valóban indokolt-e az adott körzet­ben az új út megépítése, en­nék milyen gazdasági hatá­sai lehetnek, mekkora for­galom várható a megépíten­dő úton, s milyen helyi anyagi forrásokra lehet szá­mítani. A pályázati kiírás szerint a létesítendő bekötőút beruházási költségeinek 50 százalékát mezőgazdasági intézmények: a MÉM, vala­mint a helyi termelőszövet­kezetek, mezőgazdasági üze­mek viselik, a másik felét pedig a KM, továbbá a he­lyi tanácsi szervök adják össze. A helybéli vállalatok, gazdálkodó szervezetek anyagi hozzájárulási készsé­ge természetesen attól is függ, hogy milyen előnyök­höz juthatnak, az új út meg­építésével. Van olyan terme­lőszövetkezet például, amely több mint 3 millió forintos támogatást ad. mert az új bekötőúttal töredékére csök­kentheti a járművei által naponta megtett kilométere­ket, s így jelentős mennyi­ségű üzemanyagot takaríthat meg. Sikeres pályázatok alapján több helyen már meg is kezdődött a munka. Az új utak építésére ver­senytárgyalásokat hirdetnek meg, s azok a vállaltatok kapják a megbízást, amelyek energiatakarékos megoldáso. kát, olcsóbb, de jó minősé­gű pályaszerkezeteket, rövid határidőt ajánlanak, s épí­tőanyagként elsősorban a helyben található alapanya­gokat veszik számításba. Ebben az évben a MÉM 32 millió forintot, a Közle­kedési Minisztérium pedig 26 millió forintot adott a pályázatokat elnyert bekötő­utak építéséhez, amelyek összes idei beruházási költ­sége eléri a 81 millió forin­tot. Ugyarerre a nyolc útra jövőre 75 millió forintot for­dítanak, az 1988-ra áthúzódó építések pedig további 16 millió forintot igényelnek. A bekötőút-építési pályázatot ezentúl minden évben meg­hirdetik, a jövő évi építé­sekre szóló igényeket szep­tember 30-ig kell benyújta­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents