Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

4 Somogyi Néplap 1986. szeptember 19., péntek Diákok az üveghegynél Egy hete a Kutast Állami Gazdaságban arról panasz­kodtak, hogy nehézkesen halad a lének való alma át­vétele a Nagyatádi Konzerv­gyárban, hosszú kocsisorok állnak a kapunál. Azóta vál­tozott a kép: az almahagy tornyosul ugyan a gyárudva­ron, de a sorbaállás meg­szűnt. Jámbor László igaz­gató szerint a tervezett 1500 tonna almasűrítmónyt min­denképpen elkészítik. Na­ponta 220—230 tonna almát tudnak feldolgozni. Keddtől már a vései termelőszövet­kezet is hozza az almalevet: egyelőre 25—30 tonnát, de ha üzembe áll az új prés, akkor naponta 50—60 tonnát kap­nak tőlük. Nagy keletje van az almalének Ausztriában és az NSZK-iban. Ezért lí­zingszerződéssel egy olasz sűrítőberendezést vásároltak. Ha Véséről több almaié ér­kezik, akkor naponta 250— 260 tonnát is megcsinálhat­nak. Almalének való bőven van, hiszen az emlékezetes augusztus 19-i vihar megté­pázta az almáskerteket. Az alma mellett üvegekbe kerül a körte is. Eddig 580 tonnányit dolgoztak föl, de még számítanak 1200 tonná­ra. Tartósítják az uborkát. Igaz, most már csak kisebb mennyiséget tudnak átvenni. Naponta 10—15 mázsát, de a tavalyinál jobb volt az idei termés. 1500 tonnával több, 3700 tonna kerülhetett üve­gekbe. Ez a mennyiség a ter­vezettnél 1500 tonnával ke­vesebb. Kelendő az uborka, jó lett volna, ha a várt mennyiséget átvehetik. így is jut azonban belőle a ha­zai boltokon kívül a Szov­jetunióba és az NSZK-ba is. Lecsót is főznek a nagy­atádi gyárban. 1700 tonná­nyit készítenek. A hozzáva­ló paradicsom hatvan száza­léka a környékről érkezik: Berzencéről, Gyékényesről, Csökölyből, Kaposmérőből. A kisebbik hányadot az Al­földről hozzák. Évek óta visszatérő gond viszont, hogy Somogybán kevés a paprika. Bármilyen furcsán is hang­zik, de az alföldi paprika még a szállítási költséggel együtt is olcsóbb, mint a környékbeli. A Nagyatádi Konzervgyárnak ebből 3500 tonna az igénye, hiszen nem­es* a lecsóba kell a papri­ka, hanem a zakusZkába is, hogy a többiről már ne is beszéljünk. Ennyiféle feladattal meg­birkózni a diákok nélkül ugyancsak nehéz lenne. A nyáron naponta száz diák segédkezett a gyárban. Szep­tember első hetében a csur­gói, most két hétig a nagy­atádi gimnazisták serényked­nek náluk 160—160-an. Vár­ják a helybeli szakmunkás­képző fiataljait is; szakmai gyakorlatukat töltik itt a kertészeti egyetem hallgatói, s természetesen ők is részt vesznek a termelésiben. Mun­ka van bőven. Az igazgató­tól hallottam, hogy az idén 8—10 százalékkal több alap­anyaghoz jutottak mint ta­valy, de a tervezett mennyi­séget így sem vásárolhatják föl. Amíg ezekben a napokban a termelők, a szövetkezetek és az állami gazdaságok a várható nyereséget számol­gatják, addig a Nagyatádi Konzervgyárban egyre na­gyobb ütemben dolgoznak. Az évből még három és fél hónap hátra van, sok min­den történhet. Az igazgató nem bocsátkozott jóslásokba, hiszen a feldolgozott zöld­séget és gyümölcsöt még el kell adni. De nemcsak vevő kell. hanem pontos szállító is. Évek óta visszatérő gond, hogy amikor szükség volna a vasúti vagonokra, akkor a MÁV nem tud adni. Remél­hetőleg áz idén másként lesz. Nagy Jenő JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Másodállás, mellékfoglalkozás A család gyarapodása ér­dekében nagyon sokan a fői- állás mellett másodállást vagy mellékfoglalkozást vál­lalnak. (Az Építésügyi Érte­sítő ez évi, augusztusi szá­mában jelenít meg az ezekre vonatkozó egységes szerke­zetbe foglalt szöveg.) A két munkavállalási forma között egyébként az alapvető kü­lönbség az, hogy a másodál­lásnál a dolgozó munkaideje a főállás munkaidejére esik. Tehát a dolgozó „egy füst alatt” végzi el a két mun­kát. A mellékfoglalkozásban végzendő munkáját pedig csak akkor kezdi meg, ha már a főmunkájában „letet­te a lantot”. Érthető tehát, hogy a jog a másodállás vállalását szi. gorúbb feltételekhez köti, mint a mellékfoglalkozásét. Előírja azt is, hogy milyen munkakörökben lehet má­sodállást vállalni. Ezek a munkakörök a következők: egészségügyi, tudományos, oktatói, művészeti, tömeg­kommunikációs, sportedzői munkakör, feltéve, ha a dolgozótól nem kívánják meg az állandó jelenlétet. Másodállás vállalásához en­gedélyt kell kérni a mun­káltatótól. A másodállásban a dolgozó munkaideje a törvényes munkaidőnek leg. följebb egynegyede lehet. Ennek a díjazás megállapí­tásakor van jelentősége. Ez a főállásban kapott szemé­lyi alapbértétel egynegyedét nem haladhatja meg. (Nem a főállásban kapott bér, ha­Házikertékben is fontos feladat az őszi betakarítások befejezése után — közvetle­nül a kiskert felásása előtt — a talajlakó kártevők elle­ni védekezés. A talaj lakó kártevők rejtett életmódjuk miatt közvetlenül nem lát­hatók, jelenlétükre kártéte­lük utal. Gyakorlatilag valamennyi növény talajban levő részét károsítják, rágásukat a nö­vények pusztulása jelzi. Ha nagyon elszaporodnak, még az idősebb gyümölcsfákon is számottevő kárt okoznak. Az ide tartozó kártevők: a cse­rebogár nagytestű, világos színű lárvái, a sárga-barna színű drótférgek, a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor, illetve a sza- mócásokban, málnásokban a vincellér-bogarak ráncos tes­tű, kifliszerűen meggörbült nem a nomenklatúra lehe­tőségein belüli bér negyedé­ről van szó. Ha valakinek 5500—10 500 Ft-ig terjedő fi­zetést lehet adni, és a főál. lásban a minimumot kapja, attól még a másodállásban megkaphatja a 10 500 Ft egy­negyedét.) A mellékfoglalkozás nincs engedélyhez kötve, de írás­ban kell jelenteni a főállás szerinti munkahelyen. A munkáltató nyolc napon be­lül megtilthatja a mellék- foglalkozás vállalását, ha ennek teljesítése veszélyez­tetné a munkaviszonyból adódó kötelezettségek telje­sítését. Ha a mellékfoglal­kozás vállalása a dolgozó munkájával összeférhetetlen, meg kell tiltania azt a mun. kaadónak. Mellékfoglalkozásban több időt tölthet a dolgozó. A törvényes munkaidő egyhar- madát, fizikai munka ese­tén a felét töltheti mellék- foglalkozásban. A díjazásra ugyanaz vonatkozik, mint a másodállásra, csak nem a személyi alapbér negyedét, hanem az egyharmadát kap­hatja a dolgozó. Akinek másodállása van, nem vállalhat mellékfoglal­kozást. Nem kell a munka- viszonyon kívüli jogviszony létesítését a munkáltatónak előzetesen bejelenteni: ha ez a jogviszony havi 48 órát meg nem haladó fizikai vagy egyszerű ügyviteli munka elvégzésére vonatkozik (fel­téve, ha azt nem hatósági lárvái. Megyénk kiskertjei­ben évről évre nagyobb te­rületeken figyelhető meg a drótféregfertőzés. Az idén a pattan óbogarak rajzása közepes erősségű volt, s tojásrakásuk és lár­váik kezdeti fejlődésének szakaszában az időjárás szá­mukra kedvező volt, így számottevő fertőzések, illet­ve kártételek kialakulása várható a következő évben Kaposvár, Somogysárd, Mar­cali, Homokszentgyörgy, Barcs, valamint Csurgó tér­ségében. A májusi cserebo­gár számára elsősorban há- zikertefeben kedvezőek a fel­tételek, különösen ott, ahol a kiskert májusban az átla­gosnál gyomosabb volt, il­letve sűrű állományú nö­vényt termesztettek (zöld­ségfélékét). Őszi talajvtizsgá- lati adataink alapján Kapós­engedélyhez kötött tevé­kenység körében létesítik); ha összesen 16 órát meg nem haladó iskolai tanfolyami oktatói munkára, vagy bi­zottságban való közreműkö. désre, szakvélemény elvég­zésére vonatkozik; ha újítás vagy találmány kivitelezésé­re irányuló, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára létesül (lek. tori, szerkesztői, kiadói mun­ka is); ha művészeti pro­dukcióban, tömegkommuni­kációs szervek műsorszer. kesztésében való eseti köz­reműködésről van szó. A mellékfoglalkozásból származó jövedelmet abban az esetben lehet beszámíta­ni a nyugdíjba, ha a dolgo­zót a főfoglalkozásában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rö. videbb munkaidőre alkal­mazták. Akkor a mellékfog­lalkozásból ez időarányosan kiegészíthető. A másodállásból származó keresetet az öregségi nyug­díj megállapításakor figye. lembe venni nem lehet. A táppénz összegének megállapításánál más a hely­zet. Itt mindazokat a pénz­beli és természetbeni jutta­tásokat kell figyelembe ven. ni, amelyek után a biztosí­tott nyugdíjjárulékot vagy helyette jövedelemadót fizet. Tehát a másodállást, mel­lékfoglalkozást figyelembe veszik a táppénz megállapí­tásánál. Dr. Kertész Éva Növényvédelmi tájékoztató vár, Marcali, Sávoly, Sió­fok körzeteiben észleltünk túlnyomó többségben fiatal pajorokat, megyénk többi részén a pajornépesség zöme idős egyediekből áll, tehát elsősorban a felsorolt körze­tekben kell a jövő év ta­vaszán kártételekre számíta­ni. A vetési bagolylepke az idén is csak kisebb gócok­ban volt észlelhető, elsősor­ban Nagyatád és Siófok tér­ségében. A talaj felső réte­ge most még kellőképpen nyirkos, a kártevők is ott tartózkodnak, ezért az idő­ben végrehajtott védekezés az elmúlt évekénél hatéko­nyabb lehet. A védekezést négyzetméterenként a Basu- diín 5 G, ililetve a Diazinon 5 G 35—50 dekás adagjával végezzük. A szert egyenlete­sen kell kiszórni a kezelen­dő területre, majd azonnal be kell dolgozni a talajba. Házikertek ta la jf e rtőtlen ítése Lakótár, 41. A dombtetőről nézve a lá­tóhatár néptelen volt. A kő­műves futtából ugrott a nyeregbe. Miután megszűnt a lejtő, csak lépésiben tudott haladni. Végül rövid pihe­nőt engedélyezett magának, nekitámaszkodott a váznak, szuszogott. Pótkocsis vontató közele­dett. A kőműves megint mozgásból patttant a kerék­párra. Hajtott, ahogy tudott. Aminit a vontató egyvonal- ba ért vele, kinyújtotta a kezét, és megkapaszkodott a hátuljában. A vezető — széles barkó- jú fiatalember — vigyorog­va hátrafordult, s gázt adott. A sebesség növekedésével a kőműves karja remegni kez­dett, az öreg járgány nyi-. korgott, az első kerék nö­vekvő oldalmozgással fialta a métereket. — Gyilkos — ordította. Ismét sajáit erejére hagy­va pedádozott. Folyt róla a verejték. Egy útszéli boro­zónál megállt, vívódott, nem sportszerűtlen-e a dopping. Aztán befordult az ajtón, kért fél liter rizlinget. Gyor­san, levegőért kapkodva ivott, mintha bűnös dolgot cselekedne. Könnyebb méterek követ­keztek. Az országút felett összeértek a lombok, a tó felől szellő támadt, a kőmű­ves pedig ábrándos arccal nézett a szebb jövő szivár­ványképeibe; közben nehéz kamionok húztak él mellet­te, melyek kimérten és ha­tározottan mozogtak, mint rutinos háziasszonyok a konyhában. Mentőötlete támadt: neki- támaszkodott a váznak, len­getni kezdte a karját. Fél óra elteltével egy teherautó blokkolt mellette. Földobta a masinát a platóra, s be­mászott a sofőr mellé. — Túrázol, testvér? — kérdezte a sofőr. Idősebb, vigyorgós alak volt, átizzadt ingben. — Ügy ig lehet nevezni — mondta a kőműves. — Én bajnok voltam vala­mikor ! Országúton nyom­tam, naponta kétszáz kilo­métert is magam mögött hagytam. Reggeltől estig te­kertem, s éppencsak elfá­radtam. Most meg ezzel a dög kocsival járom a vidé­ket. Egy órás vezetés utón már fáj a hátam, pösölni kell... öregszem, na! A kőművest nem nagyon érdekelték a sofőr túraélmé­nyei ; hátradőlt, derűsen nézte az út mentén elmara­dó, camping biciklin cikázó fiatalokat, kopottas, sötét kerékpáron imbolygó pa­rasztasszonyokat. Egy kanyar után meglátta az asszonyt: árokparton ült. tejet ivott. A kőműves hir­telen mozdulattal levetette magát a sofőr lábához. — Még csak ez hiányzott — dünnyögte a sofőr. — Rosszul lettél, testvér? — Tovább... — suttogta a kőműves. — Nincsen ne­kem semmi bajom, csak lép­jen a gázra! A teherautó hamarosan elkanyarodott délnek, a kő­műves pedig betolta kerék­párját egy pecsenyesütő bó­dé mögé. — Húsz deka házi kol­bászt, tíz deka májast, ugyanannyi véreshurkát uborkát, kenyeret! — hadar­ta a pultnál. Hátrasandított: az úton már közeledett az asszony. Két kenyér közé kapta a kolbászt, beleharapott, majd remegő kézzel visszalökte a pultra. Rohant a kerék­párért. —Remélem, nem nehez­tel rám, amiért lehagytam? — mentegetőzött az asszony fülébe. Az asszony csodálkozva pillantott rá. — Észre sem vettem, mi­kor megelőzött. — Nem akartam zavarni, mert tejet ivott. — Alig fél percre ültem le! — Ugyan, előfordul min­denkivel, hogy megfárad .. A kőműves elnéző mosoly- lyal, kissé restellkedve né­zett maga elé. Az asszony válaszképpen beleerősített; fokozott tempóban haladtak tovább. — Az a Tóni... — kezd­te a kőműves fújtatva, an­nak ellenére, hogy előzőleg fogadalmat tett, hogy nem hozza szóba a viaszpofájú paprikajancsit —, nem tu­dott asszonyt szerezni ma­gának abban a fenenagy or­szágban ? — Azt mondta, nem >s akart. — Biztosan hazudott. — Azért, mert mindig rám gondolt. A kőműves nem tudott mit válaszolni; száraz torok­kal, megfeszített izmokkal küzdött a méterekért. Sze­me előtt összefolyt a táj. — Én is nagyon szeret­tem a gazembert — folytatta az asszony. — Még az utol­só időkben is, amikor már alig volt otthon; azt sem tudtam, honnan jön, hová megy. Pedig azt az egyet ki nem állom. — Szeretője volt néki — állította a kőműves elvörö­södve. — Nem hiszem — csóvál­ta a fejét az asszony. — Az a kóbor kutya vére hajtotta, meg talán a lelkiismeretfur- dalás... De a csavargásra én harapok! (Folytatjuk.) Leosócsűcs a konzervgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents