Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 207. szám Ara: 1,80 Ft______________________________________________1986. szeptember 3., szerda Reklám és minőség Két sokatmondó adat: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasztási cikk kapható ma a boltjainkban, s ezek közül csak mintegy 1500 viseli a KÁF (Kiváló Aruk Fóruma) bizalomébresztő háromszögű emblémáját. S bár a hazai áruk minősége még elmarad a legfejlettebb orszákok árauinak színvonalától, azért mégiscsak előbbre vagyunk ennél az 1500-as számnál. Többször ennyi kiváló árunk lehetne, ha a gyártó cég ezt a címet egyáltalán megpályázná. Az átlagembert kissé tanácstalanná teszi ez a mondat. Hiszen ha este hazamegy és bekapcsolja a tv- készülékét azt tapasztalja: valósággal harsog a reklám. Már a tv-hiradó és a filmvetítés közé Is beiktatnak öt percet... Ha ennyit költenek a cégek e célra (4—26 ezer forint között változik a percenkénti tarifa, a műsoridőtől függően), akkor még kézenfekvőbb a kérdés: mtért csak 1500 a megkü- lönbőtetett áru? Hogy teljes legyen a válasz, újabb kérdéssel kell kezdenünk. Mit is reklámoznak nálunk egyáltalán? Ha kicsit jobban figyelünk, megállapítható, többnyire ilyen nevek hangzanak el: Skála, Fontana, Azur, Egis stb. Vagyis az ilyen-olyan cégek „névjegyét” sulykolják a fejünkbe. Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem, mert a múlthoz képest ez is fejlődés. Az ilyesfajta üzleti propaganda azért is méltánylandó még, mert az OPK Országos Piackutató Intézet) szerint a mintegy ötezer hazai gazdálkodó szervezet közül egyelőre csak néhány száz tartja fontosnak, hogy a létéről hírt adjon. A többség még idáig sem jutott el. Mindez azért nem túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantázianeve érdekel leginkább, hanem a konkrét termék. S vele együtt persze, a minőség. Ha már fölfigyelünk a hirdetésekre — az ötletességet, a szellemességet a reklámban is elismerjük —, arra lennénk kíváncsiak: ugyan mit, miket akarnak eladni voltaképpen? S minthogy a cégreklám még nem termékreklám, a válasszal a legtöbb hirdetési műsor adós marad. Hogy miért marad adós, az újabb kérdésre féléivé eljutunk odáig, hogy bármilyen nagy számnak is látszik a magyar gazdaság által gyártott 200 ezer fogyasztási * cikk, azért még mindig kevés. Még most sem akkora a választék, mint szeretnénk. Még napjainkban is visszatérő bosszúságot okoznak számunkra a hiánycikkek. S az ötezer gazdálkodó szervezetnek még így is több lehetne a hirdethető terméke. Ha igaz, hogy nem 1500, hanem többször 1500 magyar áru nyerhetné el a kiváló minősítést (márpedig a KÄF tapasztalt piacszakértői, piac- szervezési szakembereinek ezt nyugodtan elhihetjük), akkor az is tény: sok vállalatunk még a színvonalas termékével sem akar büszkélkedni. Ügy véli: enélkül is el tudja adni. Akkor meg miért „erőlködjék”? S nem pályázza meg a háromszögű embléma jogát, mert nem óhajt vagy pedig nem mer garanciát vállalni, hogy tartós marad temékének a jó minősége. Magyar László Az el nem kötelezett országok mozgalmának csúcsértekezlete Hararéban folytatta munkáját. A képen: Radzsiv Gandhi indiai kormányfő köszönti Mugabe zimbabwei miniszterelnököt, a szervezet soros elnökét (TELEFOTO: AP—MTI—KS) Magyar—svéd megbeszélések Hazaérkezett a magyar küldöttség Líbiából Kedden hazaérkezett Tri- poliból az állami küldöttség, amely Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette- „se vezetésével részt vett a líbiai forradalom 17. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Líbiai tartózkodása során Czinege Lajost fogadta Ab- dusszalam Dzsallud, a líbiai vezetés második embere. A szívélyes légkörű találkozón Czinege Lajos tolmácsolta a Magyar Népköztársaság vezetőinek és népeinek üdvözletét és jókívánságait Líbia vezetőinek és népének. Czinege Lajos ugyancsak találkozott Abu Bakr Junisz Dzsabirral, a líbiai forradalom vezetésének tagjával, a fegyveres erők főparancsnokával. A találkozók során nagyra értékelték az országaink közötti együttműködést és kölcsönösen kifejezték szándékukat a kapcsolatok erősítésére és továbbfejlesztésére. Magyar—svéd külügyi megbeszélésekre került sor időszerű leszerelési kérdésekről szeptember 2-án Budapesten. A megbeszéléseken svéd részről Máj Britt Theorin, a Svéd Leszerelési Bizottság elnöke, magyar részről Kovács László külügyminiszter-helyettes vett részt. Jól jött az eső a talajmunkákhoz és a magágykészítéshez Silóinak ós nádik a burgonyát Mégiscsak enyhít valamit az aszály okozta gondokon a múlt heti eső? Van, ahol használt a késve érkezett, ám a megye nagyobb részén igencsak kiadós csapadék, máshol — és egyes növényeknél — viszont már csak annyit ért, mint a veszett fejsze nyele. Mindez persze csupán az őszi betakarítású növényekre, gyümölcsökre vonatkozik, a kalászosok magágykészítéséhez, a talaj- munkákhoz jól jött a sokáig hiába várt „égi áldás’’: szaporán — és kevesebb ekevas igénybevételével, mint nyáron, a csontkeményre száradt föld szántásakor — haladhatnak a gépek, jobb talajt készíthetnek elő a vetőmagvak befogadásához. Patczai Lásziónétól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadójától érdeklődtünk tegnap: milyen munkák zajlanak most a somogyi termelőszövetkezetekben, s hol tartanak ezekkel a tennivalókkal? — Több gazdaságban is folyik a napraforgó betakarítása; erre a munkára csaknem 17 ezer hektáron kerül sor az idén. A héten a barcsi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben hozzálátnak a burgonya szedéséhez, és sok helyütt elindulnak a kombájnok a kukoricatáblákon is. A burgonyát 3800 hektárról, a fővetésű silókukoricát pedig 13 500 hektárról kell betakarítani; a gazdaságokban javában silóznak, s — a tervezettől eltérően — a silónak vetett kukoricából jóformán semmit sem hagynak meg szemtermésnek, sőt még a szemtermés betakarítása céljából vetett kukorica egy részét is lesilózzák, mert annyira megsínylette a szárazságot a növény... A másodnövényként vetett szuperkorai kukoricafajták kedvező időjárású, hosszú ősz esetén még jó silóhozammal fizethetnek — hallottuk a „diagnózist”. Ez vonatkozik egyébként a többi, másodvetésű növényre is, a csapadék hatására ugyanis még megerősödhetnek any- nyira, hogy hasznos téli eleség válhat belőlük. Erre annál is inkább nagy szükség lesz, mert az idén nemcsak a szemes-, hanem a tömegtakarmánynak vetett növények, a gyepterületek is szegényesen fizettek, illetve fizetnek; a silókukorica tömege kisebb lesz a vártnál, kiesést mutat a pillangósok és a réti füvek betakarítása is. következésképpen igencsak indokolt a betakarításkor összegyűlő, takarmányozásra alkalmas melléktermékek — mint amilyen például a répafej, a kukoricaszár — megbecsülése, ésszerű hasznosítása. — A cukorrépa némiképp „hízik” a múlt heti esők nyomán, a cukortartalom viszont romlik, s a bevételt majd az a tényező is érinti — hallottuk a főeőadótől. — Ami még az esedékes őszi munkák sorába tartozik: az idén — fajtától függetlenül — a szokásosnál két héttel korábban érik a szőlő: a szüret elkezdődött a megyében, s a hozamokban a két egymást követő tél fagykárain kívül az aszály is érezteti kedvezőtlen hatását... LÁZÁR GYÖRGY AZ NDK-BA LÁTOGAT Lázár György, a Minisztertanács elnöke WilH Stopónak, a Német .Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. (MTI) Somogyi László Párizsba utazott Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter kedden Párizsba utazott az Eiffel-torony kiállítótermében rendezett „Bepillantás Magyarországra” című magyar bemutató megnyitására. A továbbiakban tárgyalásokat folytat Pierre Mehaigne- rie lakásügyi, területrendezési és közlekedési miniszterrel és több építésügyi szakemberrel. (MTI) A folyamatos gazdálkodáshoz Intézkedések az aszálykárok mérséklésére A jelentős — az ország egyes területein több éve ismétlődő — aszály okozta terméskiesés következtében a mezőgazdasági üzemek egy része rendkívül kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi helyzetbe került. Ezért —az érintett gazdaságok erőfeszítései, tehervállalása mellett — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank központi pénzügyi intézkedéseire is sor kerül. Az intézkedések célja az aszály következményeinek mérséklése, a folyamatos gazdálkodás és a következő évi termés- megalapozó munkák pénzügyi feltételeinek biztosítása. Az intézkedések azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket érintik, amelyeknél az aszály miatt a szántóföldi növénytermesztés hozamértéke — az előző három év átlagához képest — 20 százalékkal csökkent. Az aszálykáros mezőgazdasági nagyüzemeket érintő pénzügyi intézkedések a következők: — Az aszálykáros nagyüzemek a folyamatos gazdálkodáshoz és a jövő évi termés megalapozását szolgáló ráfordításokhoz (takarmány, vetőmag, műtrágya sfib. megvásárlásához) saját forrásaik kiegészítésére a Magyar Nemzeti Banktól rövidlejáratú. ez év december 31-ig, ahol szükséges, egy éven belül árbevételből visz- szafizetendő termelési hitelt kaphatnak, amelynek kamatából a költségvetés 7 százalékot megtérít. A veszteségüket — készletcsökkenés miatt — felszabaduló forgóalapjukból fedező aszálykáros nagy üzemeknek 2—5 éves lejárat mellett forgóalapmegelőlegezési hitel is adható, amelynek 1987 végéig felmerülő kamatára ugyancsak 7 százalékos kamatvisz- szatérítés igényelhető. A visz- szatérően elemi kár miatt veszteséges üzemeknél az említett termelési hitel teljes kamatát az állami költség- vetés fedezi. — Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban a teljesítményhez kötött keresetszabályozási formák érvényesülnek, és a teljesítménymutatókat (hozzáadott érték, bruttójövedelem) _az aszályk ár lényegesen befolyásolja, az intézkedések lehetővé teszik az emiatt 1986-ban jelentkező keresetszabályozó adók felfüggesztését, bizonyos feltételek 1987. évi teljesítése esetén törlésüket. Nem kell beszámítani az adóköteles keresetbe a háztáji- és illetményföldhöz kapcsolódó szolgáltatásdíj kedvezményét, ha a termés hozamértéke kevesebb, mint a dolgozóra terhelt költség- térítés. A kedvezményeket az aszálykárosult nagyüzemek csak abban az esetben vehetik igénybe, ha az átlagkereset növekedése éves szinten nem haladja meg az 5,5 százalékot, vagy meghaladja ugyan, de a béremelést nem augusztus 31. után hajtották végre, és az 1986. évi eredmény után részesedést nem fizetnek. — A megyei tanácsok mérsékelik a földadót a kalászos gabona, kukorica és egyéb szántóföldi növények területe után, ha azok termése az aszály miatt a bázishoz képest legalább 25 százalékkal csökkent. — A terméskiesés miatt nagyobb mértékű takarmányvásárlásra kényszerülő kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak a többletvásárlásra jutó árkiegészítést nem kell levonniuk. — Az aszálykár miatt várhatóan' veszteséges nagyüzemek közül azok a gazdaságok, amelyek elemi kár miatt az 1983—85. évek valamelyikében is veszteséggel zártak — az idei veszteség ellenére — évi amortizációjukat teljes összegben elszámolhatják. — Az aszálykáros mező- gazdasági nagyüzemeknek a harmadik negyedévi bruttó jövedelemadó-előleget nem kel.1 befizetniük. Az aszály által leginkább sújtott — várhatóén pénzügyi hiányossá váló — gazdaságok pénzügyi egyensúlyának helyre- állításához adható állami segítségről a későbbiekben intézkednek.
