Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
1986. szeptember 17., szerda Somogyi Néplap 5 Ep testbe — ép lelket! Európa sok országában miár a század elején megkezdődött az az egészségügyi reform, amelynek, a célja az ép itestű, ép lelkű embereik nevelése. Intézmények hálózatát építették ki, de ezzel együtt megjelentek az utcákon a Reform-élelmiszerüzletek, ahol korpásíkenyértől zsírszegény eledelig minden kapható. Nálunk mindez — néhány vegetáriánus mozgalomtól' eltekintve — elmaradt. Solt! Hazánkban a társadalmi fölemelkedés, az anyagi jólét növekedésének jelképe lett a zsíros ételék mértéktelen evése, a kenyér „nemzeti ügy”, s az egy laikosra jutó alkoholfogyasztásban világelsők lettünk. Az utóbbi rekord azért is szomorú, merít az égetett szeszek minden képzeletet felülmúló fogyasztásával vívtuk ki. Az ünnepre készülődve a sajtó vezető hírei közit szerepek hiogy hány ezer liter sör és hány mázsa sonka várja a vásárlókat... Sajnálatos Itény az, hogy amikor az idegennyelvű lapok tudósításokat közölnék Budapestről vagy Magyar- országról, a képeken nemcsak a Parlament épülete, a budai Vár, hanem az elhízást magyarok is láthatók. Szomorú, mert igaz. Tragikus, ment emberek ezrei fiatalon meghalnak infarktusban. keringési rendellenességben, iákban... Vol|t idő, amikor a társadalom magára vállalta azt, hogy javít a helyzeten. Intézményeivel, okos felvilágosító propagandával igyekezett elejét venni a gátszakadásnak. Nem sikerült. Volt idő, amikor az iskolára osztották ezt a feladatot. A túlterhelt pedagógus pedig ugyanúgy nem tudott tenni semmit, mint a szintén túlterhelt körzeti orvos sem. Ezután jöíjt a „nagy felfedezés”, az, hogy mivel a szocialista társadalom alappillére a család, talán ott kellene kezdeni a propagandát. Nehéz felismerés volt. Egy sereg előítéleten (túl kellett tennünk magunkat: a család szemben az iskolával; a család szemben az egészségüggyel. És még valami. Rájöttünk arra, hogy ha lenne is rá pénzünk, akkor sem létezhetne olyan intézményrendszeri, amely a családot pótolná. A felismerés azután egy sereg gondot szült: rá kellett jönnünk arra, hogy az az anyaszerep, amit megálmodtunk, nem az édesanyáknak való;. Az apa sem a családi sor utolsója, hiszen a társadalmi beilleszkedést tőié tanulják a gyermekek. Meg anra is, hogy a háztartási gépeik, akíármeny- nyire fontosak, nem pótolják az embert. S a gyermek személyisége fejlődéséhez testvér, sőt testvérek kellenek. Mindenképpen az egészségügyi felvilágosítás reformjára. van szükség ahhoz, hogy előrelépjünk. Valami megfoghataitlannak látszó ok miattit az egészségügyi plakátok — még ha sikerülitek is — hatástalanok, az egészségügyi filmek a televízióban gyermekdedek. Vajon nemzeti sorscsapás-e az egészségügyi felvilágosítás határtalansága, vagy valamit rosszul csinálunk? Tekintve, hogy inkább az utóbbi az ok, el kell gondolkodni rajlta, mit kellene másként csinálni? Mindenképpen be kell látnunk: életünk megreformálása nem tűr halasztást. Szükséges, ment deformálódtunk — s ez nemcsak felesleges kilóinkat jelenti, hanem gondolkodásunkat, akaratunkat is. Emberi formánk visszanyeréséről beszélek, ment például évről évre nő a neurotikus betegségek (lelki-eredetű komoly nyavalya!) és a csak „korlátozott katonai szolgálatra alkalmas” fiúk száma. De hogyan reformálható meg az éleit? Elsősorban gazdaságunknak kelll olyannak lennie, hogy elérje ezt a mélytalajit is. Vagyis, hogy legyen egészségesebb táplálék — netán még olcsóbb is, mint a kalóriadús; legyen olcsó üdítőital, ha ntás nem, hát ásványvíz: e téren. — természeti adottságainknak köszönhetően — világhatalom leheltnénk. A sportpályák végre legyenek újra — sportpályák, s ne „élsportolóit előállító állami vállalatok” ... A dohányzás elleni propaganda nemdohányoso- kat szüljön, s ne harsány kacajokat. Mert míg „oda>- át”, Kanadában egy magyar származású, rák miatt csonkolt lábú fiú (tizenhárommillió dollárt fut össze, addig „ideát” a Hungaroringen miliiárdokait keres a Marlboro cigarettagyár. Természetesen tudom, hogy az élet nem fekete-fehér, igen-nem. Tény az, hogy hiányzik az okos és eredményes egészségügyi felvilágosítás. Ruttkay Levente Népművelők egyesülete Üj technikai berende-f zéseiket helyeztek üzembe Kaposváron a tanévkezdésre a tanítóképző főiskolán. A korszerű nyomdagépek, számítás-! technikai berendezések, új Béta Max és VHS- rendszerű képmagnók és színes monitorok az intézetben folyó oktatást segítik. Képeink a fődse! kola nyomdarészlegében és a tv-stúdiójában készültek, ahonnan hu-l szónkét tanterem számára tudnak műsort sugározni. Gyertyáis László felvételei Ezer évvel megelőzték Kolumbuszt? „Az Egyesület célja, hogy a népművelői munkának, a közművelődés továbbfejlesztésének és a szocialista tudat formálásában betöltött szerepére tekintettel - tevékenységével hatékonyabbá tegye a népművelői munkát és mozgósítsa tagjait a párt- és állami határozatokban megfogalmazott közművelődési célkitűzések megvalósítására." (A Magyar Népművelők Egyesületének alapszabályzatából.) A Magyar Népművelők Egyesületének megalakulását a megyei szervezetek létrehozása követte. Az országos egyesület alapszabályzatát olvasva felvetődik a kérdés, hogy a Somogy megyei szervezet mennyiben felel meg az országos céikátűzé- seknék, milyen programokkal kapcsolódik a feladatokhoz, illetve azok megoldásához. Megyénk népművelőit összefogó testületi szervezet elnöke Gáts Tibor, titkára pedig Kiss Tiborné. A megalakuláskor jelentkezők száma öt év alatt több mint háromszorosára duzzadt: ma 96 tagja van. A szervezet létrehozásával párhuzamosan tizenegy szakmai — többek között művelődési otthoni, ifjúsági kultúra, Mmterjesz- tési, munkahelyi művelődési, művelődéstörténeti és esztétikád — szekció is alakult. A |tagok sorában nemcsak szigorúan népművelők kérhetik felvételüket, hanem minden közművelődéssel foglalkozó szakember: pedagógusok, tanácsi dolgozók. A területi szervezet munkaterve tükrözi tevékenységiének legfőbb irányait. Hangsúlyozza az egyesületi tagok szakmai fejlődésének gondozását, a szakmai érdekek képviseletének és védelmének jelentőségét, a szervezeti élet fejlesztésének feladatait, de gondol a pihenésre is: bel- és külföldi kapcsolatokat ápol, rhegszer- vezi a tagok üdülését. Szakmai, információs és érdek- védelmi tevékenységet folytat. Nagy segítséget jelent a pályakezdő népművelőknek, hogy szakmai gyakorlatok során megkönnyítik munká- baállásukat, a beilleszkedésüket figyelemmel kísérve ösztönzik őket — főleg a kistelepüléseken — intézményi feltételeik javítására. A megyei szervezetet vonzáskörzetenként területi összekötők .tájékoztatják problémáikról, javaslataikról. Megyénkben is — s ez országos jelenség — egyre növekszik a szakképesítés nélkül dolgozó népművelők, pedagógusok száma. Ezen a statisztikán szeretne javítani az egyesület, amikor egyre több fiatalt ösztönöz felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra . Szakmai rendezvényeik között a legközelebbi jelentős programra — a tervek szerint — októberben kerül sor. A Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának, valamint filmfő- iga'zgatóságának illetékes szakemberei tartanak kerek- asztal-beszeige tést a vizuális élményt nyújtó, de ugyanakkor sok problémát okozó videózásról. A területi szervezet — mint érdekképviseleti szerv — ebben az évben konkrét javaslattal fordult a helyi tanácsok felé az alacsony népművelői munkabéreit; felméréséért. A Somogy Megyei Művelődési Központtal, a szervezet bázisintézményével közösen tájékozódnak a megyében dolgozó népművelők élet- és munkakörüilmé- nyeiről és segítenek azok javításában. A helyi egyesület kapcsolatot tárt közművelődési tevékenységet is végző megyei társadalmi és tömegszerveze- tékkel, többek között a megyei KISZ-bizottsággal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával. és a megyei nép- frontblzattsággal, valamint szorgalmazza új közművelődési egyesületek létrehozását. Barcson a közeljövőben sportprogramot szerveznek, s ha a rendezvénynek sikere lesz, az ilyen jellegű ösz- szejövetelefcet rendszeressé teszik. A bel- és külföldi kapcsolatok kiépítésével szakmai és baráti jellegű összeköttetést létesítenék a szomszéd megyék területi szerveivel, lehetőséget biztosítanak Balajton-parti osereüdülitetés- re. A külföldi kapcsolatok — Jugoszláviával és az NSZK-val —, azzal a céllal iöttek. létre, hogy a tagság betekintést nyerjen más országok kulturális életébe,. Illetve a viszontlátogatások során megismertessék és népszerűsítsék megyénk köz- művelődésének eredményeit. A tervök között a bevételek növelése érdekében a megyei szervezet kulturális vállalkozást kezdeményez. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központtal közösen a siófoki szabadtéri színpad tágas — több helyiségből álló — épületét szeretnék átalakítani úgy, hogy szállásként hasznosítható legyen. T. R. A Politikai könyvnapokra az idén is számos új kötetet kínál a Kossuth Könyvkiadó. Az ellenforradalom. utóvédharca című kötet, Geréb Sándor és Hajdú Pál munkája már kapható a könyvesboltokban. A szerzőpáros az 1956. november 4-i uitfeni helyzetet elemezve bemutatja az ellenforradalmi fegyveres csoportok létrejöttét, társadalmi összetételüket, létszámukat, politikai oéűljaifcat, és az ellenforradalmi eseményeikben játszott szerepüket. Drámai napok címmel hamarosan a könyv üzletekbe kerül Hollós Ervin és Lajtai Vera új kötete, amely az 1956. október 23. és novenir bér 4. között eltelt időt vizsgálja. Az ellenforradalom eseményeit átfogóan bemutató történeti feldolgozás napról napra haladva — levéltári anyagok és más dokumentumok, visszaemlékezések, bírósági perek, valamint tanulmányok segítségével — ismerteti a törénjte- ket. Bemutatják, miként alakult át az október 23-i tüntetés ellenforradalmi harcHollandiáfoan nagy érdeklődés kísér egy vándorkiállítást, amely Szent Brendan ír szerzetesnek az időszámításunk szerinti VI. évszázadban állítólag Amerikában tett felfedező útját ismerteti. Valószínű — mondják a kiállítás szervezői —, hogy az érdeklődést az Amerika fölfedezéslének közelgő 500. évfordulója okozza. Az a fel- tételezés, mely szerint Leif Erikson viking hajós majdnem 500 évvel megelőzte Kolumbuszt, eléggé ismert, az viszont már kevésbé, hogy az ír szerzetes állítólag mintegy 500 évvel megelőzte a viking hajóst is ... A Szent Brendan története — miszerint ő a VI. században, nyugat félé hajózva, új területeket fedezett föl — a középkorban eléggé ismert cá, hogyan alakultak ki a fegyveres ellenforradalmi csoportok, milyen szerepet játszottak befolyásuk növelésében a nyugateurópaji sajtótermékek és hírszerző szervek. Elemzik azt is, hogy mi vcilt a szerepe a Szabad Európa Rádiónak, illetve a Budapesten működő egyikmásik nyugati követségnek, s miiként következett be az ellenforradalmi erők elszigetelődése, majd szétesése. A 30 év krónikája 1956— 1986 című képes könyv, kevés szöveggel, ám annál több fotóval, rajzzal, karikatúrával, statisztikai összeállításokkal mutatja be az elmúlt három évtized eseményeit. A kiadó ismét megjelenteti Berecz Jánosnak az Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956 című munkáját. A harmadik bővített kiadásban a szerző újabb kutatások alapján mutatja be a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány megalakulásának körülményeit, a forradalmi ellentámadás megszervezését, a szocialista konszolidáció első lépéseit, összegzi az elévülhetetlen tanúságokat. volt. Az egyes kódexekben leírt és a szájhagyományokban élő történet a könyv- nyomtatás feltalálása után viszonylag rövid idő alatt 25 kiadást ért el. Maga Kolumbusz Kristóf is olvasta, mielőtt az Újvilág felé útra kelt. Brendan vállalkozása azóta eléggé feledésbe merült (talán mert hitelességére nem volt bizonyíték). A Hollandiában most megrendezett kiállítás azt sugallja: e fantasztikus történetnek lehet reális magva, s azt is tükrözi, hogy „Brendan, az ír Odüsszeusz” története milyen hatással volt a középkori ember képzeletére. Utal annak lehetőségére is, hogy az ír szerzetesek — Skóciában, a Shetland- és a Ferner-szigeteken, Izlandon és Grönlandon megszakítva útjukat — bőrcsónakban eljuthattak Amerikába. A holland tudósok érdeklődését az keltette föl, hogy a legrégibb holland nyelvemlékek között fennmaradt egy XII. századi költemény, amelynek címe: Szent Brendan utazása. Eszerint Szent Brendan néhány szerzetes társával hosszú útra indul, hogy meggyőződjék róla: igaz-e, hogy az óceánon túl van a földi paradicsom. A legenda szerint ütjük során elvetődtek a pokol tüzes szájához és ott a démonok sziklákkal dobálták őket. Látták a tengerből templomként kiemelkedő kristályoszlopokat, majd egy szigeten partra szállva tüzet raktak, de kiderült, hogy egy óriás hal hátán vannak. Végül megtalálták a földi édenkertet gyümölccsel, örökzöld fákkal, s ennék földije drágakövekkel volt tpleszórva. Hetekig vándoroltak, amikor egy folyóhoz érve egy angyal visszakergette őket, mondván: folyón, túl az utolsó ítélet napját váró szentek országa terül el... Willem Gemüsen, az ut- rechti egyetem professzora szerint — ő a kiállítás egyik szervezője — ez az első nyugat-európai képzeletbeli útleírás, hasonló Homérosz Iliászához és az arab Szind- bád-mesékhez. S bizonyos reális magva is van. Ismeretes, hogy időszámításunk szerinti 500-as években élt egy Brendan nevű, nagy hatalmú ír apát, aki hosszú utazásokat tett. Az apát csontváza maradványainak egy részét ereklyeként őrzik a belgiumi Bruges egyik templomában. Ismeretes az is, hogy a Brendan utáni évszázadokban ír szerzetesek a magány és a béke utáni vágyukban tengeri utakra vállalkoztak és a közben őket ért megpróbáltatásokat szent életük osztályrészének tekintették. Közülük többen eljutottak Izlandra; telephelyükre a IX. században hajózott vikingek bukkantak rá. Ger- ritsen professzor szerint valószínű, hogy az ír szerzetesek a VIII. és a IX. században Amerikáig is eljutottak. Az viszont kevéssé valószínű — fűzi hozzá a profesz- szor —, hogy két évszázad-, dal korábban maga Brendan is eljutott volna oda, ezt a középkori meseszövők fűzték hozzá történetéhez. Az elbeszélés legkorábbról fennmaradt leírása — a finom pergamen kézirat látható a hollandiai kiállításon — a X. században készült Németországban. A pokol szája — amelyet Brendan állítólag látott — az izlandi vulkánok lehettek, a kristályoszlopok pedig az Atlanti-óceán jéghegyei. Az óriás hal egy cet lehetett, ámbár nehéz elképzelni, hogy tüzet rakhattak rajta a szerzetesek. Legnehezebb magyarázatot találni az óceán túlsó partján levő édenkertre. A szerzetesek legvalószínűbb partraszállási helye Üj-Fund- land, Labrador vagy Üj- Skócia, ám ezeknek a klímája zond. Ha azonban annyira hitték; -hogy az óceán túlsó partján található a földi paradicsom, elképzelésükben hiedelmüket könnyen formálhatták valósággá. Az az állítás, hogy ír szerzetesek ezer évvel Kolumbusz előtt minden használható tengeri irányítószerkezet nélkül fölfedezték Amerikát, talán csak a fantázia szüleménye, de végül is nem lehetetlen. Bizonyítja ezt a brit Tim Severin sikeres útja, amelynek során tíz évvel ezelőtt egy, a Brendan-le- gendában leírt csónakon és ugyanazokkal a szárazföldi megszakításokkal megtett útvonalon eljutott Amerikába. Fábián Ferenc Kiadványok a szocialista megújulás kezdetéről
