Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
1986. szeptember 22., hétfő Somogyi Néplap 5 Múzeumi hetek Somogybán Képzőművészeti kiállítások — Nyílt napok KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT MAGYARORSZÁGON SEMAINE MONDIALE DES BEAUX ARTS EN HONGRIE Elkészült a képző- és ipar- művészeti hét, valamint a múzeumi és műemléki hónap somogyi programja, melynek keretében számos alkalom nyílik arra, hogy betekintsünk a kortárs képzőművészet műhelyeibe, a Somogy Megyei Múzeum osztályainak munkájába. A képző- és iparművészeti hét eseményei ma kezdődnek: kiállításon ' mutatkozik be ebből az alkalomból a világhét jelszavához kapcsolódóan a nagyatádi szobrász- alkotótelep a Kaposvári Galériában. Ehhez kapcsolódóan 24-én a kiállítás helyszínén diavetítéssel egybekötött dődik a történettudományi hét. Az iskolatörténeti kiállítás helyszínén érdekes foglalkozásokat tartanak a diákoknak és kiállításon mutatják be a pénz történetét; „A koronától a forintig” címmel. A régészeti hét október közepétől a somogyi régészek legújabb ásatásainak eredményeit villantja föíT többek között megismerkedhetünk a babócsai ásatások idei nyári leleteivel is. Ezt követően a múzeum természettudományi osztálya tart nyílt szakköri foglalkozásokat és kiállításon mutatják be legújabb szerzeményeiket. A néprajzosok a jövő hónap végén tárgyi kultúránk emlékeiből állítanak össze egy kiállítást. Barcson Somogy népművészete címmel rendeznek kiállítást és bemutatkozik Péli Tamás cigányfestő is a Dráva-parti városban. Marcaliban Orosz István grafikai kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Csurgón a2 általános- és középiskolákban tartanak előadásokat a Somogy Megyei Múzeum munkatársai. H. B. Az ipar és az egészségügy összefogásának szép példája az az új berendezés, amelyet a Borsodi Vegyi Kombinát, valamint a kazincbarcikai kórház szakemberei hoztak létre. A készülék csökkenti a szülési fájdalmakat azzal, hogy a di- nitrogénoxid—oxigén keverékét a fellépő fájdalom arányában lehet adagolni. A készítők négy ilyen készüléket társadalmi munkában gyártottak, amelyből három a kazincbarcikai kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán van. Néptáncosok gazdag programja beszámolót hallhatunk Dur- gó Tibortól a telep munkájáról. A somogyi klasszikusok sem maradnak ki a programból, videofilmét vetítenek Zichy Mihály festészetéről, kiállításon mutatják be Kunffy Lajos festmény- vázlatait, melyeket a so- magytúri festő európai és afrikai utazásai során készített. Október 2-án a Somogyi Képtárban nyílik meg Czi- ráki Lajos festőművész tárlata. A régészeti és néprajzi tárgyak restaurátorai nyílt napokat rendeznek a Somogy Megyei Múzeumban a hónap végétől. A műhelylátogatások alkalmat adnak arra is, hoigy az érdeklődők maguk is kipróbálhassák kézügyességüket, törött kerámiaedényeket illeszthetnek össze. A jövő hónap elejétől kez— Kibővített néptánc szakbizottsági értekezletet tartottak a hét végén Kaposváron a Somogy Megyei Művelődési Központ szabadidő klubjában. A tanácskozáson Csikvár József, a szakbizottság vezetője elemezte az 1986-os év munkáját, a mozgalom jelenlegi helyzetét, és vázolta az országos gondokat. Elmondta, hogy a főbb tanulságok levonása után a megváltozott gazdasági körülményeket is figyelembe véve módosítani kívánják a néptánomozga- lommal kapcsolatos eddigi gyakorlatot. Javasolta, hogy a gyermek néptáncszólisták és kamaracsoportok versenyét ezentúl kisebb csoportokban, városonként bonyolítsák le, és az innen továbbjutó versenyzők mérjék össze tudásúkat a megyei szemlén. A gyermek néptánccsoportok versenyében fiú és leány, szólötáncosok, párosok és 6 tagú kamaracsop ontok indulását javasolta. A verseny lebonyolításának új időpontja február 7. Ezzel Horváth Jánosra, a népművészet mesterére kívánnak emlékezni. A gyenméktánoverse- nyek eddigi gyakorlata bevált. A megyei gálát július elsején Balatonföldváron kívánják megrendezni, ha ez nem sikerüli, akkor április 25-én Balaton'bogláron találkoznak a táncosok. A szövetkezeti együttesek boglárlellei találkozójára a szüreti napokat jelölték meg. A szakmai táboroknak és a dudaiskolának 824 résztvevője volt. Elhangzott a javaslat: a megye 10 legjobb csoportjának Fonyódli- göten biztosítsanak edzőtábort. Itt a koreográfiával kapcsolatos ismereteket is elsajátíthatnák a táncosok, és programot kínálnának az ottlakóknak. Javasolták a megyében a néptáncoktatók részére C kategóriás táncházvezetői, náptáncoktatói és tánejeliírási kinetográfiás képzés bevezetését. TARDI GÁBOR- Lakótársak 43. — Ebéd után taxit bérelünk — javasolta a kőműves. — Gyorsabban haladunk, többet láthatunk. — Szó sem lehet róla — szögezte le az asszony. — Túra az túra. Megnézték a kastélyt, elkerekeztek a templomhoz. — Legalább egy hamburgert kapjunk be — szólalt meg a kőműves, mikor ismét a város felé karikáztak. — Azt éppenséggel nem ajánlom — mondta az asz- szony. — Képzelje csak el, a forró, fűszeres hús milyen pusztítást végezne az üres gyomrában. A kőműves elképzelte. S nagyokat nyelt utána. Az asszony éles szemmel figyelte. — Látom, maga valóban éhes. — Nem tagadom... — Rendben van, majd megállunk a vitamin büfénél, és eszik valamilyen könnyű, kalóriaszegény ételt. — Hol van az a... vitamin büfé? — Alig húsz kilométerre innen. A hegyek között. A kőműves akkor megpillantotta a vasútállomás homlokzatát. Engedte kigurulni a kerékpárt. Leszállt a nyeregből, megropogtatta a csontjait. Az asszony mellékormányozott. — Az épületet tanulmányozza? — kérdezte. — Nem — válaszolta a kőműves. — A menetrendet keresem. Méregették egymást. Az asszony szólalt meg előbb, hangja bizonytalanabb volt, mint az imént. — Le akar állni? — Le én! — Jól meggondolta? — Jól... A kőműves összeszorított szájjal állt, s nem bánta, hogy most, először nyíltan szembeszegült az asszonnyal. Vonásai lassan elsimultak, nyugodtan, majdnemhogy derűsen nézett a másik szempárba. — A sport nagyon fontos dolog — mondta az asszony egész halkan. —> Nem fontosabb az evésnél.'** -A férfi tökéletesen elégedett volt magával: lámcsak, milyen talpraesett válasszal szolgált, az asszonyka erre meg se tud szólalni! — Nézze, Edit asszony ... — fonta tovább gondolatait —, megmondom én, mi a teendő: a kerékpárokat feladjuk mozgópostán, mi magunk pedig beülünk a restibe, majd jegyet váltunk első osztályra... — Mondja, maga mindent ilyen könnyedén felad? — vágott közbe az asszony. — Én mértéktartó vagyok — jelentette ki méltóságteljesen a férfi. — Időnként ki kell pró- báfhi, mire vagyunk képesek; ha másért nem, hogy feledni tudjunk. A kőműves érezte inkább mint látta, hogy az asszony elengedi a kormányt, s a keze lassan elindul felé. Ujja megérintette az arcát, s a nap égette, barázdás bőrön leródlizott a nyakán, majd a vállán állapodott meg. — Igazán nem bírja tovább, mester? — hallotta a hangját. — Bírnám ... bökte ki elvörösödve. — Akkor mire várunk? Az asszony a hegyek felé indult, a kőműves elszántan, leszegett fejjel indult utána. Az országút karéj alakban kísérte a tavat, felülről úgy tűnt, mintha egy laposra kalapált fémpénz csillogna odalent. A kőműves ebből mit sem látott: előregörnyedt, tenyerét a térdére támasztva segítette nyomni a pedált, minden fél fordulatért megdolgozva. Egy ízben az a képzete támadt, hogy halad, amikor már minden lendülete elfogyott: oldalra dőlt. Az asszony csörömpölésre nézett hátra. — Váratlan műszaki hiba — nyögte a kőműves a betonon fekve, a váz és az első kerék közé szorulva. — Tudom... — mondta az asszony, s felsegítette. Emelkedők és lejtők követték egymást. A férfinak az utóbbiak sem jelentettek könnyebbséget, mert a járgánya alig gurult, lefelé is pedáloznia kellett. Az asz- szony lábát a kormányon pihentetve száguldott el mellette. Egy dombtetőn megálltak, és az asszony kívánságára végignézték, miként ereszkedik a nap a hegyvonulat mögé. — Ugyan, magyarázza már meg nekem, hogy minek ez?! — fakadt ki a kőműves. — Mi értelme van ennek? (Folytatjuk.) Liszt-emlékmúzeum nyílt Budapesten A régi Zeneakadémia felújított Vörösmarty utcai épületében megnyílt a Liszt Ferenc Emlékmúzeum. A szombati ünnepélyes megnyitón — amelyen részt vett Köpeczá Béla művelődési miniszter, valamint a kulturális és zenei élet számos képviselője — Újfalussy József, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola rektora mondott beszédet. Felelevenítette azoknak a jeles művészeknek és oktatóknak a munkásságát, akik csaknem három évtizeden keresztül ebben az épületben dolgoztak, s tevékenységükkel vált a magyar zeneoktatás és zeneművészet magas színvonalúvá, s szerte a világon elismertté. Szólt azoknak a szakembereknek az áldozatos munkájáról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az egykori épület, éppen a Liszt-jubileum évében, ismét a Zeneakadémia szerves részévé váljon. Ezzel nemcsak a főiskola szorongató tantermi gondjai oldódtak meg, hanem az is lehetővé vált, hogy a Liszt művészetéig és jelentőségéhez méltó emlékhely és a Lisztkutatás intézményes műhelye egy helyen alakuljon ki. Az egykori Sugár út — a mai Népköztársaság útja — és a Vörösmarty utca sarkán álló neoreneszánsz stílusú épület 1879 és 1907 között adott otthont a Zeneakadémiának, s benne a nagy komponista állandó budapesti lakhelyének. A mintegy két esztendeig tartó rekonstrukcióval — az épület külső-belső műemléki cs műszaki felújításával — lehetőség nyílt arra, hogy egy új, összefüggő oktatási, kutatási és múzeumi részleg létesüljön. Az emlékmúzeumban. Liszt egykori, elsőemeleti lakásában, immár méltó környezetben tárják a közönség elé a zeneköltő életét és munkásságát felidéző dokumentumokat: kottákat, könyveket, relikviákat, valamint eredeti bútorait, berendezési tárgyait. Az előtérből és három helyiségből álló lakást a korabeli képek és leírások alapján állították helyre. Két szobában — a háló-dolgozóban és a szalonban — helyezték el Liszt frissen restaurált hagyatékát: zongoráit, íróasztalát, ülőgarnitúráját, imazsámo- lyát, utazótáskáját, s a szobákat egykor díszítő textíliákat és képzőművészeti alkotásokat. Azokat a berendezési tárgyakat és díszítőket, amelyék eredetijét nem sikerült fellelni, különböző múzeumokban, illetve magángyűjteményekben őrzött hasonló korabeli tárgyakkal helyettesítették. Az ebédlőben tárlókat helyeztek el: itt különböző időszaki kiállítások rendezésére nyílik mód. A lakáshoz kapcsolódó kamarateremben — csakúgy mint Liszit idejében — hangversenyeket tartanaik majd. Az épület földszintjén — az egykori művészklub helyén — új zenetörténeti kutatókönyvtár és olvasóterem, a második emeleten a Liszt Ferenc Társaság és a Magyar Kodály Társaság irodái kaptak helyet. Ugyanitt rendeztek be egy foinotékát, amely hangzó formában őrzi Liszt műveit. A harmadik emeleten a főiskola hallgatói és oktatói 9 új tanteremben dolgozhatnak. ÉRDEKES VISSZAEMLÉKEZÉSEK Negyven év # ■ I ■■ //1 # >1 r m uttorokronikaja Tizenöt évi tervezés, kitartó anyaggyűjtés uitán megjelent Az úttörőmozgalom 40 éve Somogybán című kiadvány a KISZ megyei bizottságának kiadásában. Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára azt emelte ki a könyv ajánlásában: „Sokan írták e könyvet: egykori és még ma is működő csapat-, szakkör - és sportvezetők, a mozgalom irányítói, illetve hajdani úttörők”. Nagy erénye a kiadványnak, hogy eredeti dokumentumok, a helyi és más lapokban megjelenít cikkek, csapatkrónikák és visszaemlékezések felhasználásával kronológiai sorrendben eleveníti föl az úttörőmozgalom negyven évét. Mintegy bevezetőiként az 1919-es kaposvári gyermekcsapatot is megemlíti a könyv, hogy láthassák a mai fiatal olvasók: nem volt gyökértelen az úttörőmozgalom 1946. június 2-1 születésnapja. Somogybán Balatonboglár. Felső- mocsoiád, Barcs járt az élen az úttörőcsapatok megszervezésében. Az 1948—56 közötti időszak krónikájában a kaposvári úttörőház megszervezése és működése emelkedik ki. Nagyon természetes, hogy az ellenforradalom utáni időszak fejezetei már sakkal bővebbek. Több volt hozzá a Madách-mű A belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál, a „BI- TEF” műsorán péntek este rendhagyó bemutató szerepelt: a jugoszláv fővárosból különb úszók on 300 néző, számos hazai és külföldi művész, rendező és kritikus Szabadkára utazott, ahol megtekintette a Népszínház madokumentum, a cikk és visz- szaemlékezés. Táborozások, rendezvények elevendnek fel. Ma már felnőttek, akik úttörőként rühát gyűjtöttek az árvízsújftotta Fehérgyarmatról a balaltonmáriai üdülőbe érkezett gyerekeknek, virágot ültettek Segesden, fát Nagyatádon, s egész biztos, hoigy most már az ő gyerekeik vállalnak hasonló feladatokat. Bőven olvashatunk a nagy ülttörőeseményekről a könyvben, így az 1974-es, az 1985- ös nyári úttörő-olimpiáról, a vándortáborozás megindulásáról, s természetesen a fo- nyódligeti úttörő- és ifjúsági tábor megépítéséről, az 1980 júniusi felavatásáról, fejlődéséről és mai működéséről. Jól egészíti ki a negyven év történetét két interjú és az Életutak, emlékezések című fejezet, amelyben 24 rö- videbb-hosszabb visszaemlékezés olvasható. Külön értéke a könyvnek a sok illusztráció. Jónéhány fénykép dokumentum értékű és többet mond minden szónál. Most, amikor az úttörő- mozgalom a decemberi országos úttörővezetői konferenciára készül, kitűnő bemutatkozásnak számít ez a krónika. Kár, hogy nem nagyobb a példányszáma. L. G. Szabadkán gyár társulatának „Madách- kommentárok” című előadását, amelyet Ljubisa Ristic rendezett. A mű Madách Az ember tragédiája című drámájának sajátos ristici. változata, amely tavaly ősszel széles körű visszhangot keltett.
