Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
1986. szeptember 17., szerda Somogyi Néplap 3 Vásár-másképp Önálló elszámolással Még meg sem nyílt az idei BNV, s már divatos beszédtémává vált. Minit néhány lap híradásából értesülhettünk róla, a mostani öszön több nagy magyar cég nem vesz részt a vásáron, vagy legalábbis a cikk megírásáig nem jelentkeztek. Képtelen volt bárki is rábírni őket elhatározásuk meg- másítására. Sőt mi több: egész alágazat, a gyapjúdpar nem érezte fontosnak, hogy standdal jelen legyen. Kár volna emiatt meghök- kenniünk, felháborodnunk vagy szornorkodiuink. A vállalati önállóság korát éljük, s minden gazdálkodó szerv maga dönt afelől, hogy milyen rendezvényeken képviselteti magát, mennyire ítéli azt fontosnak. Megszűnt a felülről jövő beszólások” — sugaümazások — kara, mint ahogy szűnőben van az olyannyira nem rokonszenves „elvárásokét” vagy a támogatásokét is. Annak a kezében legyen a döntés joga, aki fizeti a cehhet, a nem csekély forintokat. Ha tehát úgy ítéli meg, nem érdemes eljönnie, mert már jövőre is eladta összes áruját, kapacitását jóeflőre lekötötte, minek hirdessen? Csak azért, hogy tudassa: jelen van a piacon? Egy nagy cipőgyár mindenképpen jelen van a belföldi kínálatban, bizonyos cikkeivel olykor monopolhelyzetben is. Ha ügyes és szerencsés, akkor külpiacon is jegyzik, s lehet, olyanok a vevői, akik rövid udvariassági látogatásra — mondjuk: a tengerentúlról — nem is röpülnek ide a BNV kedvéért. Előfordulhat, hogy a hiányzó vállalat nem a vásárt tartja a legalkalmasabbnak marketing-eszköznek kínálata megismertetésére. Netán: nem ezt a vásárt. Hasznos volna afelől a Hungexpónak — csak úgy, kollegiálisán, mint egyik gazdálkodó szerv a másiktól, teljesítő a megrendelőtől — megtudakolni a távolmaradótól az okot. Mert esetleg ő is tanulhat belőile. Megeshet, hogy korábban a részvételi díj ellenében nem nyújtott olyan szolgáltatásit, amilyet elvárt tőle egy iparvállalat. A harmadik eset, amikor egy szakma mélyponton van. Vezetői úgy vélik, minden fililér számít, s takarékoskodnak. Egyébként sem tudnak kirukkolni komoly ajánlattal, vi lágs zín vonalú áruval, • ezért legföljebb egy tablóval jelzik, hogy léteznek. Ez a jelzés ezúttal nem annyira a potenciális vevőnek szól, mint inkább a szakma felügyeletének — akárha új szabályozással is, de rendét kell tenni a házuk tá ján ... Ettől függetlenül természetesen az idei BNV-n is zajlik majd az élet, lesz sok Az újítások Szabadalmi ügyvivők és iparjogvédelmi előadók továbbképzése kezdődött kedden Siófokon. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület találmányi-szabadalmi szakosztályának tanácskozásán mintegy száz hazai vállalat és intézmény 150 jogásza és szabadalmi ügyvivője az Európa 13 országában érvényes szabadalmi egyezmény joggyakorlatának időszerű kérdéseivel foglalkozik. Neves külföldi szakemberek tartanak előadásokat, elsősorban „menedzseri szemszögből” közelítve meg a gyártmányok védelmével kapcsolatos jogi dolgokat. Elsősorban a hazai és az idegen szabadalmi-jogi kérdések közötti lényeges eltérésekre helyezik a hangsúlyt. Ugyanis míg nálunk egy termék törvényes védelme a gyártmány megfelelő helyen való bejelentésével kezdődik, más országokban akkor válik a feltaláló sajátjává, ha már hivatalosan elfogadták. Ebdivatbemutató, kóstoló, szakmai nap és több tucatnyi külföldi kiállító, ha nem is jegyeznek abszolút rekordot számukban. Ez betudható visszafogott importpolitikánknak, beruházási helyzetünknek. Mindenképpen érdekes, hogy jó néhány partnerünk először vagy sok év után újból nemzeti kiállítással jelentkezik, ami külkereskedelmi térképünk egyes részleteinek átrajzolására utal. Számíthatunk üzletkötésekre is, bár azzal aligha árulóink el titkot, hogy az üzletek többsége nem a BNV idején kötődik, mint ahogyan a házasságok sem a mennyben köttetnek. A vásár legföljebb jó alkalom arra, hogy aláírásokkal pecsételjék meg a szerződést. Az idei BNV mindenesetre figyelmeztet: nincsenek örökérvényű szabályok és jó néhány tabu is csak annak volt kikiáltva ... Az érem másik odlaláról se feledkezzünk meg. Aki részit vesz a vásáron és költségekbe verte magát miatta, tudja is, hogy miért teszi. I)tt volna az ideje, hogy a résztvevők saját maguktól várják el elsősorban a színvonalas üzleti munkát. Ne csak a pletykálkodás csörgedezzen, a kávé folyjon a standokon. Mély gyökerei vannak e magatartásnak. A magyar (vásári) munkastílus — külföldi színhelyeken is — általában és enyhén szólva, laza. Nincsenek követelmények, és ez a lagymatag álmunka terjed. A nagyközönségnek drága prospektusokat osztogatni: ezért nemhogy külföldre utazni bűn, de a termékek többségének esetében Kőbányára is kár. Mindehhez persze tudnia kellene egy cégnek, hogy mit akar egyáltalán. Ne legyen hiánycikk az alapokon nyugvó terv, a markáns piacpolitika, a megbízható gyártmányfejlesztés. Igazi újdonságokkal kellene kirukkolni és elérni, hagy annak szilárd gyártási háttere legyen. S ha rendelni akar valaki belőle, ne döbbenjenek meg ezen, niszen épp azért vannak itt. Ilyen feltételekkel nagyon hasznos fórum a vásár. Világszerte óriási a divatja, ha nem is a BNV-sftídusú bemutatóknak, hanem a szakvásároknak. Nem a műfajban van tehát a hiba. Ezért korántsem baj, hogy így alakult az idei BNV; az lett volna fölösleges, ha azok is felvonulnak, akik nem érzik szükségét. A Hungexpo így is fogja teljesíteni bevételi tervét, el fogja adni másképp a területeit. Ez a vásár egy kacsát más, mint a többi. S e tény fontos gazdasági jelző lehet. védelmében bői származik, hogy az itthon biztosítottnak vélt és gyártott terméket külföldön minden gond nélkül lemásolhatják, forgalmazhatják. A menedzsernek gondolnia kell arra is, hogy mi mindenre válhat alkalmassá egy találmány, s jogi akcióit ennek megfelelően kell több irányban is kiterjesztenie. A legtöbb dolgot a gyógyszeripar adja, ezért a siófoki tanácskozás résztvevői külön szekcióban foglalkoznak az iparágban felmerülő kérdésekkel. Ez annál inkább fontos, mert több gyógyszerrel a világpiacon is érdekeltek vagyunk. így áttekintik az iparjogvédelem szabályainak Közös Piacon belüli alakulását, és az elkerülhetetlen nemzetközi terekben a mieinkből eltérő bizonyítási módozatokat. A külföldi jogszabályok általános értelmezésén túl az előadók a kevésbé feltűnő eljárásokra is felhívják a figyelmet. A gyári üzemépületek eltörpülnek a tárolótér mellett, ahol a szivar formájú tartályok pihennek. A külső szemlélő azt gondolja, hogy a BVG 3. számú tahi gyárában nem is készítenének mást, csak azokat az irdatlan nagy tárolókat. — 1980-ig valóban így volt, de befejeződtek a főbb olajipari beruházások és megcsappant az igény ezekre a tartályokra — mondta Horváth Gyula gyáregység- igazgató. — Vegyi gépekre viszont mindig lesz igény. Felkutattuk azokat a lehetőségeket, amelyeket vállalati kereteinkben megvalósíthatunk. Az év elejétől önálló elszámolású egységként működünk a BVG mellett. Ennél a gazdálkodási formánál lehetőségünk van belföldi munlka/vállalásra. önálló ajánlatkérésre, piackutatásra. Eddig csak az anya- vállalatnál készülitek tervek, az év elejétől a tabi gyáregységnek is van lehetősége gyártmányfejlesztésre. Ezzel A hulladékszegény technológiák alkalmazásáról kedden Budapesten nyolc KGST-tagáliam szakembereinek részvételével négynapos nemzetközi konferencia kezdődött. A tanácskozásit az MTESZ, a Szocialista Országok Tud amányos -Műs zak i Szervezeteinek Szövetsége (FENTO) és a KGST tudo- mányos-iműszafci együttműködési bizottsága közösen hívta össze. Az ötévenként sorrafcerülő konferencia budapesti ülésén Bulgária, Cséhszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió csaknem 500 szakembere tekinti át, hogy milyen eredményeket értek el az ipari és a mezőgazda- sági termelés hulladékának csökkentésében, valamint a hulladékok újrahasznosításában. A tanácskozást Tóth János, az MTESZ főtitkára nyitotta meg, majd Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és TerA Mezőtúri Gépészeti Főiskolán rendezett elődöntővel megkezdődött a szovjet gyártmányú MTZ traktorok műszaki-kezelési ismereteiről számot adó országos vetélkedő. A versenyt az idén 25 éves Traktoroexport szovjet külkereskedelmi vállalat, valamint magyar partnerei az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és a MAE Gépkereskedelmi Szakosztálya közösen szervezte meg. Az első területi elődöntőn a Dunától keletre fekvő tíz együtt bővíthetik a szakembergárdát. — A nyereséget munkaigényes termékek készítésével növelhetjük; ehhez különleges technológiáit használunk fel. S hogy ezt megvalósítsuk, új munkatársakra van szükségünk. A tartályok gyártása sem marad abba. A mezőgazdaságokban bevezetett fejlesztésék miatt a biogázt, a folyékony műtrágyáit föld alá süllyesztett tartályokban tárolják. A környezetvédelem igen lényeges szerepet kap az új mezőgazdasági és ipari technológiák fejlesztésénél. A terméktárolás, gazdaságos készletezés egyik lehetősége a tartályok használata. — A vegyipari termékszerkezet-váltás tőlünk is új gépeiket követel. Nem ragadhatunk le az üres 'tartályok összeszerelésénél, hanem ezek kiszolgáló berendezéseit is meg kell építenünk. Élelmiszeripari, gyógyszeripari célra gyártjuk a kettős falu, keverőélemes edénydket. A mészetvédelmi Hivatal elnöke a gazdasági haladás és a környezetvédelem kapcsolatát elemezte. Kiemelte, hogy a hulladékszegény technológiák gyakorlati bevezetése korunk környezetvédelmének kulcsfontosságú kérdése. Az OKTH elnöke hangsúlyozta, hogy a KGST-együttműködés környezetvédelmi programjában a hulladékszegény, vagy hulladékmentes technológiák széles körű alkalmazása kiemelt feladatot jelent. Vörös Árpád ipart miniszterhelyettes e technológiák ipari bevezetésének hazai eredményeiről és feladatairól szólt. Roman Szubbotin, a KGST- tiltikárság képviselője elmondta, hogy a szófiai konferencia óta eltelt öt esztendőben a KGST-tagarszágok jelentős eredményeket érték el a hulladékszegény technológiák kifejlesztésében és bevezetésében. A négynapos tanácskozáson 210 előadás hangzik el. megye 3—3 fős csapata mérte össze tudását. A versenyzők — 'traktorvezetőik, gépszerelők, üzemeltetési szakemberek — az MTZ-traktor- család hazánkban üzemeltetett négy típusának műszaki jellemzőit, a gépek üzemeltetési tudnivalóit, valamint gazdaságpolitikai témákat érintő kérdésekre válaszoltak. A mezőtúri elődöntőből három csapat — Szolnok, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megye — jutott tovább az országos döntőbe. környezetvédelmi programba bekapcsolódva fejlesztettünk ki egy szennyvíztisztító-telepet. Az udvaron épp egy vízszállító tartály szivattyú- próbáját tartották. Kicsit arrébb hatalmas lemezekből, merevítő bordákból összeállított alkatrészek vártak ösz- szeszerelésre. — A balatonfüredi hajógyárnak készítjük kooperációban — mondta Horváth Gyula. — Részenként szállítjuk a Balaton túlsó oldalára, és ott szerelik össze uszályokká. — A szélesedő termékskála, az évi 200—210 milliós termelési érték nem teszi szükségessé a teljes önállóságot ? Az ősznek mindenki számára van sajátos jelentése. Mit mond e szó Schiszler Lászlónak, a MÁV Kaposvári Üzemfőnökség kereskedelmi álllamásfőnök-heyéttesé- nek? — A forgalom alakulásában nem érezzük meg az őszt: nálunk egész évben tart a csúcs. Ha nincs cukorrépa, van sóder. A répaidény kezdete természetesen szükségessé teszi a „plusz vonatók”-at, de a szezon előtt a cukorgyár minden évben tart egy megbeszélést, ott tájékoztatják a vasút képviselőit a tervezett szállításokról. Tehát fel tudunk készülni. Három vonatat adunk a gyárnak, ezekkel ők rendelkeznek a kampány idején. Mivel az aszály a répát sem kímélte, előreláthatólag nem lesz hosszú az október 3-án induló répafeldolgozás. így a korábbiaknál rövidebb időre köti le a kapacitásunk egy részét. Legnagyobb gondunk az, hogy kevés a tolatómozdony, és sajnos, kevés az ember is. Járányi Antal forgalmi ál- lomásfőnök-helyettes még hozzátette: a gyárak területén történő szállításhoz is mi adjuk a vasutas személyzetet. Más területről kell átcsoportosítani tehát a dolgozókat. A szükségesnél most is tizennéggyel kevesebb kocsirendezőnk van, így természetesen elkerülhetetlenek a túlórák. Úgy próbálunk segíteni a gondon, hogy lehetőség szerint a nyugdíjasokat is bevonjuk a munkába. — A cukorrépa-szállítást az elmúlt években kétharmad részben a vasút végezte — mondta Gőz István — Még egy éve sincs, hogy önálló elszámolású egységként működünk. Meg kell tartanunk a folyamatosságot. Előbb leányvállalattá szeretnénk fejlődni, de ennek elérése is csak az évtized végére várható. Később a nyereségben jobban érdekeltté tudjuk tenni a dolgozókat. Gyártmányaikhoz évente 8—10 000 tonna anyagot használnak fel. Az előállított termékek ára magas. Mint az igazgató mondta, a vásárló, ha késlik a számlakiegyenlítéssel, zavart okoz a pénzügyi gazdálkodásban. Ám amíg a BVG-hez tartóznák, ezek a veszélyek nem fenyegetik a tabi üzemet. Most az összmennyiségnek csak a fele esik ránk. ösz- szesen 154 ezer tonna jön vasúton. A tavalyi mennyiség 181 ezer tonna volt. A mezőgazdasági termékek szállítása az idén tíz százalékkal csökken. Az év végéig még 300 ezer tonna árut kell elszállítanunk. Az egész évi áruszállítás várhatóan meghaladja majd az egymillió tonnát. A terv 960 ezer tonna volt. Tehát a szállítási tervek várható telje! jesítésével jól állunk, őszi jelenség, hogy ilyenkor ugrásszereűn megnő a nyitott kocsik iránti igény, a fedett kocsikra pedig kevésbé van szükség. Nyitott viszont nincs elég. — Naponta 200 kocsira lenne szükségünk, de átlag 30 hiányzik. Ezért hétvégén is rakodunk. Tovább növeli a gondunkat, hogy a nemzetközi vasúti forgalomba is besegítünk 10—20 kocsival. Ezeknek a kocsiknak különleges műszáki követelményeknek kell megfelelniük. A kaposvári üzemfőnökség eddig minden évben tíz százalékkal növelte teljesítményét. Az idén jó, ha az eddigi szinten tudnak maradni. — A legnagyobb ősai próbatétel az új kereskedelmi pályaudvar átadása lesz — mondta Schiszler László. — A műszaki átadás már szeptember végén megtörténik, s a kereskedelmi osztály oda költözik. Az új hely új feladatokat hoz. A munka és a rakodási körülmények persze ott lényegesen jobbak. A fedett rakodótér a mostaninak kétszerese lesz. L. R. E. L. Faragó László Konferencia a hulladékszegény technológiákról Háromezer tonna áru szállítás Kevés a nyitott teherkocsi körzeti fuvarszervező. — MTZ-gépkezelők versenye
